Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-13 / 241. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. október 13., csütörtök Ma is óvoda mellett lakik... néni aranya Nemrég kapta meg az aranydiplomát Fotó: Király J. Béla Katélyosdombótól Tabig Megemlékezések megyeszerte Egy nap helyett harmincegy — Idősek hónapja a szociális otthonokban Országos verseny Kaposváron Somogybán öt éwel ezelőtt rendezték meg a nyugdíjasok első megyei Ki mit tud? vetélkedőjét, azóta évente sor kerül a seregszemlére, s ma már az ország más megyéiben is népszerűek ezek a versenyek. A megyei vetélkedőt az idén Nagyatádon tartották, s a versenyek mindenkori gazdája, a Somogy Megyei Művelődési Központ vezetői a sikerek láttán úgy döntöttek, hogy házigazdái lesznek a nyugdíjasok részére az országban elsőként Kaposváron rendezendő országos Ki mit tud? vetélkedőnek. A verseny időpontja: 1994. október 22. A megyei találkozók legjobbjai október 15-ig küldhetik el nevezésüket az SMK címére. Időskorúak Kelet-Európábán Hogyan, milyen módszerekkel gondozzák az időseket Kelet-Európábán, és miként lehetne ezen a területen előbbre lépni? Ezekre a kérdésekre keresik a választ azon a kétnapos, nemzetközi konferencián, amelyet november 4. és 6. között szervez Budapesten a Szent István Szeretet és Egészségügyi Alapítvány. A rendezvény fővédnöke Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Mintegy másfélszáz hazai és külföldi szakértő részvételére számítanak; plenáris és szekcióüléseken vitatják meg a különböző témákat, például az időskorúakat gondozók oktatásával kapcsolatos tennivalókat. Nyugat-Európa egyes országaiban háromszor annyi szociális gondozó dolgozik, mint Magyarországon. Aggódó falusi öregek A Nyugdíjasok Országos Kamarája a jövőben fokozottan törődik a falusi nyugdíjasokkal, segíti gondjaik orvoslását — hallottuk a közelmúltban Mihalovics Ervin ügyvivőtől. Az 1990-ben alakult s ma 38 tagszervezet több mint kétmillió nyugdíjasát tömörítő kamara egyebek között fontosnak tartja, hogy központi intézkedésekkel mielőbb javítsanak a mezőgazdasági nyugdíjasok helyzetén, s ezzel elejét vegyék rohamos elszegényedésüknek. Szociális feszültség forrásává vált a falvakban, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek átalakulásával számos olyan kedvezmény, anyagi megtakarítást biztosító lehetőség, juttatás megszűnt, amely korábban a nyugdíjasok támogatását szolgálta, megélhetésük kiegészítő vagy meghatározó forrása volt. Ilike Szatyin Ilonka a 30-as években Budapesten serdült nagylánnyá. Jóllehet tanítónő szeretett volna lenni, nem okozott számára csalódást, hogy végül is a Szent Lujza Óvónőképző hallgatója lett. — Sok gyermek életének alakulását alapvetően meghatározza, hogy mi, óvónők hogyan indítjuk őket iskolába. Gyakran elhangzott ez a mondat a tanári katedráról, s valahányszor hallottam, mindig arra gondoltam, hogy jó pályát választottam — mondja a nyugdíjas óvónő. A II. világháború idején, légiriadók, bombázások közepette is folyt az oktatás a képzőben. A bizonyítványt is ilyen körülmények között kapta kézhez 1944 tavaszán. Ezzel a dokumentummal lépet ki az életbe Szatyin Ilona óvónő Budapesten, a frontvárosban. Kaposváron élő nagybátyja javasolta, hogy jöjjön Somogyba. Engedett az invitálásnak, de akkor már Kaposváron sem volt a béke. Nagybajomnál volt a front, s nem az volt a fő kérdés, hogy a frissen végzett óvónőnek jut-e állás a somogyi megyeszékhelyen. Negyvenhatban viszont már óvónőt kerestek a Petőfi óvodában. A fiatal pedagógus lelkesedését az se törte le, hogy a Petőfi iskola hátsó épülete — amit óvodának kijelöltek — a front idején istálló volt. — Mi tettük rendbe az épületet. Néhány évvel ezelőtt egyik unokámmal a kórházban jártam, s az egyik főorvossal — aki akkoriban a tanítványom volt — azokat az időket idézzük fel; az ő szülei is segítettek az épület rendbehozásánál... Magunkra voltunk utalva később is. Ötvenkettőben az akkori Marx Károly, ma Apponyi Albert utcai működő óvodába kerültem, évekig magunk készítettük a szemléltető eszközöket is. Szerencsére a férjem műszerész, és sokat segített... Szívesen — és jól — vezet autót hazánkban számos, a nyolcadik ikszen túl levő férfi — ez derül ki abból a levéláradatból, amely az Autósélet szerkesztőségébe érkezett. A leveket arra a felhívásra küldték, amelyben arra kérik a nyolcvanadik évüket betöltött, de még ma is volán mögé ülő úrvezetőket, jelentkezzenek, s szóban vagy levélben meséljenek autóséletükről. A közutakon közlekedő idős emberek azonban nemcsak a Aztán 1978-ban nyugdíjba vonult. — Egyre lazult a kapcsolatom az utódaimmal. Talán a rohanó élet az oka, hogy a mai nevelők közül nem sokan kíváncsiak arra, mi történt a „fatengelyes” világban... Szatyin Ilona és férje ma is az egykori óvónői lakásban él. Két gyermeke meg a négy unoka gyakran felhánytorgatja a szülőknek, hogy beérik ezzel a szerény lakással... — Nekem kedves ez az otthon. Annak az óvodának a tő- szomszédságában áll, ahol a nyugdíjazásomig dolgoztam, s olykor még a gyerekzsivaj is volán mögött ülnek: a többség gyalog jár, s néha bizony nem a neki felfestett zebrán, hanem csak úgy „toronyiránt” kel át az egyik oldalról a másikra. Mások meg — talán ismerik az erre vonatkozó szabályt, talán nem — az úttestnek nem azon az oldalán bandukolnak, ahol kellene (és helyenént ott is a járműveknek szánt „terepet” veszik igénybe erre a célra, ahol csak néhány méternyire húzódik a járda), és ezek az idős emberek fokozott áthallatszik. Csak az a kár, hogy egyre halkul a zsibon- gás. Úgy látom, egyre népte- lenebbek az óvodák. Hol van már az az idő, amikor 60-80 apróságunk járt ide? Titkon megszámoltam őket: alig vannak többen húsznál... Miközben Nagy Józsefné ezeket a számokat mondja, arca elkomorul. Ili néni — gyermek és szülő évtizedeken át így szólította — arca akkor válik ismét derűssé, amikor egy nem régi eseményt említ, s mutatja a bizonyítékot is: a közelmúltban kapta meg aranydiplomáját. Kovács Sándor veszélynek teszik ki önmagukat és az arra közlekedőket. Gyakran olvassuk, halljuk Somogy közúti baleseti krónikájában, hogy kerékpáros vagy gyalogos idős embert gázoltak el autóval, motorkerékpárral, mert figyelmetlenül, a biciklis kivilágításán járművel közlekedett. Az öregek reflexei már amúgy is lassabban működnek — jó, ha tudják ezt az érintettek, s nem növelik a kockázatot felelőtlenül további figyelmetlenséggel. Tevékenység — szép öregség jelszóval egészhónapos programmal készültek s így tették az idősek Világnapját idősek hónapjává a Somogy Megyei Önkormányzat bentlakásos szociális intézményei, a somogyi szociális otthonok lakói és dolgozói. A berzencei, a drávatamási-kastélyosdom- bói, a kálmáncsai, a lad-gyöngyöspusztai, a pata- lomi, a segesdi és a tabi otthonban a rendezvények idején szívesen látják az odalátogató vendégeket, annál is inkább, mert megtekinthetik az otthon lakóinak munkáiból rendezett kiállítást. Az idősek hónapja rendezvénysorozat október 1 -jén Nagyatádon az idősek világnapjának megyei ünnepségével, illetve az idősek ugyancsak megyei Ki mit tud?-jával kezdődött, s azóta is tart. Kas- télyosdombón például szüreti felvonulás, Patalomban süteménysütés, Segesden „sportos” vetélkedő, Gyöngyöspusztán orvosi előadás és a ladi általános iskolások műsora szerepelt a programban, Kálmáncsán és Segesden Kereki olvasónk azt panaszolja, hogy augusztusban elhunyt hadiözvegy édesanyja temetéséhez nem kapott anyagi hozzájárulást, segélyt. Mivel hasonló probléma más hadigondozottakat is foglalkoztathat, az ő tájékoztatásukra közöljük a következőket. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény értelmében temetési hozzájárulást a járadékban részesült hadirokkant halála esetén — ha a temetés nem közköltségen történt — temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. A törvény tehát a hadigondozottak köréből kiemeli a hadirokkantat mint olyan szermélyt, akinek a halála esetén ez a hozzájárulás jár. (A járadékon felül havonként ápolási pótlék is csak a hadirokkantnak jár, mégpedig annak, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul.) Ugyancsak ennek a törszentmisén emlékeztek meg a családok évéről, illetve az idősek világnapjáról. Ami a következő napokat, heteket illeti, azokra is számos rendezvény jut. Ezek közül — ízelítőül — most csak néhányat említünk. A berzencei otthon dolgozói a Kisrétre viszik kirándulni a lakókat, a patalomiak pedig a Kaposvári Idősek Klubjával közös teadélutánt rendeznek. Kálmáncsán szüreti felvonulást tartanak, a nővérekből álló tánccsoport nyitófelvonulása után a barcsi ifjúsági fúvószenekar ad műsort. Szalonnasütéssel „színesített” kirándulásban lesz részük a segesdi- eknek a Csók-ligetben, a drávatamási-kastélyosdombói otthon lakóinak pedig a dráva- tamási vadászháznál. Ber- zencén Ki mit tud?, Patalomban zsákbamacska, Segesden mustkóstolás, Tabon szavaló- és rajzverseny szerepel a programban. A köztársaság napján a megye valamennyi szociális otthonában megemlékeznek a hazánk történetének kiemelkedő jelentőségű eseményéről. vénynek az eljárási szabályokkal foglalkozó része mondja ki, hogy a hadigondozási ügyekben elsőfokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője. A jegyző határozatban dönt — egyebek mellett — a pénzellátások (ezen belül az egyösszegű térítés és a temetési hozzájárulás) megállapításáról és ösz- szegszerűségéről. Határozata ellen — az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint — a köztársasági megbízotthoz jogorvoslattal, annak határozata ellen pedig keresettel a bírósághoz lehet fordulni. A határozatot a bíróság megváltoztathatja. Itt jegyezzük meg, hogy a hadigondozotti jogosultságok megállapításával, illetve elbírálásával kapcsolatos valamennyi köz- igazgatási, bírósági eljárás, továbbá a szükséges okiratok kiállítása iránt indított eljárás tárgyi illetékmentességet élvez. (Kereki olvasónkat minderről levélben részletesebben tájékoztattuk.) H. F. Nyolcvanasok az utakon Levelekről — levelekből Hadiözvegy temetése Adomány gyűj tés a diszkontban Segélydiszkontot hozott létre az United Way Alapítvány Kiskunfélegyházán. A város központjában levő üzlet szolgáltatásai egyre népszerűbbek; a nyugdíjasok, kis keresetűek, nehéz szociális körülmények között élők, segélyezettek szívesen vásárolnak itt élelmiszert, háztartási cikkeket — jóval olcsóbban, mint máshol. Az önkormányzattal kötött megállapodás szerint — a kaposvári módszerhez hasonlóan — a segélyezetteknek adott utalványok a boltban levásárolhatok. A haszonból az üzleti hálózatot fejlesztik és jótékonysági programokat támogatnak. Az üzletben pénzadományok gyűjtésére alkalmas üveggömböt helyeztek el, s az abban összegyűlt összegből segélyezik az arra rászorulókat. Tisztelet az időseknek Önvédelmi lecke Nagyobb érdeklődést, telt házat érdemelt volna az idősek napjáról való kaposvári megemlékezés, amelyről hétfőn tudósítottunk. Mert színes, gazdag programmal ajándékozta meg a közönséget. Érdemes visszatérni rá, s megemlíteni a feledhetetlen élményt szerzőket. Már szóltunk a kaposvári Kisfaludy utcai általános iskola zenebarát köréről — a mai nyugdíjasok unokái igencsak kitettek magukért. Szed- lacsek Lajos sajószentpéteri nyudíjas magyarnótákat énekelt, Berta Árpád és Jüngling Istvánná verset mondott, Torma Mihály tárogatózott, s a legnagyobb sikert a Kaposvári Városi Ifjúsági Fúvószenekar aratta. Mindezt kellemes körülmények között, az MSZOSZ-ház színháztermében élvezte a közönség. Hogy itt kerülhetett sor az ünnepségre, az az MSZOSZ megyei képviseletének köszönhető, ugyanis a termet és még néhány helyiséget ingyen bocsátotta a rendezők rendelkezésére. S hogy a tombolasorsoláson értékes díjakat lehetett nyerni? Ez nem a kaposvári nyugdíjasegyesület érdeme, hiszen erre az évi százforintos tagdíjakból aligha telne. Segített anyagiakkal a Somogy Megyei Önkormányzat, a Balaton Füszért, az ÓTP Kereskedelmi Bank, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság, a Somogy Megyei Nyugdíjasok Szövetsége, de támogatást kaptak a rendezvény lebonyolításához a Dél-dunántúli Gabonaipari Rt-től, a Sütévtől, a kaposvári önkormányzattól, a Pannon Agrár- tudományi Egyetem Állattenyésztési Karától is. A szombati ünnepség jól példázta, milyen jó helyre jutnak a támogatásként nyújtott kisebb-nagyobb összegek, s hogy a nyugdíjasoknak milyen kellemes perceket szerzett a gondosan összeválogatott program. Jó volt látni azt is, hogy a hideg napokban ismét meleg helyiség várja az MSZOSZ-házban azokat a nyugdíjasokat, akiknek sakkozni, kártyázni támad kedvük. (Hernesz) — Méghogy nem megy a száz fekvőtámasz, Hilda néni?! Ilyen negatív hozzáállás után tényleg nem sok esélye van a huligánok ellen... (Őszi Zoltán karikatúrája)