Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-19 / 246. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. október 19., szerda Kitüntetett nagykövet A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - Magyarország és Argentína kö­zötti kapcsolatok fejlesztése ér­dekében végzett tevékenysége elismeréseként Guillermo Mc Goughnak, az Argentin Köztár­saság budapesti nagykövetének a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csillag­gal kitüntetést adományozta. Az elismerést Göncz Árpád kedden tegnap a Parlament Nándorfe­hérvári termében nyújtotta át. Beszüntetik az embargót Az amerikai kormányzat a kö­vetkező két héten belül a Biz­tonsági Tanács elé terjeszti ja­vaslatát a Bosznia elleni fegy­verszállítási tilalom feloldásáról, a határozat azonban még elfo­gadása esetén sem lépne ha­tályba jövő tavasz előtt. Bili Clin­ton elnök a kongresszushoz írt levelében a nyáron kötelezett­séget vállalt arra, hogy kezde­ményezi a fegyverembargó be­szüntetését, ha október 15-ig a boszniai szerbek nem fogadják el az összekötő csoport rende­zési tervét. Amerika-orosz közös cél Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter közlése szerint ameri­kai kollégájával, Warren Chri- stopherrel tartott New York-i ta­lálkozóján sikerült bizonyos dol­gokat tisztázni a két ország Irakkal kapcsolatos politikájáról. A CNN műsorában' nyilatkozta, hogy érzése szerint mind Was­hington, mind Moszkva ugyan­azt akarja, csak különböző irányból közelítenek a közös cél felé. A pápa-könyv magyar kiadása Átlépni a remény küszöbén címmel a közeli napokban jele­nik meg - első alkalommal - harminchat országban, húsz nyelven II. János Pál pápa „ön­vallomása. A magyar kiadás a JLX kiadó gondozásában lát napvilágot. Az amerikai-magyar kft. tájékoztatása szerint az in­terjúkötet elkészítését a római katolikus egyház feje kezdemé­nyezte, hogy Messori ismert olasz újságíró harmincöt kérdé­sére adott válaszán át szóljon a világhoz. A szentatya a könyv lapjain kifejti véleményét a re­ményről, az emberi tisztesség­ről, a fiatalok problémájáról. Parlamenti válság Nigériában Mahamane Ousmane nigeri elnök ismét Abdoulaye Souley miniszterelnököt bízta meg a kormányalakítással - jelentette a nigeri rádió nyomán a BBC. Ousmane feloszlatta a parla­mentet, miután Souley kor­mánya egy nappal korábban megbukott egy bizalmi szava­záson. A rádió beolvasta a kor­mány titkárságának közlemé­nyét a Souley által javasolt kor­mánytagok nevével. Munkatáborra ítéltek Kínában Li Huo-tao sanghaji másként gondolkodót három év „munka révén történő átnevelésre” ítél­ték a kínai hatóságok. Li már a negyedik olyan ellenzéki szemé­lyiség Sanghajban, akit az múlt hetekben három évi munkatá­borra ítéltek. A „munka révén történő átnevelés” korábban kisstílű bűnözők jó útra térítését szolgálta. Az utóbbi időben azonban egyre inkább a politikai másként gondolkodók elhallgat­tatására alkalmazzák ezt a bün­tetési módot. Parázs vita a nadrágszíj - húzó pótköltségvetésről (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés tegnapi ülése Torgyán József napiren­den kívüli felszólalásával kez­dődött. Az FKGP frakcióveze­tője a kisgazdák álláspontját fej­tette ki arról, hogy a paprika­kérdés megoldását nem tartják lehetségesnek a jövedéki tör­vény módosításával. A frakció- vezető kapcsolatot vélt felfe­dezni a hamisítási ügy és a paprikagyárak közelgő privati­zációja között is. A Belügymi­nisztérium, a földművelésügyi és a pénzügyi tárca részvételé­vel összehangolt akciót sürge­tett a paprikatermelők megvé­désére. Á kormány átvette az elődje által elkészített válasz­tottbírósági eljárásról szóló tör­vényjavaslatot, és azt már az országgyűlési ciklus korai sza­kaszában a Tisztelt Ház elé tér-1* jesztette. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kabinet elfogadta az előző kormány koncepcióját a hazai igazságügy szerkezeti át­alakításáról. Teljes konszenzus kíséri a tervezet elfogadását; minden parlamenti párt egyetért a javaslattal. A javaslat elfoga­dása esetén Magyarország az ENSZ-tagállamok közül a ne­gyedik lesz, amely a világszer­vezet mintatörvénye szerint rendezi a kérdést. Az Országgyűlés ezt köve­tően folytatta az 1996-os expo lemondásáról szóló törvényja­vaslat általános vitáját. Tardos Márton (SZDSZ) arra emlékez­tetett, hogy a kormány határo­zata azért született meg, mert az expo lemondásával a költ­ségvetés jelentős összeget, 45 milliárd forintot takaríthat meg. Úgy vélekedett, hogy a külön­böző pártok számára rendelke­zésre álló adatok azonosak, csak a tálalásuk különböző. Az ellenzék csak a szűkén vett költségeket számolja fel, míg a koalíció a világkiállítással kap­csolatos összes kiadás mérle­gelése alapján hozta meg dön­tését. A két számítási módban azonban szerepel egy közös szám: a 45 milliárd forintos megtakarítás. A kisgazda Lányi Zsolt a kormány úgymond tör­vénysértésére hívta fel a fi­gyelmet, mire Soós Károly Attila államtitkár arra kérte az ellen­zéki képviselőket: konkrétan nevezzék meg, hogy a kormány hol és mikor sértett törvényt. Torgyán József, az FKGP frak­cióvezetője alkotmánysértésről beszélt, Demeter Ervin a kor­mány azon határozatát emelte ki, amelyben a világkiállítás le­mondását kilátásba helyezte a kabinet. Soós Károly Attila a felsoroltakat nem fogadta el konkrétumként. Az elnöklő G. Nagyné dr. Maczó Ágnes a vitát elnapolta. Bejelentette: Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke átvette a vi­lágkiállítás megrendezésével kapcsolatban népszavazást sürgető mintegy 120 ezer alá­írást, és azokat a hitelesség megvizsgálása érdekében el­küldte az Országos Választási Bizottságnak. Kérdőjelek Bajnok Zsolt kommentárja A takarítás zajjal jár? Tiltakozás, háborgás kíséri jószerével a kormány minden személyi döntését. Sűrűn hallani a vádat: a Horn-komrány po­litikai tisztogatást folytat az államélet legkülönbözőbb szeg­mentjeiben, felkészült szakemberek sorát állítja föl, hogy sa­ját embereit ültesse helyükbe. Jogos a vád? A parlamentben is idézett adatok szerint a kormányváltás óta a személycserék a foglalkoztatottak 1,8 százalékát érintették. Megítélés kérdése, hogy sok ez vagy kevés, de túlzásnak tűnik politikai tisztogatásról beszélni. Már csak azért is, mert az elmúlt négy év elég okot szolgáltatott egyes vezetők szakmai tudásának megkérdőjelezésére. A vá­lasztópolgár voksaival ezért is mondott föl a hatalom gyakor­lóinak. Ennek fényében a személycsere-arány egyáltalán nem magas. Pártkatonák csatasorban? A politikai tisztogatástól való fé­lelem azonban érthető. Hiszen rendszerváltás előtt és után is gyakorlat volt, s maradt a párthűség jutalmazása ranggal, magas beosztással. És minden hatalom szívesen elhiteti ma­gával, hogy a politikai sógorság-komaság bocsánatos bűn — amennyiben ő követi el... Beleeshet ebbe a hibába a koalíció is. Ha szem elől téveszti, hogy távlatos kormányzás csak a stabilitás és a szakszerűség szilárd alapjain képzelhető el. Jobb félni...? A vezetőcseréket, leváltásokat kísérő lármás ellenzéki megnyilatkozásokat a tények egyelőre nem hitelesí­tik. De a múlt figyelmeztet: vigyázat, a normális méreteket meghaladó, politikai indokú személyi változások mérhetetlen morális és anyagi kárt okozhatnak. S folytonos nagytakarítás közepette a legszebb lakást sem érzi otthonának az ember. Zöldségtőzsdei tervek Szükség van egy hazai zöldség-gyümölcs nagykeres­kedelmi rendszer kialakítá­sára, mivel ez kiegyensúlyo­zottabbá tenné a piaci viszo­nyokat — így összegezte La­kos László földművelésügyi miniszter tegnap hajnalban a budapesti nagybani piacon tett látogatásának tapasztalatait. A miniszter szerint a jelen­legi piaci helyzet ellentmondá­sos, mivel kínálnak nagy mennyiségű és jó minőségű, kitűnően adjusztált árut, de ugyanakkor jellemző a sok­féle, eltérő minőségű kistételű felhozatal is. Ezért lenne szükség a hazai zöld­ség-gyümölcs nagykereske­delmi rendszer újjászervezé­sére. Ez egyben a termelési együttműködés térnyerését is szolgálná. Az esetenkénti pi­aci túlkínálat levezetésére egy úgynevezett kiegyenlítő rend­szer szolgálna, de ilyen ha­tása lehetne a regionális nagybani piacok hálózata megteremtésének is, melyhez Lakos László minisztériumi — azaz állami — támogatást ígért. A látogatáson részt vevő Kis Zoltán államtitkár elképzelhe­tőnek tartotta egy zöldség­tőzsde kialakítását a későbbi­ekben, amennyiben ennek fel­tételei megteremtődnek. Az ál­lamtitkár szerint a közeljövő­ben sor kerül az import vámok felülvizsgálatára is. A tárgya­lások már folynak a GATT-tal és az Európai Unióval annak érdekében, hogy a magyar termelők védelme nagyobb lehessen a magyar piaóon. A nagybani piac éves árbe­vétele mintegy félmilliárd fo­rint, adózás előtti nyeresége hozzávetőlegesen 100 millió forint. Folyik a nagybani piac bővítése is, jelenlegi 15 hektá­ros területet 20 hektárra kíván­ják növelni. Az új területen egy hűtőtároló és egy banánérlelő csarnok épül 1,1 milliárd forin­tos költséggel. A beruházási összegből 6,5 millió dollárt EBRD-hitel fedez. Tervezik már a zöldségtőzsdéhez szükséges infrastruktúra kiépí­tését is. Béke az olajfák alatt Miközben a jordániai kor­mány tegnap elfogadta az Iz­raellel parafáit békeszerző­dést, hivatalos izraeli forrá­sok részleteket közöltek a szövegből, amelyet teljes egészében még nem hoztak nyilvánosságra. Kiderült, hogy a zsidó állam mintegy 300 négyzetkilométeres terü­letet szolgáltat vissza Jordá­niának, és kis földdarabkákat vesz bérbe a királyságtól. Az Amman által visszaka­pott területet az izraeli hadse­reg 1968-ban foglalta el, s az az 1949-es tűzszüneti vonal­tól keletre fekszik. Izrael 25 évre bérbe vesz két, össze­sen 2,8 négyzetkilométernyi területet a tűzszüneti vonal mellett. A két ország területet is cserélt: Izrael 1968-ban el­foglalt stratégiai magaslato­kért cserébe azokkal egyenlő kiterjedésű, mintegy 30 négyzetkilométeres területet ad át az arabai vádi völgyé­ben. A vízmegosztással kapcso­latban közölték, hogy a szer­ződés értelmében Izrael évente 50 millió köbméter vi­zet szolgáltat Jordániának, s részt vesz azokban a prog­ramokban, melyek célja to­vábbi 100 millió köbméter víz juttatása. Az Egyesült Államok vál­lalta, hogy tíz éven át évente 400 millió dollárt nyújt Am- mannak. CARLOS, A SAKÁL (2.) Egy pisztoly és öt golyó Carlos megfigyelés alatt az egyik német város utcáján — Joseph Edward Sieffet kellett volna meggyilkolnom. Ezt teljesen lazán mondta. Ismerek olyan embert, akit na­gyobb nyugtalansággal tölt el, ha valami ételt kell rendelnie a vendéglőben. De mi itt ültünk, és a Marks and Spencer ke­reskedelmi hálózat elnöke ter­vezett meggyilkolásának rész­leteiről beszélgettünk. A Sieff család régi hagyo­mányai alapján nemcsak Iz­rael, de a cionista egyesület alelnöke volt. Családja évtize­deken keresztül tízmillió fontot áldozott a cionizmus ügyéért. Carlos a Sieff családdal kapcsolatos, mindenre kiter­jedő méltatását a következő szavakkal fejezte ki: — Azt ugyanis tudnia kell, hogy én sohasem voltam anti­szemita. Anticionista igen. De nem antiszemita. — Már azt hittem, most azt fogja mondani, hogy legjobb barátai között zsidók is van­nak. Rámutatott sasorrára. — Életemben gyakran néz­tek zsidónak. Megjegyzésem ironikus élét nem vette észre. — Az 1973 karácsonya utáni héten eljött számomra a cselekvés ideje. Mivel kevés volt a töltényem, nem tudtam a fegyvert kipróbálni. Szememet lövészklubomban célzógyakor­latokkal edzettem. A családom kocsiján hajtottam Észak-Lon- donba, ahol Sieff lakott. Vilá­gos volt számomra, hogy gyengék a kártyáim. Nem volt sofőröm. Nem voltak gránát­jaim. Csak egy pisztolyom és öt golyóm. — Ezzel szemben az ön ol­dalán állt a váratlan meglepe­tés effektusa. És áldozata fegyvertelen volt. — A meglepetés igaz, de azt nem tudtam, hogy fegyver­telen. Nincs-e fegyveres test­őrsége? Előzőleg jól megfi­gyeltem a házat, és nem fe­deztem fel biztonsági beren­dezést, de a házban lehettek volna őrök is. Akkoriban a cio­nistáknak a brit rendőrség gyakran biztosított személyi őrizetet. Röviddel este 7 óra előtt csöngettem Sieff ajtaján. Az utcán minden csendes volt. Az inas nyitott ajtót, ráfogtam a fegyvert, és azt mondtam: „Vezessen a háziúrhoz!” Fenn az emeleten kinyílt egy ajtó. Egy nő volt. Alighogy meglá­tott, becsapta az ajtót. Gyorsan kellett cselekednem. Sieff a fürdőszobában volt. Az inas kopogott. Amikor Sieff ki­nyitotta az ajtót, félretoltam az inast. A pisztolyom csöve majdnem Sieff arcát érintette, amikor elsütöttem. A lövés ép­pen az orra alatt találta el. Még kétszer akartam tüzelni, de a pisztolyban elakadtak a löve­dékek. Három lövés biztosan végzett volna vele. Akkor meghallottam, hogy valaki te­lefonál. Gyorsan el kellett tűn­nöm. Lerohantam a lépcsőn, és ki a házból. Az autót éppen a házzal szemben állítottam le. A Regent s Parkba hajtottam, és megálltam. A merényletnél kalap és kabát volt rajtam. Le­vettem ezeket és a kocsi hátsó ülésére dobtam. Utána haza­mentem. — Hogy érezte magát me­rénylet közben? — A gondolatok vadul ker­gették egymást a fejemben. Nagyon izgatott voltam. Ami­kor a kocsit leállítottam Sieff házával szemben, nem volt már időm az érzésekre, csele­kednem kellett. Minden rop­pant gyorsan történt. Egy perc alatt lezajlott minden. Utána csak dühöngtem. — Dühöngött? — Igen. Ha Moukarbel azo­kat a fegyvereket adta volna, amelyeket kértem tőle, akkor Sieff nem élte volna túl a tá­madást. Hiszen tudja, hogy megúszta élve. — Igen. úgy mondták, hogy szinte csodával határos mó­don élte túl a merényletet. A golyó nyilván a fogairól pattant vissza. Carlos megvetően felhor­kant. — Hihetetlen, hogy túlélte, ha csak egy lövést adtam le, akkor is. Carlos most hirtelen pisztolyt rántott elő. A kezében feküdt, a csövét rám fogta. — Éz egy Makarov. Ha ak­kor este ilyen fegyverem van, akkor Sieff most halott lenne. — Halott. 1982-ben halt meg. Meglepett, ahogy erre a megjegyzésemre reagált. Na­gyon sokat tudott Sieffről, de Sieff halálhíre nyilvánvalóan újdonság volt a számára. El­mosolyodott. A fegyvert ket­tőnk közé tette az asztalra, felugrott, és valamit arabul ki­áltott. Aztán az ajtóhoz ment, kinyitotta, és izgatottan kiszólt a folyosóra. Egy arab inas je­lent meg, és rögtön el is tűnt. Egymás után betódultak azok a férfiak, akiket érkezésemkor itt találtam. Egész idő alatt nem tudtam levenni a szemem az asztalon heverő fegyverről. Carlos nyilvánvalóan azt a jó hírt mesélte el, amit az imént tőlem hallott. Az inas vissza­jött, egy tálcán poharakat és egy üveg pezsgőt hozott. A szoba időközben megtelt. A palackot felbontották, minden­kinek töltöttek. Carlos pohár­köszöntőt rögtönzött, és a tár­saság arra ürítette poharát,, amit vezérük arabul mondott. Azután hozzám fordult: — Ön olyan jó híreket hozott nekem, hogy azt meg kell ün­nepelnünk. Égy cionistával ke­vesebb a világon mindig ok az ünneplésre. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents