Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-04 / 233. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. október 4., kedd Zsirinovszkij Japánban Phenjanba érkezett tegnap Vlagyimir Zsirinovszkij, az oroszországi Liberális Demokrata Párt vezetője, hogy megbeszéléseket folytasson az észak-koreai vezetőkkel. Zsi- rinovszkijt megérkezésekor Hvang Csang Jop, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkára és Pék In Csun, a parlament alelnöke fogadta. Megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy az ultranacionalista nézeteiről ismert politikus Kim Dzsong liléi, Észak-Korea kijelölt vezetőjével is találkozni fog. Bakui zavargások A bakui parlament elnökhelyettesének múlt heti meggyilkolása fegyveres szembenálláshoz vezetett tegnap az azerbajdzsán fővárosban. A bakui rendőrség különleges egysége vasárnap este elfoglalta a főügyészség épületét, ahol a rendőrök túszul ejtették az ügyészségi alkalmazottakat, köztük Ali Omarov főügyészt, aki a hét végén a bakui tévében azt állította, hogy a különleges rendőri alakulatok három emberének köze volt Affijaddin Dzsapilov parlamenti elnökhelyettes csütörtöki meggyilkolásához. Az érintett három rendőrt letartóztatták. Súlyos áradások Vietnamban Vietnamban 94 ember vesztette életét a legutóbbi hetek áradásaiban a Mekong folyó deltájának körzetében. A medrükből a heves esőzések következtében kilépett folyóágak 53 millió dollár értékben okoztak anyagi kárt. Az ország fő rizstermő területét a legsúlyosabb áradások sújtják 1991 óta. A természeti katasztrófa következtében több száz ház és több százezer hektárnyi gabonatermés víz alá került. Több mint 32 ezer családnak kellett sürgős élelmiszersegélyt nyújtani. Elnökválasztás Brazíliában Tegnap már kora reggel hosszú sorok várakoztak a szavazóhelyiségek előtt Brazíliában, ahol helyi idő szerint 8 órakor - megkezdődött az elnökválasztás, valamint a parlamenti és helyhatósági választás. A mintegy 95 millió szavazópolgár az ország új elnökét és alelnökét, a képviselőház 513 tagját, a 81 fős szenátus 54 tagját, mind a 27 szövetségi állam kormányzóját és az állami törvényhozókat választja meg. A két legutolsó közvélemény-kutatás eredményei szerint Fernando Henrique Cardoso volt gazdasági miniszter a legesélyesebb elnökjelölt. Amerikában a paprikabotrányról „Magyarország csípős botránya” címmel részletes, interjúkkal teletűzdelt helyszíni tudósítást közölt tegnapi számában a The Washington Post a paprikahamisítási botrányról. Az újság tudósítója egyebek között megemlítette, hogy az országos rendőrfőkapitányság szóvivője az ország modernkori történetében a legnagyobb és legsúlyosabb élelmiszer-hamisítási esetnek nevezte az ügyet. A paprikabotrány komolyságának a megvilágítására a lap utalt rá, hogy Horn Gyula helyettesét, Kuncze Gábor belügyminisztert bízta meg a nyomozás irányításával. Kuncze szerint az alkotmánymódosításról egyetértés alakult ki Parlamenti szócsata az ellenzék kivonulásáról (Folytatás az 1. oldalról) Kónya visszautasította azokat a vádakat, miszerint az ellenzék meg akarná akadályozni az ez évi önkormányzati választásokat. Kuncze Gábor belügyminiszter válaszában kijelentette: az alkotmánymódosítás elemeiről — egy kivétellel — egyetértés alakult ki a parlamentben. Ezért a belügyminiszter szerint nem állja meg a helyét az az érv, hogy az alkotmány módosítása durva támadás a parlamenti demokrácia ellen. Kuncze kijelentette: aggodalommal szemléli az ellenzék magatartását, hiszen az országgyűlési választási eredménynek az is a következménye, hogy az ellenzéknek nem kell semmilyen kérdésben egyetértenie a kormánytöbbséggel. Ebből azonban nem következhet az, hogy megáll a parlament működése, tette hozzá a belügyminiszter. Csépe Béla KDNP-frakció- vezető-helyettes szerint az ellenzéki véleményeket komolyan kellene venni, s nem lekezelni az ellenzéket. Áder János Fidesz-frakcióve- zető-helyettes szerint félő, hogy az önkormányzati törvénycsomag ilyen módosítása precedenst teremt, hiszen a koalíciós frakciók és pártok hatalma korlátlan, s nincs konszenzuskényszer. Győriványi Sándor, az FKGP frakcióvezető-helyettese kijelentette: a választási eredmények után pártja számára világossá vált az a veszély, hogy parlamenti diktatúra alakul ki. A napirend előtti felszólalások utáni, részint a kárpótlási törvények módosítására vonatkozó önálló indítványok után az Országgyűlés lefolytatta a nyugellátások és a baleseti nyugellátások 1994 szeptemberét megelőző időre vonatkozó emelésének egyösszegű kifizetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Kovács Pál népjóléti miniszter arra emlékeztette a törvény- hozást, hogy azért húzódott el a döntés a visszamenőleges kifizetésről, mert az új kabinetnek először meg kellett vizsgálnia: milyen forrásokból teremti elő a szükséges 21,2 milliárd forintot. A nyugdíjak — az emelés következtében — 25 százalékkal emelkednek, így teljesítik az előírásokat, vagyis a járandóság együtt növekedik a nettó átlagos keresetekkel. Kovács Pál arra kérte a Parlamentet, hogy mielőbb fogadja el a javaslatot, mert így a nyugdíjasok már novemberben megkapják a pénzt. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Mire szól a mandátum Nem meglepő, hogy az új parlamentben az önkormányzatokról szóló törvény módosítása váltotta ki az eddigi legélesebb ellentéteket a kormánykoalíció és az ellenzék között. Tényleg elkerülhetetlen volt, hogy a tervezett választások előtt két hónappal megváltoztassák a „politikai játékszabályokat”? Nem lehetett volna méltányolni a legalapvetőbb kifogásokat, például az egy- vagy kétfordulós választás ügyében? Másik oldalról nézve: valóban annyira hátrányosak a módosítások az ellenzék szempontjából? Hiszen — mondjuk — a részvételi küszöb eltörlése egyes kisebb településeken még kedvezőbb is lehet közös jelöltjeik számára. . így kellett megvívni ezt a parlamenti csatát? Ebben a kiélezett helyzetben is az a kötelezettség várt a képviselőkre, hogy a T. Ház minden fórumán, a bizottságokban, a plenáris üléseken, egészen a szavazásig képviseljék választóik érdekeit. Igen, a szavazásig, amely a választók által törvényesen létrehozott parlamenti erőviszonyokat tükrözi. Nem elhanyagolható része tehát a képviselői megbízatásnak. lyen megfontolások alapján bármely parlamenti párt üzenheti-e azt az országgyűlésnek, hogy „csináljátok, de nélkülünk!” Sajnos igen, miként a múlt heti példa mutatja. Négy frakció teljes létszámban távolmaradt az országgyűlési eljárási rend neki nem tetsző szakaszától, a szavazástól. Megtették, de megtehették-e? Van-e bármely képviselőnek felhatalmazása arra, hogy kivonja magát egy általa rossznak tartott törvényjavaslat végső elutasítása, az ellene szavazás alól? S általában: szabad-e nem vállalni a parlamenti döntés felelősségét? Szabad-e nem élni a képviselői mandátummal? S mit szólnak hozzá azok, akik a mandátumot adták? Haiti ismét fellélegzik Az Egyesült Államok megkezdi a Haitin állomásozó amerikai tengerészgyalogosok kivonását. A Haiti Demokrácia Helyreállításáért nevű hadműveletet irányító elitalakulatokat katonai rendőrök váltják fel. Feladataik közé tartozik a puccsista rendszert támogató félkatonai csoportok lefegyverzésének segítése. A washingtoni védelmi minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy Haitin jelenleg egy dandárnyi amerikai katonai rendőr tartózkodik. Ők alkalmasabbak a félkatonai szervezetek lefegyverzésére és a közrend fenntartására, mint a tengerészgyalogosok. Semmi sem indokolja tehát az amerikai tengerészeknek a karibi országban való maradását. Harcok Csecsenföldön Újabb légitámadást hajtott végre tegnap reggel két harci helikopter a csecsen fővárosban a kormányerők állásai ellen. A csecsen belügyminisztérium közlése szerint az orosz azonosító jellel ellátott helikopterek levegő-föld rakétát lőttek ki Groznij észak-nyugati részében. A támadás hírét független forrásból nem erősítették meg, áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés. Nyílt agresszióval vádolta a csecsen kormány Moszkvát Süleyman Demirel török államfőhöz intézett üzenetében. Sambeddin Juszef csecsen külügyminiszter segítséget kért a csecsen nép függetlenségének és szuverenitásának megvédéséhez. Nem maradtak csendesek a fegyverek Elnökválasztásra készülnek Politikai évadnyitó Franciaországban Szeptember vége, október eleje hagyományosan az őszi politikai évad kezdetének számít Franciaországban; ekkorra már az összes politikus visszaér nyári szabadságáról, s október 3-án megkezdi munkáját a parlament. Az idei idénykezdés súlyát, a politikai viták hevességét csak fokozza majd, hogy jövő tavasszal elnökválasztást tartanak francia földön. Mitterrand államfő — 14 évi kormányzás után — már nem indul újra a posztért, s így teljesen szabad a pálya a jelöltek előtt. A két legfőbb esélyes pillanatnyilag Edouard Balladur kormányfő, illetve Jacques Chirac, a nagyobbik kormánypárt, a gaulle-ista Tömörülés a Köztársaságért (RPR) elnöke: kettejük közül Chiracról köztudott indulási szándéka, míg Balladur egyelőre elhessegeti az erre vonatkozó kérdéseket. Többek között ennek az ügyes technikának — no meg meggyőző stílusának, rokonszenves természetének köszönhetően — a kormányfő magasan vezet a közvélemény-kutatási listákon, Chirac nagy bánatára, aki 1988 után ismét elúszni látja reményeit. A két politikus versengése az elmúlt hónapokban komoly feszültséget teremtett a francia jobboldal soraiban; mivel Balladur is az RPR-hez tartozik, ha valóban beáll a csatasorba, ez megosztja majd a pártot. Chirac hívei hálátlanságot, szószegést emlegetnek (arra utalva, hogy Balladurt a pártelnök küldte a kormányfői székbe, s ő állítólag meg is ígérte: nem keresztezi Chirac elnöki vágyait), míg Balladur hívei a jobb közvélemény-kutatási adatokkal, s egyáltalán, Balladur nagyobb társadalmi hátterével érvelnek. Ennek valóban lényeges hatása lehet a későbbiekre: a gaulle-isták ugyanis a hetvenes évek közepe óta mindig kudarcot vallottak az elnökválasztásokon, s a sikerre vágyó jobboldali szavazók aligha kockáztatnának egy újabb kudarcot. Kovács László beszéde az ENSZ-ben Külpolitikánk pillérei m 9 Ünnepség a német egyesülés évfordulóján A kelet- és a nyugatnémetek közti jobb megértést, a kioktatás helyett az egymásra való odafigyelést szorgalmazta Roman Herzog államfő tegnap, a német egyesülés negyedik évfordulóján Brémában tartott ünnepségen. Baloldali anarchisták megpróbálták megzavarni a rendezvényt, de a várost szinte erődítménnyé változtató hatalmas készültséggel a rendőrség ezt megakadályozta. A 40 éves megosztottság idején a két különböző társadalmi rendszerben eltérő gondolkodásmódok alakultak ki, de az eltérő élettapasztalatokat a közös jövő érdekében hasznosítani kell - mondta Herzog és hozzátette, hogy a különbözőségek ellenére mindenki egyenjogú és azonos értékű. Kifejtette, hogy míg a nyugati országrész az első sikeresen kipróbált demokratikus alkotmánnyal, Kelet- Németország az első sikeres demokratikus forradalommal járult hozzá az egységes Németország létrejöttéhez. Az egyesülés után kezdetben egyértelműen a Nyugat gyakorolt nagyobb hatást a keleti tartományokra, de ma már szó sincs egyirányú utcáról. Herzog érthetőnek mondta, hogy a felfokozott várakozásokat csalódás követte. A régi megszokott intézmények, rendszerek összeomlása Kelet-Né- metországban elbizonytalanította az embereket, az átállás hatalmas erőfeszítéseket igényel. Eközben Nyugaton lassúnak és túl költségesnek ítélik a keleti tartományok újjáépítését, amelyre évente 150 milliárd márkát fordítanak közpénzekből. A német elnök szerint ma már értelmetlen az egyesülési folyamat lassúságán vagy túlzott gyorsaságán vitatkozni. Jelenleg az a lényeg, hogy folytatódjon a gazdasági átépítés a keleti tartományokban. - A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan csökken és talán el is tűnik a csalódottság, a zavarodottság - mondta. Baloldali anarchista csoportok tüntetésekkel tiltakoztak az ünnepség megtartása ellen. A rendőröket kövekkel dobáló, ablakokat bezúzó tüntetők közül több mint százat őrizetbe vettek, nyolc rendőr megsebesült. Az ünnepség ideje alatt a rendfenntartók néhány órán keresztül körbezárva tartottak többszáz tüntetőt. A mintegy kétezer rendőrnek a határőrség karhatalmi egységei nyújtottak segítséget a tiltakozó megmozdulások elfojtásában Brémában. Kovács László külügyminiszter az ENSZ-ben kifejtette, hogy a magyar külpolitika három pilléren nyugszik: az eu- roatlanti intézményekbe való integrálódási törekvésen, a környező országokkal való jószomszédi viszony megteremtésén és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításán. Ez utóbbin belül kiemelt helyen szerepel a határokon túli magyarságot illető kisebbségi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása. Kovács László rámutatott, hogy a szabadság és a demokrácia irányában történt alapvető, hatalmas változásokkal egy időben kedvezőtlen jelenségek is felszínre törtek, mint például a gazdasági és szociális feszültség szította erőszakos nacionalizmus és etnikai gyűlölködés. Sajnálattal állapította meg, hogy az ENSZ a válságok megelőzése helyett az utólagos kezelésre törekedett, ráadásul megkésve cselekedve. Hangoztatta, hogy éppen ezért szükség van a világszervezet működésének a javítására, különös tekintettel a békefenntartó műveletek hatékonyságának a fokozására. A miniszter külön utalt rá, hogy Magyarország egyetért a Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár békeprogramjában megfogalmazott tennivalókkal. Közölte, hogy a magyar kormány kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a Biztonsági Tanács megreformálásának, szem előtt tartva tevékenysége átláthatóságának, ösz- szetétele reprezentatív jellegének és működése hatékonyságának a szavatolását. Hozzáfűzte, hogy Magyarország támogatja Németország és Japán állandó tagságát a testületben.