Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-04 / 233. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 4., kedd Nagy jövő állt Csurgó mögött? Meglelt utak és elveszett illúziók „ Városkép” a polgármester szemszögéből * Göncz Árpádnál az Aegon elnöke Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap délelőtt fogadta Kees J. Stormot, a nemzetközi Aegon Biztosítócsoport elnö­két. A megbeszélésen szó esett az Aegon igazgatótaná­csának elnöke által létrehozott alapítványról is. Ennek fő célja, a magyar szakemberek felsőfokú továbbképzése. A Fidesz szóban mondja A Fidesz szóban mondja el a köztársasági elnöknek, amit az ellenzéki pártok levélben je­leztek, hogy mérlegelésre utalja vissza a parlamentnek az önkormányzati törvény módosítását, mert szerintük ez az utolsó lehetőség a kon­szenzus kialakítására — mondta Deutsch Tamás, a Fi­desz képviselőcsoportjának helyettes vezetője. MÁV-ORFK együttműködése Az Országos Rendőr-főka­pitányság és a MÁV össze­hangolt intézkedéseket tervez a nemzetközi vonatok fokozott rendőri, és vasúti rendészeti ellenőrzése érdekében. Erről állapodott meg tegnap Túrós András rendőr vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese és Sipos István, a MÁV Rt. vezér­igazgató-helyettese. Elhunyt Somogyvári Pál Hetvenéves korában el­hunyt Somogyvári Pál, a Nemzeti Színház örökös tagja. A színművész 1947- ben diplomázott, majd ugyan­abban az évben szerződött a budapesti Nemzeti Színház­hoz. Somogyvári Pál számos Shakespeare-darabban lépett színpadra. Egy szolnoki, illető­leg két kaposvári évadot ki­véve negyvennégy évig volt a budapesti Nemzeti Színház társulatának művésze. Demszki köszöntött Demszky Gábor főpglgár- mester tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök jókívánsá­gait is tolmácsolva köszön­tötte a 105 éves Zolnai Ilkát. Az idős asszony, aki a fővá­rosi szociális otthonok 6500 lakója közül a legidősebb. A nagymúltú jelző' Csurgó neve mellett, nem mindig jelentett előnyt, sőt mintha sokszorozódott volna a lépéshátrány. Va­laki egyszer úgy fogalma­zott: nagy jövő áll Csurgó mögött. A városi rang bir­tokában mit sikerült a te­lepülésnek négy év alatt „ledolgoznia?” — erről kérdeztük Szászfalvi László polgármestert. — Találó az irónikus meg­fogalmazás,noha nem túl­zottan örömteli. Időszerű számot vetni most.s az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Hogy miért „sír”? Mert van amiről kiderült,hogy csupán illúzió volt... — S miről bizonyosodott be az ellenkezője? — Elsősorban talán éppen az örökségről, a múlt válla­lásáról. Ezt fel kellett mutatni rendezvényeken is, meg vá- rosképileg, intézményeink rendbetételével is. E múlt adott alapot ahhoz,hogy például Keszthellyel és Hé­vízzel közösen, mint „Feste- tich-városok”adjunk be, egy egyébként kedvezően foga­dott pályázatot az Expóra. Ám ennél is fontosabb, hogy ez nem maradt csupán a ve­zetés öröme, gondja. — Ezt miből érzékelte a polgármester? — Lehet, hogy meglepő, de éppen a kritika őszinte­ségéből. Volt vitánk is bő­ven, de minden élük ellenére sem váltak áldatlan háború­sággá... Noha a beruházá­sok, például a szeméttelep kialakítása, jócskán adott al­kalmat a véleménykülönb­ségre. Mégis, ennek is kö­szönhető, hogy volt érzékel­hető elmozdulás például az úthálózat fejlesztésében, korszerűsítésében vagy a te­lefonhálózat kiépítésében, amely mostmár „tető” alatt van. Ugyanakkor a tervezett közösségi központ építésről még vajúdik a döntés. A leg­fontosabbnak azt tartom, hogy intézményeink műkö­dőképességét megőriztük. — Magától értetődő az élet minőségében a kereskede­lem, a vendéglátás is. Itt bi­zony még vannak foghíjak Csurgón. — Elismerem. A tulajdo­nunkba visszakerülő Korona étteremre — ha a képviselő- testület is áldását adja rá — pályázatot írunk ki. Ha korlá­tozottak is az önkormányzat lehetőségei, azért éltünk a vállalkozás ösztönzésével, javultak az ellátás feltételei az egész város területén. — Javultak ezzel az itteni igen szűkös munkalehetősé­gek is? — Enyhültek csupán. A lassan szaporodó kisvállal­kozások még nem hozhattak megoldást,a nagyüzemek pedig leépültek vagy leépü­lőben vannak. Ilyen sajátos átmenet volt nekünk ez a négy év. Ä munkanélküliek aránya huszonkét százalék! Fontos volt viszont, hogy abban lép­jünk, ami főleg ránk tartozik. Régi sérelme volt a csurgói­aknak az egykori közhivata­lok megszűnte. Sikerült is­mét rendőrőrsöt létesíteni, s ha korlátozott funkciókkal is, de megint működik Csurgón a földhivatal. Ez sem ment könnyen,három miniszterrel kellett egyeztetni. Mint ahogy gondos és objektív érdekegyeztetést kívánt az önkormányzati és a reformá­tus gimnázium ügye, nem­csak a fokozatos szétválás­ban, hanem a feltételek megteremtésében is. Mi di­ákvárost szeretnénk ismét... — Ez érthető. Csakhogy éppen a hagyományok okán adódik a kérdés: nem itt vol­tak mégis az úgynevezett el­veszett illúziók? — Részben. Illúzió volt például kezdetben az, hogy a fejlesztések, felújítások költségeit megspórolhatjuk a működtetésből. Ez is csak egy határig mehet. De nem csak pénzkérdésről van szó. A várost nem csupán külső képe teszi, hanem polgárai­nak gondolkodása, egymás­hoz való viszonya, türelme is. Nos, ez jóval lassúbb kö­zeledés, mint négy éve re­méltem... Több idő kell a gondolatok tisztázására, hogy jobban megleljük egymás felé is az utat. Ezzel a mindenkori ön- kormányzatnak tartósan szembe kell néznie. Tröszt Tibor A hosszú ideig hátrányos helyzetűnek tartott csurgói tér­ségben a nyolcvanas években gombamódra szaporodtak a vállalkozások. Az új önkor­mányzat számára ez a 92-ig tartó folyamat jó „sanszot” je­lentett Dr. Varga János ügyvéd szerint, aki a Project kft, a Patik & Varga Gazdasági Tanácsadó Társaság többségi tulajdonosa. — Szerencsésnek mondható az indulás abból a szempontból is, hogy az önkormányzatnak erőteljes MDF-es kötődése is volt, ami praktikusan azt jelen­tette, hogy hozzájuthatott bizo­nyos központi erőforrásokhoz, nem érdemtelenül természete­sen, és a város javára lobbizva. Ám ebből az indulásból sze­rencsésebben lehetett volna profitálni. Mert beruházások Csurgón nem igazán voltak, legfeljebb a crossbar telefon- vonal...Amire várunk még. — Mit kellett volna jobban tenni? — A munkahelyteremtő vál­lalkozásokat jobban segíteni. Nem azzal kéne foglalkozni, hogy száz vagy kétszáz millió­ért kell—e művelődési házat épí­teni, amikor az embereknek nincs a szórakozásra pénze. A mostani művelődési házban is mi történik? Flippereznek, billi- árdoznak az előtérben...El­szomorító. Ha gazdasági ész­szel gondolkodom először a ke­resletet kell megteremteni, a vállalkozást támogatni, abból a szempontból, hogy teremt-e vagy megtart-e munkahelyet. — Ön szerint erre az önkor­mányzatnak volt lehetősége? — Minden további nélkül. Szabadon használhatta volna a pénzeszközeit, mert meglehe­tősen szép bevételi oldala volt a gazdálkodásnak. Az termé­szetesen nem róható a terhére, hogy az indulást követően or­szágosan is jött egy szeren­csétlen gazdasági szituá­ció...Látnivaló itt Csurgón is: évek óta vajúdik a SEFAG egy­ség privatizációja, a bezárt sajtüzemből az önkormányzat és a polgármester minden jó­A munkanélküliségi jára­dék szüneteltetésének lehe­tőségét régóta javasolják munkaügyi szakemberek, de ezt eddig a szociális partne­rek nem hagyták jóvá. Az Érdekegyeztető Ta­nács szakbizottsága a kö­szándéka ellenére ötven ember került az utcára. Végelszámo­lás előtt áll a Faktor szociális foglalkoztató, s ez száz ember munkahelyét szünteti meg... A jószándék önmagában véve tehát kevés... — A városi közéleti fórumo­kon felvetődött mindez? S mit vár a következő ciklusra válasz­tandó testülettől? — Csurgón klasszikus érte­lemben vett társadalmi élet nem működik. A kereskedelmi ellátással nincs probléma, vi­szont a vendéglátás siralmas. Évek óta vajúdik a Korona-ob­jektum kérdése...Hogy mi és milyen irányban változik, az függ a majdani testület összeté­telétől. Viszont jobban össze kell fogni a vállalkozókkal, nem biztos, hogy minden javaslat mögött önös érdek húzódik meg. Én csak azt mondhatom, hogy először pénzt kell „csi­nálni”, s az majd elkezd „dol­gozni”. Mindenképpen jobban kellene a gazdaságra összpon­tosítani, munkahelyeket terem­teni, gesztusértékű támogatás­sal legalább fellendíteni a vál­lalkozói kedvet. Ha mindez mű­ködik, meggyőződésem hogy húzni fogja maga után az igé­nyeket vásárlásra, művelő­désre s mindennemű ellátásra. May Győző a csurgói zene­iskola igazgatója előrebocsátja, hogy a választások idején az „ellenpárt” kampányfőnöke volt, baloldali felfogású, s ezért ér­hetné akár az elfogultság vádja is. — Mindenekelőtt kijelentem, hogy semmiféle megtorlás vagy retorzió ezért sem az ön- kormányzat, sem a polgármes­ter részéről nem ért. Szerintem komolyan vették, komolyan ke­zelték a dolgokat. Ha az intéz­ményünket érintő téma volt terí­téken, mindig meghívtak ben­nünket, s örömmel tapasztal­tam, hogy elismerik a szakmai munkát. — Volt elég pénz a támoga­tásra is? — Hogy mire, mennyi pénz van az nemcsak a polgármes­zelmúltban támogatta a fog­lalkoztatási törvény ilyen irá­nyú módosítását. A javaslat lényege, hogy legfeljebb három hónapos időtartamokra a munkanél­küli akár többször is vállal­hasson munkát úgy, hogy ne tértől és a testülettől függ. Be kell látni, hogy Csurgó bizonyos értelemben „túliskolázott” vá­ros, sok az intézmény, másutt hasonló nagyságú települése­ken talán több futotta útra vagy más egyébre. Itt az intézmé­nyeket kellett fenntartani! Aztán az is fontos, hogy a közéletben az ember bármikor, bárhol sza­badon elmondhatta a vélemé­nyét. Az ünnepségek tartalma­sabbá, kulturáltabbá váltak, s nem kis dolog, hogy létrehozták a városi televíziót is. Én végülis elégedett vagyok, jó a közbiz­tonság, lett ismét rendőrsé­günk... — Sa gazdaság? — Volt egy csomó indulás az iparosodásban, ha kisipari jel­leggel is, de hozzá kell számí­tani azt, hogy az országban is romló a gazdasági helyzet. Ám hadd tegyem hozzá, hogy a közalkalmazottak anyagi igé­nyeiről gondoskodtak, nem ve­tettek ki olyan helyi adókat, amivel tovább sarcolták volna a népet. Tataroztatták az óvodát, segítőkészen viszonyultak a nyugdíjasokhoz is. Szóval be­bizonyosodott, hogy felelősen intézték a helyi ügyeket, ha va­lamit nem jól csináltak, az in­kább tévedés lehet, amibe bármelyikünk beleeshet... — Tehát a megválasztandó testület számára azt üzenné: „csak így tovább”? — A közéleti fórumok nyílt­ságát feltétlenül meg kell őrizni, hogy az ember nyugodtan ki­mondhassa azt amit gondol. A helyi szennyvízelvezetést és a helyi közlekedést a következő ciklusban viszont meg kellene oldani. Sajnos hosszan vajúdik a közösségi központ építésé­nek ügye. En azt szeretném ha elkészülne, ezt mint kuratóriumi tag is mondom és szorgalma­zom. Két csurgói polgár, két kü­lönböző véleménye, melyet el­térő időpontban és helyszíne­ken rögzíthettünk. Sem a ha­sonlósághoz, sem az eltérés­hez nem kell kommentár. T. T. szűnjön meg, csak szünetel­jen a jogosultsága a jára­dékra. Jelenleg a közvetítés nél­küli és a minimálbérnél ma­gasabb fizettségért vállalt munka a járadék megszün­tetésével jár. Ami járadék, az járjon Civil fórum Kaposváron A TESZ szó sokak szá­mára ismerősen cseng, vagy éppen részesei tevé­kenységének. Vannak azonban olyanok, akiknek három betűnél nem jelent többet. A Társadalmi Egyesülések Szövetsége olyan szervezet, amely a legkülönbözőbb cé­lokra létrejött, vagy létrejönni szándékozó társadalmi tömö­rülések — humán és szociális (például nagycsaládosok, egészségkárosultak, nyugdí­jasok), kultúrális (például hon­ismereti körök, olvasókörök), sport (például sportkörök, sportegyesületek), gazdasági (például településfejlesztő, környezetvédő, kertbarát egyesületek) — számára sze­retne segítséget nyújtani olyan dolgokban, amelyek meghaladják erejüket, vagy amelyek együtt könnyebben megvalósíthatók. A szövetség budapesti központtal működik, és minden megyében jelen van. A Somogy megyei iroda munkájában 64 tagegyesülete vesz részt. A TESZ a tagszervezetek teljes önállósága mellett elő­segíti a szövetségben részt­vevők sokoldalú együttműkö­dését, információ cseréjét, cselekvési egységét. A szövetség meglévő inf­rastruktúrájának (irodák, szá­mítógép, fénymásológép) ki­használatlan kapacitását ta­gegyesületei rendelkezésére bocsájtja, ezzel is elősegítve munkájukat. A TESZ nyitott bármely be­lépni szándékozó közösség számára, és kész együttmű­ködni minden — a lakosság valós érdekében fellépő — po­litikai erővel, civil szervezettel, az önkormányzatokkal. A szövetség tagegyesülete­inek és más egyesületek igé­nyének, és kezdeményezésé­nek eleget téve fórumot szer­vez október 8-án, Kaposvá­ron, az Egészségügyi Főisko­lán, hogy egységesen, egy nagy rendezvény keretein be­lül jelenhessenek meg a város és a megye nyilvánossága előtt. A rendezvény során egy, a szervezetek működését, munkáját, életét bemutató kiál­lításra kerül sor. A színpadon kultúrális és sport műsorok, happyningek láthatók, s a kiál­lított munkák egy része a helyszínen megvásárolható. A Civil Totó nyerteseinek díjait — 1. díj: Mounten Bike kerék­1. Mi az a civil szervezet? 1. Nem katonai szervezet II. Bíróságon bejegyzett non­profit szervezet x. Egyesületek és alapítvá­nyok közös neve 2. Hány civil szervezet mű­ködik Somogy megyében? I. Kb. 500 II. Több mint 1500 x. Az országban a megyék kö­zül a legkevesebb 3. Civil szervezet támoga­tása leírható-e az adóalap­ból? I. Csak az alapítványok támo­gatása pár, 2. díj: hétvégi üdülés a Simonfai Turista paradicsom­ban, 3. díj: a nyugdíjas bolt ál­tal felajánlott ajándékkosár — Dr. Gyenesei István, a Megyei Közgyűlés elnöke adja át. A nagy érdeklődésre való tekintettel szívesen fogadják még a bekapcsolódni szándé­kozók jelentkezését. II. Csak engedélyezett célokra igazolás alapján x. Nem 4. Civil szervezet indulhat-e az önkormányzati választá­sokon? I. Igen II. Külön engedély alapján • x. Ha párttá alakul 5. Mi a neve a megye civil szervezeteit tömörítő szer­vezetnek? I. Somogy megyei Egyesüle­tek Szövetsége (SmESZ) II. United Way Somogyország x. TESZ 6. Melyik a legnagyobb tag­létszámú civil szervezet ma Somogy megyében? I. Somogy Megyei Nyugdíjas Szövetség II. Bányai Panoráma Egyesü­let x. Somogy Megyei Aerobic Szövetség (SASZ) 7. Hány sport egyesület mű­ködik Somogy megyében? I. kb. 120 II. kb. 180 x. kb. 320 8. Melyik csapat nyert NB- l-es bajnoki címet az 1993- 94-es bajnoki évben? I. Kaposvári Röplabda Club II. Kaposvári Kosárlabda Club x. Siófoki Bányász 9. A közelmúltban egy ka­posvári sportoló VB arany- és ezüstérmet is szerzett. I. Várady István II. Borhi Zsombor x. Szalay Andrea 10. Lehet-e tagja nem so­mogyi illetőségű egyén a Somogyért Egyesületnek? I. Igen 11. Nem x. Ha az elnökség megsza­vazza 11. Ki a Somogyért Egyesü­let elnöke? I. Dr. Gyenesei István II. Dévényi Zoltán x. Borhi Zsombor 12. Mivel foglalkozik a Fla­mingó Egyesület? I. Természetvédő Egyesület II. Egzotikus Kulturális Club x. Tánccsoport Egyesület 13. Mi az a NOÉ? I. Nevelő Otthonok Egyesülete II. Narkomániás Orvosok Egyesülete x. Nagycsaládosok Országos Egyesülete 13+1. Mi az a fürdő egyesü­let? I. Termál fürdő látogatók ér­dekvédelmi szervezete II. Adott fürdőhelyhez kötődők egyesülete x. Nincs ilyen. A Civil Totó megfejtéseit a TESZ Somogy Megyei Irodájának címére kérjük eljuttatni október 7-én, péntek délutánig. Kapos­vár Fő u. 37-39. Tel.: 82/314-036. Civil Totó i i Pro és kontra Csurgón Két vélemény négy évről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents