Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-18 / 272. szám
1994. november 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Újításokkal a működés fenntartásáért Felkarolta önmagát a barcsi múzeum A fűtési szezon beindulása komoly próbatétel elé állította a múzeumokat. Egyre többször hallani arról, hogy azért kell bezárni ezeket az intézményeket, mert nincs pénz a fűtésre, a látogatókat nem vonzzák a hideg a termek. A barcsi Dráva Múzeum igazgatóját, Orzsi Zoltánt arról kérdeztük, miként fogják átvészelni ezt a kritikus időszakot. — A telet illetően közvetlen veszély nem fenyegeti a nyit- vatartásunkat: ha nagyon takarékosan is, de azért fűtünk. Az viszont már elég nyugtalanító, hogy év végére semmi tartalékunk nem maradt: fillérre pontosan elfogyott a pénzünk. Eddig minden évben a maradványból vásároltuk meg a következő évi írószer- és nyomtatványkészletet, erre most nem lesz gondunk. Működésünkhöz a barcsi önkormányzat biztosítja a pénzt, de ebből nem tudnánk fenntartani a múzeumot. Ha nem találnánk olyan kiállítókat, akik sajátmagukat finanszírozzák — gondolok itt a nyomdai és szállítási költségekre —, már bezárhattuk volna a múzeumot. Sajnos, ilyen egyre kevesebb akad. Ez azért is elszomorít, mert a látogatók száma jelentősen nőtt. Főleg az iskolákból jönnek hozzánk sokan, de a vadászturizmusnak is sokat köszönhetünk. Hogy minél jobban felkeltsék az emberek érdeklődését, a hagyományos tevékenységen kívül időszaki kiállításoknak is helyet adnak. — Erre azért van szükség, mert az állandó kiállításokra nem volt elég pénz, s az érdeklődés is nagyobb, ha változatos programot kínálunk. Mivel az épület három szintjén három különböző kiállítóterem van, így ezek kihasználtságán is javítottunk. S vállaltunk úgynevezett híd-sze- repet is: horvát, német és osztrák művészeknek is lehetőséget adunk a bemutatkozásra. Hamarosan például Nyron (Piszer Mária) képző- művészeti tárlatát nyitjuk meg, aki Ausztriából érkezik. A régi barátság kedvéért egy spanyol programot is lemondott, hogy eljöhessen Barcsra. Törekszenek a tematika szélesítésére is: az alkalmazott művészetektől a hagyományosig, a reálistól az absztraktig mindent bemutatnak. — Az amatőr alkotók eddig a művelődési házakban kaptak helyet — mondta az igazgató —; de ez a lehetőség már megszűnt. így arra gondoltunk: esélyt adunk nekik azzal, hogy pár hétig kiállítjuk műveiket. Jelenleg Zákányi János festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. Arra törekszünk, hogy ne csak a képzőművészeti alkotások kapjanak nálunk helyet, hanem természettudományi, történeti és néprajzi tárgykörben is tudjunk újat mutatni. Boldizsár Beáta Nyolc telken alakítják ki a szolgáltatósort Kilométer hosszú járda Berzencén A jövő héten elkészül az a csaknem egy kilométernyi járdaszakasz, melyet Ber- zence központjában építtet az önkormányzat közhasznú munkásokból álló brigádja. Már csak az aszfaltozás van hátra, melyet a polgármesteri hivatal szakembereinek megbízására a Makadám kft munkásai végeznek. — A beruházás a falunak több mint hárommillió forintjába került — mondta a hivatal műszaki vezetője, Ferlin- dis Gyula. Ennek a pénznek egy részét — egymillió százezer forintot — céltámogatásként kapták a berzence- iek. A határ menti községben a tervek szerint még az idén hatszáz méternyi javított föl- desút aszfaltozásával is el kell készülniük a munkásoknak. Négy utca régi gondja oldódik meg azzal, hogy esős időben is szilárd burkolatú úton járhatnak a helybéliek. A polgármesteri hivatalban pedig árverésre készülnek. A központban nyolc telket alakítottak ki, s ezekhez elkészítették a víz- és szennyvízrendszert is. A telkeken — melyeknek megvásárlására már most nagy az érdeklődés — szolgáltatósort szeretne felépíttetni az önkormányzat. Mivel nagy az érdeklődés, licit dönti majd el, hogy ki nyer tulajdonjogot. Kérő gyermekkezek A szeretet csak egy dolog, amire szükség van az egészségügyi otthonban Kézimunkázni tanítják a gyerekeket a szakápolók Fotó: Török Anett Elszorult a szívünk, amikor beléptünk a barcsi Egészség- ügyi Gyermekotthon ajtaján. A kicsik hiába nyújtották felénk kezüket: csak álltunk tehetetlenül, nem tudtunk segíteni. Itt, ahol szeretetért kiált minden mozdulat, úgy érzi az ember, mindenét odaadná, csak változtatni tudna ezen a fájdalmas valóságon. Százhúsz szellemi és testi fogyatékos gyermeket ápolnak a barcsi intézményben, egyévestől a felnőtt kor eléréséig. Az otthonba — amelynek működését a Somogy Megyei Közgyűlés finanszírozza — beutaló határozattal kerülhetnek betegek. A Vöröskereszten kívül a Máltai Szeretetszolgálattól, a szigetvári Servus Bt-től és a Kapos Volántól kapnak ruhákat, s játékokat a gyerekek, de minden segítség és támogatás elkelne a nehéz gazdasági körülmények között. — A raktári készletek kifogytak. Az idén még csak a téli felruházással lesznek gondjaink, de jövőre ágyneműből és törölközőkből sem lesz elég — mondta Snobli Istvánná, az intézet gazdasági vezetője. — Az épületek is felújításra szorulnak: a teraszok feltöredeztek, és bővíteni kellene a berendezési tárgyakat is. A legfontosabb dolgokra tartalékolunk, így az élelmezést eddig meg tudtuk oldani. Van konyhakertünk, a dolgozók társadalmi munkában zöldségféléket termesztenek, s van pár gyümölcsfánk is. — A gyermekek szülei fizetnek a gondozásért? — Nagy segítség, hogy emelték a térítési díjat. A szülők így anyagai helyzetüktől függően 5100-8670 forintot fizetnek, de ebben benne van a családi pótlék is. Az állami gondozott gyerekekre azonban ez nem vonatkozik. Működési bevételünket eddig elvonta az állam, de mostantól már nálunk marad, és szabadon gazdálkodhatunk vele. — Közös programok? — Az ápoltaknak csaknem egyharmada elfekvő. Akiket rehabilitációs alapon foglalkoztatni lehet, azokat kézimunkázni, szőni tanítják a szakápolók. A könnyen mozgatható gyerekeket naponta viszik sétálni, évente kétszer pedig kirándulni. Nagyobb ünnepeken az iskolások adnak műsort, de mi is készülünk kisebb előadásokkal. Három ápolási egységet alakítottunk ki. Itt több tévét és magnót is elhelyeztünk, mert ezek nagyon lekötik a gyerekeket. S örömmel mondhatom, hogy minden dolgozónk szívügyének tartja, hogy munkájával egy kis napfényt vigyen a betegek életébe. Boldizsár Beáta Hatvanöt mázsa halat raktak a Kisbókba Befejeződött az őszi haltelepítés a Barcs és Vidéke Horgászegyesület vizein. Az egyesület saját kezelésű vize a Kisbók, 53 hektárnyi területen — ebbe hatvan mázsa há- romnyaras pontyot és öt mázsa amúrt raktak. A halakért több mint egymillió forintot fizetett az egyesület. A Baranya megyei Dobszán vásárolták az utánpótlást: egy magánkézben levő halastóból szállították ide. A Kisbók betelepítésével a halmennyiség hektáronként 500 kilogramm. A bélavári kavicsbányatóba, Bolhóra és az Ó-Drávába ösz- szesen 25 mázsa pontyot telepítettek. A horgászegyesületi tagok így várhatóan kétezer forint halasítási hozzájárulást fizetnek majd, plusz 1100 forintot a területi engedélyért. G. A. A gazdaság Csurgón sem hagy szabadidőt Ellopták a répa felét Biztos megélhetés - A szentai határban is jól termett a föld — Keményen dolgoztunk egész évben; most meg reggelre ellopták a termés felét — mondta dühösen Dergez László csurgói gazda. Dergezék zuhogó, esőben is a földön dolgoztak: szedték az állatoknak téli takarmányként szolgáló répát. — Én az idén sem panaszkodhatott!: amit termeltem jól el tudtam adni — tette hozzá a gazda. — A föld számomra biztos megélhetést nyújt. Igaz, Tíz mázsányit vittek einem nézem az órát: dolgozom, amíg van mit tenni. Dergez László csaknem nyolc holdnyi birtokon gazdálkodik. Ezt tette egy életben. Nyolc évre ugyan elszegődött dolgozni a csurgói Akövhöz, ám az otthoni gazdaság akkor sem hagyott szabadidőt. — Valamikor marhák álltak az istállóban, disznót hizlaltunk, és tyúkok is voltak a ház körül. Mára két ló maradt, azt fogjuk az eke elé. A csurgói gazdának a szentai határban is van földje. A répán kívül jól termett a kukorica, a búza és a bab is. — A gyerekeimnek is jutott föld. Ők munka mellett ugyan, de szintén sokat dolgoznak a háztáji gazdaságban. Dergez László mérgelődve nézi a megritkított répaföldet: — Tíz mázsa is lehet, amit elvittek. A rendőrségre hiába is mennénk, senki sem téríti meg a kárunk. Ami maradt, azt felszedjük... A munkával nem lehet megállni, dolgozni kell tovább. Barna Zsolt Vastalanított víz Somogycsicsóban Somogycsicsóban mintegy egymillió forintos önkormányzati költségvetéssel átadták a vastalanítót, amelyet 350 ezer forintos céltámogatás egészített ki. A község lakói így egészségesebb ivóvízhez jutottak. Hamarosan elkezdik a falu legnagyobb és legszebb épületének a felújítását: erre egymillió forintot fordítanak. Hatmillió forint az iskolára A hatszáz lakost számláló Hedrehelyen a falusiak egyik legnagyobb vágya a helyi iskolai oktatás megindítása volt. Az intézményben ma hatvannégy diák tanul. Az intézmény költségvetése ugyan nem sok — mindössze hatmillió forint —, ám a pályázati lehetőségeket kihasználva az iskola vezetése igyekszik minél több támogatásra szert tenni. Kultúrházbővítés N agy martonban A 205 lelkes Csurgónagymarton kinőtte a kultúrházát. Tavaly már 30 mikuláscsomagot oszthattak ki itt a gyerekeknek. Beépítették az épület tetőterét, és ezt teljesen a fiatalok rendelkezésére bocsátják. Lesz benne könyvtár, klubszoba, pingpongterem is. * Építik az új utat az Ady utcában Megkezdték Csurgó legújabb útjának, a vasútállomás felől a faüzem felé vezető út utolsó szakaszának építését, így megszűnik az Ady E. utca zsákutca-jellege. A kivételező Makadám Kft vezetői a munka gyors befejezését ígérték. Barcsi bevételek és költségvetés A barcsi városatyák az idén is nagy súlyt fektetnek az ön- kormányzati tulajdonban működő, önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó költség- vetési szervek bevételeinek növelésére. A várt bevétel a százhatmillió forintot is meghaladja. Szintén jelentős ösz- szeg az önkormányzati intézmények értékesítéséből befolyt összeg, ami csaknem húszmillió forintot tesz ki. Angol lap írt Csurgóról Egy angol újságban, a Mid Sussex Timesban rövid cikk jelent meg nemrég a csurgói Önkormányzati Gimnázium és Szakközépiskoláról. A cuckfi- eldi Európa-egylet küldöttségének magyarországi látogatásáról számolt be. Az egyesület küldöttsége Csurgón tájékozódott a testvérvárosi kapcsolatok lehetőségeiről. A lap idézi az egyesület elnökének, Brian Chassernek szavait: „A beszélgetések értékesnek bizonyultak, de nyilvánvalóak a nyelvi nehézségek, valamint a két város közti távolság.” « v i
