Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-12 / 267. szám

1994. november 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Lehet-e elfogadhatóbb vízdíj Boglár körzetében? Megoldást önerőből Nem árverezték el a ságvári hamvasztót Szándékos időzítés: fizetett a tulajdonos — A mai napig nem nyugod­tak bele a Balaton parton élők a borsos vízdíjakba. Nehéz ugyanis magyaráza­tot adni arra, hogy példának okáért a fonyódi vízbázisról kapott ivóvízért Kaposváron számottevően kevesebbet fizetnek a fogyasztók, mint a szomszédos Bogláron. A megyeszékhelyen az ön- kormányzat, a tóparti telepü­lésken pedig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium határozza meg az ára­kat, miután ez utóbbiak a DRV Rt egységes, állami tulajdonú regionális rendszeréhez tar­toznak. Sós Zoltán, a balaton- boglári önkormányzat Város­gazdálkodási Igazgatóságá­nak vezetője szokásához hí­ven majd egy éve „bombázza” a hatóságokat az állampolgá­rok érdekeinek kedvezőbb szolgáltatás érdekében. For­dult az Alkotmánybírósághoz is, oly igazságtalannak vélte ezt a megoldást, ám onnan visszajutott az ügy az árható­sági jogkört gyakorló KHVM- hez. Ami mára bíztató, hogy a korábbi, a kialakított megol­dást egyértelműen igazoló magyarázatokon túl nyitva hagyta az illetékes helyettes államtitkár a lehetőséget, mondván az az „eldöntendő kérdés változatlanul, hogy az adott balatonboglári vízi­közmű elkülönítetten üzemel- tethető-e?” A városgazdálkodási igaz­gatóság igazságügyi szakértőt bízott meg a fontos kérdés alapos felmérésére, ám az eddigi szakértői vizsgálódá­sok szerint nagy esélye van az igen válasznak a felmerült „Ön tagja az újonnan létre­jött katasztrófa-elhárító szer­vezetnek.” Sokan kapnak ilyen szövegű levelet ezekben a napokban Siófokon és kör­nyékén. Feladó a polgári vé­delem parancsnokságának helyi szervezete, az aláíró pe­dig a polgármester. Baranya Károlytól, a siófoki parancs­nokság vezetőjétől megtud­tuk: előzetesen csak kevese­ket tudtak értesíteni, általában csak a vállalat- és intézmény- vezetőket. A közelmúltban belügyminiszteri rendelet sza­bályozta, hogy minden telepü­lésen el kell készíteni egy ta­nulmányt, ami azt méri fel: mi­lyen rendkívüli események (tömeg-szerencsétlenség, földrengés, árvíz, stb...) kö­vetkezhetnek be az adott tér­ségben. Ezzel párhuzamosan kérdésekre. Mire alapozzák ezt? Ott van Szőlőskislak, Boglár önálló városrészének esete: a lakosság anyagi hoz­zájárulásával megvalósult sa­ját kúthoz kapcsolódó zárt ve­zetékrendszer szolgáltatja az ivóvizet, amelynek semmilyen műszaki kapcsolata nincs a DRV Rt regionális rendszeré­hez. Mégis az elfogadhatatla­nul magas díjat fizetik az em­berek. Léteznek azok a mű­tárgyak, amelyekkel mérni és lezárni lehet a várost, vagy körzetét a regionális hálózat­ról, ugyanis a helyi kutak a szezonon kívül képesek ellátni az igényeket. így elképzel­hető, hogy a főszezonban a DRV Rt-től vásároljanak vizet, míg az év többi hónapjában a saját kutak lássák el a fo­gyasztókat. Elképzelhető az is, hogy a városhoz kapcso­lódva több település — Lelte, Ordacsehi — alkothatna így önálló körzetet, amennyiben az önkormányzatok együtt tudnak működni a lakosság érdekében. Az sem biztos, hogy az önállóan fenntartott víziközművek üzemeltetésé­ből kihagynák a felkészült nagyvállalatot, az viszont igen, hogy az önkormányza­tok, mint árhatóságok szá­mára átlátható lenne a cég gazdálkodása ezen a terüle­ten. A megoldást sürgeti a kö­züzemi vállalatok tervezett privatizációja is. Senki nem ígér felelőtlenül gyorsan csökkenő vízdíjakat, amennyiben sikerül az önálló­sodás, csupán annak a lehe­tőségét, hogy a jövőben a fo­gyasztók érdekeit könnyebben szem előtt tartva nem rohan­nak az árak felfelé. G. M. fel kell állítani egy szervezetet, amelynek tagjai a kataszt­rófa-elhárításban segítséget nyújtani tudó szakemberek (egészségügyi dolgozók, víz- és gázszerelők, meteoroló­gus, televíziós, utóbbi a lakos­ság tájékoztatás érdekében...) Siófokon közel háromszáz fő bevonására kerül sor. Baranya Károly hangsú­lyozta: szó sincs a korábbi év­tizedek atomkatasztrófa-elhá- rítási, vagy légó-gyakorlatai- nak felújításáról. A „gyakorla­tot" mindenki saját munkája el­látása közben szerzi meg, s egy esetleges rendkívüli ese­ménykor is csak abban a szakmában veszik igénybe, amihez ért. Évente legfeljebb egy-két összejövetelük lesz, egymás megismerése érde­kében. F. I. Az árverés elmarad — kö­zölte a minap a végrehajtó a ságvári krematórium előtt egybegyűlt érdeklődőkkel. Sokan hírül vették: a bank végrehajtási eljárást kezde­ményezett Varga István két és fél éve üzemeltetett magán- hamvasztójával szemben. A vállalkozó azonban az utolsó pillanatban befizette a követelt összeget. — Az időzítés szándékos volt — mondta Varga István a Somogyi Hírlapnak. — Szeret­tem volna látni — ha már így alakult —, hogy kik azok, akik átvennék tőlem az irányítást. Volt egy-két „tapogatózó"... — Az emberek több tízmil­liós adósságról beszéltek... — Akkora „csúfságot” csi­náltak, ismerősök és ismeret­lenek előtt szégyen ítettek meg. Az igazság: 9 millió fo­rinttal tartoztam a banknak; a hitelt még a hamvasztó elké­szültekor, két és fél éve vet­tem fel, s 7 millió kamatot már A csípős őszi délelőttön pi­rosra fújta a szél _ Bíró Györgyné arcát. Ádánd szélső házainál találkoztunk a nyugdíjazás előtt álló postá­sasszonnyal. Elmondta, hogy most a szokásosnál is jobban siet, sok helyen a nyugdíjat várják. — A fizetésem mindössze 13 ezer forint, sok helyre en­nél több nyugdíjat viszek — mondta. — A férjemet üzemi baleset érte, így leszázalékol­ták. A forradalom idején bele­keveredett a politikába, ezért lecsukták. Kapott kárpótlást és havi 600 forint nyugdíjki­egészítést, így lett 33 éves munkaviszony után 13 ezer 500 forint a nyugdíja. Szeré­nyen élünk. Ha a munkámmal végzek, sietek haza és otthon a ház körül dolgozom. A gye­rekeimen igyekszem segíteni. Azok, akik gyereket nevelnek, szerintem azok vannak a leg­nehezebb helyzetben. A családi pótlék — mint mondta — 7 ezer 500 forint, a napközire pedig 5 ezret kell fi­zetni. — A faluban nyáron alig van munkanélküli — tette hozzá még a postásasszony. — Az itt élő emberek közül sokan járnak Siófokra dol­gozni az idegenforgalmi sze­zon idején. Ebben az idő­szakban csak 2-3 helyre vi­szek segélyt, de télen az én körzetemben (3 körzet van) visszafizettem. Egyik napról a másikra felmondták a hitele­met, s kiírták az árverést. Seb­tében fölbecsültették az egy­séget 130 millió forintra. Ennél lényegesen többet ér... őket nem érdekelte volna, hogy mennyiért kel el, csak hozzá­jussanak a 9 millióhoz. — Ha már a szóbeszédnél tartunk: időről időre felmerül, hogy nem igazán nyereséges a vállalkozás... — Ez egy olyan tevékeny­ség, ami csak csendben, fel­tűnés nélkül végezhető. Ki van zárva a nyilvánosság, így sok mindent beszélnek. Nem sze­retem az üzletet a kegyelettel összehozni, de azt szoktam mondani: amíg halott lesz, addig nem lehetünk vesztesé­gesek. Csaknem az egész Dunántúl a „mi területünk”; Nyugaton negyed ekkora ka­pacitással működnek hasonló hamvasztok. Egyébként el­árulhatom: Győrben tervezzük az ország második magánk­csaknem ötven a munkanél- kül... Még egy évet dolgozom — mondja búcsúzóul —, az­„Amíg halott lesz... rematóriumának felépítését, s Budán is kinéztem már egy al­kalmas helyet. Itt, Ságvár ha­tárában hétfőtől péntekig dol­gozunk, napi 12 órás üzem­mel. Már több mint hatezer hamvasztás volt itt. — Hazánkban sokkal gya­koribb a hagyományos temet­kezés. — Észrevehetően nő a hamvasztások aránya. Ez a nehéz gazdasági helyzettel is magyarázható — mondta Varga István, s az előítéle­tekre is utalt. Hozzátette: — A világon pillanatnyilag legkor­szerűbb, számítógép vezé­relte svéd berendezés a mi­enk, és sokszoros a bizton­sági rendszer is, amellyel minden tévedés kizárható. Van azonban egy határ: a számzárral vezért ajtó, ami egy üzemrészbe vezet. Az ajtó fölött levő óra mindig ti­zenkettőt mutat. Aki ezen az ajtón átjut, annak már megállt az idő. Fónai Imre tán majd én várom otthon a postás csengetését. (Ondrejovics) Új szervezet tömeg-katasztrófa elhárítására Siófokon közel 300 fős csoport alakult Kárpótlás után már nyugdíjba készül Az ádándi postás „Még egy évet dolgozom...” Fotó: Czene Attila Nyolcszáz millió forint jut a Kis-Balatonra Fejlesztésre 87 millió (Folytatás az 1. oldalról) Simon Márta Péter, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium helyet­tes államtitkára, a Balatoni Regionális Tanács társelnöke magyar szokásnak minősí­tette, hogy ha nem tudjuk tel­jes egészében megoldani a problémát rögtön, akkor hozzá sem látunk a feladathoz. Pozi­tívumként említette, hogy a parlamentben lobbyzás folyik a Balaton érdekében. — A Balatonnak van gaz­dája, de nem törődik vele — állította Kovács Árpád, a Kö­zép-Dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség vezetője. — Az államnak és az önkor­mányzatoknak — más-más arányban — pénzt kellene ad­nia a vízműberuházásokhoz. Ha nem sikerül elvezetni kör­gyűrűvel az összes szennyvi­zet a térségből, akkor a mainál jóval hatékonyabb műszerek­kel kell foszfortalanítani a vi­zet. Dr. Vékony László, a me­gyei önkormányzat képvisele­tében kijelentette: a Balatoni Szövetség által alapított pénzügyi alapot támogatni kí­vánják. Tegnap Simon Károly, a Ba­latoni Szövetség elnöke és dr. Dobozy Dániel, a Bala- ton-parti Fürdőegyesületek Szövetségének elnöke (bár a közgyűlésen a több, mint hat­van tagtelepülésből mindösz- sze tizenhármán képviseltet­ték magukat) ünnepélyesen aláírta a két szervezet együttműködési megállapo­dását. Lesz mit tenniük. Czene Attila A balatonmáriafürdői Hír­adó, közösségi közéleti havi­lap különkiadásban jelentette meg az önkormányzat szám­adását az elmúlt négy évről, a testület működéséről és a te­lepülés fejlesztéséről. Kiemelt jelentőséget tulajdonított a képviselőtestület a lakossági igények teljesebb kielégíté­sére, az üdülőterület állapotá­nak javítására, az infrastruk­túra fejlesztésére, az egész­ségügyi ellátás javítására, az intézmények zökkenőmentes működtetésére, a kultúra ápo­lására. Balatonmária gazdál­kodása sok önkormányzat számára irigylésre méltó le­het, hiszen költségvetésükben nincs hiány. Az állami támogatás 1992 óta nem változott, a helyi adót sem emelték, mégis több volt a bevételük az ügyes gazdál­kodás miatt. A fizetőstrandon sem emeltek árat, mégis megduplázódott az idei bevé­tel a tavalyihoz képest: ez összesen 2 millió forintot tett ki, az Alkotás utcai piac 3.844 000 forinttal gyarapította a be­vételeket. Pályázat útján 36 millió fo­rintot nyert a település, a III. régióba sorolt — öt települést magábafoglaló szennyvízépí­tési perogrammal az ország­ban első helyre került a köz­ség megelőzve Siófok és Keszthely térségét. H. B. • • Ötszázezer a ravatolozóra Méltó körülmények között búcsúztathatják ezentúl sze­retteiket, hozzátartozóikat a szóládiak. Az önkormányzati hivatal ötszázezer forint ráfor­dítással újíttatta fel a település ravatalozójának tetőszerkeze­tét, vakolását, festését. Ezzel egyidőben a temetőt is rendbe tetette a hivatal. Keszthelyi szemét Keresztárra 2008-ig szállíthatja Keszt­hely a hulladékát a balatonke- resztúri lerakóba. Jelenleg svájci szakértői cég bevoná­sával keresik a megoldást, hogy megvalósítsanak egy modern, európai előírások szerinti hulladéklerakót, ahová elhelyezhetnék a térségben keletkező szemetet. Falugazdász Fenyvesen Balatonfenyves körzetében a megyei Földművelésügyi Hivatal Pálfi László balaton­boglári kertész-üzemmérnököt bízta meg a falugazdászi te­endők ellátásával. A szakem­bert keddenként, 13-15 óra között kereshetik fel a feny­vesi községházán az informá­cióra, szaktanácsadásra szo­rulók. Harminc éve ballagtak Harmincéves osztálytalál­kozóra gyűltek össze a bala- tonszabadi Általános Iskola 1964-ben végzett diákjai. A régi iskolai emlékeket idéző osztályfőnöki órát Nagy Károly tanár úr tartotta. A résztvevők virágot helyeztek el elhunyt osztályfőnökük, Gulyás János és néhai padtársaik sírjára. Új sebesség a Balatonon A Megyei Közúti Igazgató­ság és a Balaton-parti önkor­mányzatok differenciált se­bességzónákat vezettek be a településeken, amely május 15-ig van érvényben. E szerint a gyalogosforgalom, a járda­távolság és a közvilágítás fi­gyelembevételével, a veszé­lyes helyeket kizárva ötven km/óráról hetvenre emeleték a sebességhatárt a belterülete­ken. Virágkereskedők Holland importból származó rózsa, liliom, frézia, írisz, alstroemeria, gypsophylla, krizantém megrendelhető, ill. november 18-tól megvásárolható a ZÖLDFOK kertészetben Siófok, 70-es út, 110 km Tel./fax: 84/310-345 BUDAPESTI NAGYBANI PIACI ÁRAK - SIÓFOKON (63394)

Next

/
Thumbnails
Contents