Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-06 / 235. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. október 6., csütörtök Ellenzéki levél az elnöknek Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Mit hoz New York? Az új magyar külügyminiszternek New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén szerencséje volt: a NATO új főtitkára vele tar­totta első hivatalos találkozóját. A jelkép kellemes, bár kérdé­ses, hogy előrehozta-e a magyar NATO-tagság ügyét? Nem kérdéses viszont, hogy Kovács László kétoldalú tanácskozá­sainak kiválasztása tudatosan gyakorlatias: az Európai Unió két kulcsországának képviselője, a német és a francia kül­ügyminiszter, az amerikai diplomácia második embere, va­lamint az Unió külkapcsolatainak irányítója, s többek között az egyre fontosabb gazdasági partner, Dél-Korea külügyei- nek vezetője. Mi lesz e találkozók hatása? A diplomáciában olykor ez csak hosszútávon derül ki. Arra sem könnyű gyors választ kapni: sikerül-e a magyar diplomácia szándéka, hogy az európai biztonság és együtt­működés szervezete hatékony intézménnyé váljék? Itt már több a kérdőjel. Elsősorban azért, mert az USA idejétmúlt szervezetnek tekinti, a biztonság jobb keretének tart egy ki­bővített NATO-t. Nekünk vajon melyik változat bizonyulhat hasznosabbnak? A magyar külügyminiszter országunk súlyához mért meg­fontolt szerénységgel közelíti meg a nemzetközi politikát. Amivel elérte első, nem lebecsülendő sikerét is e porondon, amikor amerikai és más mértékadó partnerei azt hallhatták tőle, amit eddig Budapesttől hiába sürgettek: a kormány hatá­rozott híve a szomszéd országokkal való viszony megjavítá­sának. Hogy a pragmatikus megközelítés nemcsak New York-ban, hanem .az érintett szomszédságban is sikert arat-e majd? Ez a következő időszak számunkra talán legfontosabb külpolitikai kérdése. Alijev a kormányfőt vádolja az államcsínnyel Megbukott a puccs Azerbajdzsánban Arab-izraeli tárgyalások Izrael és három Öböl menti ország képviselői egyre több találkozót tartanak érdekkép­viseleti irdodák kölcsönös nyi­tásáról. Hozzátette, hogy egy külügyminisztériumi küldött­ség nemrég sikeres puhatoló- dzó tárgyalásokat folytatott a témával kapcsolatban Bahra­inben. Simon Peresz külügy­miniszter ugyancsak a kap­csolatok felvételéről tárgyalt New Yorkban katari kollegájá­val, s az izraeli külügyminisz­tériumi tisztségviselők Omán­ban is hasonló megbeszélé­seket kezdtek. Horvát-szerb titkos találkozó Slobodan Milosevic szerb és Franjo Tudjman horvát elnök képviselői titkos találkozót tar­tottak az ausztriai Grazban - közölte a Telegraf című belg­rádi hetilap, hozzátéve, hogy a tárgyaláson a horvátországi szerb krajinák státusáról esett szó. A lap értesülései szerint a nemzetközi közvetítéssel foly­tatott megbeszélések célja, hogy Krajinát ismét betagolják Horvátországba, s adjanak ön- kormányzati státust a krajinai szerbeknek; ezután Zágráb ismerje el Jugoszláviát, s az ENSZ oldja fel a Belgrád elleni rendszabályokat. Nemzetiségi tanács Kárpátalján A választópolgárok jogai­nak, politikai és gazdasági ér­dekeinek hatékonyabb képvi­selete, e tevékenység össze­hangolása, a szomszédos or­szágok határ menti települései önkormányzataival való kap­csolattartás céljából alakítot­ták meg Kárpátalján a külön­böző szintű tanácsokba meg­választott magyar nemzeti­ségű képviselők a Kárpátaljai Magyar Képviselők Tanácsát. A kezdeményezők a bereg­szásziak voltak, s a zömében magyarok lakta városban tar­tották meg a tanács alakuló ülését is. Itt is éreztette hatá­sát a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetségben történt szakadás. Az alakuló ülésre eljött csaknem fólszáz képvi­selő közül tizennégyen meg­kérdőjelezték a fórum érvé­nyességét, s elhagyták az üléstermet. Szerencsétlenség a síneken Mintegy ötven személy sé­rült meg Rómában, amikor a főváros legnagyobb repülőte­réről utasokat szállító vasúti szerelvény egy álló tehervo- natba ütközött. A sebesülteket három római kórházba szállí­tották. Értesülések szerint sé­rüléseik nem életveszélyesek. Levélbombák Bécsben Néhány nappal az ausztriai parlamenti választások előtt ismeretlen feladók újabb le­vélbombákat küldtek szét kü­lönböző, elsősorban külföldi­ekkel és menekültekkel foglal­kozó személyek, illetve intéz­mények címére. A küldemé­nyeket időben hatástalanítot­ták, mert a címzetteknek gya­nús volt a küldemény és riasz­tották a hatóságokat. Franz Löschnak belügyminiszter tegnap felszólította a lakossá­got, hogy óvatosan bontsa ki postáját, és ha ismeretlen fel­adóra, a megszokottnál vas­kosabb borítékra bukkan, ér­tesítse a rendőrséget. A tavaly december elején szétküldött tíz levélbomba egyike súlyos sérüléseket okozott Helmut Zilk bécsi polgármesternek. (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenzéki politikusok szerdai levelükben éppen azt kívánták kifejezésre juttatni - hangsúlyozta Szabó Iván -, hogy a megegyezést nem lát­ják reménytelennek. Az MDF- es politikus beszámolója sze­rint az öt frakció kedd esti egyeztetésén közel jutott a megállapodáshoz. Ehhez a tárgyaló feleknek frakciófelha­talmazásra lett volna szüksé­gük. Szabó Iván megítélése szerint egyetlen további meg­beszélésen minden tisztáz­Új intézkedéseket jelentettek be annak érdekében, hogy hat kelet-európai országot köze­lebb hozzanak az EU-tagság- hoz. Az elhatározás mögött azonban mély ellentétek sejle- nek föl a mostani tagországok között azügyben, hogy milyen gyorsan és milyen messzire menjenek el a kapcsolatok erősítésében - így kommen­tálta a The Times című brit lap szerdán az EU luxemburgi külügyminiszteri értekezletét. Az újság szerint az EU egész évben sorozatosan jelentett be közös értekezleteket a kelet­európai kormányokkal, de a miniszteri tanácskozásokon még sohasem sikerült eldön­A magyar-ukrán gazda­sági és kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése előtt álló akadályok számbavétele, egyes területeken azok le­bontásának megkezdése áll Pál László ipari és kereske­delmi miniszter közelgő, kij­evi tárgyalásai középpontjá­ban. A miniszter vasárnap utazik Kijevbe. A magyar kormány megala­kulása óta Pál László az első olyan budapesti politikus, aki az ukrán fővárosba látogat és vázolhatja a kabinet általános gazdasági törekvéseit, illetve kifejtheti annak az Ukrajnára vonatkozó részeit. Kijevben szintén új vezetés állt fel a nyáron, ezért gyakorlatilag az ukrán tárgyalópartnerek is ha­sonlóan készülnek a találko­zókra. Pál László várhatóan beru­házásvédelmi egyezményt ír alá és pontosítja a kettős adó­zás elkerülését szabályozó szerződés előkészítésének menetét, majd megbeszélést folytat a külgazdasági, az A román szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja a tanü­gyi törvényről folytatott vitájá­nak folytatását, amíg az al­kotmánybíróság nem nyilat­kozik a kisebbségi oktatásra vonatkozólag az RMDSZ által benyújtott törvényjavaslatról. A szenátusi bizottság két hete vizsgálja az oktatási tör­vénytervezet 12. — a kisebb­ségek nyelvein folyó oktatásra vonatkozó — fejezetét. Ezzel a kérdéssel foglalkozik az RMDSZ által támogatott ál­ható lett volna. Az adott kér­dés a képviselőkre vonatkozó eredményességi küszöb volt, amelynél a koalíció ragaszko­dott a 20 százalékhoz, a Fi­desz és a KDNP pedig a 22- höz, illetve ez utóbbira az MDF is hajlott. Szabó Iván szerint az alacsony számbeli eltérés ellenére ez valóban érdemi különbség, mert a 22 százalék esetén a választóke­rületek nagy részében pótvá­lasztásra került volna sor. Az egyik leglényegesebb kérdés­ben azonban megegyeztek: teni, hogy milyen mélységig foglalkozzanak érdemi kérdé­sekkel. Németország és Nagy-Britannia sürgetni akarja a munkát és előre megállapí­tott tanácskozási programot - közös csúcsértekezleteket, miniszteri megbeszéléseket - akar a kelet-európai orszá­gokkal. Franciaország, Bel­gium és a földközi-tengeri or­szágok azonban félnek, hogy ha az EU gyorsan terjeszkedik kelet felé, akkor radikálisan át kell alakítani a közösség me­zőgazdasági és regionális se­gélyezési politikáját, amelynek most ezek az országok ha­szonélvezői. Ez utóbbi államok úgy vélik, hogy a kedden Lu­energetikai, a hadiipari és az ipari minisztérium vezetőivel. Magyarország és Ukrajna az ukrán függetlenség három évvel ezelőtti kikiáltása óta hul­lámzó kereskedelmet folytat, amelyet elsősorban az ukraj­nai politikai és gazdasági bi­zonytalanság, mint háttérté­nyező, jelentősen akadályoz. A hivatalos adatok szerint az elmúlt fél évben megfordult a korábbi tendencia és a magyar aktívumból passzívum lett, szakértők szerint az év végéig ez így is marad, (az összforga­lom január és július között 179 millió dollár volt). Ennek az az oka, hogy Budapest egyes uk­rán termékek esetében kvótá­kat állított fel, miközben az uk­rajnai fizetésképtelenség miatt csökkent a magyar áruk jelen­léte az ukrán piacon. A tárgyalásokon bizonyosan felmerül a kétoldalú kereske­delmet visszavető jogi és fizi­kai akadályok ügye. Rendezni kell egyebek között, hogy be­veszik-e a nemzeti valutákat az elszámolásba. A karbova- nyec bizonytalan sorsa és lampolgári kezdeményezésű törvénytervezet, amelyre há­rom hét alatt a törvényben megszabott 250 ezer aláírás­nak csaknem kétszerese gyűlt össze. A tervezetet azt köve­tően dolgozták ki, hogy az elő­írások sok tekintetben korlá­tozták az anyanyelvű oktatás lehetőségeit. Ahhoz, hogy a szöveget megvizsgálja a szenátus, az alkotmánybíróságnak kell iga­zolnia, hogy eleget tesz az al­kotmányban megszabott kö­vetelménynek, azaz legalább bár nem kerülne sor második fordulóra, de a pótválasztást a második fordulóra vonatkozó szabályok szerint kellett volna lebonyolítani. Szabó Iván végezetül kö­zölte: most, miután a köztár­sasági elnök aláírta a törvény- csomagot, az ellenzéki frak­ciók nem sokat tehetnek, hi­szen nem született alkot­mánysértő paragrafus. Mind­össze annyit állapíthatnak meg, hogy „az 1989 óta politi­kai konszenzussal menetelő demokráciát érte sérelem”. xemburgban elhatározott EU- kelet-európai értekezlet-prog­ram részletei még nincsenek kidolgozva és a programot vissza kell küldeni bizottsági tanulmányozásra. A The Daily Telegraph sze­rint Franciaországnak azért is fenntartásai vannak a luxem­burgi elhatározással szemben, mert a francia kormány szerint az EU túl sokat figyel Kelet- Európára és elhanyagolja Észak-Afrikát. A belga kor­mány attól is tart, hogy a lu­xemburgi döntés nyomán túl nagy befolyást kaphatnak a közösség ügyeire olyan orszá­gok, amelyek még nem is EU- tagok — írta ez a brit lap. egyre alacsonyabb értéke mi­att ez rendkívül nehéz téma­kör. Ugyancsak tisztázni kell a tranzitszerződések ügyét. Ma­gyarországnak főleg az orosz- országi viszonylat, Ukrajnának pedig a dél-és nyugat-euró­pai útvonal miatt fontos ez. Szót ejtenek a határmenti terü­leteken létesítendő szabadke­reskedelmi övezetekről illetve a határátkelő helyek, első sor­ban Záhony, infrastruktúrájá­nak fejlesztéséről. Az egész térség közleke­dési- és távközlési fejlesztését a szlovák kormánnyal hár­masban tervezik, de eddig semmiféle döntés nem szüle­tett ezügyben. Ukrajna a kö­zelmúltban kereskedelmi kép­viseletet nyitott a budapesti ukrán nagykövetségen, amely ugyan szervezetileg még nem éri el a Kijevben működő, önálló magyar képviselet szín­vonalát, de az ukrán vállala­toknak és üzletembereknek immár van hová fordulni jogi vagy gazdasági jellegű gond­jaik enyhítése és infromáció- szerzés céljából. a megyék negyedrészéből tar­talmaz nem kevesebb mint 10-10 ezer aláírást és azok teljes száma meghaladja a negyedmilliót. A csaknem félmillió aláírás ellenére a különböző román pártok megkérdezett képvise­lői, egy szociáldemokrata ho­natyától eltekintve, aki telje­sen demokratikusnak, logi­kusnak nevezte az RMDSZ kezdeményezését, ellenezték mind az aláírásgyűjtést, mind a törvényjavaslatban foglalta­kat. Gejdar Alijev azerbajdzsáni elnök tegnap hajnalban a hí­vására összegyűlt, mintegy tízezres tömeggel közölte: megbukott a Szurat Husze- inov kormányfő által hatal­mának megdöntésére szőtt összeesküvés. A korábbi je­lentések szerint katonák egy csoportja elfoglalta Gjandzsa városában a helyi közigazga­tás épületét és a repülőteret. A moszkvai Otkritoje rádió szerdai közlése szerint Alijev a bakui tévében elhangzott felhí­vásában számolt be a puccs- ról, Szurat Huszeinov kor­mányfőt vádolva az állam­csínnyel. Huszeinov viszont reggel cáfolta, hogy bármi köze lenne a gjandzsai események­hez. Alijev hívására mintegy tí­zezren gyűltek össze az elnöki palotánál. Támogatói előtt mondott beszédében a politi­kus hangsúlyozta, hogy meg­bukott a lázadás a köztársaság második legnagyobb városá­nak számító Gjandzsában. Az elnök utalt rá, hogy jelenleg fo­lyik a lázadók ellenállásának felszámolása. A Bakutól 300 ki­lométerre, észak-nyugatra fekvő Gjandzsában kitört láza­dás előzménye: a múlt hét vé­gén Rovsan Dzsavadov bel­ügyminiszter-helyettes paran­csára a különleges rendőri erők 70 embere elfoglalta a Az Estonia nevű komp ka­tasztrófáját a hajó orrában ta­lálható emelőszerkezet zárjait alkotó fém elfáradása is okoz­hatta — ezt az előzetes követ­keztetést vonta le a 900 em­ber életét követelő tengeri ka­tasztrófa körülményeit vizs­gáló államközi bizottság. Néhány nappal korábban erre a feltételezésre jutott Jaan Metsaer professzor is, aki egyaránt szakértője a fé­mek ellenállásának és a hajó­építésnek. Szerinte maga az emelőszerkezet, illetve a zárt felhajtórámpa a katasztrófa idején tombolónál sokkal na­gyobb hullámverésnek is ké­pes ellenállni. A meghibáso­legfőbb ügyészséget és túszul ejtette Ali Omarov főügyészt. Omarov ugyanis Afijaddin Dzsapilov parlamenti elnökhe­lyettes, illetve Samszi Ramilov, az elnöki testőrség főnökének meggyilkolásával vádolt három rendőrt. Az ügyészséget elfoglaló erők visszavonultak laktanyá­ikba, de ezután kisebb lövöldö­zés volt a rendőrök, illetve a kaszárnyát körülzáró katonák között, miután a belügyminisz­ter-helyettes emberei nem vol­tak hajlandóak letenni a fegy­vert. Alijev a hét elején renkí- vüli állapotot és kijárási tilalmat rendelt el. Ugyanakkor hírek szerint szerdán még hajnalban is járt a metró, amely az Alije- vet támogató tömeget szállí­totta a városközpontba. Az utóbbi napok eseményei miatt az ellenzéki pártok éle­sen bírálták Alijevet, elhibá- zottnak nevezve politikáját. A Demokratikus Kongresszus nevű pártszövetség szerint az elnök környezetében kiélező­dött ellentétek vezettek a fegy­veres összecsapásokra. . Moszkvai megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a gjan­dzsai állítólagos puccs és an­nak gyors leverése szintén a belpolitikai viszály része volt, s erre hivatkozva próbálja meg Alijev félreállítani Huszeinov kormányfőt. dást tehát a fokozottabb terhe­lésnek kitett rögzítő-alkatré­szekben, pántokban és zá­rakban kell keresni. A baleset másik lehetséges okaként a professzor a Tallin— Stockholm közötti kompjára­tokat üzemeltető társaság monopolhelyzetét jelölte meg. Szerinte ugyanis a konkuren­cia hiánya nem a jobb mun­kára, hanem a túlzott „laza­ságra” ösztönöz. A két várost összekötő kompjáratot soha­sem a jól felkészült és kulturált személyzet jellemezte, így nem lehet kizárni, hogy a ka­tasztrófa éppen a hiányzó konkurenciából fakadó ha­nyagság miatt következett be. Britek az EU-tagságról Mély ellentétek vannak a tagországok között a kapcsolaterősítést illetően Kijevbe utazik Pál László Az akadályok leküzdésére készül a miniszter A szenátus oktatási bizottsága elhalasztja a vitát Alkotmánybíróság előtt a román oktatási törvény A kompjáratot a hanyag személyzet jellemezte Elfáradt a fém...

Next

/
Thumbnails
Contents