Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-16 / 270. szám
1994. november 16., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A polihisztorok hasznát a köz veszi Az ember márcsak ilyen: a boldogulás lajtorjáján nem szeret lefelé tendálni. Leesni róla pedig különösen utál, ha pedig harminc év keserves fölfelé kapaszkodás, egziszten- cia-teremtgetés után lökődik alá a pokoli mélységekbe, akkor egyenesen tele van a hó- dorkója az egésszel. Kezdhet mindent elölről ilyenkor az ember, ötvenvala- hány évének dacára. Bertalan Lajos (ötven) és Vers János (ötvenhárom), a két ráksi közhasznú éppen a lajtorja aljánál időzik. Előzőleg mindketten jónagyot huppantak, s most a szeméthordás, derítőmerés és más kellemességek közben notóriusan igyekeznek elkerülni az esz- mélést. Egyikőjük, a fiatalabb La- josbá tizennyolc év volános szolgálat után került bele oda- fönn egy munkaerőtlenítési ciklonba. Hiábavaló volt minden erőlködése, amivel markolta piszkosul a létrafokot, egymillió-nemtudni-hány kilométeres balesetmentes közúti cirkulálás sem tartotta meg a fogását: a széltörvény kíméletesen lecsavarta a kvázima- gasból. Hupp. Bertalan Lajos idén januárban pottyant a ráksi közhasznú munkásság létminimumára, és ebben lát valami igazságtalanságot. A másik melós a randa hidegben a Jánosbá. Elmondása szerint tizenöt évet húzott le a kaposvári állami gazdaságban, tizenkettőt itt, a helybéliben traktorozott, aztán az oroszlányi szénbányába ereszkedett alá három éven át, és két évet még a cukorgyárban is ténykedett. Több mint ezer napja, hogy Vers János kikötött ebben a rendszerváltás hozta új munkakörében, és a hasznát most a köz veszi. De még mennyire, Lajosbá hajnalban az óvodában kezd, befűt, aztán tesz-vesz délelőtt, ás-fúr-farag, épp amiben hiányt szenved a köz; majd ebédet hord, később, ha éppen hétfő van, szemetet. De ezt már nem egyedül teszi, ilyenkor ott van vele a Jánosbá is, ketten vasvellázzák, sze- dik-szedegetik, viszik aztán az igali telepre, ahola a szemétnek a helye van. A meló közben jár a köz- hasznúak gondolatja. Akkor is gondolnak valamire, amikor egy kis tízéves tini nindzsa teknőc affelől érdeklődik: Ja- nibá, azt a papírt mért nem vette föl? Alja vagyunk, kéremszépen, legalja, mondják. És tovább kerülgetik, lesütött szemmel, a lajtorja tövét. Mert fölfelé tekingetni, bizony azt nem szabad. Szédülnének, és még fölesnének az égbe. (Balassa) Minden második porta falánál a vezeték Gázlánggy új tásr a várnak Somodorban A közelmúltban átadták a vezetékes gázrendszert Somodorban, s habár az ünnepélyes gázfáklya-gyújtás még várat magára, azért már van helybéli porta, amit már gázzal fűtenek. Amint azt Gazdóf Angéla szentgáloskéri körjegyzőtől megtudtuk, a közel 200 somodon család közül száz igényelte a gázszolgáltatás lehetőségét. A házfalig vitt vezeték családonkénti 20 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulással járt, aminek 15 százalékát az igénylők később visz- szakapták. A 6,5 millió forintos beruházással az október közepi határidőre az alvállalkozó Alép Kft elkészült, ezután az átadással már csupán a bánya- kapitányság engedélyét kellett megvárni. A körjegyzőtől megtudtuk, hogy a somodon vezetékes gázrendszert felavató ünnepélyes gázláng-gyújtásra a közeljövőben kerül sor, a pontos időpontról a következő ülésén határoz a képviselő- testület. B. T. Terepen és edzőpályán egyaránt lovagoltatnak Nyeregbe szállnak az ifjú magyarok Ifjúsági lovasoktatás Zselickislakon Fotó: Török Anett A mai modern időkben egyre kevesebb gyermek tanul meg lovagolni, aminek hátterében leginkább az idő- és pénzhiány áll, de a beszűkült lehetőségek is akadályozzák, hogy e nemes sport újra elfoglalhassa méltó helyét. Szerencsére mindig akadnak olyanok, akik fontosnak tartják, hogy a mai gyerekek megismerkedhessenek a lovaglás nyújtotta szépségekkel: a Zse- lickislak környéki Zrínyi Lovasklub is ennek szellemében jött létre egy évvel ezelőtt. — Jelenleg tizenegy lovunk van közös használatban, félvérek, telivérek és pónik — mondta Kiss János a klub vezetője. — Egy nyolc állásos istállónk már van, most építünk egy hat boxos férőhelyet és azt a tél előtt szeretnénk befejezni. A klub távolabbi tervei között egy kancaistálló létrehozása is szerepel, ahol további húsz lónak tudnának helyet biztosítani. Ezen kívül a nyári legeltetéshez villanypásztort, a telepünkön pedig karámot állítanak majd föl. — A legnagyobb problémát most az állatok itatása okozza, mert minden nap lajt- tal kell hoznunk a vizet. A kút- furatás önköltségi áron is hatvan-ezer forint körül van és nekünk mindent önerőből kell fedeznünk. Szerencsénkre a gyerekek szülei nagyon sokat segítenek, munkabérre még egy fillért sem kellett kiadnunk — mondta a klubvezető. A Zrínyi lovasklub szolgáltatásai között szerepel a felnőtt és ifjúsági lovasoktatás szakedző vezetésével, lovaglás terepen és edzőpályán, valamint futószárazás és bérkocsizás is. — Azoknak a gyerekeknek, akiknek a kocsizás jobban tetszik, fogathajtást tanítunk, de nagy sikere volt tavaly a lovas síelésnek is — említette meg Kiss János. — A következő generációt szeretnénk úgy nevelni, hogy a lókímélet alapvető szempont legyen a versenyek során. A klubvezető elmondta, hogy felajánlottak egy nyílt napot minden iskola számára, amikor a gyerekek ingyen lovagolhatnak. Ezen kívül területünkből felajánlottunk kétszáz négyszögölt mezőgazdasági megművelésre. — A talajelőkészítés ránk vár, de a többi dolog már az iskolásokra. Talán könnyebben megy a tanulás, ha nem csak a könyvből szerzik az ismereteket. Azt is tervezzük, hogy az őshonos állatokból bemutatót rendezünk a parkunkban. Ha már állatkert nincs a városban, legalább láthassanak egy-két érdekességet is a kaposvári fiatalok. A területet pályázaton nyerte a klub, a szerződésük ideje rövid. Ekkora beruházás mellett kevés a kifutási idő, de remélik, hogy a nehéz körülmények között is sikerrel jár a vállalkozásuk. Boldizsár Beáta Kárpótlási parlagföldek Rácegresen sűrűn halnak mostanában A fej kendők alatt Csöppet sem vidámak a rácegresi asszonyok Mintegy 600 hektár szántóterületet jelöltek ki kárpótlási földalapnak a kisbárapáti szövetkezet földjeiből, ebből az eddigi árveréseken 550 hektárnak lett új tulajdonosa. Többen kezdtek önálló vállalkozásba megszerzett tulajdonukon, Bonnyán például 17 hektárt művel szorgalmas gazdája. Sajnos a vigasztaló látványt elhomályosítja, hogy 120 hektárnyi földterületet méteres gaz borít, tulajdonosa vagy nem műveli, vagy a müveltetésre még mindig nem tudott egyezséget kötni. — Szövetkezetünk a bérbevett földeket a vetéstervnek megfelelően műveli, de menet közben nem tudjuk átalakítani gazdálkodásunkat — mondta Székely Tamás, a szövetkezet főmezőgazdásza. A főmezőgazdász szerint a szövetkezet már csak 1872 hektár szántóterületet művel. 301 hektáron vetettek idén őszi árpát, elvetettek 48 hektár szö- szösbükkönyt vetőmagfogásra és 400 hektáron sorol már a búza. Egy nagyobb darab földjük van, ez 217 hektáros tábla, a három község határában összesen 53 parcellán kell megbirkózniuk a talajadottságokkal. — Idén 230 hektáron vetettünk árukukoricát, de jövőre csökkenteni kell a területet. November első napjaiban is 24 százalékos víztartalommal jött le a szem, tetemesek a szárítás költségei. Októberben 80 milliméter csapadék áztatta szövetkezetünk határát, számunkra kínlódás az őszi munka — mondta Székely Tamás. Állattenyésztésüket már évekkel ezelőtt felszámolták, a bonnyai 2 hízómarha istállóban és a sertéshizlaldában egy vállalkozó libatartással foglalkozik, tehenészeti telepük istállóiból terménytárolót alakítottak ki. A halastavakat is bérbe adták. Állatok hiányában a talajerőutánpótlás kizárólag a műtrágyaféleségekre hagyatkozik. Ha kínlódva is, de végzi a munkáját a 100 aktív dolgozó. — Akik felajánlották kárpótlási és részaránytulajdon földjeiket azoknak meg is műveljük. A végleges földkijelölés és a szerződések hiányában még idén is csak földjáradékot fizetünk, tavaly emeltük 60 forintra aranykoronánként. Ez 8 kiló búza tőzsdei árával egyenértékű. Ez a vidék ennyit bír kigazdálkodni. Szövetkezetünk tavaly szerény nyereséggel zárt, úgy látszik idén is talpon maradunk. Csak a parlagföldek ne lennének. (Mészáros) Miért szabad egy alig negyven éves fiatalasszonynak meghalni? Meg egyáltalán, mi ez a sűrű temetőbejárás mostanában? Az egyik fejkendősnek a férjét kísérték ki a napokban, másikuk a fiát vesztette el. Túl sok már az ő öreg lábaiknak ennyit kijárkálni a temetőbe. Tüdejük se bírja a kapaszkodót. Imádkozni könnyebb lenne, de a hatékonyságáról már ők maguk sincsenek meggyőződve. Azzal a céllal közeledtünk a rácegresi fejkendők gazdáihoz, hogy osztozzunk örömükben, amiért nemrég új orvosi rendelőt kapott a falu, és így már nem kell állandóan Magyaratádra buszozniuk egy vérnymásmérésért vagy egy receptért. — Jó is az, de tényleg — mondták az asszonyok —, nagy vívmány az, hogy hetente egyszer már itt is rendel az orvos. Tiszta Európa. Aztán csak megint a halálesetek kerülnek szóba. Amelyik a fiát elvesztette — mondják —, azt még a pénzéből is kiforgatták. Most kötötték be a gázt a faluba, aztán ők is bevezettették a házukhoz. Azt még a fia intézte — beszerezte a konvektorokat, fizette amit ilyenkor fizetni kell stb. —, persze mindent az öregasszony pénzéből, mert a saját jövedelmének legnagyobb részét elvitte a tartás. Elvált ember volt. Az anyja most nem igényelheti vissza az áfát, mert nem az ő neve szerepel a szerződéseken. A pénzt a fia örökösei kapják: a volt feleség meg a gyerekek, akik eddig nem nagyon voltak kíváncsiak az apjukra... Talán a fejkendő teszi. Talán Rácegresen olyan speciális amyagból készülnek, amely leárnyékolja az agyat, hogy egy csipet vidámság se tudjon betörni oda. Igen, biztos ez lehet az oka, hogy a fejkendők alatt csak csupa sötét gondolatok lakoznak. Mert hát mi más is lehetne? (Nagy) Szemétlerakóhely épül 40 millióból Öt község önkormányzatainak közös beruházásában épül ezekben a napokban is az a szilárd és folyékony hulladék tárolására alkalmas hulladéklerakóhely, amelyet a jövő évben adnak át Kapós- mérő határában. Kaposmérő, Hetes, Csombárd, Bárdudvarnok és Kaposújlak közös beruházásának költsége mintegy negyvenmillió forint, amelynek több mint hatvan százalékát céltámogatási pályázaton nyert állami forrás biztosítja. A jövő évre áthúzódó kivitelezési munkálatok során egy kazettás szennyvíz- és szemételepet létesítenek a település külterületén. Jövedelempótlás Nagybajomban Jelentősen emelkedett a száma Nagybajomban a jövedelempótló támogatásban részesülőknek, ami nagy terhet ró a település önkormányzatának gazdálkodására. Jelenleg már mintegy nyolcvanan részesülnek jövedelempótló támogatásban, a kifizetéseket az önkormányzat a szociális célokra fordítandó összeg átcsoportosításával tudja teljesíteni. Átadás előtt a bőszénfai szálló A közeljövőben a bőszénfai Meseszálló még el nem készült szobáiba is bekerülnek azok a mesejelenetes festmények, amelyek a szálló jellegzetes, gyermekközpontú hangulatát lesznek hivatottak kölcsönözni. A festményeket a kaposvári ifjabb Szabados János, s amelyekkel elkészült, azok a szobák már fogadták is az első vendégeket. Hálózatbővítés Szennában A Matáv Rt ígérete szerint a jövő évben sok kerül arra a telefonhálózat-bővítésre, amely során a szennai és a környékbeli telefonigénylők megkapják várva várt vonalaikat. Szennában utoljára három évvel ezelőtt bővítették a telefonhálózatot, akkor az önerős fejlesztéssel huszonkét vonalat köttetett be a településre a helyi önkormányzat. A jövő évben esedékes hálózatbővítés lakossági bekötéseivel előreláthatóan az év közepén, míg a teljes beruházással az év végéig készül el a kivitelező. Gázberuházásra tartalékolnak Elkészültek a tanulmánytervei a zselickisfaludi gázberuházásnak, amelyre várhatóan a jövő év tavaszán kerül sor ma településen. A beruházás kiviteli költségei egyelőre még alakultak ki, mivel még nem tartották meg a kivitelezőknek kiírandó versenytárgyalást. Mindenesetre az önkormányzat már tartalékol a költségekre. > »
