Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-27 / 253. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 27., csütörtök Az Alpok-Adria Szakszervezeti Munkaközösségének ülése Velencében Somogy a soros elnök Svajda József: A legnagyobb vita a multinacionális tőke viselkedéséről és a szakszervezetek viszonyáról volt Választási nyílt nap a BM-ben Nyílt napot tart a Duna Palotában a választópolgárok részére november 2-án 10 órától a Belügyminisztérium. Az eseményen Tóth Zoltán, a választási iroda vezetője és Zsuffa István, a minisztérium államtitkára a választási előkészületekről, az új ajánlási rendszerről, a kisebbségi jelöltek pénzügyi támogatásáról tájékoztatja az érdeklődőket. Mint ismeretes, az önkormányzati választások ajánlási időszaka november 6-án kezdődik. A helyi választási bizottságok egyébként október 27-én írják ki a kisebbségi választásokat azokon a településeken ahol ezt kezdeményezték. Hivatalosan egyébként az országban 791 helyen jelezték, hogy kisebbségi választásokat kívánnak rendezni. A településeken vizsgálják a kezdeményezések törvényességét. Hegedűs Oszkár lemondott Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos szerdán elfogadta Hegedűs Oszkár lemondását az Állami Vagyonkezelő Rt Igazgatóságának tagságáról. Az ÁV Rt 11 tagú vezető testületében így jelenleg két hely üres. Lascsik Attila, az ÁV Rt vezérigazgatója elmondta: Hegedűs Oszkár a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-nél betöltött igazgatói funkciójára hivatkozva jelentette be lemondását, mert az összeférhetetlen lett volna igazgatósági tagságával. 101 pont az ifjúságról Horn Gyula miniszterelnökkel találkozik november 2-án több ifjúsági szervezet képviselője. A megbeszélés során ismertetik a kormányfővel azt a 101 pontos javaslatot, amelyet októberben írt alá 14 gyermek-, ifjúsági és diák- szervezet - közölte a Baloldali Ifjúsági Társulás szerdai sajtó- tájékoztatóján Simon Gábor ügyvezető alelnök. A TÉT is készül a választásra Az önkormányzati törvény körül folytatott viták a politikai pártok közötti vetélkedés részei voltak, de a választások már a civil szervezetek igazi megmérettetései lesznek - jelentette ki Kemény László a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke. A TÉT három pontból álló nyilatkozatában felhívással fordul az állampolgárokhoz, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a szavazáson. Szorgalmazzák, hogy a TÉT tagszervezetei önállóan, vagy más civil szervezetekkel közösen állítsanak képviselőjelölteket. Magyarországon több mint 35 ezer civil szerveződés van. Honvéd nyugdíjpénztár Megalakult a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Nyugdíj- pénztár. A pénztár alapítói között található a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Alapítványa, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete és a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége, valamint a HM és a Magyar Honvédség Parancsnokságának vezetői, szakemberei. A Honvéd Nyugdíjpénztárt azzal a céllal hozták létre, hogy növeljék a honvédség személyi állományának szociális biztonságát, csökkentsék a nyugdíjba vonuló dolgozók egzisztenciális gondjait. Az Alpok-Adria Szakszervezeti Munkaközössége X. jubileumi ülésének Velence adott otthont. A konferencián öt ország régióinak szakszervezeti szövetségei vettek részt. Hazánkat Gyó'r, Vas, Zala és Somogy megye képviselte. A konferencia záródöntéseként egyhangú szavazással Magyarországra, illetve Somogyba került két évre a soros elnökség, amely elismerést jelent az MSZOSZ-nek és megyénknek egyaránt. A soros elnök pedig Svajda József, a MSZOSZ Somogy megyei elnöke lett. Mint Svajda Józseftől megtudtuk, a találkozót végig jelentős érdeklődés kísérte; a konferenciát üdvözölte és előadást tartott Aldo Bottini, Veneto tartomány kormányfője, valamint a tartományi kamarák és a gyárosok vezetői. A vendéglátó szakszervezetek, a CGIL-CISL-UIL hangsúlyozták az Alpok-Adria fontosságát a régiók együttműködésében. — Milyen súlyponti témákkal foglalkozott a konferencia? — A munkaközösség elismerte, hogy új, minőségileg magasabb színtű tevékenységre van igény, ezért alapszabályt fogadott el, amely intézkedik a vezető szervek megválasztásáról — válaszolta kérdésünkre Svajda József. — Az ülés jóváhagyta a soros elnökség kétéves időtartamát, amely eddig évenként került a régiókba. A napirendi témák közül a multinacionális tőke viselkedése és a szakszervezetek viszonya váltotta ki a legnagyobb vitát. Az osztrák szakszervezet, az ÖGB tartományi elnöke fölhívta a figyelmet a tőke gátlástalanságára a közép-európai térségben. Az MSZOSZ álláspontját képviselve visszautasítottam annak az olasz gyárosnak a véleményét, amely szerint a munkavállalóink fegyelmezetlenek a megvásárolt hazai üzemekben. — Mit jelent a magyar, a somogyi munkavállalóknak a jelentős külföldi tőke beáramlása? — A rendszerváltás után Magyarországra, illetve az Alpok-Adria régióiba elsősorban német, olasz és osztrák tőke áramlott. A dolgozók kisebb hányadának biztos megélhetést jelent ez szakszervezeti jogokkal: többek között az Opel szentgotthárdi és az Audi győri üzemeiben. Megyénk is érintett, hiszen a Húskombinát a közelmúltban került az olasz Pini cég tulajdonába, a cukorgyárban pedig már régóta tárgyal az osztrák tulajdonos a szakszervezettel. — A privatizáció hogyan érinti a dolgozók többségét? — Nagy többségük bizonytalanságban, elbocsátásokkal éli meg a privatizációt. Az előző törvénykezés nem állított kritériumokat a külföldi vásárlók elé, nem kért garanciákat a dolgozóknak. Például az olasz Cantoni cég, miután megvásárolt két textilüzemet, szinte egyetlen ígéretét sem tartotta meg. szabotálják a kollektív szerződést és a bértárgyalásokat. Nyolc bírósági perből kettőt már megnyertünk. Érdekes, hogy a japán tulajdonú esztergomi autógyárban is csak sztrájknyomásra alakulhatott szakszervezetünk. — Mit tudnak tenni a munkavállalók érdekében? — Segítünk szakszervezeteket alapítani, megértetjük az idegen tulajdonossal ennek szükségességét, valamint fölhívjuk a figyelmét a magyar törvényekre. — Mindehhez azonban a külföldi beruházni szándékozóról előzetes információkra van szükség... — Igen, kezeket a partner szakszervezetektől szerezzük be többek között arról, hogy a partner tőkeerős-e, elviseli-e a szakszervezeteket. Ez az információs rendszer már működik az olasz szakszervezetekkel. Olyan törvényeket kezdeményezünk, amelyek biztosítják a munkavállalók beleszólását a privatizációba. Ebben a munkaközösségben folyó munka nem látványos, de igen hasznos a munkavállalókat képviselő szakszervezeteknek. Van mit tanulnunk többek között a nagymúltú olasz és osztrák szakszervezetektől. (Tamási) A Magyar Kárpótlási Részvénytársaság ezúton értesíti a tisztelt érdeklődőket, hogy az adóalap-csökkentésre is felhasználható Magyar Kárpótlási Részvények 1994. október 24. és november 11. között készpénzért, illetve kárpótlási jegy felhasználásával is jegyezhetők. A kárpótlási jegyeket a névérték 160%-án vásároljuk meg. Részvényértékesítés és felvilágosítás a Takarék Bróker Kft-nél, a Takarékbank Rt. fiókjaiban és a jegyzésben résztvevő takarékszövetkezeteknél. Békési László a jövő évi folyamatokról Jövőre: elosztási rendszer-reform Idén várhatóan 2-3 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP). A gazdaságban az év elején tapasztalt negativ tendenciák azonban folytatódnak, tovább romlik az egyensúly, így a folyó fizetési mérleg hiánya az év végén várhatóan 3,5 milliárd dollár lesz. Á növekedés mögött azonban kétharmad részt olyan tényezők húzódnak meg - a növekvő fogyasztás, az állam- háztartás túlköltekezése - melyre alapozva jövő évre a gazdasági növekedés nem folytatható. Ezt hangoztatta Békési László pénzügyminiszter szerdán Budapesten azon a konferencián, melyet „Gazdasági realitások” címmel a Trainex Kft. rendezett a Thermal Hotel Aquincumban. Kétségtelen - hangoztatta a pénzügyminiszter, hogy az elmúlt évek gazdasági folyamatai hatására pozitív változások is megindultak a gazdaságban. A pótköltségvetés és a forint augusztusi leértékelése nélkül azonban még ennél is nagyobb lett volna a folyó fizetési mérleg hiánya. A leértékelés előnyt biztosított az exportőrök számára, így idén az export erőteljes mintegy 12-13 százalékos növekedése várható az év végére a tavalyi évhez képest. A költségvetés hiánya azonban jelentős terhet jelent, ebből a lakossági megtakarításokkal csupán 250-260 milliárd forint finanszírozható. Év végére a hazai megtakarítások várhatóan 290 milliárd forintot tesznek ki, így az államháztartás túlköltekezése mintegy 800- 900 millió dollárral ront az ország egyensúlyi helyzetén. A bruttó bérek 25-26 százalékkal, a nettó bérek 27-28 százalékkal nőnek éves szinten, a reálkeresetek növekedése 6- 7 százalékos szintet ér el, a reálbérek pedig 5 százalékkal emelkednek idén, miközben az árszínvonal emelkedése 19-20 százalékos lesz év végére. A jövő évi gazdasági prioritások közül kiemelte: abszolút elsőbbséget élvez a stabilitás. Nem nőhet az ország nettó adósságállománya. Az állam- háztartást úgy kell összeállítani, hogy a folyó kiadások növekedését fedezze a folyó bevételek emelkedése. A kormányzat meg akarja teremteni a tartós gazdasági növekedés alapjait. Ez csak úgy lehetséges, hogy a GDP végső felhasználásában, a beruházások, befektetések aránya nő, miközben a fogyasztásé csökken. Jövőre három-négy százalékos csökkenést tervez a kormányzat az összfogyasztásban. A lakossági fogyasztásnak 2 százalékkal kell mérséklődnie, miközben a közületi fogyasztásnál 10 százalékos mérséklődést terveznek. Ha ez tartható lesz, a beruházások 6 százalékkal növekednének, az export pedig hat-nyolc százalékkal emelkedne az ez évi mértékhez képest. Békési László szerint elengedhetetlen az, hogy jövőre hozzáfogjon a kormányzat a nagy elosztási rendszerek reformjához. Ennek első lépéseként 1995-ben a központi költség- vetés kiadásai lényegében az Békési László, pénzügyminiszter ez évi nominális szinthez képest csupán 10 százalékkal emelkednek. Ez a jövő évben várható 20 százalékos infláció mellett a központi költségvetés kiadásaiban, reálértékben 10 százalékos csökkenést jelent. Meg kell kezdeni a kor- engedményes nyugdíjrendszer, a jelenlegi táppénzrendszer, a munkanélküliek ellátásának átalakítását, változtatások szükségesek a családi pótlék kiutalása, a gyógyszer- támogatások és a felsőoktatás finanszírozása terén is. A bérek esetében a pénzügyminiszter a közalkalmazottak közül csupán a fegyveres testületeknél lát lehetőséget egy 10 százalékos béremelésre. A központi költségvetés más területein csak 5-6 százalékos béremelés képzelhető el, ennél nagyobb béremelés csupán létszámcsökkentés mellett lehetséges. Ez igaz azokra az állami vállalatokra is, ahol az állam többségi tulajdonban van. Minél előbb meg kellene kötni a tervezett társadalmigazdasági megállapodást a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányzat között. Ha ez nem lehetséges, az államnak az 5-6 százalékos maximális béremelkedést a tulajdonos jogán kell érvényesítenie, a többségi tulajdonban lévő állami cégeknél, bankoknál. Jövőre a pénzügyminiszter szerint azok a cégek élveznek majd előnyt a társasági adózás terén, amelyet a nyereség minél nagyobb részét visszaforgatják a cég beruházásaiba. Több különböző elképzelés létezik. Közös jellemzőik, hogy a mostani 36 százalékos társasági adómértéket csökkentik. Az első variáció szerint a társasági adó a visszaforgatott nyereségrész esetén 18 százalékos, a második variáció szerint 20 százalékos lenne, mindkét esetben a kifizetett nyereségrész 22 százalékkal adózna. A második variáció alapkoncepciója, hogy támogatná azokat a vállalkozásokat és gazdasági társaságokat, melyek válságban lévő térségekbe fektetnek be. A harmadik tervezett alapján a társasági adó mértéke 36 százalékról harminc százalékra csökkenne, de ebben az esetben mintegy harminc címen kaphatnának különböző adókedvezményt a vállalkozások. Jövőre a személyi jövedelemadózás terén évi háromszázhúszezer forint jövedelem alatt valamelyest csökken, e fölött növekszik a lakosság „fajlagos adóterhelése”. (MTI)