Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-15 / 243. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. október 15., szombat A Áldozatokra emlékeznek Századunk legnagyobb szégyene százezrek életének szándékos kioltása csupán szárrfiazásuk miatt — olvas­ható Paskai László bíboros, prímás körlevelében. A levelet vasárnap, a nyilas hatalomát­vétel — egyben a budapesti zsidóság elhurcolásának kez­dete — 50. évfordulóján ol­vassák fel a fővárosi római ka­tolikus templomokban. Sirivudh hazánkba látogatott Norodom Sirivudh, a Kam­bodzsai Királyság miniszterel­nök-helyettese Kovács László külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett ha­zánkban. A politikus véleményt cserélt magyar partnerével a közép-európai illetve a dél-ke- let-ázsiai térség helyzetéről. A gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének lehtőségeiről megbe­széléseket folytatott Békési László pénzügyminiszterrel. Horn Gyula fogadta az RMDSZ törvényhozási frakcióját Nagyobb figyelem jut a hazai kisebbségeknek Horn Gyula miniszterel­nök tegnap reggel fogadta a második napja Budapes­ten tartózkodó RMDSZ par­lamenti képviselőcsoport­jának küldöttségét. A több mint egyórás tár­gyalás után a miniszterelnök elmondta: a megbeszélés so­rán az RMDSZ képviselői szóltak arról, hogy kezdetben - feltehetően, mert nem vol­tak pontosan tájékozódva - bizonyos előítélettel viseltet­tek az új kormánnyal szem­ben. Amikor azonban meg­ismerték a hiteles álláspon­tot, ezek a fenntartások, fé­lelmek megszűntek. Horn Gyula kifejtette: ezért is tartja nagyon hasznosnak ezt a ta­lálkozót. A miniszterelnök a továbbiakban arról beszélt, hogy a tanácskozás során konkrét ügyekről cseréltek véleményt, így többek között az erdélyi magyarság támo­gatásának kérdéséről, a két ország közötti alapszerződés megkötéséről és a romániai oktatási törvénytervezetről. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség fellé­pünk, amely sérti a kisebb­ségek jogát, s az ottani okta­tási törvény sérti a Romániá­ban élő magyar kisebbség jogait. A tanácskozáson az is szóba került, hogy Magyar- ország milyen magatartást tanúsít Romániával, vagy Szlovákiával kapcsolatban az Európa Tanácsban és más nemzetközi szerveze­tekben. Horn Gyula végeze­tül azt hangsúlyozta, hogy a szavakon túl nagyon fontos az erdélyi magyarság szem­pontjából a gazdasági kap­csolatok konkrét fejlesztése és új határátkelőhelyek meg­nyitásával a határ átjárható­sága. A Román Parlament Sze­nátusa és Képviselőháza RMDSZ frakciója Gál Zoltán­nak, a magyar Országgyűlés elnökének meghívására tar­tózkodik Budapesten, s pén­teken folytatja megbeszélé­seit a magyar parlamenti frakciók vezetőivel, az em­beri jogi és kisebbségi bizott­sággal és végezetül a kül­ügyminiszterrel találkoznak. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Kit ejtettek túszul? Megingott a nehezen kialkudott megegyezéses béke lehe*- tősége a Szentföld olajfái alatt? Most elsősorban a Hamasz akciója élezte ki a feszültséget: a radikális iszlám szervezet által elrabolt és túszként kezelt izraeli katona sorsát Jeruzsá­lem elsőrangú politikai ügyként kezeli, s Rabin miniszterel­nök maga jelentette be, hogy szabadon engedését Arafat szavahihetősége „komoly próbájának” tekinti. S ez csak egy krízis abban a folyamatban, amelyben a PFSZ vezetője és az izraeli kormányfő keserves lassúsággal és heves diplo­máciai csatározásokkal ugyan, de megpróbálja válóra váltani az izraeli-palesztin megállapodások paragrafusait. Autonómia-rendelkezések? Oktatási, közigazgatási és adóztatási jogkörök? Megannyi témában sikerült előrelépni az utóbbi pár hónapban, ám épp a mostani emberrablási ügy mutatja a legérzékletesebben, milyen hamar visszatér a bi­zalmatlanság és ellenségeskedés légköre. Márpedig csak a békés út, a kompromisszumok útja vezethet tartós, igazi megoldáshoz. Am elég-e ez a felismerés a közvélemény „megdolgozá­sához”, a berögződöttségek, előítéletek és ellentétes érde­kek oldásához? A Hamasz-akció és annak reakciói azt mu­tatják, hogy sajnos nem. Azt viszont bizonyítja, hogy az út nagyobbik fele alighanem még Izrael és a palesztinok előtt áll. Lehet, hogy maga a békefolyamat lett a terroristák „tú­sza”? Párbeszéd a szerbekkel A horvát kormány és a Hor­vátország egyharmadát ellen­őrzés alatt tartó krajinai szer- bek közötti párbeszéd minél előbbi felújítását sürgette teg­nap Zágrábban Lord Owen és Thorvald Stoltenberg. Franjo Tudjman horvát elnökkel foly­tatott zágrábi tárgyalások után kijelentették: a szerbekkel folytatott gazdasági tárgyalá­sokat minél előbb be kell fe­jezni, s ezután át kell térni a rendezés politikai kérdéseire. Kuncze a Suzukiban Az előkészület alatt lévő közbeszerzési törvény elfoga­dása után a Belügyminiszté­rium előnyben fogja részesí­teni a magyar gyártmányú személygépkocsikat - közölte Kuncze Gábor belügyminisz­ter a Magyar Suzuki Rt. esz­tergomi gyárában. A házigaz­dák bemutatták a rendőrségi célra kialakított Suzuki sze­mélygépkocsikat, terepjárókat és motorkerékpárokat. Nem szűnő iraki fenyegetés Az iraki fenyegetés a kuvaiti határ mentén nem szűnt meg. A szankciókat ezért fenn kell tartani — jelentette ki tegnap Alexandriában Warren Chri­stopher. A találkozón az ame­rikai külügyminiszter még kérte Arafatot, hogy tegyen meg mindent a Hamász által elrabolt izraeli katona szaba­don bocsátásáért. Háborús bűnös bíróság előtt A boszniai háborús bűnök kivizsgálására felállított hágai Nemzetközi Törvényszék el­nöke tegnap közölte, hogy hamarosan kikérik a fogva tar­tott szerb Dusán Tadicot. Ta­dic ellen, aki fogolytáborokban legalább tíz ember halálát okozta, eljárást kezdenek. Ez lesz az első sorra kerülő ilyen jellegű per. Teoctist Budapesten Holnap hazánkba érkezik Teoctist bukaresti pátriárka. A görögkeleti román egyház feje három napot tölt el. Program­jában gyulai templom felszen­telés, méhkeréki ereklye elhe­lyezés illetve új falkép felszen­telése is szerepel. Kitörésvédelem - „kuvaiti módra” „A kormány tisztában van azzal, hogy a gáz árának emelése a lakosság egy ré­szét kedvezőtlenül érinti majd, e lépés viszont elodáz­hatatlan, sőt, már az előző kabinetnek meg kellett volna hoznia ezt az intézkedést” - jelnetette ki Soós Károly At­tila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtit­kára tegnap Tatabányán, a vezetékes földgáznak a ko­máromi megyeszékhely bán­hidai városrészébe való bekö­tése alkalmából tartott sajtó- beszélgetésen. Az államtitkár az előbbiek­hez hozzátette: a gáz árának emeléséből a költségvetés­nek nem lesz bevétele. Az összeget ugyanis teljes egé­szében visszaosztják a rászo­rulóknak. A hazai bányászat­ról szólva Soós Károly Attila elmondta: az erőművekkel összevontak sorsa rendező­dött. Ezeknek az integrált egységeknek a hazai energia­ipar privatizációja lesz a kö­vetkező nagy feladata. Az in­tegrációból kimaradt bányák egy részét azonban előbb- utóbb be kell zárni. Van kivé­tel is: Putnokon például erre nem kerül, kerülhet sor, mert ott már így is túl magas a munkanélküliek aránya. A mi­nél több munkahely megtar­tása érdekében ugyanakkor hazaküldik a bányákból a kül­földi munkavállalókat. A kuvaiti olajmezőkön há­rom évvel ezelőtt történt ka­tasztrófa elhárítása szak­mai-műszaki mérföldkő volt a mentésben nemzetközi sikert arató magyar kitöréselhárítók számára. Az akkor és az azóta kifejlesztett mentőeszközök, egyéni védőfelszerelések al­kalmazásával tartottak tegnap gyakorlatot a szolnoki és a nagykanizsai kitörésvédelmi gárda tagjai a nagylengyeli olajmező gyakorlókútjánál. Röviddel 10 óra után egy 100 bar nyomású kitörést kí­sérő 50-60 méteres láng és füstoszlop csapott fel a kútnál. Előbb a hűtő vízfüggönyt biz­tosító, percenként 19 köbmé­ter teljesítményű négy vízá­gyú, majd a hatalmas erejű vízsugarakat lövellő MÍG 21-es turbómotor hajtotta mozgó oltóberendezés lépett működésbe. A sikeres manő­ver után a kanizsaiak gólem típusú lánctalpas daruja a vé­dőberendezésekkel felszerelt mentőcsapat tagjai segítségé­vel ráhelyezte a kútfejre a ket­tős kitörésgátló berendezést. A kuvaiti napokat idéző, mindössze ötvenöt percig tartó sikeres gyakorlat mozza­natait Buda Ernő a hazai kitö­résvédelem nagy tapasztalatú szakértője hangszóró segítsé­gével „közvetítette” a résztve­vőknek. Hangsúlyozta: a látot­tak a magyar olajipari bánya­mentés csúcsát jelentették, először alkalmazva nagytelje­sítményű magyar szivattyú és vízágyúk kombinációját. A kitörésvédelmi csapatok soros gyakorlatára az Orszá­gos Bányamentő Konferencia záróprogramjaként került sor, s azt megtekintette Koródi Má­ria az Országgyűlés alelnöke is. Az európai emberi jogok és a hazai jogrendszer A kormány tárgyalt azokról a törvénytervezetekről, ame­lyekkel megteremthető az európai emberi jogi egyezmény és a magyar jog teljes összhangja. A jogszabály-módosí­tásra vonatkozó javaslatokat — sürgős tárgyalásukat kérve — az Országgyűlés elé terjeszti. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegé­szítő jegyzőkönyv hazánkra nézve — a megerősítést köve­tően — 1992. november 5-én lépett hatályba. Ez azt a köte­lezettséget rója Magyarország törvényhozására és jogalkal­mazóira, hogy gondoskodja­nak a magyar jognak, valamint az Egyezmény rendelkezése­inek és az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatának összhangjáról. Ennek az összhangnak a megteremtése esetenként jogalkotás nélkül, pusztán a jogalkalmazás megváltoztatá­sával elérhető. Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol csak a hatályos jogszabá­lyok módosításával, illetve ki­egészítésével teremthető meg. Módosítani szükséges a büntető eljárásról szóló tör­vényt, az ügyvédségről szóló törvényerejű rendeletet, to­vábbá az egészségügyi tör­vényt. Új törvényben kell sza­bályozni a fogság-fenyítés bí­rósági felülvizsgálatának lehe­tőségét. A büntetőeljárási szabályo­kat érintő módosítások — egyebek között — az ügyféle­gyenlőségnek, az ártatlanság vélelmének az elvét érvénye­sítik. Új törvénnyel kívánják be­vezetni a fegyveres erők egyes katonáival szemben al­kalmazható fogság-fenyítés bírósági felülvizsgálatát. Az egészségügyi törvény módosításával a kóros elmeál­lapotú személyek gyógykeze­lésének szükségességét a bí­róság fogja a megfelelő gya­korisággal ellenőrizni. Módo­sulnak az ügyvédekkel szem­beni fegyelmi eljárás egyes szabályai is. Méltányos gázáremelés Magyar-román légiegyezmény A kormány felhatalmazta a közlekedési, hírközlési és víz­ügyi minisztert egy új magyar­román légiközlekedési egyez­mény aláírására. A jelenleg hatályos, hasonló tárgyú megállapodást 1969- ben írta alá a két ország. Az azóta bekövetkezett politikai és gazdasági változások az ezek nyomán felszínre került piaci igények miatt fontos, hogy a magyar légifuvarozók részére biztosítottak legyenek a piacra jutás, a tisztességes verseny feltételei. Köztestületté alakul a Magyar Orvosi Kamara Gyógyító szervezet A magyar egészségügy egyik legjelentősebb esemé­nyének nevezte a Magyar Or­vosi Kamara (MOK) köztestü­letté alakulását a népjóléti mi­niszter a szervezet tegnapi or­szágos küldöttközgyűlésén. Kovács Pál egyúttal reményé­nek adott hangot, hogy a ka­mara nem csupán és nem el­sősorban az orvosok és az egészségügy, hanem az egész lakosság érdekeit védő köztestület lesz. Mint ismeretes, az év első felében elfogadott orvoskama­rai törvény november 1-jében jelölte meg azt a határnapot, ameddig az 1988-ban alakult MOK-nak meg kell tennie a köztestületté váláshoz szük­séges lépéseket. A helyi és a területi alapszervezetek az elmúlt hónapokban már jó­részt mindenütt megalakultak, az országos vezetőség meg­választása és a kamara alap­szabályának elfogadása pedig a most összehívott országos küldöttközgyűlés feladata. Az átalakulás fontos mérföldkő a kamara történetében, hiszen mint köztestületnek, a jövőben közfeladatokat kell ellátnia, de ehhez közhatalmi jogosítvá­nyokat is kap. Ezentúl a MOK véleményének kikérése, il­letve adott esetben jóváha­gyása nélkül nem születhet a gyógyítással összefüggő, az orvosokat is érintő rendelet, törvény vagy egyéb jogsza­bály. Ugyanez igaz ezek mó­dosítására is. A kamarának ugyanakkor kezességet kell vállalnia a gyógyítás szakmai és etikai színvonaláért. A MOK új szerepkörével kapcsolatban a miniszter rá­mutatott: a jövőben több ál­lami feladat ellátása is átke­rülhet a kamarához. Kovács Pál ezeket a feladatokat nem nevesítette ugyan, de arra ígéretet tett, hogy a tárca min­dent megtesz azért, hogy e közfeladatok ellátásához az állam anyagilag is hozzájárul­jon. A Népjóléti Minisztérium ugyanakkor a kamara együtt­működését kérte egy olyan egészségügy létrehozásában, amely nemcsak a deklarációk szintjén, de a gyakorlatban is a lakosság szükségleteit és érdekeit tartja szem előtt. OPEL ASTRA 95! A GYORS DÖNTÉS 100.000 FORINTOT ÉR! Nálunk már megtekintheti az új Opel Astrát, melyben a vezetőoldali légzsák szériatartozék! Nézze meg és döntsön! Ha októberben megrendeli és december 15-ig átveszi új Astráját*, 100.000 Ft kedvezményt kap! Jöjjön el hozzánk! Várjuk Önt Október 15-l6-án (szombat, vasárnap) is, a rendkívüli nyitott hétvégén. •Ajánlatunk csak a hazai gyártmányú Astra ötajtós és a Caravan modellekre érvényes. Ezzel egyidőben más kedvezmény nem vehető igénybe. AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE: MOLNÁR KFT. 7400 Kaposvár, Fürsdi út 153. Tol ./Fax: 82/314-425

Next

/
Thumbnails
Contents