Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-03 / 232. szám

1994. október 3., hétfő' SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Leilei városünnep Együtt a teljesebb életért Göncz Árpádné: Egyre nagyobb szerepe lesz a karitatív tevékenységnek Farkas Ferenc Kossuth-dí- jas zeneszerzőnek adomá­nyozták Balatonlelle „Dísz­polgári cím” kitüntetését teg­nap délután, a város önállóvá válásának évfordulóján ren­dezett ünnepségen. Ez alaka­lommal adták át a képvi­selő-testület döntése nyomán a „Balatonlelle Város Emléké­rem” elismerést azoknak a vá­rosi polgároknak, akik áldoza­tos tevékenységükkel gyara­pították a településüket. Október első vasárnapja immár harmadik esztendeje örömünnep Balatonlellén, mert, ahogy szónoklatában Szűcs László polgármester megjegyezte, a város évszá­zados gazdag és önálló múltja a Boglárral kötött 12 éves közigazgatási kényszer- házasság során veszni lát­szott. Ám az itt élő emberek Az ifjak s a leányok, ha első szerelmeik szülőhelyükön szövődnek, ha a serdülőkor legszebb élményeinek a szín­helye, akkor van esély arra, hogy szerencsét majd ne má­sutt, hanem otthon próbálja­nak; vagy ha mégsem, lega­lább szívesen emlékezzenek a visszahozhatatlan gyermeké­vekre, falujukra. Mike kántor-polgármesteré­nek, Brantmüller Jánosnak, és a falu képviselőinek e hitvallá­sára épülve néhány évvel ez­előtt egy iskola terve kezdett bontakozni. Egy iskoláé, ahová a jobbára Kadarkúton tanuló felsőtagozatos diákság költöz­hetett volna — haza. Am ekkor jött az oktatási törvénykezés, teret engedve a középiskolai formák számtalanságának, s egyben egy alsótagozatos isko­lára módosítva az eredeti mikei elképzelést. Eképpen a hétvégén a ki­sebbeknek volt jó okuk az örömre: heteken belül ők vehe­tik be magukat a négytanter­mes, könyvtárral és ebédlővel ellátott, túlzás nélkül otthonos­nak mondható iskolába, és az azzal egybeépített tornate­rembe. A létesítmény szombati átadásán Brantmüller János köszöntötte a megjelenteket, köztük az immár két éve test­vértelepülés, Ingstetten Josef Hagel polgármester vezette 42 fős küldöttségét, a megyei köz­gyűlés elnökét, dr. Gyenesei Istvánt, és Pásztohy András or­szággyűlési képviselőt. Az im­ebbe sosem nyugodtak bele, népi kezdeményezés vezetett 1991. október 1-jén az önálló városi lét megalapozásához. A városünnepen adta át Szűcs lászló a díszpolgári címet Farkas Ferenc kétsze­res Kossuth-díjas zeneszer­zőnek, aki évtizedeken ke­resztül alkotott a Balaton-parti városban és a lelleiek úgy ér­zik, hogy a nemzetközi hírű szerzeményeken keresztül városuk is rangot szerezhetett a világban. A városért végzett áldozatos munkájáért Kovács Imre, püspöki tanácsos-plé­bánosnak ítélte a testület az emlékérmet, mert nagyra ér­tékeli a leilei hitéletben és a város önállóvá válásában szerzett érdemeit. Posztu­musz emlékérmet kapott Ruttner Lajos igazgató-tanító. G. M. pozáns létesítményt, oldalán a falu nemrégiben elkészült cím­erével, s az ingstetteni zászló mellett lobogó mikeivel, Lu- kácsy Géza plébános áldotta meg. „Ez az iskola Nyugat-Európa bármely városának büszke­sége lehetne”, idézte leplezet­len büszkeséggel egy német építész-polgármester dicsérő szavait Brantmüller János, mi­közben az épületben kalauzolt. Mike első emberének eközben csupán a kisdiákoktól nem volt igazán nyugta: „János Bácsi, mikor költözünk már ide?”, ost­romolták szakadatlan. Hogy egyszer a csöppségek a költö­zés napjára ébredjenek, addig már nem kell sokat aludniuk, tudtuk meg. Előtte azonban még el kell költeni a pályázaton nyert pénzt az új táblákra. A nagyatádi Szakonyi László tervezte épület 33 millió forintos beruházással valósult meg, amiből 10 millió a céltámoga­tás, 3,5 millió pedig hitel. A lé­tesítmény felépültéhez nagy spórolásra volt szükség; a pol­gármesteri hivatalsegéd pél­dául csak a napokban cserél­hette le saját kerékpárját hivata­lira. Az eredmény: faluháza van Mikének. A tornaterem ugyanis a legidősebb korosztály össze­jöveteleinek is helyt ad majd, így a közelgő nyugdíjasnapi rendezvénynek, amivel három éves adósságot kívánnak tör­leszteni a 214 idős felé, vallja Brantmüller János. (Balassa) A Nemzetközi Stomás Szö­vetség javaslatára az ENSZ Egészségügyi Szervezete ta­valy október 2-át Stomás vi­lágnappá nyílvánította. Ezen a napon, mint Horváth Gyula, a Magyar llco Szövetség elnöke köszöntőjében elmondta, a stomások és szervezeteik az egész világon jelképesen ke­zet fognak egymással, je­lezve, hogy közös erővel kí­vánnak fellépni érdekeikért és kérik az egészséges emberek együttérzését. A magyar mozgalom 1980-ban Kaposvárról indult el. Jelenleg 33 klub, illetve egyesület tartozik a szövet­séghez, amely nonprofit jel­legű érdekképviseleti szerve­zet. Tegnap az Agráregyetemen tartott szakmai konferencián hazai és külföldi orvosok, stomaterápiás nővérek adták át tapasztalataikat a bél daga­natos megbetegedése elleni küzdelemről, a korai felisme­rés lehetőségeiről. Balás Béla kaposvári megyéspüspök szentelte fel tegnap délelőtt Kaposz- szentbenedek monostorát. Az ünnepi alkalomra több mint félezer vendég sereg­lett össze a környékbéli te­lepülésekről, az országból, és a határokon túlról. Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök megáldotta Ma­gyarország első benedek- rendi monostorát, majd a belső kápolnába vonult. A misén a kaposvári Szent Imre templom kórusa énekelt. Az ünnepi igehirdetésen Váli An­tilla, a monostor megálmo­dója felidézte az 1993. októ­ber 29-i alapkőletétel pillana­tát, és arról szólt, hogy aki be­lép a Békesség Kapuján, az átlépi az idegenség, a félelem és a szorongás falait. A ka­pun pedig a különféle hitet vallók éppúgy benyithatnak, mint a hitetlenek. Az imádság és a béke kapuja lesz mind­örökké. — A szerzetesrend tagjai az igazság, a tisztaság és a szelídség emberei. Függetle­A rendezvény után Göncz Árpádné nyilatkozott a Somo­gyi Hírlapnak: — Régebben nem nagyon vállalt közéleti szereplést. Mostanában viszont egyre gyakrabban látjuk különféle rendezvényeken. Mi ennek az oka? — A férjem elnökségének első két évében tényleg nem mentem sehova, mert az idős, beteg szüléimét ápoltam. Az­után kezdtem a Rákellenes Ligában tevékenykedni és a fogyatékos gyerekek ügyével foglalkozni. Azokra a rendez­vényekre ahova hívnak és amelyeket fontosnak tartok, elmegyek. — Es mi az amit fontosnak tart? — Ami az ember egyénisé­géből, érdeklődéséből követ­kezik, abban az irányban pró­bál tevékenykeni és segíteni. Számomra fontos terület az egészségügy, a gyerekek, a fogyatékosok a béke és az öregek problémái. nül attól, hogy a világ hogy fogadja őket. Parányi felkiál­tójelként, magányos őrto­ronyként állnak ők — mondta beszédében Balás Béla me­gyéspüspök, s a monostor — Hogyan látja a jótékony­ság szerepét a társadalom­ban? — Végre elkezdtünk valódi társadalommá válni, amikor nem az államra támaszko­dunk. A szociális karitatív szempontok jobban érvénye­sülnek, ha közvetlenül ember­től emberig hatnak és nem egy hatóság irányításával mű­ködnek. Szerintem a jótékonyság­nak egyre nagyobb szerepe lesz, és ez a normális egy civil társadalomban. Negyven évig visszaszorították ezt a tevé­kenységet, a társadalom min­den természetes funkcióját el­vették. Rászoktatták az embe­reket arra, hogy mindent az ál­lamtól várjanak. Ma egyre több karitatív szervezet alakul, mert az emberek a környeze­tükben tapasztalt problémákat természetes ösztöneiktől hajtva meg akarják oldani. így kezdünk el lassan hasonlítani a nyugati civil társadalmak­hoz. (S. Pap) létrehozóit, jelenlegi és maj­dani lakóit arra bíztatta: ne fá­radjanak bele a bátorságba, és a Jóisten áldását kérte munkájukra. (Lőrincz) Mikei iskolaavató Felszentelték Magyarország első bencés monostorát Nyílt a Békesség Kapuja Németországból is eljöttek a rendtestvérek Fotó: Török Anett SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Pénz csak munkáért Egyre több a munkanélküli a Balaton-parton, hiszen be­zártak a szezonális üzletek. Nyáron rengetegen utazgattak a háttértelepülésekről nap nap után a munkahelyükre — az apró falvak vezetői most soványka pénztárcájuk és erkölcsi tartásuk segítségével próbálnak felülkerekedni a nehézsé­geken. A falusiak még manapság is mindent tudnak egymásról, így azt is, ha valaki jogtalanul vesz fel munkanélküli segélyt, mert havonta ötvenezer forintnál is többet megkeres feke­tén, vagy a szociális juttatásból nem a gyereknek fizet be tízóraira, hanem magának vesz fröccsöt. A polgármesterek egy része — ez tény — törvénytelenül próbálja elejét venni a visszaéléseknek. Segélyt csak annak adnak, aki vállalja például, hogy hetente néhány órát kaszál a főutca árokpart­ján vagy lefesti a rozsdásodó játékokat a falu terecskéjén. Ez a követelésük bizony örömöt vált ki a lakosságból, de törvénytelen, mert a segély ellenértékeként semmit nem szabad(na) kérni. Balatonszabadiba néhány hónapja új jegyző költözött. Dr. Szukics Sándor felvetetett kilenc munkanélkülit a hivatal dolgozóinak sorába. Havonta tizenhatezer forintot kapnak, s — mint elmondta — jóformán nem is kerül plussz kiadá­sukba, hogy rendszeres segély helyett egy évig rendes fize­tést biztosítanak. Az emberektől ráadásul megkövetelhetik a nyolc órás munkát! Nyugodtan aludhat a jegyző, a törvényesség őre, nem háboroghatnak a falusiak sem. A kilenc családnak biztosíték a fizetés. Ráadásul kezük nyomán tisztább, rendezettebb lesz Szabadi... Horn Gyula a dühös szakembereket szereti Újságírók országos fóruma az Ezüstparton Göncz Árpád: Még állnak a szekértáborok Horn Gyula miniszterelnök levelét Forró Evelyn, a kor­mány szóvivője olvasta fel. — Az előző rendszer lebontásá­ban óriási szerepet játszott a sajtó. A harc a tömegtájékoz­tatásban tovább folyik, és en­nek gazdasági és politikai okai egyaránt vannak — írta a mi­niszterelnök. — Mi nem az elégedett újságírót, hanem a közéletet figyelő dühös szak­embereket szeretjük, akik rá­mutatnak a hibáinkra. A hétezer tagot számláló, legnagyobb hazai sajtótömö­rülés három napos küldöttgyű­lésén megvitatták és elfogad­ták az új alapszabályzatot és az Etikai Kódexet. Elnöknek Kereszty Andrást, a Népszava főszerkesztőjét választották, a főtitkár Bencsik Gábor maradt a voksok alapján. Tegnap poli­tikusok mondták el az újság­íróknak: ők mit gondolnak a sajtóról. Boross Péter, korábbi mi­niszterelnök arról beszélt, na­gyon sok hibával működött médiapolitikájuk; számos rossz mozdulat, elhamarko­dott mondat, helytelen ítélke­zés született. Igaz — hangsú­lyozta — éltek velük szemben előítéletek is. Kérte, hogy a nemzet életében kritikus, kö­vetkező 12 évben a sajtó le­gyen tárgyilagos, és korrekt módon hasonlítsa össze a po­litika szereplőit. Surján Lász­lót, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét mint a sajtó­val a legjobb kapcsolatot ápoló volt minisztert szólítot­ták mikrofonhoz. Hangos derültséget keltett, amikor a politikus úgy vála­szolt: egy kicsit korábban kel­lett volna így minősíteni őt. Az­tán elmondta: versenytársa és fegyvertársa egyaránt most a sajtónak, hiszen az ellenzék­nek és az újságíróknak is a bí­rálat a dolga. A közvélemény­formálás hatalmas erő! Bizto­sítani kell, hogy szabadon áramolhasson az információ az országban! Molnár Péter, az SZDSZ médiaszakértője segítséget kért a sajtótól, hogy a közügyekről országos vita alakulhasson ki, amely befo­lyásolhatja a döntéshozókat. Fontos ez, hiszen „nincs ga­rancia arra, hogy egy kormány az önmérsékletét meg tudja őrizni.” Czene Attila Befektetési tájékoztató A megye turisztikai adottsá­gait, fejlesztési lehetőségeit és igényeit bemutató idegenfor­galmi befektetési kiadvány ké­szül a megyei idegenforgalmi hivatal koordinálásában. Most a tájékoztató összeállításához szükséges adatgyűjtés folyik. Az ősszel elkészülő kiadvány célja, hogy a bel- és külföldi szakmai befektetők érdeklődé­sét a megyére irányítsák. Közhasznú munka Csurgón A csurgói munkaügyi kiren­deltség egyik legfontosabb feladata a munkanélküliek ak­tív eszközökkel ( átképzéssel, közhasznú munkával, munka­helyteremtő beruházások tá­mogatásával ) való segítése. Bevezetése óta fokozatosan emelkedett a közhasznú mun­kát végzők száma. 1991-ben ötvenkettő, 1992-ben százöt­venegy, 1993-ban százöt­venöt idén pedig az első fél­évig 168 állástalannak biztosí­tottak munkalehetőséget eb­ben a formában. A csurgói ki- rendeltséghez tartozó vala­mennyi település foglalkoztat közhasznú munkásokat. Szüreti felvonulás Kaposméröben Szüreti felvonulást tartottak szombaton délután Kapós- mérő utcáin. Az eseményt, amelyet a kaposmérői általá­nos iskola szülői munkakö­zössége szervezett, egy este nyolc órakor kezdődő, az is­kola tornatermében tartott szüreti bál zárta. Dráva-völgye lett a középiskola A barcsi Erdészeti, Vízépí­tési és Vízgazdálkodási Szak- középiskola és Kollégium ne­vét a megyei közgyűlés Dráva-völgye Középiskola, Barcs névre változtatta. Az is­kola többcélú intézmény. Ke­retein belül sokféle tagozat működik: erdészeti, vadász, vadtenyésztő, vízgazdálko­dási, környezetvédelmi-víz­gazdálkodási, mezőgazdasági szakmai csoport, hatosztályos gimnázium és kollégium. In­dokolttá vált egy gyűjtőfoga­lom — középiskola — haszná­lata, amibe beletartozik a fel­sorolt tagozatok mindegyike. Ezért javasolta az oktatási bi­zottság, a fenntartó önkor­mányzat és a tantestület dön­tését figyelembe véve a névváltoztatást. Közkifolyós ivóvízrendszer Tíz közkifolyót helyeztek üzembe, egymástól 300 mé­terre nemrég Kazsokban, ahol mindez egy 33,2 millió forintos vízműberuházás része. A há­rom éves áthúzódó beruházás­ban kivitelezendő vízmű épí­tése már csaknem százszáza­lékos készültségű, de átadása csak tavasszal lesz. A vízmű­höz egy 100 köbméteres vízto­rony is tartozik, amihez 2,5 mil­lióért szereltek be egy vas- és mangántalanító berendezést. Telefonra vár Ecseny A nagy területen, a főközle­kedési úttól messze fekvő zsákutcatelepülésen, Ecseny- ben nagy a lakossági igény a crosszbar telefonhálózat kia­lakítására, a vonalak beköté­sére. A helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának ér­tesülése szerint a jelenlegi rendszert két év múlva vált­hatja föl a crosszbar-hálózat. L k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents