Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-19 / 246. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 19., szerda Csődbe mehet-e a televízió? Friderikuszé lett az időjár ásjelentés is Alain Delon is Friderikusz vendége volt Több, mint 2,4 milliárd forintos hiány terheli a Magyar Televízió számláját, amely a korábbi vezetés működése alatt halmozódott fel! A deficit enyhítésére — a kormány illetékeseivel folytatott tárgyalás alapján — van némi remény, de a gazdasági krízis elkerüléséhez belső átszervezések, intézkedések sora szükséges. Először felülvizsgálják a korábbi szerződéseket, hogy fokozatosan megszüntessék a pénzhiánnyal küszködő intézményben eluralkodott pazarlást. Nem fizetik ki a bemondóknak a korábban beígért évi 580 ezer forintos ruhapénz teljes «összegét, amelynek a felét egyébként már felvették. A korábbi jogszerűtlen elbocsátások 25 millió forintjába kerültek a tévének. Érdekes jelenségekre bukkantak a revizorok. Kiderült, hogy voltak olyan műsorok, amelyekért készítőik első alkalommal fél millió forintot kaptak, ám érdekes módon a további adásokért már másfél millió forintot fizetett a televízió. A negyvenegy telephelyen működő televízió struktúrája a feladataihoz képest túlméretezett. A szakemberek megállapítása szerint negyven százalékra tehető a műsorok „túltermelése” és ezzel arányos a túlköltekezés is. A hétszáz fölötti állományi létszám csökkentésére pedig szinte alig van esély, hiszen a közalkalmazotti törvény értelmében 800 ezer-1,5 millió forintos végkielégítéseket kellene személyenként fizetni. A létszámleépítés egyedüli perspektívája a műsorgyártó vállalkozások, kft-ék létrehozása, amelyek megszületése felett a televízió vezetése is bábáskodni kíván. Friderikusz Sándor visszatérése is jól felfogott üzleti érdek. Ezt bizonyítja a „show-man” legutóbbi akciója, amely még a televízió sokat látott vezetését is meglepte: történetesen az, hogy Friderikusz reklám célzattal egyszerűen megvásárolta a meteorológiai intézet műsoridejét, a Híradó utáni időjárásjelentést. N. Zs. 120 ezer aláírás az Expo megtartásáért Több jogi, gazdasági, politikai problémát fog felvetni az expo megtartásáról szóló esetleges népszavazás, amelyre a törvények értelmében legkorábban az önkormányzati választások után 60 nappal, vagyis 1995. február 11-e után kerülhetne sor - mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, miután tegnap reggel hivatalában átvette az Új Magyarország című napilap és több civil szervezet által - az 1996-os világkiállítás megrendezése érdekében - kezdeményezett népszavazást támogató körülbelül 120 ezer aláírást. Gál Zoltán szerint az expóról kiírandó referendum nem a költségvetést közvetlenül érintő problémáról döntene, így jogilag nem lehet akadálya a népszavazásnak. Ugyanakkor kérdés, hogy az esetleges februári pozitív, az expo mellett szóló döntés után lesz-e pénz és idő a világkiállítás megvalósítására. A népszavazás - amelyet több mint 100 ezer hitelesített aláírás összegyűjtése után kötelező kiírni - egyébként mintegy 500-600 millió forintba fog kerülni - mondta az Országgyűlés elnöke. Az aláírás-gyűjtési akciót ez év augusztusában az Új Magyarország szerkesztősége kezdeményezte. Az aláírást tartalmazó íveket az Új Magyarország, az Ifjúsági Demokrata Fórum és a Teleki Pál Baráti Kör küldöttsége adta át az Országgyűlés elnökének. Szegényedő idősek A Nyugdíj Nélküli Időskorúak Országos Szervezete a sajtón keresztül értesítette a rászorulókat, hogy az idei télre nem tud a fűtési kiadásokhoz hozzájárulni, mert nem kap anyagi támogatásokat. A múlt ősszel több mint ezer olyan idős embernek tudtak 5 ezer forintot juttatni tüzelőre, akiknek semmiféle jövedelme nincs. Országosan mintegy 40-50 ezerre tehető azoknak 70-80 éven felülieknek a száma, akiknek nincs pénzük fűtésre. Magyar-román polgárfórum Az 1988-ban Pécsen alakult Román-Magyar Baráti Társaság tagjaként Somogyot Bejczi László képviselte a Brassóban megrendezett magyar-román polgárfórumon. A társaság, amely politikamentes, civil szervezetként működik tavaly úgy határozott, hogy polgárfórumot hív egybe. A tanácskozásnak akkor Pécs adott otthont, ezt követte idén Brassó, s a folytatás — a tervek szerint az 1995-ben a Szegeden megrendezett fórum lesz. Az eddigi fórumok bebizonyították, hogy a magyar és a román ember igenis szót tud érteni egymással — hangsúlyozta a tanácskozások tapasztalatait összegezve Bejczi László. Az eddigi két fórum rangját fémjelzi, hogy a Pécsen rendezetten jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, a fórumhoz pedig levelet intézett Iliescu román államfő. Brassóban pedig Iliescu, a magyar-román baráti társaság tiszteletbeli tagja vett részt a fórum munkájában. Meghallgatta többek között — a román-magyar megbékélés régi szószólójának —, Smaranda Enachenek, illetve Domonkos Gézának a felszólalását, majd köszöntötte a tanácskozást. A polgárfórumon részt vett Ale- xandru Popa, Brassó megye főispánja és Adrian Morusi Brassó polgármestere is. Bejczi László azt is elmondta, hogy a román televízióban beszámoló hangzott el a fórumról; az írott sajtóban azonban nem volt teljesen világos, hogy Iliescu politikai nézetével nem mindig értett egyet a társaság. A fórumon olyan témákat vitattak meg, amelyek befolyással vannak a két nép közötti kapcsolatokra, s felvázolják a jövőre vonatkozó elképzeléseket. Súlypontként felvetődött a most készülő nemzetiségi törvény, s a két állam között kötendő alapszerződés, államközi egyezmény, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a magyar-román kapcsolatok erősödéséhez. A záróokmány is jól tükrözi: a fórum — a viták, a véleménycserék útján — elérte a célját. Megelégedéssel vettek tudomást a két kormány közötti párbeszéd megélénküléséről, amely a Magyarország és Románia Európai Közösségbe való beilleszkedésének egyik alapvető feltétele. Szintén a zárónyilatkozatban fogalmazták meg azt, hogy a társaság elősegíti új csoportjainak létrehozását mindkét országban; kapcsolatok kiépítését szorgalmazza családok, nyugdíjasok és gyermekek között. Mindez egymás valós megismeréséhez nyújt lehetőséget. A magyar-román polgárfórumot a Pro Democratia Társaság és a Román-magyar Baráti Társaság az Európai közösség finanszírozásával rendezte. (Tamási) Kamatozó Kincstárjegy 1995/X. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/X. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. október 17-21-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. október 21. Évi bruttó kamata 25%. Kivételes lehetőség a korábbi kincstárjegy tulajdonosoknak! Ha Önnek most jár le 1994/ll-es Kamatozó Kincstárjegye, a visszafizetett összeget azonnal befektetheti az új, 1995/X-es Kamatozó Kincstárjegybe. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. ó. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Barcs, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) AT o> K,«y A L L A M F A P í B §
