Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 18., kedd Terméktanács alakulóban Terméktanáccsá kíván válni a két éve alakult Gyógynö­vény Szövetség, hogy a föl­dművelésügyi tárca partnere­ként a korábbinál erőteljeseb­ben képviselhesse a szakma érdekeit. A leendő termékta­nácsba eddig 98 termeléssel és értékesítéssel foglalkozó cég jelentkezett. Ezek a válla­latok a hazai legális forgalom 55-60 százalékát adják. A várhatóan december végére megalakuló terméktanács részt kíván venni mindazon döntések előkészítésében, amelyek a gyógynövény-ter­meltetést, -feldolgozást vagy -kereskedelmet érintik. Magyarország a B-körzetben Az ENSZ keretén belül mű­ködő Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) múlt heti kyo- toi meghatalmazotti értekez­lete elfogadta Magyarország­nak a „C” körzetből a „B”-be való átsorolási kérelmét, s en­nek révén közelebb kerültünk az Európai Unióhoz, de e lé­pés elősegítheti országunk in­tegrációját is az OECD tagjai közé - jelentette be Kovács Kálmán, a KHVM politikai ál­lamtitkára a minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. Húsakció nyugdíjasoknak Kedvezményes húsvásár­lási lehetőséget hirdet a nyug­díjasoknak a Budapesti Hús­nagykereskedelmi Közös Vál­lalat mától szombatig. A válla­lat vezérigazgatója elmondta: a központi telepükön - az ér­deklődők a IX. kerület, Sorok­sári út 58. szám alatt találhat­ják meg - az utolsó havi nyugdíjszelvényük felmutatá­sával a nyugdíjasok a kiske­reskedelmi árnál mintegy 25 százalékkal olcsóbban juthat­nak sertéshúshoz úgy, hogy a nagykereskedelmi árból mint­egy 5 százaléknyi enged­ményt adnak ezen a héten. Almásfüzitőn még termelnek A korábban bejelentettel szemben nem állt le a terme­lés az Almásfüzitői Timföld Kft úgynevezett nedvesüzemé­ben, noha működtetésére termelésének veszteséges­sége miatt korábban csak ok­tóber 15-éig kapott haladékot. Az Állami Vagyonügynökség és a Hungalu Részvénytársa­ság ezirányú javaslatával szemben az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium haladékot kért a kormánytól. Képviselői ugyanis tárgyalásokat folytat­nak egy szlovák partnergyár­ral. Amennyiben egyezségre jutnak, akkor a nedvesüzem­ben bérmunkát végeznek a szlovák félnek, s nem kell be­zárni ötszáz ember munkahe­lyét. Hitel a kistermelőknek Kedvezményes, egy esz­tendei türelmi idő után két év alatt törlesztendő, bruttó nyolc százalékos kölcsönnel támo­gatja a lajosmizsei nyúlvágó- híd a tenyésztők egyik legkölt­ségesebb beruházását, a ket­recvásárlást. A pénzintézetek közreműködése nélkül az alapanyag-termelés fejleszté­séhez nyújtott hitel napjaink­ban a magyar mezőgazdaság egészében is ritkaságnak számít, a nyúlágazatban pe­dig egyelőre egyedülálló kez­deményezés. Billogoztak Böhönyén A törzskanca csikaja nyereghelyen kap számot Müller János az elmúlt négy évtizedben több százezer lovat sütött be Fotó: Török Anett — Kétoldalt húzzák le a fü­lét, szorítsák a száját — hangzott az instrukció a mi­nap a böhönyei vásártéren. Müller János lótenyésztési felügyelő ezúttal forró vas­sal fogadta kedvenceit. A környék csikói ugyanis számot kaptak. Négyen-öten fogták le a lo­vakat. Némelyik állat jól tűrte a számbesütést, de volt olyan is, amelyik igencsak szaba­dulni akart a „szorítóból”. — Mi a feladata egy lóte­nyésztési felügyelőnek? — kérdem Müller Jánost, miköz­ben a sütővasat melegíti. — A fedezőmén kihelyezés­től a törzskönyvezésig sokféle feladat tartozik hozzám, így a csikóbélyegzés is — mondja. — 1953 óta vagyok a szak­mában. Most Baranya és So­mogy tartozik hozzám. Amikor arról faggatózom, vajon a négy évtized alatt hány ló kapta meg általa az azonosítóját, nem érkezik pontos válasz. Több százezer, hiszen csak a múlt esztendő­ben hétezer állatot bélyegzett meg. — A csikó bal oldalára az SY kerül — magyarázza, s közben füst csap a magasba, s égett szőrszag érződik. — Ez a megye első és utolsó be­tűje. A sütés évszámának utolsó két számjegye is ide ke­rül. A jobb oldalra pedig egy sorszámot sütök a ló nyakára. A törzskanca csikaja nyereg­helyen kapja a számot. S hogy milyen a somogyi lóál­lomány? Müller János szerint is kiváló. Jó a hideg és a me­legvérű anyag is. Szép álla­tokkal találkozik nap mint nap. Majer Lajos, a böhönyei mé­nállomás vezetője, a csikósü­tés egyik szervezője is eképp vélekedik. A megye egyik leg­szebb méné nála van, s erre nagyon büszke. Két ménnel fedeztet; Tavaly hatvan kanca fordult meg nála. Egy fedezte­tés 3850 forint Áfával együtt. A csikósütésért, ha ismert a származása, 220 forintot kell fizetniük a gazdáknak. Ha vi­szont zugméntől van a csikó, akkor egy ezrest. A böhönyei vásártérre nem­csak a helybéli állatokat hoz­zák a gondos gazdák. A vései, tapsonyi, nagyszakácsi, nagybajomi és segesdi pari­pák is gyakran megfordulnak itt. (Lőrincz) Idén csaknem 30 ezer köbmétert értékesítettek Somogyi fában van az olasz exportlehetőség (Folytatás az 1. oldalról) — Van piaca a somogyi fá­nak. A legtöbbet Olaszor­szágba szállítjuk, de sokat visznek Ausztriába is. Belföl­dön ugyanakkor évente csak néhány vagonnyira akad vevő — mondta Hornyik István, a taszári erdészeti kerület veze­tője. A szakember szerint az ola­szok a méteres export tűzifát kedvelik, ám a rönkökért is jó árat fizetnek. A tölgyet, a csert és a bükköt keresik leginkább, míg az osztrákok a kérgezett hársat és a fenyőt vinnék a legszívesebben. Az erdészetnél egyébként idén már az utolsó vagonokat rakják. Az ütemterv szerint vágására kijelölt erdőrészek­ben végeztek a favágók, a kért fát a megrendelőknek nagy­részt leszállították. Amit a téli hónapokban termelnek majd ki, azt nagyrészt készletezik és csak jövőre értékesítik. — Míg jópár évvel ezelőtt százezer köbméter fát termel­tek ki a közeli erdőkben, addig ma ez a mennyiség alig éri el a hatvanezer köbmétert. Ke­vesebb az erdő és így keve­sebb a kivágásra érett fa is — tette hozzá a kerületvezető. Parlament előtt: a jövedéki törvény módosítása Zárjegyről ismerhető meg a jó paprika Hamarosan ismét jövedéki terméknek minősítik a fűszer- paprikát és a paprikaőrle­ményt. Amennyiben a parla­ment megszavazza a jövedéki törvény a múlt héten benyújtott módosítását, úgy jogszabályi keretek közé szorítják a fű- szerpaprika teljes „termékpá­lyáját” a termeléstől a raktáro­záson, a tároláson és a keres­kedelmi forgalmazáson át egészen az exportig. A javaslat szerint a jövőben csak jövedéki engedély birto­kában lehet majd pirospaprikát őrölni, forgalmazni, illetve áru­sítani. Az engedélyeket a me­gyei vámhivataloknál, egyéni vállalkozók esetében a pol­gármesteri hivataloknál kell majd igényelni. A fogyasztásra üzletekbe kerülő csomagokat a törvény hatálybalépését kö­vetően zárjeggyel látják el. E zárjegy tanúsítja, hogy az áru a minőségi követelményeknek megfelel és a törvény előírásai szerint hozták kereskedelmi forgalomba. A csomagolásra ragasztott „bélyeget” az állam állíttatja elő és szigorú elszá­molási kötelezettség mellett bocsátja a gyártók illetve az importőrök rendelkezésére. Újdonságnak számít az is, hogy a fűszerpaprika terme­lőknek a jövőben naprakész nyilvántartást kell vezetniük az általuk belföldön értékesített árumennyiségről, de nyilván­tartási kötelezettség terheli majd a paprikaőrlemény gyár­tóit is. Várhatóan véglegesen száműzik a piacok szabad standjairól a pirospaprika áru­sítását. A törvény szerint ugyanis fűszerpaprika őrle­ményt kiskereskedelmi forga­lomban csak élelmiszer áru­házakban, szaküzletekben, va­lamint élelmiszer árusítással is foglalkozó vegyes üzletekben lehet majd árusítani. A zárjegy nélkül, vagy hamis zárjeggyel forgalmazott termékeket — szigorú büntetés kirovása mel­lett — elkobozzák és hivatalos körülmények között megsem­misítik. (újvári) A KSH friss jelentése árakról, bérekről A létminimum már maximális... A fogyasztói árak szeptem­berben augusztushoz képest 2,3 százalékkal emelkedtek. Egy évvel korábban szeptem­berben 2,9 százalékos volt a drágulás. Akárcsak a múlt év­ben, az idén szeptemberben is a hús, a húskészítmények, a zsiradékok ára nőtt jelentős mértékben. A KSH tájékozta­tója szerint 12 hónapot figye­lembe véve 18,9 százalékkal nőtt az árszínvonal, ugyanez az érték tavaly szeptemberben 23 százalékot tett ki. Miként tavaly és tavaly előtt, az idén is az élelmiszerek drágultak a legnagyobb ütemben, a hús- készítmények árai például szeptemberben 8-9 százalék­kal emelkedtek. Az alapanya­gok árai miatt drágább lett a vendéglői étkezés is, míg au­gusztusban 1,2, szeptember­ben 3,8 százalékkal nőttek az árak. Júniustól folyamatosan emelkedtek a kávéárak is: a jú­liusi 16 százalékos árnöveke­dést augusztusban 11 száza­lékos, szeptemberben újabb 17 százalékos áremelkedés követte. A zöldség- és gyü­mölcsárak szeptemberben lé­nyegében nem változtak, de a gyümölcsök jóval többe kerül­nek, mint tavaly. Az előző hó­napokhoz képest alig változtak a tej- és tejtermékek, a cukor, a liszt és a lisztből készült ter­mékek árai. A fogyasztási cikkek közül augusztusban és szeptember­ben 6,1 százalékkal nőttek a személygépkocsik, s 2-4 szá­zalékkal a televíziók és videó­készülékek árai. Tovább drá­gultak a tankönyvek, átlago­san 150 százalékkal kerültek többe, mint a múlt évi tanév­kezdéskor. A létminimum ösz- szegét a két felnőtt és két 15 éven aluli gyermekből álló vá­rosi családoknál a statisztiku­sok 55 ezer forintban határoz­ták meg. Az áremelkedést fi­gyelembe véve a létminimu­mérték növekedése augusz­tushoz képest e családtípusnál 1200 forint. A létminimum egy főre jutó összege a legmaga­sabb az aktív korú városi egyedülállóknál - 19 ezer 200 forint -, és a legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló község­ben élő családoknál, akiknek 65 400 forintból kellett szep­temberben megélniük. Valutaárfolyamok Árverseny a hazai áruszállításban Környezetvédelem és érdekvédelem A MÁV Rt vezetése előzete­sen nem értesült arról az elvi megállapodásról, melyet a köz­lekedési és az ipari tárca veze­tője kötött az export-import vasúti fuvardíjak csökkentésé­ről. A vasúti társaságot azonban nem érte váratlanul a bejelen­tés, hiszen a MÁV már több ja­vaslatot készített — mondta Rigó Zoltán vezérigazgató. Néhány éve az export-import vasúti fuvardíjak a magyaror­szági szakaszon a szabad árka­tegóriába tartoznak. Ezért a kül­kereskedők többnyire a belföldi fuvarozás átlagos tarifájának másfél, kétszeresét fizették, ha árujuk átlépte az országhatárt. A MÁV Rt célkitűzései között sze­repelt, hogy a jövőben a két fu­vardíjat egységesítsék, és erre vonatkozóan több javaslatot is készítettek a minisztérium szá­mára, melyekről jelenleg is tár­gyalnak a szakemberek. Az egyik ilyen javaslat szerint már jövőre egy lépcsőben csökken­tenék az export-import szállítá­sok belföldi fuvardíjait. A terve­zet szerint azonban ezzel egy- időben a belföldi fuvardíjakat megemelné, a vasúti társaság. Az árcsökkentés eredménye­ként a vasút arra számít, hogy a jelenleg közúton fuvarozott áruk egy részét a kereskedők ezentúl inkább vasúton szállítják majd. Ezt némileg rontaná, ha a bel­földi áremelkedés hatására csökkenne a belföldi megrende­lések száma, ezért ezt a MÁV Rt - kedvezményekkel - kom­penzálni kívánja. A versenyszféra béreihez kívánnak felzárkózni a kör­nyezetvédelem területén dol­gozó köztisztviselők, közal­kalmazottak. Többek között ezt is megfogalmazza a Kör­nyezetvédelmi Dolgozók Or­szágos Szakmai Tanácsának tegnapi konferenciájára kia­dott állásfoglalás-tervezet. A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Baja Ferenc környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter elmondta: bár alapos indokok hozhatók fel erre, mégsem lehet a kör­nyezetvédelmi területen más szabályokat alkalmazni, mint a közalkalmazotti, köztisztvi­selői körben, országosan. Az­zal a szakszervezeti igénnyel kapcsolatban, hogy egységes környezetvédelmi szakigazga­tást kellene kialakítani, meg­szüntetve a párhuzamossá­gokat, türelmet kért. El­mondta: ez egy hosszabb fo­lyamat lehet, s a közigazgatás korszerűsítésének keretei kö­zött. Elhangzott: a szakszer­vezetnek nem lehet kérdéses, hogy jövő év január 1-jétől a köztisztviselők az illetmény- tábla szerinti 100 százalékos mértéket megkapják. Mint ér­dekképviseletek nem tudják elfogadni a létszámleépítése­ket. A javadalmazás korlátái, a szakmai színvonalat erőtelje­sen befolyásolják. Tisztább helyzetképet jelentene, ha a létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó rendelet elké­szülne. (Az MNB árfolyama okt. 17-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 170,64 173,64 Ausztrál dollár 78,00 79,34 Belga frank (100) 343,37 348,87 Dán korona 18,03 18,33 Finn márka 22,96 23,30 Francia frank 20,63 20,97 Görög dra. (100) 46,03 46,83 Holland forint 63,08 64,12 Japán yen (100) 108,45 110,31 Kanadai dollár 78,33 79,85 Kuvaiti dinár 357,00 363,66 Német márka 70,58 71,78 Norvég korona 16,19 16,47 Olasz líra (1000) 69,08 70,13 ATS (100) 1003,03 1019,73 Port. esc. (100) 68,99 70,13 Spanyol pes. (100) 85,04 86,50 Svájci frank 84,81 86,13 Svéd korona 14,68 14,92 USA-dollár 106,09 108,09 ECU (Közös Piac) 134,64 136,88 i >

Next

/
Thumbnails
Contents