Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-02 / 258. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. november 2., szerda Magyarság és egyetemesség Hegedűs Lóránt, a Duna- melléki Egyházkerült püspöke lesz a vendége a Csokonai Vi­téz Mihály Tanítóképző Főis­kolának. Ma délután fél ötkor a főiskola harmadik emeleti elő­adótermében Magyarság és egyetemesség Németh Lász­lónál címmel tart előadást a megyei TIT é§ az Erdélyi Ba­ráti Kör szervezésében. Előre nyomultak a muzulmánok Az Egyesült Államok jogos­nak tartja a boszniai muzul­mánok katonai előrenyomulá­sát, és ezért ellenezné, ha az ENSZ képviselői a NATO be­avatkozását kérnék a harci cselekmények leállítására. A washingtoni külügyminiszté­rium helyettes szóvivője hét­főn úgy vélekedett: lehetsé­ges, hogy a boszniai hadsereg katonai sikerei fogják megadni a végső lökést a boszniai szerbeknek a nemzetközi közvetítő csoport által kidol­gozott rendezési terv elfoga­dásához. Bizonyossá vált a gyilkosság Kambodzsában megtalálták annak a három külföldinek a sírját, akit a vörös khmerek még júliusban ejtettek túszul. A brit, a francia és az ausztrál turista halála mindeddig nem volt teljesen bizonyos. Most, hogy sírjukat kihantolták, a gyilkosság bizonyossá vált - jelentette ki kedden Hun Sen, a kambodzsai kormány társ­elnöke (miniszterelnöke.) A vörös khmerek kivégezték há­rom nyugati túszukat, a gyil­kosság bizonyossá vált - je­lentette ki Hun Sen, a kambo­dzsai kormány társelnöke. Tűzpárbaj Indiában Az indiai rendőrség tegnap a hajnali órákbaN rövid tűz­párbaj során kiszabadította a három brit túszt a kasmiri sze- paratisták fogságából - jelen­tette a Reuter hírügynökség. A tegnap reggeli összecsapás i tragédiával végződött: két rendőr és egy szeparatista életét vesztette. A rendőrség­nek — bár nagy erőkkel látott az ügy felgöngyölítésének — nem sikerült elfognia a túsz­szedőket. A kasmiriak bebör­tönzött társaik szabadon en­gedését követelték cserébe a turisták életéért, és a britek le­fejezésével fenyegetőztek. Nemet mondtak a Kósa-indítványra Az Országgyűlés százöt­venkét képviselője szavazott igennel arra, hogy napirendre vegye-e a Ház Kosa Lajos (Fidesz) önálló képviselői in­dítványát az összeférhetet­lenség szabályozásáról. Mivel száznegyvenhatan nemmel szavaztak, huszonheten (kö­zülük többen a szocialista képviselőcsoportból) tartóz­kodtak, az indítvány nem ke­rülhet fel a törvényhozás napi­rendjére. Göncz Árpád és Václav Havel a jószomszédi viszonyokról Az államközi kapcsolatok alapja a baráti viszony (Folytatás az 1. oldalról) Az elhangzottakhoz a két el­nöki szóvivői fűzött kiegészí­tést. A magyar köztársasági el­nök szóvivője elmondta: a két­oldalú kapcsolatok jó irányba fejlődnek, de a magyar megíté­lés szerint ennél jóval nagyobb is lehetne a két ország keres­kedelmi forgalma. Göncz Árpád javasolta, hogy az oktatási együttműködés fejlesztése ér­dekében mielőbb találkozzanak a két ország kulturális miniszte­rei. Szó esett a két ország EU- tagsági aspirációiról is. Ennek kapcsán Göncz Árpád kifej­tette: a közép-európai térség országai nagyjából egy időben, egyszerre jutnak el az EU-tag- ságig. A magyar államfő szerint nagyon fontos, hogy eközben folyamatosan egyeztessék a tapasztalatokat, a stratégiát és a taktikát. A köztársasági elnök azt is fontosnak tartaná, hogy a Közép-Európát érintő dönté­sekbe magukat az érintetteket is vonja be az Európai Unió. Kívánatos továbbá, hogy az össz-európai jellegű beruhá­zásokba is fokozatosan vonják be a térséget, így a csatlakozás folyamattá válhat. Göncz Árpád érintette a Budapesten folyó EBEÉ felülvizsgálati konferen­cia jelentőségét is. Budapest szorgalmazza azt is, hogy az EBEÉ hatékonyabb válságmenedzselést valósítson meg. A biztonságpolitikát ille­tően Göncz Árpád kifejtette: Magyarország európai bizton­sági rendszerben gondolkodik, aminek egyik fontos tartópillére a NATO. A biztonságot ezzel együtt Magyarországon komp­lexen közelítik meg, beleértve olyan területeket is, mint pél­dául a környezetvédelem, il­letve az emberi jogok. A maga részéről Václav Ha­vel is megerősítette: mindkét ország politikájának központi eleme az európai integráció. A cseh államfő szerint Közép- Európa problémái 1996-tól az Európai Unió tárgyalóasztalára kerülnek, ami független lesz at­tól, hogy ezen országokat kü- lön—külön, vagy en bloc ve­szik-e fel az EU-ba. — Prága számára mindenképpen öröm lesz — mondta a cseh elnök szóvivője —, bármely országot vegyék is fel elsőként az EU- ba. Ami a NATO-t illeti, Václav Havel úgy tartja: az észak-at­lanti szövetség esetében sok­kal könnyebben teljesíthetőek a felvételi követelmények, így a közép-európai országok ha­marabb tagjaivá válhatnak a NATO-nak, mint az EU-nak. Összességében a cseh el­nök úgy látja: a Jaltára épülő régi európai rend szétesése után az európai államok közötti kapcsolatok új modelljét a de­mokratáknak kell megalkotniuk; és nem szabad megengedni, hogy a kezdeményezés a de­mokráciát elutasító erők ke­zébe kerüljön. Göncz Árpád este díszva­csorát adott Václav Havel tisz­teletére az Országházban. A két államfő pohárköszöntőt mondott. A szövetkezeti törvény módosításáról tárgyaltak a T. Házban Sokat vitatkoztak a somogyi képviselők Pásztohy András somogyi képviselő (MSZP) a parlamenti sajtótájékoztatón (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista képviselők azzal vádolták az előző kormányzatot, hogy tönkretette mind a mező- gazdaságot, mind a szövetkeze­teket. Dr.Suchman Tamás (MSZP) szerint 1140 nem kívánt szövet­kezeti vezető miatt szétverték a magyar mezőgazdaságot. Azzal többen is egyetértettek, hogy a szövetkezetek megalakulásakor gyakran nem érvényesült az ön­kéntesség. Az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosáról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó alkot­mánymódosítás expozéjában Vastagh Pál igazságügyminisz­ter hangsúlyozta: az előterjesz­tés célja az, hogy az állampol­gári és kisebbségi jogok mara­déktalanul teljesüljenek. Az al­kotmányban két helyütt van szükség módosításra. Egyrészt az alaptörvényben megfogal­mazott ombudsman intézmé­nyét több személyre - állampol­gári-, kisebbségi jogok és adat­védelmi biztos - kell kiterjesz­teni. Másrészt a kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosát egy- személyűvé kell tenni a kollektív testület helyett. Az ombuds man-törvény azért szorul mó­dosításra, hogy a három or­szággyűlési biztos egy hivatal­ban működjék és a kisebbségi szervezetek intézményként léphessenek fel a jelöltállítások során. A pártok vezérszónokai­nak sorában István József (FKGP) emlékeztetett arra, hqgy az ombudsman intézmé­nye alapvetően idegen a ma­gyar jogrendszertől, s létreho­zásához az Ellenzéki Keré­kasztal résztvevői ragaszkod­tak. A vitát végül az elnöklő Kó- ródi Mária elnapolta. A hadiiparról tárgyaltak Ukrán-magyar hadiipari együttműködési lehetőségek­ről tárgyaltak Kijevben magyar katonai vezetők, Isaszegi Já­nos mérnök-ezredes vezeté­sével. Az IKM Hadiipari Hiva­talának elnök-vezérigazgatója részt vett a hadiipari kiállítá­son és az ehhez kapcsolódó megbeszéléseken, amelyeken szó volt a harckocsi-javítás és -korszerűsítés, a harci repülő­technika javítása területén szervezett együttműködésről. Az ukrán hadiipari vállalatok képviselői úgy nyilatkoztak, hogy orosz partnereikkel együtt részt vennének Magyarorszá­gon a szovjet hadigépek javítá­sában, karbantartásában és korszerűsítésében. Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Rólunk van szó? Kétesélyes a válasz: jön-e decemberben Clinton Buda­pestre? Ha igen, ha nem, a történet nem Magyarországról szól.A döntés — így is, úgy is — része lesz az amerika poli­tika formálódásának, amelynek jegyében ígért a hét végén Madeline Albright asszony, az USA ENSZ-nagykövete „pre­cízebb” amerikai külpolitikát, néhány órával korábban pedig Richard Holbrooke helyettes külügyi államtitkár hangsúlyvál­tásokat. Ezek részeként előfordulhat, hogy Washington kéz­zelfoghatóbbá teszi a visegrádi államok, így Magyarország számára a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségét. Új helyzet ez a NATO számára is? Annyiban igen, hogy Amerika az új stratégiai világhelyzetben egyértelművé kívánja tenni: megkérdőjelezhetetlen a nagymúltú szervezet s abban Washington meghatározó szerepe a nemzetközi biztonság- politikában. S ha ezt mondjuk Jelcin szívesen megkérdője­lezné? Washington ezt udvariasan bár, de alighanem vissza­utasítaná. Akkor is, ha Moszkva ehhez az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet- történetesen éppen Budapes­ten tanácskozó — szervezetét, s annak decemberre tervezett csúcsértekezletét szeretné felhasználni. Jön tehát hozzánk Clinton vagy sem? A kérdés ezúttal in­kább így hangzik: milyen szerepet kap akar vállalni az USA az európai biztonsági folyamatban? A válasz ha nem is csak rólunk, de nekünk is szól. A nap információja Ki felelős Clinton elnök biztonságáért Az amerikai titkosszolgálat szakértői lázasan törik a fejü­ket. Valamit ki kell találniuk, hogy a jövőben végre elkerül­hetőek legyenek a Fehér Ház elleni merényletek. A napokban ugyanis egy 26 éves kárpitos, Francisco Duran a kerítésen át gépfegyversorozatot eresztett az elnöki rezidencia kertjébe. Néhány héten belül ez már a második eset volt, amikor Bili Clinton biztonsága kockán for­gott. Szeptember közepén egy sportrepülőgép zuhant le az el­nök dolgozószobája közelében: az elmeháborodott pilóta az öngyilkosság e sajátos formáját választotta. Richard Griffin, a Secret Ser­vice helyettes főnöke újságírók előtt kijelentette: a szolgálat emberei legjobb tudásuk sze­rint igyekeznek végezni munká­jukat, ám a mostanihoz hasonló lövöldözés csak akkor volna el­kerülhető, ha lezárnák a Fehér Ház mellett húzódó Pennsylva­nia Avenue-t. Megfigyelők em­lékeztetnek rá, hogy az elkép­zelés nem újkeletű. A nyolcva­nas évek elején is felmerült, amikor attól tartottak, hogy lí­biai terroristák merényletet akarnak elkövetni Ronald Rea­gan ellen. Az elnök azonban nem járult hozzá a tervhez, csupán annyit hagyott jóvá, hogy betonbarikáddal torlaszol­ják el az úttestet. Az óvintézke­dés azt szolgálta, hogy meg­akadályozzák robbanóanyag­gal megrakott teherautó behaj­tását, amely esetleg a kertka­put áttörve próbált volna az el­nöki lakosztály közelébe jutni. Hírek szerint Clinton is ellenzi a létesítmény „teljes elzárását a külvilágtól”, mivel a „Fehér Ház a polgároké”. De ha a polgárok lőnek rá? Ferenczy Europress Pontosították a miniszter szavait Szentiványi Gábor külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján pontosította a Kovács László külügyminiszter minapi ka­posvári kijelentéséről megje­lent sajtóhíreket, s elmondta: nem arról van szó, hogy Né­metország közvetíteni kíván Magyarország és Románia között, hanem arról, hogy Németország az Európai Unió soros elnökeként, az EU- trojka tagjaként figyelemmel kíséri a kelet-közép-európai folyamatokat, így a magyar román tárgyalások alakulását is. Hozzátette: Magyarország üdvözli ezt a bejelentést, de hivatalos román állásfoglalás­ról még nem értesült. A szó­vivő szerint a szándék kapcso­lódik az európai stabilitási egyezmény megalkotását célzó erőfeszítésekhez, amelynek következő állomá­saként e hét csütörtökön az EU- és a közép-kelet-euró- pai országok képviselői Bécs- ben tanácskoznak. A szóvivő emlékeztetett: korábban arról is szó volt, hogy a megkötött alapszerződéseket be lehetne illeszteni az európai stabilitási egyezménybe, s ezt az elkép­zelést Magyarország is támo­gatja. Szentiványi Gábor el­mondta: a magyar-román szakértői tárgyalások novem­ber közepéig bizonyára elkez­dődhetnek. Ezeken az alap- szerződésről is szó lesz. - A magyar fél még tanulmá­nyozza a szlovák szövegter­vezetet az alapszerződésről. WÚSWiCiN CSÍPŐIT- igazán kényelmes haszongépjármű!- ami kevesebbe kerül mint az ára!- 1.073.000 Ft * ÁFA* az ÁFA visszaigényelhető!- amihez Klubkártya is jár!- amiért ki kell próbálni! ' Az ár az aktuális devizaárfolyamtól függően változhat.-Kedvező helykihasználás -1.4 literes benzinmotor -Volkswagen technológia -1300 literes rakodótér

Next

/
Thumbnails
Contents