Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-24 / 250. szám

1994. október 24., hétfő' SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Emlékmű Lakócsán Lakócsán a hét végén em­lékeztek meg azokról, akiknek megpróbáltatásokban volt ré­szük: emlékművet állított az önkormányzat a második vi­lágháború áldozatainak a kul- túrház melletti parkban, s ezt Mayer Mihály pécsi megyés­püspök szentelte fel. Tizenkét lakócsai hősi halott, áldozat nevét vésték a siklósi már­ványkőbe. Az emlékmű Mi- gács György barcsi kőfaragó alkotása. Matyók József lakócsai pol­gármester mondta az avató beszédet, s megható volt, amint Fehérvári Lukács, a még élő bajtársak nevében emlékezett a háború és hadi­fogság borzalmaira. Ezt követően lakócsai fiata­lok oratóriummal emlékeztek azokra, akik életüket áldozták a hazáért, majd virágokkal kö­szöntötték a túlélőket, s a ke­gyelet virágait helyezték az építmény talapzatára. Ünnepi szentmisével zárult a megem­lékezés. (Gamos) Szobrot avattak Iharosberényben Nemzeti ünnepünkről emlé­keztek meg tegnap Iharosbe­rényben. Horváth Ferenc pol­gármester méltatta a 38 évvel ezelőtti eseményeket. Vissza­tekintve az októberi forrada­lomra, idézte az iharosberényi felvonulást. Az akkori esemé­nyek résztvevői voltak most a rendezvény díszvendégei. Az ünnepség keretében avatták fel Várhelyi György szobrászművész alkotását. A 61-es és a csurgói út forgal­mas kereszteződésénél. A hat méter magas térplasztika tölgyfából készült, s a művész az iharosberényieknek aján­dékozta. A mű felállításában Egyed Tibor Ybl-díjas építész segített neki. A szobrot az al­kotó leplezte le. Az ünnepség végén a résztvevők a szoborkertben elhelyezték a kegyelet koszo­rúit. A megemlékezésen köz­reműködtek a csurgói zeneis­kola tanárai és a helyi általá­nos iskola énekkara. N. I. Gyertyaláng a kopjafánál Emlékműegyüttest avattak Kaposváron a Csokonai té­ren, az 56-os Szövetség szervezésében. Fábián Lajos fafaragó iparművész alkotása az 56-os forradalom somogyi mártírjainak állított emléket. Szabó Lajos az ’56-os Szö­vetség megyei alelnöke ün­nepi beszédében a XX. szá­zad legtisztább forradalma­ként emlékezett meg 1956-ról. Kifejtette azt a vé­leményét, hogy a rendszer- váltás csak külsőségeiben ment végbe, s ebben szerinte az 1990-es MDF-SZDSZ paktumé a döntő felelősség. A véleménye az, hogy a sajtó, a rádió, a televízió a régi em­berek kezében van, s a nép­pel igazán alig törődik valaki. Szabó Lajos — aki egyéb­ként tagja a kaposvári ön- kormányzatnak — elégedet­len a májusi parlamenti vá­lasztásokkal és nem sok jót vár az önkormányzati válasz­tásoktól sem. Szerinte a hata­lom először letaglózta az ál­lampolgárt, aztán felmosta és teával megitatta(l) — A nemzet — hangoztatta Szabó Lajos — meggondolat­lanul, szinte bosszúból sza­vazott, hitt az MSZP-s ígére­teknek. Szerinte a nép elfelej­tette meghurcolásait, tulaj­donvesztését, kiszolgáltatott­ságát és a gondtalan szolgaé­let szavazta vissza. A magyar nemzetet emlékezetkiesés­ben élő, szellemileg éretlen gyermeknek nevezte, aki si­lány munkamorál és erkölcs alapján fiatalon, az önpusztító mának él. Követelte az egészséges múlt és nemzet­tudat, a keresztény erkölcsi alapokon nyugvó demokrácia megteremtését. A Kopjafa-emlékegyüttest Agg József római katolikus esperes szentelte föl. Ezt kö­vetően az ’56-os Szövetség a megyei és a városi önkor­mányzat, valamint több tár­sadalmi szervezet és oktatási intézmény nevében helyeztek el koszorút a kopjafánál. Európa-díj Földvárnak — Nem szégyen szegény­nek lenni, de az ápolatlanság, rendezetlenség nagy szé­gyen. Nekünk, a Balaton mel­lett élőknek még nagyon sok a tennivalónk. Győrök és Szigli- get mellett azonban Földvár üde oázis — mondta tegnap Rosta Sándor, a Balaton Ala­pítvány elnöke a földvári pol­gármesteri hivatalban, ahol a fiatal város vezetői bemutatták a lakosságnak az Európa-dí­jat, amelyet virágaikkal sze­reztek. — Sokat beszélünk az Európához való csatlakozás­ról; hogy a közösségbe felvé­telt nyerhessünk, példát kell venni a földváriakról. Munká­juk nem kampányszerű, hosz- szú évek alatt, átgondoltan vi- rágosították be a települést. Egy idegenforgalomból élő vá­rosnak amúgy is nagyon fon­tos, hogy kulturált környezetet teremtsen. Szakértőkből álló nemzetközi zsűri ítélte önök­nek a címet, legyenek rá na­gyon büszkék! Varga Anikó, négy megye legjobb oboása — néhány napja nyerte a hetedikes kis­lány a zenei versenyt — mű­sorát követően Berkes László polgármester kiállításra invi­tálta a megjelenteket. A fotók minden szónál szebben me­séltek a földvári virágokról. (Czene) Király Béla 56-ról Barcson Barcson a szabadidőköz­pontban levő kopjafánál emlé­keztek meg 1956 hőseiről. Ünnepi beszédet mondott Ki­rály Béla, az egykori nemzet­őrség parancsnoka. Hangsú­lyozottan beszélt arról, hogy 1956 elsődleges üzenete a szabadság. S a forradalom nemcsak belügy volt, hanem intő figyelmeztetés a világ számára is; Hruscsov paran­csára kétezer tankkal jött vérbe fojtani szabadságunkat a szovjet hadsereg. Szólt arról is, hogy szükség van az ese­mények történelmi értékelé­sére, mivel maguk az ’56-os szövetségek sem egyformán ítélik meg e történelmi napok mának is szóló üzenetét. Az ünnepségen fellépett a barcsi ifjúsági fúvószenekar, Kápol- nás Attila vezetésével. A ko­szorúzásnál valamennyi párt képviseltette magát. G. A. Asztmások egyesülete alakult Somogybán Közel száz résztvevője volt szombaton Kaposváron a PATE Egészségügyi Főiskolá­ján megrendezett asztmás be­tegek fórumának. Dr. Berta Gyula a Mosdósi Tüdő és Szívkórház tüdőgyógyász osz­tályvezető főorvosa tartott szemléletes előadást az aszt­máról; a betegség megelőzé­séről és a kezeléséről, majd Csató Zsuzsa a Nemzeti Egészségvédő Intézet munka­társa szólt a civil betegszerve­zetek működésének lehetősé­geiről. Somogybán 3000 aszt­más beteg él. A kaposvári fó­rumon a 80 jelenlevő beteg megalakította a Somogy me­gyei asztmások szervezetét. Címeravatás, zászlószentelés, hagyományőrzők Fesztivál Babócsán A barcsi együttes fesztiválhangulatot teremt a művelő­dési ház előtt Fotó: Lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) Közönségben nem is volt hiány, zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme, a folyosókon a próbáló, beé- neklő, barátkozó együttesek már kora délután valódi feszti­válhangulatot teremtettek. Igaz, az etnikai paletta nem volt olyan széles mint a szer- vezők-rendezők szerették volna, s a feltételeket biztosí­tották is a helyi és a megyei önkormányzat támogatásából, továbbá pályázaton elnyert pénzből. A program gerincét elsősorban a hagyományőrző cigányegyüttesek alkották, ki­vétel például a barcsi Boróka Táncegyüttes. Ezzel együtt vi­szont a publikum lelkes, biz- tató-elismerő tapsa közepette bebizonyosodott, hogy hangu­latosan, hol az élet nehezét dalba,versbe foglaló, hol az örömét táncra perdítő cigány­folklórnak nagyon is élő a je­lenléte e tájon: városokban például, ahonnan több együttes is eljött vagy a házi­gazda Babócsán, továbbá Bolhón, Pálmajorban. Felfi­gyelhettünk arra, hogy már té­véfelvételekkel és Ki mit tud szereplésekkel is maguk mö­gött népszerűvé, ismertté vált együttesek dolgoznak Bar­cson, Nagykanizsán és e népművészeti „térképen” hangsúlyosan szerepelnek Marcali és Letenye csoportjai. A pécsi Gandhi gimnázium di­ákjai pedig azt bizonyították, hogy a képzésben fontos he­lyet kap az etnikai értékek ápolása is. A megyei és a dél-somogyi cigányszervezeti vezetők a találkozó hasznát mérlegelve nemcsak a folyta­tás és a további nyitás mellett tették le a voksot, hanem azt is elmondták, hogy szükséges a jövőben a módszertani gon­dozás és a szakmai minősítés is. Erre a babócsai fesztiválok kiváló alkalmat nyújtanak. T. T. SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Beteg-e, ha magyar? A helyzet drámai. Katasztrófa lehetősége áll a nemzet előtt... így fogalmazott dr. Andrásofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke a minap „A magyar nép be­tegségei” címmel megrendezett szakmai tanácskozáson. A doktor jogos félelmének hátterében azok az elszomorító de­mográfiai adatok és jelenségek állnak, amelyek következmé­nyeképpen, ha változás nem lesz: 2020-ra 9,5, 2050-re 8,5 millióra apad az ország lakossága. Élveszületés, terhességmegszakítás. Előbbinek a születé­sekhez mért aránya, az abortusz a magas száma ad okot ag­godalomra. És mindkét fogalom az élet „véletlenszerű” és di­rekt megakadályozásáról szól — orvosilag. Minden magyar orvosnak tennie kell a megmaradt magyar­ság megmentéséért, mondta a társaság somogyi elnöke a ta­nácskozáson. Nem tudom, lehet-e jobban tisztelni valamit, mint az orvostársadalom ebbéli igyekezetét, s talán éppen azért, mert e küzdelem kissé sziszifuszinak tűnik. A legjobb doktor, a jólét elve alapján ugyanis egészen addig kell a sziklát hegynek fölfelé kell görgetni: amíg az abortusz mellett döntő anyák nem gondolják úgy, hogy érdemes életet adniuk. Vagy amikor már nem kell közvéleményt kutatni: tart-e attól, hogy in­cidens zavarja meg az október 23-i megemlékezéseket? De csak lesz kor, mikor a tiszta szívvel világra hozottak nyugton emlékeznek... Fát ültettek Endréden (Folytatás az 1. oldalról) A bejáratot a helybéli Huszár László fafaragása vigyázza: kaszáló, idős parasztember. Endréden kezdte a napot tegnap a térség országgyűlési képviselője, dr. Házas Józsel (MSZP) és dr. Páris András (SZDSZ), valamint Barkóczy Gellért (FKGP) is. Kusz Józsel polgármester arról beszélt: minden korban meg kell be­csülni azokat, akik többet vál­lalnak, tesznek a közösségért. A kisgyerekeket — a parkban összegyűlt az összes endrédi apró — nem díszletnek szer­vezték az ünnepségre, hanem hogy tanúi legyenek a jeles eseménynek, és kövessék szü­leik példáját. Kusz József el­mondta azt is: akarnak még fát ültetni. A park terjeszkedhet, van még szabad földje a falu­nak. Meg tennivaló is akad... Felavatták a kultúra lengyeltóti házát Az emlékezet, a szülőváros iránti hűség és szeretet kö­zösségteremtő, jövőépítő al­kotóerő — ezt példázza Len­gyeltóti ünnepe. A városban tegnap az 56-os hősökre em­lékezve felavatták az új műve­lődési házat és könyvtárat. Fodor András Kossuth-díjas költő, a településhez kapcso­lódó Pusztaberény szülötte, a város népes közönsége előtt mélyen őrzött személyes em­lékeit idézte baráti szavakká formát házavató köszöntőjé­ben. S ez megerősíthette va­lamennyiükben, hogy a műve­lődési házzal és könyvtárral hűséges emlékezetük bástyá­ján, utódaiknak teremtenek ér­tékeket. Az új házat Papszt Lajos polgármester avatta fel, kö­szöntet mondva a megyei közgyűlésnek az anyagi tá­mogatásért és a BB Borgaz­dasági Részvénytársaságnak, hogy nem a nagy haszon ve­zérelte, amikor a városnak adta el egykori irodaépületét, amely most a művelődést szolgálja. Az avatást megelőzően ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek a II. világháború áldozatai­nak állított emlékműnél, majd a művelődési házban dr. Gye- nesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke mondott ünnepi megemlékezést. Hangoztatta, hogy ’56 üzenete egyértelmű: tetteik alapján mérettessenek meg az emberek, mert a leg­fontosabb, hogy tisztességes munkával együtt dolgozhas­sanak a jövőért. Ezután a Di­ákszínpad mutatta be színvo­nalas műsorát. G. M. Dráva menti fejlesztések Négy Dráva-menti telepü­lés, Lakócsa, Potony, Tótúj­falu és Szentborbás polgár- mesterei adtak átfogó beszá­molót az elmúlt évek önkor­mányzati munkájáról a helyi televízión keresztül, a lakócsai iskolában. A lakócsai körjegy­zőséghez tartozó falvak első emberei, Matyók József hely­beli, Szilovics József po egy közös fejlesztésről is beszá­molhattak: 6 millió forintos be­ruházásban építtették meg ez évben a kazettás szennyvíz- tisztító berendezést. Keramikusok tárlata A bólyi Erzsébet Vigadóban nyílt kiállítás Szíjártó Réka ke­ramikus és Ficzere Mátyás ke­ramikus népi iparművész alko­tásaiból tegnap délután. Az alkotó házaspár műveit Gás­pár Zoltán és Werner József ajánlotta az érdeklődők fi­gyelmébe. A kiállítás novem­ber 13-ig tekinthető meg. Ráksi szüreti felvonulás Hagyományőrző szüreti fel­vonulást rendeztek a hét vé­gén Ráskiban. A helybéliek fogatokkal, szőlőkoszorús lo­vakkal, rezesbanda kísérettel, népviseletbe öltözve járták az utcákat. A szüreti felvonulást este bál zárta. Spindler Béla vendégjátéka A budapesti Merlin Szín­házban próbált ezekben a he­tekben Spindler Béla. A ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház népszerű művésze Göncz Árpád Pesszimista komédia című müvében Miklós szere­pét játssza. A darab bemuta­tója tegnap volt. Haltelepítés a Deseda tóba Lehalászás volt szombaton a kaposmérői halastónál. A több mázsa lehalászott két- és háromnyaras pontyot a De­seda tóba telepítették át. Kling-plasztikák a Souvenir-díjak Kiing József kaposfüredi szobrászművész két carrarai márványból készült kisplaszti­káját adták át a minap a Sou­venir Alapítvány díjkiosztásán, a budapesti Petőfi Csarnok­ban. Az idei Souvenir-díjakat Bertalan Ágnes a Katona Jó­zsef Színház művésze, vala­mint egy budapesti művész­házaspár, Koronczi Endre fes­tőművész és Szabics Ágnes képzőművész vehette át. Új tag az írószövetségben Újabb somogyi taggal bő­vült a Magyar írószövetség. A szövetség legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy tagjai so­rába válassza Kelemen Lajos írót, a Somogy kulturális folyó­irat főmunkatársát. Zenetanárok a pódiumon Az Osztrák Köztársaság Tiszteletbeli Konzulátusa és a kaposvári önkormányzat ün­nepi hangversenyt rendez az osztrák nemzeti ünnep alkal­mából Kaposváron a zeneis­kolában. A holnap este hét órakor kezdődő hangverse­nyen a zeneiskola tanárai mu­tatkoznak be a közönségnek. < à

Next

/
Thumbnails
Contents