Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-10 / 265. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. november 10., csütörtök Kifizetik a végkielégítést Kifizeti a végkielégítéseket a Kelet-magyarországi Általá­nos Építőipari Rt. Javarészt elvesztette a vagyonát a fel­számolás sorsára jutott cég, azonban a több mint hatszáz dolgozó számíthat az eddig ki nem fizetett munkabérre és végkielégítésre. A csaknem száz hitelező 1,1 milliárdos tartozásának megfizetésére azonban nem jut pénz. A Zwack 7,5 milliárdja Az év első kilenc hónapjá­ban egyharmadával növelte adózatlan nyereségét a Zwack Unicum-csoport. A cég 7,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, 1,2 milliárd forint­tal többet, mint egy évvel ko­rábban. Terjeszkedik a Hypo Bank A Hypo Bank Hungária Rt Győrött nyitotta meg első vi­déki fiókját. A győri fiók a szolgáltatások teljes körét kí­nálja az ügyfeleknek, ám az indulás időszakában a vállalati ügyletekre helyezik a fő hang­súlyt. A technikai lebonyolítást az ügyfelek biztonsága érde­kében egy on-line számító- gépes kapcsolat segítségével végzik. A Quaestor módosít Módosult a Quaestor Ingat­lanbefektetési Alap konstruk­ciója. A zárt végű alap 1998- tól nyílt végűvé változik. A pa­pírokat külföldiek is igényelhe­tik, és meghosszabbodik a jegyzési időszak. Kötelező számlák Január 1-jétől még nem, de jövőre várhatóan bővülni fog a pénztárgép-használatra köte­lezett a vállalkozók köre. A vál­lalkozók jelenleg még ked­vezményesen vásárolhatják a pénztárgépeket, 1995. de­cember 31-e után azonban már nem járul hozzá az állam a gépek megvételéhez. Az adóhatóság a forgalmazóknak egyszerű pénztárgépek után 25 ezer, a számítógép alapú pénztárgépek után pedig 50 ezer forintot térít. Tripláz a Global A Global TH Befektetési és Kereskedelmi Rt meghárom­szorozta nyereségét az első kilenc hónapban. Szeptember végén az rt adózott eredmé­nye 137 millió forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez az összeg 42 millió forint volt. A cég egy részvényre jutó adó­zott nyeresége csökkent. Kárpótlási jegyek 169 százalékon A kárpótlási jegyeket 169 százalékos árfolyamon szá­mítja be a Gránum Befektető Rt. A befektetők így a kárpót­lási jegy jelenlegi tőzsdei árfo­lyamát lényegesen megha­ladó összegű adóvisszatérí­téshez juthatnak. A Gránum a hetedik azoknak a kárpótlási jegy hasznosító társaságok­nak a sorában, amelyeknek részvényei ezekben a hetek­ben jegyezhetők. Ezek a cé­gek 1000 forintos címletű kár­pótlási jegyet 1600-1690 fo­rintos árfolyamon vásárolnak meg, ha a befektető ezen a pénzen megveszi részvényei­ket. Az új részvények megvá­sárlására fordított összeg leg­feljebb 30 százalékával csök­kenthető az adóalap. Vállalkozók és az új adótörvény Szabadalom fahasító berendezésre Viszik a külföldiek a magyar találmányokat (Budapesti tudósítónktól) Ha valakit hirtelenjében megkérdeznének, mondja már meg, mivel is hasogatják a fát, alighanem nyomban rávágná: baltával vagy fejszével. Pedig nem ilyen egyszerű a dolog. A Szabadalmi Közlöny és Védje­gyértesítő idei 3. számában egy hivatalosan bejelentett kül­földi szabadalom leírása ol­vasható, miszerint a találmány tárgya fahasító berendezés, állványban rögzített hasítóék­kel és hidraulikus működte­tésű, visszahúzó rugóval ellá­tott, a hasítandó fát a hasító­ékre rátoló nyomólappal, amely nyomólappal összekap­csolt hidraulikus munkahengert vezérlő szelep egy küszöb­nyomás fölött nyitó szelep. Mindebből senki ne gon­dolja, hogy napjaink feltalálói a tudományos-fantasztikus könyvek írói által elképzelt csodabogarakhoz hasonlíta­nak. Tessék csak Rubik Ernő világsikert aratott kockájára gondolni, hiszen ez volt az utóbbi évtizedek legismertebbé vált magyar találmánya. A ha­zai gyógyszeripar is sorra áll elő olyan medicinákkal, ame­lyek a világ 'sok országában hoznak enyhülést a rászoru­lóknak. — Sajnos, az elmúlt évek­ben nagyon visszaesett a ma­gyar eredetű találmányok alap­ján bejelentett szabadalmak száma — mondja keserűen az Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Szarka Ernő. — A csökkenés az egyéni és a szolgálati találmányokat is érin­tette, és ez rontja a magyar termékek esélyeit a hazai és külföldi piacokon egyaránt. Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy az idei első félév adatai szerint kedvező válto­zások jelei mutatkoznak, de ez még mindig nem éri el azt a szintet, ami a nyolcvanas évekre volt jellemző, mikoris ezres nagyságrendben érkez­tek szabadalmi bejelentések. — Feltalálóinknak, kivéve ta­lán a nagy gyógyszergyártó cégeket, arra sincs pénzük, hogy bejelentsék szabadalma­ikat, ezért aztán nem egyszer előfordul, hogy élelmes külföl­diek potom pénzért megveszik a feltalálók szellemi termékét, kiviszik az országból, s utána már csak az özönvíz következ­het — jegyzi meg az elnök. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy 180 millió forintos alapot hoztak létre kormányzati tá­mogatással, és pályázat alap­ján ebből segítik a sikerrel ke­csegtető magyar találmányok külföldi bejegyeztetését. Ha a találmány hasznot hoz, akkor a feltaláló a későbbiekben ka­matmentesen fizetheti vissza a támogatás összegét, ha vi­szont nem lesz belőle bevétel, akkor az állam veszít. Minden­esetre ez a rendszer tartja életben, hogy magyar termé­kek is kaphassanak külföldi szabadalmi védelmet. Még egy érdekes adat: az Európai Szabadalmi Hivatal a múlt évben 57 ezer bejelentést fogadott, s ennek a felét az Eu­rópai Unió 12 országából érke­zett találmányok tették ki. To­vábbi 47 százalék Japánból és az Egyesült Államokból érke­zett, s a maradék 3 százalék származott a világ többi orszá­gából. Nekünk, magyaroknak azonban még így sem kell szégyenkeznünk: 28 bejelen­tésünkkel a világ első tíz or­szága közé kerültünk. Polesz György TÉLRE TÖLTIK AZ AKKUMULÁTOROKAT. Megkezdődött a téli üzemre való fel­készítés az autóbuszoknál is. A KV Járműgyártó és Javító kft műhelyeiben mind a távol­sági mind a helyi buszokon elvégzik ezeket a munkákat. A kép az akkumulátor töltő műhe­lyében készült ahol havonta közel ezer darabot töltenek fel. Ez a műhely egyébként a Dél- Dunántúl legnagyobb töltő műhelye, méreteire jellemző, hogy egyszer akár száz akkumu­látort is tölthetnek itt Fotó: Kovács Tibor A kormányváltás óta eltelt valamivel több mint száz nap nem volt elegendő a pénzügyi kormányzatnak, hogy előkészítse a kor­mányprogramban beígért adóreformot. így az 1995-ös adótörvény tervezetében még csak nyomaiban lelhe­tők fel a következő évek vál­tozásai. Ezek előkészítéseképpen, a lakosság fogyasztásának mérséklése érdekében, az adótáblához most nem nyúl­nak hozzá, de sokan még is átkerülnek egy másik adó­sávba, ahol fokozatosan „el­fogynak” majd a tavaly kihar­colt béremelések. Megszűnnek bizonyos ked­vezmények, így például ezen­túl csak az évi 480 ezer forint­nál kevesebbet keresők írhat­nak le az adójukból évi 7200 forintot gyereknevelés címén. A szellemi tevékenységet foly­tatók 100 ezer forintos adó- mentessége 25 százalékára csökken. Eddig a lakásépí­tésre, vásárlásra 1993. de­cember 31-ke után felvett pénzintézeti hitel is jelentősen csökkenthétté az adót, ezentúl azonban ez az összeg nem lehet magasabb az évi adó 20 százalékánál, vagy legfeljebb 35 ezer forintnál. Az 1995-ös adóév minden kétséget kizáróan a vállalko­zóknak kedvez majd. Még ak­kor is, ha megszűnik a vállalati személygépkocsik adómen­tessége. Eddig elvileg annak kellett volna jövedelemadót fi­zetnie, aki személyi haszná­latra is igénybe vette ezeket a rendszerint nagyértékű kocsi­kat, a vállalkozók azonban ilyen címen egyetlen fillérrel sem gazdagították a költség­vetést. Most bezárult egy újabb kiskapu:az adóhatósá­got nem érdekli, ki használja a kocsit, a cégnek kell fizetnie. Ha akarja, persze átháríthatja ezt a költséget a kocsi haszná­lójára is, de ez már nem az adóhatóság ügye. A rendelet alól az állami cégek sem kivé­telek, s az sem dőlt el végle­gesen, sikerül-e kivonni ma­gukat e szabály hatálya alól a költségvetési szerveknek? Vállalkozóbarát döntés, hogy a jelenlegi 38-ról 18 szá­zalékra csökken azoknak a cégeknek a nyereségadója, amelyek nem veszik ki a pénzt a vállalkozásból. Ezzel a ked­vezménnyel kell majd adózni a beruházásra, fejlesztésre fél- retétt tartalékok után, az oszta­lékként kifizetésre kerülő nye­reséget azonban további 25 százalékos adó terheli. Az osz­talék típusú jövedelmek eddigi 20 százalékos adókulcsa jö­vőre 10 százalékra csök­ken. Egy összeghatár felett adókedvezmény jár majd a be­ruházásokra igénybe vett köl­csönök után. Megszűnnek a hazai és a külföldi befektetők között alkalmazott méltányta­lan megkülönböztetések. A Pénzügyminisztérium szakértői úgy vélik, a mérsé­kelt adóterhek mellett már nem lesz érdekük a vállala­toknak, hogy mindenféle pénzügyi manipulációval el­tüntessék a nyereséget. Talán javulni fog az adómorál is, ez­zel pedig igazságosabb teher­viselés alakul ki a bérből és fi­zetésből élők, valamint a vál­lalkozói szféra között. Az adó­rendszer igazi reformján már dolgoznak a szakemberek. Várhatóan 1996-ban lesz a premier. (Somfai) Enyhül a járvány Dombóváron Tegnap Dombóvárra érkez­tek az Országos Közegész­ségügyi Intézet szakemberei, hogy segítsék a járványos mé­retű szalmonella-megbetege­dés körülményeinek vizsgála­tát. A fertőzött kútból vett má­sodik minta is pozitív ered­ményt adott, így egyértelművé vált, hogy a betegség baktéri­umai innen jutottak be a város ivóvízébe. A magában álló kút — a legközelebbi kutak 600 méterre vannak — egy állat­tenyésztő telep közelében, de a megengedett távolságon túl épült. Mélysége 118 méter és mivel agyag vízzáró réteg van a földben, talajvíz csak abban az esetben kerülhet a kútba, ha megreped a béléscső. En­nek kiderítése, műszeres vizsgálata kezdődött. Az ÁNTSZ Tolna megyei és dombóvári szakemberei idő­közben megkezdték az állat- tenyésztő telep bakteriológiai vizsgálatát is. Agrárkamara a fővárosban Bankfiókot avatott Pécsett a Creditanstalt Rt A pénz jelentős árucikk lett Az 1990-ben 1,4 milliárd fo­rint induló alaptőkével létreho­zott budapesti Creditanstalt Rt ma az osztrák anyabank 100 százalékos tulajdonában van. Tevékenysége az elmúlt esz­tendőkben igen látványos nö­vekedést mutat, 1992-ről 1993-ra 21 milliárd forintról 28 milliárd forintra (+33 százalék), az idén pedig, egyedül az első háromnegyed évben máris 64 százalékkal, 45,5 milliárd fo­rintra emelkedett a bank mér­legfőösszege. Az év végére a mérlegfőösszeg a tervek sze­rint 45-50 milliárd forint körül alakulhat, míg a nyereség vár­hatóan meghaladja az 1 milli­árd forintot, szemben az 1993 évi 482 millió forintnyi, illetve az 1992 évi 234 millió forintnyi adózott nyereséggel. A magyar bankrendszerben szerzett piaci részesedés mára meghaladja az egy szá­zalékot, lényegesen nagyobb részesedést vallhat azonban magának általában a betét- gyűjtésben, kiváltképpen azonban a devizaüzletágban: a magyar bankrendszerben elhelyezett vállalati devizabe­téteknek mintegy 6-8 százalé­kával rendelkezik, míg az ex­port előfinanszírozó devizahi­telezés 20-25 százalékát a Creditanstalt végzi. A deviza­üzletág ilyen súlya az ügyfélst­ruktúrát tükrözi és biztató kiin­dulásul szolgált a pénzintézet tervezett expanziója számára is. Az ügyfelek „kemény magja” nagy külföldi cégekből, illetve ide települő vegyesválla­latokból áll, amelyek mind fo- lyószámlaveztésüket, mind be­téteiket növekvő bizalommal helyezik el a Creditanstalt Rt-nél. A bank hitelezői tevékeny­sége közismerten konzervatív. Ennek az elővigyázatosság­nak köszönhető a bank nagy­fokú stabilitása: a tőkemegfele­lési mutató sokszorosan meg­haladja a kívánatos 8 százalé­kos mértéket, 1994 első há­romnegyed évében megha­ladta a 28 százalékot — a kockázati céltartalék ennek megfelelően minimális terhet ró a bank jövedelmezőségére. Az elhúzódó recesszió termé­szetesen gátolja az erőtelje­sebb expanziót a vállalatfinan­szírozásban, a bank mégis erre vállalkozott. A vállalatok számára nyújtott hitelek volu­mene az első háromnegyed évben csaknem 150 százalék­kal bővült, de hasonló dina­mika jellemzi a kisvállalkozói és a magánügyfelek számára nyújtott hitelezést is. A banküzemben végrehaj­tott elektronizáció és az idei esztendő eredményei felbáto­rítják a bankot arra, hogy megkezdje országos hálóza­tának kiépítését. Ennek része­ként nyílt meg e héten a pécsi, majd nyílik a budaörsi fiók — majd további összesen mint­egy 20 hálózati egység. Áz elmúlt esztendők nagy­szabású fejlesztései eredmé­nyeként elektronikus on-line rendszer kapcsolja össze az ügyfeleket a bankkal, s ezzel az ügyfél közvetlenül tájéko­zódhat folyószámlaforgalmá­ról, de általános pénzügyi in­formációkhoz is hozzájuthat, il­letve közvetlenül adhat meg­bízást fizetési műveletekre. A magán-bankszolgáltatá­sok terén a tercier szektorban kínál vonzó finanszírozási formákat a Creditanstalt Rt in­duló magánvállalkozások, ne­vezetesen magánorvosok, ügyvédi irodák, közjegyzők, tervező irodák stb. számára. Megalakult a Budapesti Ag­rárkamara. A szervezetet nemcsak a termelőtevékeny­séget végző gazdálkodók al­kotják, hanem az e tevékeny­séghez kapcsolódó szolgáltató és kereskedelmi vállalkozók is. A kamarának mintegy 2200 tagja van. A Budapesti Agrár­kamara elnöke Bálint Csaba magánvállalkozó, a MOSZ tit­kára lett. A kamara ellátja a szervezetbe tömörült tagok ál­talános érdekképviseletét. Nagy súlyt helyez arra, hogy az elkövetkezendő időben kia­lakuljon a fővárosban az ag­rárszektor szereplőit tömörítő vertikális kamarai szervezet. Képviselni kívánják a termelők és a feldolgozók illetve az ezekhez kapcsolódó szolgálta­tók érdekeit. Ezért az elsődle­ges feladat az, hogy kialakul­jon a kamara működőképes szervezete, megszervezzék a szakszerű tanácsadói hálóza­tot.

Next

/
Thumbnails
Contents