Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-17 / 271. szám

1994. november 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Csaknem hatvanmillió forint kellene Több lábon állva igyekszik talpon maradni a szövetkezet Kadarkúti kockázatok Gázzal fűt Lábodon a művelődési ház Évről évre növekszenek a kiadások 300 hektár termése van a szárítóban Fotó: Kovács Tibor A nagyobb beruházások­ról készített számvetést a lábodi képviselő-testület. Összevetette a terveket és a megvalósítást, a költségve­tés egyes tételeit, az intéz­ményeik állapotát, illetve pénzügyi forrásait. A felújí­tási munkák során kiemelt figyelmet fordítottak az álta­lános iskolára. A már húszéves épület kar­bantartása ugyancsak idő­szerű volt. A község többi köz- intézményénél — mint Lassú István polgármester elmondta — csak a szerényebb állag­megóvó munkákat tudta fi­nanszírozni. — Az intézményi fűtési rendszerek meghibásodásai miatt az általános iskolában és az óvodában takarékos, félautomata rendszerű Carbo- robot kazánokat helyeztek üzembe, s jelenleg is dolgoz­nak a művelődési ház PB-tar- tályos gázfűtési rendszerének szerelésén. Több utcában épült járda, s volt olyan is, Nyolcszáz diák második otthona a nagyatádi Ipari és Kereskedelmi Szakmunkás- képző Intézet. 1970-től mű­ködik önállóan, így jövőre jubilemot ünnepelhet. — Régen minden szakmát tanítottunk, de a gazdasági körülmények profilváltásra kényszerítettek bennünket — mondta Mohári Jenő igazgató. — Az építőipar a utóbbi évek­ben háttérbe szorult, meg­szűntek az oktatási helyek. El akartuk kerülni, hogy diákjaink az utcára kerüljenek, ezért fel­vállaltuk a gyakorlati oktatást is. Megteremtettük a tanmű­helyt, s a tárgyi feltételek biz­tosítása után munkát is keres­tünk: olyat, ami pénzt is ho­zott. A tőkét aztán forgatni kezdtük, a diákok prémiumot kaptak, s „vállalkozó” lett az iskola. Olyan színvonalon kel­lett dolgoznunk, hogy máskor is felkérjenek bennünket egy-egy munka elvégzésére. amely állami támogatással. Jelentős lépés volt az auto­mata távhívó-hálózathoz való csatlakozás — ez a környéken elsőként Lábodon valósult meg. Elkészült a község gá­zellátásának tanulmányterve is, de a beruházáshoz csak­nem hatvanmillió forint kel­lene, s a munka kivitelezésé­hez nem volt elég a pénz, bár a lakosság és a munkáltatók is összefogtak. — Kellett-e megszüntetni munkahelyeket? — Felmondással két dolgo­zót küldtünk el; létszámot ezen kívül csak nyugdíjazás­sal csökkentettünk — mondta a polgármester. — A Dél-so­mogyi Mezőgazdasági Kom­binát felszámolása, a városi nagy foglalkoztatók válsága azonban erősen növelte a munkanélküliek számát. Emi­att évről évre nőttek az ön- kormányzat szociális kiadásai. Arra törekedtünk, hogy meg­szüntessük a segélyek fel- használása körüli szabályta­lanságokat. (Boldizsár) Ma már egy családi ház teljes kivitelezését is merjük vállalni. A privatizáció következté­ben a boltokban is megszűn­tek a gyakorlati helyek. Erre is találtak megoldást. Az áfésztől bérel az iskola egy üzletet, s ezt néhány felnőtt irányításá­val a tanulók üzemeltetik. A lehető legkisebb árréssel dol­goznak, így Atádon ez a legol­csóbb üzlet. — Iskolánknak elég jó az anyagi helyzete — mondta az igazgató —, s ez nem a segé­lyek, hanem a szorgalmas munka eredménye. Kezdeményezésből való­ban kifogyhatatlan az intézet. A jövő év szeptemberében kí­sérletképpen 9. és 10. osztályt is indítanak. E szakmára ori­entáló képzés tananyagát már kidolgozta a tantestület. Ter­vezik az 5. technikumi osztály bevezetését is, ahol a diákok emelt óraszámban tanulnak majd nyelveket és számítás- technikát. B. B. Nyitottabb gazdálkodásra tért át a Kadarkúti Mezőgaz­dasági Szövetkezet is. Minden alkalmat megragadnak, hogy a nehéz gazdasági körülmé­nyek ellenére is talpon marad­janak. A fő termény a gabona, de faüzemet és dohányszárí­tót is működtetnek, s dolgozót sem kellett elküldeni. — Közösen művelünk 1700 hektár területet, és 700 hektá­ron végzünk szolgáltatásokat a kistermelőknek — mondta Gelencsér Lajos, a szövetke­zet elnöke. — így gazdaságo­sabban tudjuk kihasználni gé­peinket, a munkaerőt is foglal­koztatjuk. Bérmunkát is vég­zünk: most épp 300 hektárról betakarított kukorica szárítá­sáról gondoskodunk. Az anyagiakat a végelszámolás­kor rendezzük, megelőle­gezve az aratás és a szárítás költségeit, a magángazda pe­dig az értékesítés után fizet. Addig nincs kockázatunk, amíg a termény biztosít fede­zetet. — Faipari tevékenységet is folytatnak... — Csak a minőségi faáru­nak van jó ára, ilyen pedig a környéken alig akad. Mi a gyengébb minőségű alap­anyag feldolgozásra rendez­kedtünk be: raklapokat, ládae­lemeket, gyümölcsrekeszt ké­szítünk. Sok faüzem tönkre­ment, s így nőtt az igény a ke­vésbé értékes termékek iránt. Most 30 kilométeres körzetből vesszük a lágy fát; egy belföldi megrendelő már a jövő évi kapacitásunk felét lekötötte. Tavaly egy olasz kft-vel kezd­tünk együttműködni, ennek fő haszna a technika korszerűsí­tése. — Milyen meggondolásból Tíz év tapasztalatait dol­gozta fel dr. Rótt Pál, s ezt egy kötetben összegezte. A Sza­báson működő gerontológiai osztály főorvosa Gondolatok az életről és halálról címet adta munkájának, s mint meg­tudtuk a könyvet ismeretter­jesztőnek szánja, s nem a szakembereknek, hanem a nagyközönségnek írta. kezdtek el dohánnyal foglal­kozni? — Kadarkúton százéves hagyománya van a dohány- termesztésnek, és mi erre alapoztunk. Külföldön egyre többen keresik a magyar do­hányt, s a szövetkezet olcsón hozzájutott négy szárítókam­rához. Ez 20 hektárnyi zöld­dohányt befogad; ekkora terü­let pedig 40-50 családnak kí­nál vállalkozási lehetőséget. Mindig figyelte az orvosi szakirodalmat. Egyik isme­rőse kérte fel tudományos munkára a Maote gerontoló­giai csoportjában, s végül az öregedés és a halál kérdésé­nek „fehér folt”-jai jelentették számára a nagy kihívást. — Amit tudunk róla, azt megírták, amit nem tudunk róla, azt én sem tudom — mondta a főor­Megteremtették ennek az energia-hátterét is: egy gáz- tartály biztosítja az olcsóbb üzemelést. — A dohány szezonja csak októberig tart, így eléggé ki­használatlan a szárítóberen­dezés. Mivel azonban külön­böző gyógynövények szárítá­sára is alkalmas, ezen a terü­leten kell előbbre lépnünk, hogy folyamatosan működtet­hessük. (Boldizsár) vos. S kíváncsi is volt. Kutatá­sainak összegezéséből szüle­tett a könyv, háromszáznegy­ven oldalon. Dr. Rótt Pál mun­kája — mint mondta — a szü­letéstől a halálig tartó biológiai folyamat új megközelítése. Módszere is eltér a tudat-ol­dali feldolgozástól, amely a legtöbb szakkönyvben talál­ható. Németh István Kezdeményezésből kifogyhatatlanok Vállalkozó iskola Tíz év tapasztalatai — a nagyközönségnek Szabási vizsgálatok kötetben Hiába jó itt a víz, ha kevés pénz jut rá - Visszaesett a kereslet Tíz faluba visz szódát, tízszeres költséggel — Nem jókor jöttek hozzám; pont azon gondolkodom, hogy abbahagyom — fogadott ben­nünket Rúzsa János lábodi szikvízkészítő kisiparos. 1981 óta foglalkozik szódakészítés­sel, s mint mondta: „engem még egy öreg mester tanított rá. Az atádi áfésznél kezdte gebinesként. A gépeket, eszközöket on­nan kapta, csak a szódavíz szállításáról kellett gondos­kodnia. Járta a vidéket Kutas­tól Görgetegig. — Atádról azért kellett el­jönnöm, mert annyira rossz volt a víz, hogy alig lehetett meginni. Pedig az egész szik- vízkészítésnek ez az alapja. Rúzsa János: „Veszélyes munka ez...” Fotó: Kovács Tibor Ez az épület, amelyikben itt dolgozom Lábodon, kazán­házból lett átalakítva. A be­rendezést már megvettem, de a helységet csak bére­lem. — Régebben jó üzlet volt ez. — Sok vállalat vásárolt, negyven-ötven ezer liter szó­dát is vettek egy hónapban. Mára száz-kétszáz litert tudok csak eladni. Nagyon vissza­esett a kereslet, még a fuvar is többe kerül. Már két éve nem tudok árat emelni, pedig köz­ben az én költségeim is a tíz­szeresére nőttek. Most is tíz faluba szállítok, és egy-egy li­ter szódával is végig kell járni a várost. — A kocsmák sem jó vásár­lók? — Akik a szódát fogyaszt­ják, kispénzű emberek. Na­gyon sok a munkanélküli, és hatezer forintból már nem le­het sokat kocsmázni. — Az ásványvíz jelent-e konkurenciát? — Nekem nem, mert na­gyon drága. Én egy liter szó­dát nyolc forintért adok, a szi­fonokat pedig cserélem. Kel­lene egy modern gépsor, ak­kor még jobb minőségűt tud­nék készíteni, mert a lábodi víz nagyon jó. Ezért is nem megyek el innen... A jövő? Két fiam van, de nem engedem, hogy folytassák. Veszélyes munka ez, és megélni sem le­het belőle rendesen. — A családban szeretik a szódát? — jgen, nem unták még meg. Én pedig csak ezt iszom. Boldizsár Beáta Jótékonysági bál Lábodon Harmadik alkalommal ren­dezték meg Lábodon a köz­ségi általános iskolában a szü- lők-nevelők bálját. Ennek a rendezvénynek teljes bevéte­lét — amely csaknem het­venezer forint — az oktatá­si intézmény számítógéppark­jának a bővítésére fordítják. Kadarkúti új üzletek A kadarkúti községköz­pontban épülő üzletházban hat vállalkozás kezdi meg te­vékenységét, várhatóan már tavasszal. A helyi vállalkozók érdeke, hogy az üzletek mie­lőbb nyitásra készek legye­nek. Az üzletek házának be­ruházása az önkormányzati költségvetést nem terheli, a munkáknak a finanszírozása a leendő üzemeltetők terhe. Hubay Sándor is polgármesterjelölt Sajtótájékoztatón jelentette be Nagyatádon Hubay Sándor, hogy független jelöltként indul a polgármester-választáson. Is­mertette területfejlesztési el­képzeléseit, az új lakások és üz­lethelységek építésével kapcso­latos koncepcióját, a kereskede­lem föllendítését célzó elképze­léseket is. A távhőszolgáltatási díjakat például aránytalanul magasnak minősítette. Hubay Sándorral együtt már négy pol­gármesterjelöltje van Atádnak. Kígyókiállítás Nagyatádon Egy autónyi kígyó érkezik Nagyatádra: a hét végén ugyanis ide költözik Pécsi Tibor kaposvári terráriuma. A műve­lődési központban nyíló kiállítá­son 21 féle kígyó 60 példányát mutatja be, köztük a félelmetes tigrispithont is. Pénteken, szombaton és vasárnap de. 9- től délután 5-ig láthatják az eg­zotikus hüllőket az érdeklődők. Közhasznúak Kisbajomban Kisbajomban kilencre emel­kedett a közhasznú munkások száma; korábban csak öt volt. Az önkormányzat azért is dön­tött a létszámnövelés mellett, mert megduplázódott a jöve­delempótló támogatásban résztvevők száma, s így több olyan munkát is el tudnak vé­gezni a faluban, ami jelentő­sen változtat a településen. 500 ezer forintig vállalkozói hitel A megyei vállalkozói köz­pont nagyatádi irodája 500 ezer forintig nyújt hitelt a kezdő vállalkozóknak a nép­szerű Mikrohitel-program ke­retében. Az igénylőknek ezt a pénzt három év alatt kell visz- szafizetniük - hathónapi tü­relmi idő után, huszonöt szá­zalékos kamattal. Az iroda e hónapban a farmergazdálko­dásról különböző tanfolyamo­kat is indít a gazdálkodóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents