Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-04 / 233. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 4., kedd 60 millió dolláros befektetés Az OPIC támogatja egy új, 60 millió dolláros befektetési alap létrehozását, amely Kö­zép- és Kelet-Európa hat or­szágában segíti majd a helyi kis- és középvállalatokat je­lentette be tegnap Christopher Finn, a tengeren túli beruhá­zásokat finanszírozó amerikai szervezet alelnöke. A befekte­tési alapot projektek támogat­ják. Előnyben részesítik a gazdaságos előállítási techno­lógiákat felmutató illetve az infrastruktúra fejlesztését célul kitűző befektetési lehetősége­ket. Az alap a következő öt évben évente várhatóan öt projektben vesz részt, befek­tetései egyenként 1-5 millió dollár közöttiek lesznek. Alapítány továbbképzésre Alapítványt hozott létre a magyar gazdasági szakembe­rek felsőfokú továbbképzésé­nek támogatására a hollandiai központú AEGON Biztosító­csoport. Kezelője a cég ma­gyar leányvállalata, az AB-AEGON Általános Bizto­sító Rt. Az alapítvány - amely a jövő évben kezdi működését - a felsőfokú továbbképzés segítése mellett hozzá kíván járulni a gazdaság szellemi infrastruktúrája fejlesztéséhez és a magyar-holland kapcso­latok ápolásához. Gázbekötés 722 millióért Befejeződött az észak-bé­kési gázellátási beruházás. 1990-től nyolc település nyolc és félezer lakásába vezették be a gázt. A fejlesztés költ­sége 722 millió forint volt. A fejlesztés első szakaszában 1990-től 1993-ig Ecsegfalva, Bucsa és Kertészsziget, a második ütemben Dévaványa és Szeghalom kapott gázt. A most lezárult befejező sza­kaszban az említett három falu 2617 lakásába a települé­seken belül 133 kilométer hosszú vezetékrendszer jut­tatja el a gázt. Az öt év alatt Észak-Békésben összesen 350 kilométer gázvezetéket fektettek le. Veszprém megye klubtag lett Veszprém megye önkor­mányzata belépett a Club Pan­nónia magyar-osztrák egyesü­letbe. A Club Pannónia 1992-ben jött létre bécsi szék­hellyel, azzal a céllal, hogy sok­oldalú együttműködést alakítson ki az egykori római provincia te­rületén. Tagjai: gazdasági tár­saságok, idegenforgalmi, és gazdasági szakemberek. Az egyesület eddigi tevékenységét az értékfeltárás megkeresése jellemezte. A továbbiakban programjukban szerepel Auszt­ria fennállásának ezer és a ma­gyar honfoglalás 1100 éves év­fordulója méltó megünneplésé­nek előkészítése, az idegenfor­galmi értékek megismertetése és népszerűsítése az európai és a tengerentúli piacokon. Duplán számolt gázdíjak A főváros XI. kerületében a gázdíjak számlázásának vál­tozása miatt a gázbérleti ké­szülékek havi kis összegű dí­jait az októberben bemuta­tandó számlákban hibásan, a hagyományos régi rendszer szerint is kiszámlázta. A két­szeresen felszámított díjakat a korrekció és a költségkímélés érdekében a vevők ezt kifize­tik, s a téves összegeket a no­vemberben bemutatandó számlákon jóváírják. 26 milliárdos beruházás Nagykanizsán Somogyi termelőkre is számít az Agro Rt Hamarosan megejtik az első kapavágást a nagykani­zsai malom- és növényolaji­pari beruházás megvalósítá­sában. Az előzetes tervek szerint 26 milliárd forintba ke­rülő agrobázis 40 százalékban a kanizsai Alkotmány Terme­lőszövetkezeté, 60 százalék­ban pedig külföldi tulajdonban lesz. A nagyszabású terv nyo­mán a 18 hónap alatt meg­épülő feldolgozók számára már jövő év tavaszától meg­kezdik a termelőkkel a szer­ződéskötéseket. Mivel Zala megye nem tudja kielégíteni az új létesítmény nyersanyag- igényeit. 150 kilóméteres kör­zetben a többi megye termelő­ire is számítanak. Az új felvásárlók elsősorban búza, kukorica, napraforgó és repcemag beszerzését terve­zik nagy tételekben, amelyről előzetes tájékoztatót tartva 65 mezőgazdasági termelőt hív­tak meg. Mivel az agrobázis megépítésének előkészületeit titoktartás övezte, a szakem­berek sem sejtették, hogy ek­kora volumenű ügyről, lehet szó, így csak töredékük jelent meg. A bemutatkozón már szó esett néhány termelőknek szánt kedvezményről, azon­ban a felsvásárlás feltételeit még csak mos fogja kidol­gozni a többségében külföldi tulajdonú cég. A mezőgazda- sági központ megvalósítására két éve megalakult Agro Rt-ben a magyar termelőszö­vetkezet úgy őrizheti meg a tu­lajdoni részesedését, hogy apportként területeket visz a vállalkozásba. A pillanatnyilag 40 millió forintos alaptőkéjű társaság ugyanis hamarosan 150 millió forintra, majd ennek többszörösére emeli törzstő­kéjét. A 400 új munkahelyet teremtő beruházás külföldi tu­lajdonosai 34 százalékban az IBN német-svájci malomipari üzemeltető és forgalmazó cég, valamint 26 százalékban a grazi ACC (Austrian Consul­ting Corporation). Annyit máris tudni lehet, hogy az agrobázis megépíté­sének finanszírozáshoz szük­séges külföldi tőke a rendel­kezésre áll, az építési terveket pedig Nagykanizsa városának kell már csak jóváhagynia. Amennyiben a beruházás megvalósulása késne, a le­szerződött termelőktől ebben az esetben is átveszik majd a termékeket. Az Agro Rt a ve­tőmagot maga kívánja biztosí­tani a feldolgozó üzemeit ki­szolgáló termeléshez, amely­hez termelési rendszert is ad. A magyar termelőket többek között Steyr traktorok lízinge­lési lehetőségével is kívánják segíteni. Azonban, hogy a Dunántúl mezőgazdasága számára mekkora mentőövet jelenthet az új nagykanizsai beruházás, csak a jövő évben derül ki. Török Tünde Paprikagyűjtő raktárakat jelöltek ki Újabb raktárakat jelölt ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a fűszerpap­rika-őrlemény begyűjtésére. Az együttesen közel húsz átvevőhelyen tegnap indult be nagy mennyiségben a paprikaszállítmányok lea­dása, ám a kis- és nagyke­reskedőknek tíz nap áll ren­delkezésre, hogy a piros- paprikát tartalmazó csoma­gokat összegyűjtsék. Becs­lések szerint 100-150 tonna áru érkezik ezekben a na­pokban a begyűjtőhelyekre, a szállítmányok átvizsgálá­sát az Állami Népegészség­ügyi Intézet, a KERMI és a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség szakemberei fo­lyamatosan végzik. A nem ellenőrzött áru összegyűjtése után azonnal megkezdődik a tiszta, be­vizsgált készítmények kiszál­lítása a boltokba. Az ellátás feltehetően nem fog gondot okozni, mivel az idei paprika­termés feldolgozása már megkezdődött. A megfelelő mennyiség biztosítása érde­kében a kalocsai és a sze­gedi paprikagyár további fel- vásárlási szerződéseket kí­ván kötni a termelőkkel. Készül a nyúlfrizura Folyamatosan töltik kötelező gyakorlatukat a Pannon Ag­rártudományi Egyetem első éves hallgatói a tan- és kísér­leti üzem állattartó istállóiban. Képünkön az angóra- nyúl-nyírás fogásait sajátítják el. Fotó: Török Anett Biztonságérzet kell az agrárágazatban is (Folytatás az 1. oldalról) — A kormányprogram pedig meghatározta a fontossági sor­rendet, amelybe az agrárága­zat is jelentősen érintett. A szövetkezeti törvény módosí­tása, a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítása, a földtörvény egyértelműen a mezőgazdaság fellendítése kerül napirendre, de a kamarai törvény módosítása is érinti az ágazatot. Sajnos úgy tűnik nem jut mindegyikre idő, hisz közbe tárgyalni kell a pótkölt­ségvetést és az 1995 évi költ­ségvetést is, ahol tulajdonkép­pen eldőlnek a szabályozási rendszerek, melyek éppúgy érintik a mezőgazdaságot is. — Honnan indul ez a fellen­dítés? Milyen állapotban van a magyar mezőgazdaság? — Az eszközállomány meg­lehetősen leromlott állapotban van. Mintegy 100 milliárd forint értékű eszközállomány-csök­kenés volt az utóbbi négy-öt évben. Ezzel szemben, míg 1986-ban 26 milliárd forintot költött az ágazat eszközvásár­lásra, addig 1993-ban 89-es árakon számolva mindössze 3 milliárdot. Ugyanakkor a szö­vetkezeti vagyon atomizált ál­lapotban van, nevesítésre ke­rült. Papíron magántulajdon­ban van, de ez távolról sem je­lenti azt, hogy működőképes. Az élelmiszeripar privatizációja is folyik, és azt kell hogy mond­jam, a termelők nem kaptak megfelelő érdekeltséget ebben ami később nagyon hiányzik majd. Ez a helyzet, amiből kormányzat és a parlament is kiindulhat. Legfontosabb azt meghatározni, hogyan lehet úgy rendezni a viszonyokat, az eszköztulajdonosi állapotot, hogy azt a kormányzati célkitű­zést, mely szerint az agrárága­zat a magyar gazdaság kitörési pontja, meg is tudjuk valósí­tani. A kormányprogram három célt tűzött az ágazat elé: az export árualaphoz 3 milliárd dollárral járuljon hozzá, a hazai ellátás biztonságos, magas színvonalú legyen elérhető áron, a harmadik pedig, hogy a mezőgazdaságból lehessen megélni. Mindez pedig környe­zetkímélő technológiák alkal­mazásával jöjjön létre. — Nem hangzik egyszerű feladatnak, sőt, kizárólag szer­vezési munkával szinte meg­oldhatatlan. Ehhez komoly tá­mogatásra lesz szüksége az ágazatnak... — Ez igaz, de hiába a támo­gatás, ha előtte nem rende­ződnek a tulajdonviszonyok. Jegyezzék be végre a tulaj­dont, hogy tudja a gazda el­dönteni, mit akar kezdeni a föl­djével, mi módon kívánja hasznosítani. Ehhez le kell zárni a kárpótlást, anyagilag meg kell erősíteni a földhivata­lokat és a földkiadó bizottságo­kat. Lehetővé kell tenni, hogy a külső üzletrésztulajdonosok érdekei is megjelenjenek, de elsősorban azok kezében kon­centrálódjanak az eszközök, akik azzal dolgoznak. Ez mind törvényi szabályozást igényel. A privatizációk során pedig meg kell jelennie a termelői ér­deknek: lehetővé kell tenni, hogy a termelő, a feldolgozó és a kereskedő egy közös ter­mékpályán mozogjon, a hasz­non közösen osztozzanak. Jó példa erre az exporttámogatás, amely a kereskedelemben csapódik le. — Térjünk vissza a támoga­tásokhoz. Nem is annyira a konkrét anyagi juttatások mennyisége a döntő, hanem a pénzügyi szabályozások rend­szere. Milyen változtatásokat javasol a bizottság? — A költségcsökkentő és jö­vedelemkiegészítő támogatá­sok köre talán a legfontosabb, mivel nagy gond a csekély jö­vedelmezőség.. Ezért a kor­mányzat továbbra is fenntartja a hitelkamatok támogatását, a vetési, gázolajbeszerzési és egyéb hasonló támogatási formákat. Sőt, szeretnénk, ha 1995-ben már ezek összege elérné a 17 milliárd forintot. Az agrárpiaci támogatások köre a másik ami fontos. Elsősorban az exporttámogatás az, ami a legnagyobb segítséget jelenti. Az idei évre előirányzott 23 mil­liárd helyett már biztos, hogy ez eléri év végéig a 35 milliárd forintot, de jövőre már 38 milli­árdot szeretnénk. — Régi igény már egy belső agrárrendtartás... — Ezt valóban csak. egy jó belső piaci szabályozással le­het megoldani. Itt lépnének be a piac szereplői, valamint az agrárkamara: szabjon meg kvótákat, legyenek termékta­nácsok, legyen garantált ár és mindez állami támogatással. A piacvédelem sincs megoldva. Vámszabályok, illetékszabá­lyok kellenének és ami pénz ebből befolyik, vissza kell jut­tatni az ágazatba. Ha hosszú távra kialakul a kvótarendszer, a garantált ár, a támogatási rendszer, akkor a terelők min­denféle struktúrában kiszámít­hatják, mit és mennyit érdemes termelni. Egyébként is újra kell gondolni az egész támogatási rendszert. Az adózási feltéte­leket is úgy kell megváltoztatni, hogy az a kistermelők befekte­téseit ösztönözze. Összessé­gében a terveink szerint jövőre már a támogatások mennyi­sége elérné a 90 milliárd forin­tot. Varga Ottó Fórumra hívott az Iposz Kamarák előtérben Iposz fórumra hívta teg­nap tagjait a Kaposvári Ipar­testület. A rendezvény köz­ponti témája a gazdasági kamarákkal való együttmű­ködés kiszélesítése illetve a munkaadói érdekképvisele­tek jövőbeni feladatainak meghatározása volt. Szűcs György országos el­nök felszólalásában kifejtette: az Iposz továbbra is az egyéni vállalkozók érdekeit képviseli. Az ipartestületek szövetsége jel­legénél és felépítésénél fogva a munkaadói oldalon marad to­vábbra is, ám ezzel együtt kö­vetkezetesen képviseli saját tagsága érdekeit. Az idén elfogadott kamarai törvény kapcsán elhangzott: mi­vel a jogszabály sok változást okozott a gazdasági életben, így megnőtt a kamarák szerepe. Ezt az új lehetőséget megfelelő mó­don kell kihasználni. Dr Szabó István, országos ügyvezető így vélekedett a tes­tületek közötti együttműködés lehetőségéről: Somogybán je­lenleg 17 iparos testület létezik, ezek közül 8 hozta létre a me­gyei szövetséget. Hogy még ha­tározottabban képviselhessék a tagság érdekét, ezért fontos a célratörő, korrekt közös munka. Mint mondta, ennek módja az összefogás. Ezért — ahogy a felszólaló hangsúlyozta — aki nem tag az is lépjen be, hogy mind a 12 ipartestület egy szö­vetségbe tömörüljön. (Harsányi) Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. október 4-én (ma, kedden) 8.00 órakor a városháza nagytermében ÜLÉST TART, amelyre minden érdeklődőt szeretettel vár. A testület - többek között - megtárgyalja a helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosításáról; az önkormányzat által fenntartott intézmények élelmezési norma emeléséről és a fizetendő térítési díjak módosításáról szóló rendelet tervezeteket, az önkormányzat év végén várható likviditási helyzetéről; Kaposvár területén lévő szükséglakások állapotáról; a hegyközségek szabályozásáról, támogatás átcsoportosításáról szóló előterjesztéseket. (59241) Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama október 3-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 169,06 172,06 Ausztrál dollár 79,60 80,84 Belga frank (100) 335,50 341,00 Dán korona 17,60 17,90 Finn márka 22,01 22,35 Francia frank 20,22 20,56 Görög dra. (100) 45,35 46,15 Holland forint 61,60 62,64 ír font 167,25 170,05 Japán yen (100) 107,69 109,55 Kanadai dollár 79,73 81,25 Kuvaiti dinár 360,38 367,04 Német márka 68,97 69,84 Norvég korona 15,77 16,05 Olasz líra (1000) 68,62 69,84 ATS (100) 980,14 996,84 Portugál esc. (100) 67,85 68,99 Spanyol pes. (100) 83,26 84,72 Svájci frank 83,02 84,34 Svéd korona 14,33 14,57 USA-dollár 107,24 109,24 ECU (Közös Piac) 131,92 134,16

Next

/
Thumbnails
Contents