Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-02 / 258. szám

1994. november 2., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Magyaratád és Patalom felelőssége a megoldás Törvénysértő hivatal, bűnhődő gyerekek A Micimackó-lakosztályra háromszoros az igény Mesés szálló Bőszénfán Meseszálló a „tündéri” cégérrel Fotó: Török Anett (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Tóth Mihálytól, a köztár­sasági megbízott területi hiva­talvezetőjétől megtudtuk: csak a meggyőzés erejével tudtak hatni. Hangsúlyozták, hogy a régi keletű viszály — mert ilyen volt és van — nem keverhető össze egy, a gyerekeket érintő problémával. Erre mindkét fél „istenbizonyra” mondta, hogy nem mossák össze a két dol­got. A hivatalvezető ismeretei szerint az „ellenfelek” az egyez­tetés óta — részint annak hatá­sára — tárgyalóasztalhoz ültek, s a megoldást keresik. Lapunkban korábban be­számoltunk róla, hogy a ma- gyaratádi testület szerint Pata­lom jó ideje kevesebbet fizet egy-egy iskolás után, mint amennyibe a taníttatásuk való­ban kerül. Miután a községek között nincs megállapodás a hozzájárulás összegéről, ezért a magyaratádi képviselők egy határozattal és az anyagiak megvonásával arra kényszerí­tették az iskolavezetőt, hogy kettőre csökkentse a napközis csoportok számát. Ezzel mint­egy kiszorították a patalomiakat a foglalkoztatásból, s így jártak az óvodások is. — Ez a magatartás a magya­ratádi testület részéről törvény- sértéshez vezetett, hiszen ilyen lépésre nem utasíthatták volna az intézményvezetőket — mondta Tóth Mihály. — Mi meg is tettük a törvényességi észre­vételt. Erre a KMB-hivatal a napok­ban kapott választ. Eszerint a testület hatályon kívül helyezte törvénysértő határozatát. — Ettől fogva azonban telje­sen az intézményvezetők fel­előssége, hogy mit tesznek, mivel már nincs mögöttük testü­leti döntés — tette hozzá Belo- vics Emilné, a KMB törvényes­ségi osztályának tanácsosa. — Az intézményvezetőknek vi­szont pénz kell, hogy az eredeti állapotokat visszaállítsák, hogy működtetni tudják az intézmé­nyeket. Az a pénz, amit Pata­lom nem fizetett meg. Ezen a ponton a probléma „visszatért a kályhához”: Pata­lomnak meg kellene fizetnie tar­tozását, s továbbiakban a gye- rekenkénti 91 ezer forintot (eb­ből 41 ezer forint a normatíva). — Patalom korábban ebben követett el törvénysértést, hi­szen a törvény neki írja elő a megállapodás megkötésének szükségét, amivel biztosítania kell tanulóinak a taníttatását. Az ottani testület is megkapta törvényességi észrevételünket — emelte ki Belovics Emilné. A patalomi testület a napok­ban dönt arról: fizet-e. Ha a képviselők igennel szavaznak, az meghozza a megoldást. A gyerekeket érintő probléma megoldását! (Balassa) Az ország hetvenegy utazási irodája kapott az utóbbi napok­ban hírt Bőszénfáról, a levélben az ottani Meseszálló hamaro­san elkövetkező nyitásáról ér­tesítették a lehetséges partne­reket. Nem egy iroda már visz- sza is jelezte, érdekli a gyer­mekcentrikus, családosoknak kitalált pihenési lehetőség. Több iroda, így egy tatabányai, amely orvoskongresszus ren­dezésére készül, még a mun­katársait is elküldte: nézzék már meg ezt az országosan egyedülálló létesítményt, ahol Micimackóról, Piroskáról, Hó­fehérkéről és sok más mese­hősről vannak elnevezve a szobák, és ahol még egy királyi lakosztály is várja a szállóven­dégeket. — Nemrég egy atomfizikus házaspár járt nálunk, akik kül­földi barátaiknak kerestek itt megfelelő pihenési lehetőséget — mondja Kálmán Gyula. A szálló mindenese elmondta, hogy a vállalkozás ötlete fiától, Kálmán Attilától származik, aki egyben az üzletvezető is, és aki Európai Kinder-Hoteleket járt végig, mielőtt a végső ter­vek készítésére megbízást ad­tak volna. A templom melletti egykori plébánia-épületet a kaposvári Gáts és Társa iroda tervezte át 28 férőhelyes, hétszobás szál­lóvá, amelyben a nádfedeles söröző, a kandallónak álcázott recepció, és a nagy étterem is helyett kapott. Az belsőépíté­szeti megoldások ifjabb Sza­bados János ötleteit dicsérik, aki nemcsak megálmodta, de meg is valósította a mesés hangulatot az épületben. — Jelenleg már készülnek a Micimackós és a még el nem készült szobák festményei — mondja Kálmán Gyula, miköz­ben a királyi lakosztályban idő­zünk. Az antik búrordarabokkal berendezett, régi ágyvégekkel ékesített szoba már most való­ban királyinak mondható, hát ha még megérkezik a mély­bordó baldachin... Habár a plüss-figuráktól né­pes Meseszálló hivatalos meg­nyitása még néhány nappal odébb van, azért már nem most egy család elmondhatja: eltöltött ott egy hétvégét vagy egy egész hetet. Az akkori telt­ház legkisebb szállóvendége hét hónapos volt. Ő és a többi gyermek mind hódolhattak kedvelt időtöltéseiknek, ha nem a hatalmas, játékokai berende­zett udvaron, akkor a játszó­szobában. A tengeri vitorlás, a Hófe­hérke és a hét törpe, a te várad, a Piroska és a farkas, a Mici­mackó, a Jancsi és Juliska és a királyi lakosztály névre keresz­telt szobák, holott tulajdonkép­pen a szálló még ki sem nyitott, egyre kapósabbak, tudtuk meg Kálmán Gyulától. Olyannyira, hogy a Mikulásnapi és a Szil­veszteri rendezvényeikre már el is kelt a ház. Micimackó rezi­denciájában már most három család lakna szívesen az év utolsó napjaiban. B. T. Gyarmati képeslapok Gázra spórol Kisfalud A minap adott be pályázatot az országos faluszépítő egye­sülethez a kaposgyarmati fa- luszépítők baráti köre. A kért százezer forintot annak a kör­nyezetbe nem igazán illesz­kedő buszvárónak a cseréjére akarják fordítani, ami Ráday Mihálynak is szemet szúrt a fa­luban szombaton tett látoga­tásán. A neves televíziós, vá­ros- és faluvédő személyiség kameráját sem hagyta otthon, amikor ellátogatott Kapós- gyarmatra, ahol nemrég ala­kult meg negyvenhat taggal a faluszépítők köre. Mint Balogh Józsefné pol­gármester elmondta, a telepü­lés szépségeit, a halastavat, a játszóteret, a régi házakat egy karácsonyi műsorban láthat­juk viszont. • A főként fiatalokból álló fa­luszépítő kör célja, hogy minél szebbé varázsolják a telepü­lést. Ennek jegyében a na­pokban rózsafák ültettek a fa­luban, megváltoztatva a gáz­cseretelep hangulatát. Mint a polgármestertől meg­tudtuk: a közelmúltban elké­szült az az ötféle képeslap Kaposgyarmatról, amelyekből minden helybeli családnak ajándékoznak majd. És hát a lapok messze elviszik a tele­pülés hírét, képekben. Nem kisebb „dobásra” ké­szül a zselickisfaludi önkor­mányzat, minthogy a jövő év első felében megépítteti a te­lepülés vezetékes gázrend­szerét. A tanulmányterv már el is készült, a falu most arra vár, hogy egyáltalán legyen honnan elhozni a gázt: Szennában ugyanis, ahol a komfortfokozat-növelés re­ményében a csatlakozásra lehetőség lesz, várhatóan a jövő év tavaszán gyújtanak ünnepélyesen gázfáklyát. A szennai beruházás lété­ről korábban már beszámol­tunk, amint azt is megje­gyeztük, hogy a régió másik két településének testületé, a zselickisfaludi és a szil- vásszentmártoni már kiadta a megbízást a tanulmány- tervek elkészítésére. Kovács Zoltántól, az önkormányza­tok körjegyzőjétől megtud­tuk, hogy nemrégiben Patca is beállt s sorba, ám ott jóval később, talán csak évek múlva nyílik lehetőség a gázberuházás finanszírozá­sára. Kovács Zoltán elmondta, hogy a tanulmánytervek csak irányszámokról szól­nak, nem tudni tehát, hogy mennyibe is kerül majd a zselickisfaludi gáz. Szenná­nak például a tervektől elté­rően olcsóbban jött ki, mint ahogy tervezték, mivel a költségekakivitelezőipályáza- tok elbírálásakor tisztulnak. Verseny van tehát, ami kissé leverheti az árakat. Kisfalud éves költségve­tésébe beleférne ugyan a gáz kivitelezése, ám akkor egyebekre már futná, tudtuk meg. így a lakossági köz­műhozzájárulás mellé hitelt is fel kell venniük. Erre a fe­dezet már megvan, elvégre az önkormányzat már jóideje tartalékol a gázberuhá­zásra... B.T. A viharverte „hagymási” pásztor A pásztorember, tudtam meg a minap, kétféleképpen vándo­rol: egyrészt megy a jószág után, ami nem annyira meg­lepő, hiszen ebben áll a mes­tersége. Ellenben a pásztor egyik helyről a másikra is megy, ilyenkor nincsenek vele a jószágok, ilyenkor maga van, s azért indul el, mert hiány­szakma az övé, keresett. A hajmási birkák őrzője, Ba- tízi Ferenc („két i-vel, uram, csak semmi ipszilon”) a tolnai Őcsényből érkezett — pécsi reptéri pásztorkodás közbeikta­tásával — Somogyba. Mint mondja: még 1956-ban maradt ki az oskolából, az okulás he­lyett elment inkább juhásznak a szekszárdi állami gazdaság­hoz, ahol aztán 68-ban felszá­molták az ágazatot. Mostanában ezer gyapjast vigyáz, rá-ráviszi őket a gazda bérelt kukoricására, nap- ról-napra fokozatosan, egyre több ideig engedve a birka éh­ségének, „mertha egyszerre sokáig lennének rajt a táblán, jól felpuffadnának”. — Textel, a rosseb egyen meg! — ripakodik rá az egyik jószágra, aki éppen a hajmási helyközijárat útjába keveredett. De még mondja valaki, hogy a birka bamba egy állat: a Tex- tel-fajta ért a szóból, visszafor­dul. Közben az állatsereglet egy része már benn jár a kuko­ricás közepében. — Neeeteee, hámész! Jo­gász, előre! — szól oda az ér­telmiségi ebnek, somfabo'tja mozdításával nyomatékot ad. A kétéves korcs rögvest intézke­dik, az elcsatangolt birkák elé vágva téríti őket jobb belátá­sára. A pásztor mai vándorlása a „hagymási falu alsó végénél” kezdődött, s a hodálytól eljött vagy három-négy kilométert. Ez semmise, mondja erre, ha­nem amikor egyik határról mennek át a másikra, akkor van hajtás. Nagyokat füttyent eztán, ez is valami jelentéssel bírhat, mert Jogász újabb körö­ket ír le a csapat körül. Amikor arról érdeklődők, mi­vel telik egy hosszú napja, pél­dául farigcsál-e valamit, ha már ott az övén a bugyii, így felel: — Nézelődök, a birkát figye­lem meg a kocsikat. Faragni én nem faragok. Ez itten csak egy szakmához való zsebkés, ké­rem, itt a körmölő, evvel meg a szalonnát kell nyesni — nyito­gatja. Az emlegetett szalonna a marhabőr pásztortáska alján lapul, abban a íáskában, amit szinte forradalmi időpontban, még '56 október 18-án vett. — Ez nekem elég, míg én élek. Erős bőr ez, még talán va­Fotó: Török Anett lamelyik unokámnak is jó lesz — mondja Batízi Ferenc, aki­nek három unokája közül a kö­zépső négyéves, és „borzasz­tóan” szereti a szalonnát. „Ha elgyün, egyből mondja, papa adjál szalonnát. Ha evett, akkor nyomás a birkákhoz a bottal”. — Valami pásztorszikra lehet benne... — Még valami reményem le­het, persze nem örülök nekije. Mert a juhász az egy viharverte ember. Ha esik, ha fúj, ha hordja a szél a havat, kint köll lenni. Mások meg néznek ki az ablakon, engem meg ver az idő. De amikor az a nyáron iz­zad ott a kapánál, én çttan el­vagyok a kis fa alatt. Úgyhogy két oldala van ennek, mint az embernek. Egy jobb meg egy bal — bölcselkedik. — Jogász teee, ereszd ükét! — kapja a kutya a következő instukciót. — Úgy vagyok vele, hogy amíg bírom csinálom, mert ne­kem elmenni valami vállalat­hoz, az létezhetetlen. Lelki- pásztornak meg, ugye, kevés vagyok, csak birkapásztor lehe­tek. — Jogggász, hunvagy? Eriggy előre! — szól ellent­mondást nem tűrő hangom. — Beléjük ám, gondoltam — le­gyint. A birkák kétfelé széled­nek, az apró Jogász a csutkák között ugrándozva igyekszik helyrehozni az épületes bakit. (Balassa) a kultúrházat A négymillió forintos költ­ségvetéséből hárommilliót az intézményi hozzájárulásokra fizető Kaposgyarmaton végre sikerült felújítani a volt is­kola-épület nagytermét. A munkák során lejjebb került a színpad, amire ráépítették az ezentúl egyházi események­nek is helyt adó épületben az oltárt. A leparketázott nagyte­rem a tervek szerint emellett kulturális célokat is szolgál majd. A település önkormány­zati testületé azt is tervezi, hogy az épület tetőszerkeze­tét lecserélteti, ehhez azon­ban még nem állnak rendel­kezésre a szükséges anya­giak. A nagyterem szentelé­sére vasárnap kerül sor Ka­posgyarmaton. Átadták a tornacsarnokot A közelmúltban megtartot­ták a mezőcsokonyai iskola- és tornaterem ünnepélyes avatóünnepségét. A mindösz- szesen negyvenmillió forintos beruházás során a meglévő régi iskolaépületet újították föl és azt bővítették tovább, egy új szárnyként megépítették az iskolát. A bővítmény és a re­konstrukció 24 millió forintba került, a tornacsarnok pedig 16 millió forintot vett igénybe. A község beruházását céltá­mogatási pályázaton nyert összeg segítette. Engedélyek a tartályos gázra Tartályos pb-gázrendszer kivitelezésére kért és kapott nemrégiben engedélyt a göllei önkormányzat. A szükséges szakhatósági engedélyek mindegyike megérkezett, a napokban lejár az a fellebbe­zési határidő is, miután már jogerős lesz az engedélyezte­tés. Ezt követően kezdődhet meg a településen a tartályos gáz kivitelezése. Parkosítás az üzletház előtt A község rendezési tervei szerint parkosítják majd a ka­darkúti központot, ahol jelenleg folynak a munkái az üzletház építésének. A hat üzlet, s maga az épület várhatóan a tavasszal készül el, s akkor különféle kereskedések várják majd a helybelieket. A ház nem kerül pénzébe az önkor­mányzatnak, azt a vállalkozók maguk finanszírozzák. A költ­ségvetést csak a parkosítás és a napi piactér kialakításá­nak költségei terhelik majd az elkövetkezőkben. Napirenden a berki telkek A közeljövőben tűzi napi­rendjére a nagyberki önkor­mányzat képviselő-testülete a község rendezési tervének tárgyalását. A településen új utcát kívánnak nyitni azoknak a telekvásárlási igényeknek az alapján, amelyek már ko­rábban felmerültek. „Lelkipásztornak kevés vagyok...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents