Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-15 / 243. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 15., szombat Összefogást hirdet és lehetőséget kínál Indul a választáson a Somogyért Egyesület Kié a borjú a tehénben? Napi perpatvaraink A zsidóság jóvátételéről A kormány áttekintette a magyarországi zsidósággal a háborús kárpótlásról folytatott eddigi tárgyalásokat. Megál­lapította, hogy az Alkotmány- bíróság tavalyi határozatának megfelelően megkezdődtek azok a megbeszélések, ame­lyek a Párizsi Békeszerződés jóvátételéről rendelkező pont­jának végrehajtására hivatot­tak. Elhatározta, hogy a meg­felelő tárcák politikai államtit­káraiból, valamint az Orszá­gos Kárpótlási Hivatal elnöké­ből bizottságot hoz létre. En­nek feladata, hogy folytassa az előző, más összetételű tes­tület által megkezdett tárgya­lásokat a megfelelő zsidó ér­dekképviseleti szervezetekkel a kárpótlás módjáról. T örténelemtanárok konferenciája A Történelemtanárok Egy­lete immár negyedik alkalom­mal rendez országos konfe­renciát. A ma kezdődő kétna­pos tanácskozásra több mint ezer tanár érkezik. Jeles tör­ténészek és professzorok kü­lönböző birodalmak — többek között a görög-római, az osz­mán-török és a szovjet — fennállásáról és bukásáról tar­tanak előadást. A szekcióülé­seken aktuális kérdésekkel foglalkoznak: a jelenleg is ké­szülő Nemzeti Alaptantervvel, a múzeumok, a könyvtárak és a tankönyvek szerepével. Az iskolatörténeti szekcióban a magyar iskola ezer éves év­fordulójára való felkészülés­ben segítik a pedagógusokat. A táborilelkészek szolgálatáról A kormány nem kívánja át­értelmezni az Antall- és a Bo- ross-kabinet által a tábori lel- készi szolgálatról kötött meg­állapodásokat — jelentette ki tegnap Tóth András, a Hon­védelmi Minisztérium politikai államtitkára. Mint elmondta: szeptember közepén felgyor­sult a tábori lelkészi szolgálat kiépítése, így az az év végére akár be is fejeződhet. Eddig négy történelmi egyházzal kö­tött megállapodást a HM, míg a többi felekezettel a közeljö­vőben kívánják tisztázni az együttműködés feltételeit. Egyetlen vallási közösséggel való együttműködéstől sem zárkózik el a minisztérium, ám a — honvédségi állományba kerülő — tábori lelkészek ki­nevezésekor az egyházak kö­telesek egyeztetni a tárcával. A tábori lelkészség a jövő év­től maximálisan 27 személyt foglalkoztat majd. — Az előzetes tárgyalások alapján megyénkben eddig a polgármesterek többsége vál­lalta a Somogyért Egyesület támogatását a választásokon és a listák kínálta lehetőség ötven százalékát is kihasznál­tuk már — mondta dr. Gyene- sei István, a Somogyért Egye­sület társelnöke. — Nem va­gyunk a pártok ellen, de mi sohasem leszünk párt, s tilta­kozunk az ellen, ha valaki „kvázi” pártként akar bennün­ket feltüntetni. Azt valljuk, hogy a valós demokrácia alapja a működő többpárt­rendszer és az erős civil Sárdi Árpád, az MSZP me­gyei elnöke: Ezt már három hónappal ezelőtt megmond­tam. Akkor sokan támadtak a kijelentésem miatt. Csapó Tamás, az SZDSZ megyei egyeztető tanácsának ügyvivője: A polgári demokrá­cia — melynek alapját és biz­tonságát a pártok képezik és szavatolják — minden állam­polgár számára biztosítja a vá­lasztás és választhatóság jo­gát. Ebbe beletartoznak a nem pártszerű, civil szervező­dések is. Amikor a közvéle­mény „pártérdekről” fanyalog, fel kellene tenni azt a kérdést A kormányprogram tizedik fejezete értelmében minél előbb meg kell választani a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Ehhez alkotmánymódosítás szükséges: a testületi forma helyett be kell vezetni az egy­személyi biztos jogintézmé­nyét. A nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogairól szóló tör­vény már erre épül, ám az ez­zel kapcsolatos rendelkezés hatályba léptetését külön tör­vényre bízza. Ennek tervezé­sét jóváhagyta a kormány. Nem szól az Alkotmány az szféra. Ezért lehetőséget adunk a pártokhoz nem kö­tődő, de a közéletiséget a te­lepülési és a megyei önkor­mányzatban is vállaló szemé­lyeknek, civil szervezeteknek és kisközösségeknek, hogy bekapcsolódhassanak az ön- kormányzati választásokba. A szélsőséges erők és azok ki­vételével, akik nem ismerik el a civil szervezeteket Somogy érdekében összefogunk és együttműködésre törekszünk. A Somogyért Egyesület rö­vid idő alatt a megye közéle­tének meghatározó elemévé vált. Találkozási és együttmű­is: a civil szerveződések kik­nek, kinek az érdekeit képvise­lik. Kari Péter, az MDF me­gyei választmányának elnöke: Szükségét látom annak, hogy egy civil szervezet is induljon a választásokon. Üdvözöljük a bejelentést, partnernek tekint­jük a Somogyért Egyesületet, s ígérem korrekt választási el­lenfelek leszünk. Barkóczi Gellért, az FKGP megyei elnöke: Úgy gondo­lom, Somogyért tenni jó dolog. Örülök a bejelentésnek. Ter­mészetesen elsősorban saját jelöltjeinket sikeréért harco­adatvédelmi biztosról. Szük­séges tehát az alaptörvény szövegének olyan módosí­tása is, amely utal az adatvé­delmi törvénnyel intézménye­sített biztos megválasztására is. A javasolt megfogalmazás tekintettel van arra is, hogy az Alkotmányon akkor se kelljen ismét változtatni, ha a későb­biekben esetleg újabb úgyne­vezett külön biztosokat is vá­lasztanak. ugyancsak a kormányprog­ramból következik, hogy eny­hítik az országgyűlési biztos kizárására vonatkozó szük­ködési lehetőséget biztosított a megyében működő civil szerveződéseknek, egyesüle­teknek és intézményeknek. Az egyesület elnöksége — leg­utóbbi ülésén — egyhangúlag döntött a választásokon való részvétel mellett: programmá fogalmazta azokat a kezde­ményezéseket, amelyek az egyre erősödő civil szférából érkeztek. Az egyesület a vá­lasztásokon nem politikai, ha­nem választási ellenfele a pár­toknak. Támogatja azokat az arra érdemes jelölteket, akik ezt kérik: köztük a legkülön­bözőbb pártok jelöltjeit is. lünk, de emellett nem zárkó­zunk az egyesület törekvései­nek támogatásától. Garbera István, a KDNP megyei elnökségének képvi­selője: Nem vagyok meg­lepve, erre számítottam. Kor­rekt partnerek leszünk. Az egyesületnek joga van az in­duláshoz, a többit pedig majd a választópolgárok döntik el. Juhász Tibor, a Fidesz ka­posvári elnöke: A tövény az egyesületek számára is lehe­tővé teszi, hogy induljanak az önkormányzati választásokon. Annak pedig kifejezetten örü­lök, hogy a megye polgárai több jelölt közül választhat­nak, mert így nagyobb a való­színűsége, hogy a legalkal­masabb személyt találják meg. ségtelenül szigorú szabályo­kat, illetve azok egy részét úgynevezett utólagos össze­férhetetlenséggé változtatják. Célszerűségi szempontok és a költségkímélés indokol­ják, hogy az ombudsman és a különbiztosok apparátusi te­endőit egy egységes hivatal lássa el. Értelemszerűen hatályon kívül kívánják helyezni az Or­szággyűlés elé kerülő tör­vénytervezetek az országgyű­lési biztosok választásának időpontjára vonatkozó idejét­múlt rendelkezéseket. Az egyik dél-magyarországi kisvárosban jogutód nélkül feloszlott a helyi termelőszö­vetkezet és a végelszámolás után maradt vagyonból ki-ki hazavihette az őt megillető, nevesített tulajdonát. Ismerő­söm többek között egy szép tehenet is kapott, de mert nem akart állattartásra berendez­kedni, a következő héten ki­vitte az állatvásárra és jópén­zen eladta az egyik falubeli­nek. Nemsokára fülébe jutott a hír: az általa eladott tehén vemhes volt. Nagy jogvita ke­rekedett: kié a borjú? A történet a jogi megoldás sokféle lehetősége miatt is ér­dekes. Adás-vételi szerződés létrejöttéről akkor beszél a jog, amikor az eladó a tulajdoná­ban álló dolgot a vevőnek át­adja, a vevő a vételárat megfi­zeti és a holmit átveszi. A tu­lajdonjog már átadáskor át­száll a vevőre, adott esetben a tehén átvételekor már az új tu­lajdonos jogosult a „hasznok szedésére” — tehát a borjú őt illetné. De nemcsak átvennie kell, hanem az adott körülmények között a lehető legrövidebb időn belül meg is kell győződ­nie arról, hogy valóban azt kapta-e, amit megvett? A fenti esetben a vevő nyilván nem tett panaszt, mert „jobb árút” kapott a pénzéért, mint amire számított. Más a helyzet, ha abból in­dulunk ki, hogy a tehén már a szerződés létrejöttét megelő­Lapunk tegnapi számában számoltunk be az Ország- gyűlés környezetvédelmi bi­zottságának kihelyezett bala­toni üléséről. Tudósításun­kat tegnap dr. Lövey László Gábor somogyi országgyű­lési képviselő (MSZP) az alábbiakkal egészítette ki: Tájékoztattam a környezet- védelmi bizottságot arról, hogy somogyi képviselőtársa­immal és a Balaton északi partjának két országgyűlési képviselőjével együtt kéréssel fordultunk a miniszterelnök úrhoz, hogy a Balaton kriti­kussá vált helyzete miatt ne­vezzen ki kormánybiztost a tó ökológiai és környezetvédelmi állapotának további romlását megakadályozó munkálatok koordinálására. Javasoltam a környezetvé­delmi bizottságnak, hogy ha­tározatában, melyet a kör­zőén magában hordta a bor­jút. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy a felek szerződéses aka­rata mire irányult? Az esetből egyértelműen megállapítható, hogy mindkét fél akarata csak egyetlen, kiválasztott tehén tu­lajdonjogának átruházására terjedt ki. Az eladó nem akart ennél többet eladni és a vevő is csak a tehenet akarta meg­venni. Ennek megfelelően ál­lapították meg a vételárat is. Az ügyvéd ugyan nem bíró, de ha nekem kellene igazságot tennem, abból indulnék ki, hogy a régi tulajdonosnak nem volt szüksége a tehénre, feltehetőleg annak borjúját sem kívánta megtartani, tehát kérheti a vevőtől a tehén és egy vemhes tehén vételára közötti értékkülönbözetet. A harmadik megközelítés szerint megint más a helyzet akkor, ha a korábbi tulajdonos a tehén vemhességének tuda­tában nem adta volna el a te­henet. Tévedés jogcímén a vételtől számított 1 éven belül bíróság előtt megtámadhatja a szerződés érvényességét és jóeséllyel követelheti vissza a tehenet és a borjút is. Persze neki is vissza kell fizetnie a vé­telárat, hogy az eredeti viszo­nyokat vissza lehessen állí­tani. Ha az eredeti állapot már nem állítható helyre, mert mondjuk a tehén vagy a borjú elhullott, akkor a vevőnek pót­lólagosan kellene megfizetnie az értékkülönbözetet. Dr. Lajer Erika mány számára fogalmaz meg tegyen javaslatot a jogsza­bályban már eddig is szakmai­lag jól megfogalmazott felada­tokat irányító felelős személy — kormánybiztos — kineve­zésére. Alternatív lehetőségként a környezetvédelmi bizottság javaslatában a Balatoni Regi­onális Tanács operativitásá­nak megnövelése érdekében összetételének és irányításá­nak megváltoztatása szere­pel. Itt is javasolva a felelős személy megnevezését. Lényegesnek tartom, hogy az elmúlt évek hasonló céllal összehívott tanácskozásaival ellentétben csütörtökön a cél­talanul köröző Füred katama­rán fedélzetén olyan javaslat született a kormány számára, amelyet végre egy felelős gazda kezébe adja a Balato­nért folytatott küzdelem irányí­tását. Pártvélemények a Somogyért Egyesület választási rajtjáról Kétkedő kormánypártiak Tegnap délelőtt Kaposváron bejelentették: a Somogyért Egyesület is indul az önkormányzati választásokon. Az ed­dig megszokott pártok mellett ez új színt jelent a választási palettán. Megkérdeztük a parlamenti pártok megyei vezetőit, mit szólnak az új választási vetélytárs elhatározásához. Uj parlamenti biztosok Kormánybiztost a Balatonért Hálózatos kereskedelmi cég üzletvezetőket keres minden szakmában. Privatizáció '94 jeligére, a kiadóba. (60266) FELHÍVÁS Kaposvár Megyei Jogú Város jegyzője tájékoztatja az érintetteket, hogy az 1994. évi helyi önkormányzati válasz­tásokkal kapcsolatban 1994. október 19-én 16.30 órakor a városháza 118. számú termében megbeszélést tart, melyre ezúton meghívja valamennyi, az önkormányzati választáson jelöltet indítani kívánó szervezet, illetőleg független jelölt képviselőjét A megbeszélés során az önkormányzati választások elő­készítésével összefüggésben az alábbi témák kerülnek megvitatásra: — a választási törvényből eredő fontosabb teendők; — a választási bizottság összetétele; — a szavazatszám­láló bizottságokba tagok delegálása; — hirdetések elhe­lyezésével kapcsolatos önkormányzati elképzelések ismertetése; — előzetes egyeztetés a városi televízió vá­lasztási adásairól. Kaposvár Megyei Jogú Város (66463) jegyzője s

Next

/
Thumbnails
Contents