Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-12 / 240. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1994. október 12., szerda Ciróka színházi A kétféle diszlexia és megszüntetése Divat-tanács szülőknek évadnyitó Müchhausen báró kalandjainak bemutatásával nyitotta meg évadját a Ciróka bábszínház. A nagyotmondó báró kitalált történeteit a kecskeméti művészek a pécsi Bóbita bábszínházzal közösen jelenítették meg. A német Gottfried August Bürger művét Jan Dvorak írta bábszínpadra; ő rendezte már a bábjáték pécsi ősbemutatóját, és most ezt az előadást is. Hangversenykórus Kaposváron is Az első hangversenyt a hét végén tartották az Éneklő Magyarország sorozatban. A minősítő versenyben a „hangversenykórus” fokozatot elért énekkarok mutatkoznak be. A díszhangverseny-sorozat novemberben folytatódik, s előbb Budapesten majd 11-én Kaposvárott a művelődési központban, 19-én pedig Cegléden lépnek közönség elé a kórusok. Műhely-vitafórum az oktatásról Vitafórumot tartott a napokban Báthory Zoltán helyettes államtitkár pedagógusok és szakértők részvételével az oktatás jövő évi finanszírozásáról. Horn Gábor, az Oktatási Műhely vezetője elmondta: meg kell változtatni a közoktatási törvényt, amely szerint 1995-től állami támogatásban részesülnének az iskolák, a dologi kiadásokat pedig a fenntartó fizetné. Ki kell alakítani a költségeket valóban fedező elszámolás rendszerét. Új kerékpárutak Döntöttek a kerékpárút-épí- tésekjövő évi támogatásáról: a illetékes tárcaközi bizottság 38 önkormányzati pályázatot elfogadva összesen 183,7 millió forint támogatást hagyott jóvá. Ennek segítségével jövőre 63 kilométer hosszú kerékpárút épülhet. Elsősorban az országos hálózat egy-egy szakaszát támogatták, s az üdülőterületi kerékpárutakat. Szigetvár is nyert pénzt ezen a pályázaton. Frankenthali kis muzsikusok A németországi Frankenthal- ból szlovéniai koncentkörútra induló értelmi fogyatékos gyerekek zenekara a hét végén négy napig Magyarországon szerepel - jelentette be a Down Alapítvány vezetője. A zenekart egy értelmi fogyatékosokat tanító iskola igazgatója, Heinrich Ullrich vezeti. Az általa kifejlesztett alternatív kottarendszerrel és hangszercsaláddal teremtett lehetőséget a gyereknek szereplésre. Bemutatkoztak már Portugáliában és Hollandiában. Óvodai telefonok A Pannon GSM mobiltelefont ajándékozott az asztmás gyermekek győri óvodájának, számítástechnikai eszközökkel lepte meg a vakok és gyengénlátók városi szervezetét. A Balaton után ugyanis Győr, majd Székesfehérvár környékén fejlesztik tovább a rádiótelefon-hálózatot. Kárpátaljai fiúk cserelátogatása Nem fenyegeti járványveszély a kárpátaljai gyermekakcióban résztvevőket - jelentette be a Szent Bernât Alapítvány. A Kárpátalján nincs megbetegedés, a veszélyes ukrán területek legalább ezer kilométerrel távolabb vannak. Most a 46. magyar gyermekcsoport tartózkodik itt, s indulás előtt tüzetes orvosi vizsgálaton vettek részt. Egy igazi „álbetegség” valóságos kínjai Az utóbbi években feltűnt egy fogalom, amelyet azelőtt nem ismertünk. A szakemberek már a század eleje óta foglalkoznak a diszlexiával, az olvasás és írás zavarával — most lett azonban igazán nagy gond. Mi az oka annak, hogy az egyik gyerek könnyen, a másik pedig kínkeservvel tanul olvasni? A valódi diszlexiát az agy funkciózavara okozza. Ez lehet örökletes, de sérülhetett a magzat a méhen belül vagy a születéskor is. Az ilyen gyerekeknél már óvodás korban észrevehetők a tünetek. A nagycsoportosok között ezért szűrést is végeznek. Nem egyformán fejlődnek ugyan a kicsik, de érdemes' szakemberhez fordulni, ha a gyermeknél megkésett a beszédfejlődés, nem szűnik a pösze- sége; nagyobb törődést kívánnak a koraszülöttek és a kis súllyal születettek is. A valódi diszlexiások a lakosság 2-4 százalékát teszik ki. Ám van egy másik csoport is az áldiszlexiásoké. A beiskolázott gyerekek 30-40 százaléka ilyen. Az utóbbiak miatt vált a diszlexia ismert fogalommá. Zákányi Katalin gyógypedagógus logopédust kérdezték: — Mi az oka az olvasási zavarral küzdők nagy számának? — Az első osztályosok tanítására sokféle módszert alkalmaznak. Fontos szempont a gyorsaság, s így a legjobbak mércéjét állítják a gyengébb képességűek elé. Az áldiszlexiásoknál nincs születési rendellenesség, csak lassabban fejlődnek, s az írás-olvasási módszer túl gyors nekik. A szóképes olvasás nem ad elég érési időt, s ha az alapok nem erősek, később nincs mire építeni. — Miből veszi észre az olvasási zavart a szülő? — Első osztályban kevésbé feltűnő, mivel rövid szövegeket olvasnak, szinte kívülről mondják, s fel sem tűnik a nehézség. Pedig az álbetegségnek ugyanúgy meg kell kapni a gyógymódot, mint a valódinak. A szülő figyeljen arra, ha a gyerek betűt téveszt, felcserél vagy nem ismer fel, ha szótagot hagy ki vagy egészen mást olvas. Veszélyt jelez, ha a diák utál olvasni, saját kedvtelésére nem vesz kézbe semmilyen könyvet. Ilyenkor kérni kell a szakember tanácsát. Az olvasás iránti ellenérzés ugyanis akár az agresszivitásig fokozódhat. Az olvasási zavarral küzdő tanuló nem tud helyesen írni, s képtelen előrehaladni. A többi tantárgy, még a matematika egy része is szöveges feladatokra épül. Elkönyvelik gyenge képességűnek, pedig csak első lépései voltak túl gyorsak. — Hová fordulhat a szülő, ha felismerte a bajt? — Óvodai, iskolai logopédushoz, a nevelési tanácsadóhoz és hozzánk, a hallás- sérültek iskolájához. Mi megyei fenntartású intézmény vagyunk, sok vidékit látunk el, a kaposváriak közül már van, akit nem tudunk felvenni a terápiára. Pedig nem lenne szabad a legsúlyosabb tanulási zavarral féléveket várni. A nevelési tanácsadóba évente mintegy 150-160 gyerek jár különböző fejlesztő foglalkozásra, egyharmaduk a diszlexiális. — Mi csak a valódi diszlexiásokat tudjuk vállalni — mondta Kamper Antalné, az intézmény vezetője. — Az idén 37 gyereket szűrtünk ki, s 20-at tudunk felvenni. Hat éve kaptunk kimondottan erre a célra egy logopédusi állást. — Mi lesz azokkal, akiket nem tudnak vállalni? — Az áldiszlexiásokat nem kellene kiemelni saját közösségükből. Az iskola gondja kell legyen az ő felzárkóztatásuk. Nagyobb törődésre, több egyéni támogatásra van szükségük. Izményi Éva Új kötet a szenvedélybetegségekről Aggodalom az ifjúságért Az ifjúság sorsáért érzett aggodalom vezette dr. Patai Klára gyermekfőorvost Szenvedélybetegségek című könyve megírásakor. Az az aggodalom, amelynek alapját a mai magyar társadalomban felnövő ifjúságot veszélyeztető betegségek és szociális problémák képezik. Nehéz ezeket — a kábítószer-fogyasztást, az alkoholizmust, az AIDS-et, a dohányzást, a stresszt, a szociális devianciát — egyszerre tárgyalni, de Patai Klára művében a felelősséget érző orvos indulatával és a tudományos kutató alaposságával mégis megkísérli ezt. Egyszerre tudományos ismeretterjesztő munka ez, és segédkönyv mindazoknak, akik a fiatalok nevelésében aktívan részt vesznek. Haszonnal forgathatják tanítók, tanárok, nevelők, iskolaorvosok és gyermekük sorsát a szívükön viselő szülők. A mű egyszerre tárja fel tudományos alapossággal a bajok és szenvedélyek eredetét, s igyekszik megmutatni a fiatalkori válságokból kivezető utat. A könyv szerzője dr. Patai Klára gyermekorvos 1992 júliusától vesz részt az ANTSZ- nek a fiatalkori kábítószer-fogyasztás, alkoholizmus, dohányzás és deviancia megelőzésével foglalkozó munkacsoportjában. — E munkám során döbbentem rá arra, hogy az átfogó program beindításához hiányzik a megfelelő szakirodalom — vallja könyve megírásának okáról az orvosnő. A Szenvedélybetegségek című könyv megjelenését a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalata a Glaxo, a 2 Zsiráf Kiadó és a Vöröskereszt az Ifjúságért Alapítvány támogatása tette lehetővé. A design és a layout a 2 Zsiráf munkája, akik a témához illően formabontó és eredeti megoldásokat alkalmaztak. Dzseki és párka A hűvösebb napok bekö- szöntével nehéz összeegyeztetni a gyerek-divat és a praktikum követelményeit. Van azonban ruhadarab, amely hosszú évek óta ott van a korszerű viseletek listáján, s a kisebbeket, nagyobbakat egyaránt jól öltözteti: a dzseki. Újabban kedveltté vált azonban egy elfelejtett, régi kabát rokona, a párka is. A dzseki (1. ábra) fő jellemzője, hogy sportos, lezser szabású, csípőig érő vagy annál is rövidebb kabát. Készülhet vízhatlan anyagból, szövetből, ballonból, bőrből — zsebekkel, tűzésekkel, csatokkal, fémgombokkal, zipzárral, kapucnival vagy anélkül. Álul mindenképp pántba, gumiházba van fogva a bőség. Igazi megtestesítője a kényelmes, kötetlen, sportos stílusnak, s előnye, hogy a gyerekek korhatár nélkül hordhatják. Olyannyira, hogy felnőttek is szívesen viselik. A párkában (2. rajz) azonban az idén kemény divat-ve- télytársra talált; a párka-kabát a gyerek-módi új slágerének ígérkezik. Abban különbözik a dzsekitől, hogy jóval hosszabb s derekában gumiház van: a zsinór vagy gumipánt összehúzza a bőséget. Terjed az a változata is, amely az alján is összehúzható. Újkeletű népszerűségének éppen az az egyik titka, hogy zártabb s rideg, szeles időben is jól védi viselőjét. Bélelhető flanellal, műszőrmével, steppelt vatelinnal, sőt tollal is. Kapucnis vállfája szinte teljes védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. A dzsekit vagy párkát kérdésével szembesülő szülők figyelmébe ajánljuk, hogy a kisdiákokat — kivált a lányokat — igencsak zavarja, ha az iskolaköpeny kilóg a kabát alól. Ezen segít a dzsekinél hosszabb párka, amit a varrni tudó anyukák akár egy meglevő hosszabb kabát átalakításával is elkészíthetnek. Záhonyi Lujza Diákérdekek műhelye Ifjúsági műhelyt hoztak létre Zalaegerszegen a középiskolások. Klubszerű összejöveteleiken az önismerettől az érdekfeltárásig, a felnőtt társadalommal történő kapcsolattartásig sok mindent elsajátíthatnak a résztvevők. A diák közéleti program megvalósításának segítője — önkormányzati támogatással — a megyei ifjúsági központ. Céljuk a diákönkormányzatok magasabb szintű működésének elősegítése. Az első tábor tapasztalatai Az örökség megőrzői Augusztusban hat napra a 4 H klubos gyerekekkel népesült be a velemi tábor; Debrecentől Sárvárig, Vonyarctól Kaposvárig az ország különböző részeiből érkeztek ide. Harminckilenc gyerek és tíz felnőtt vállalkozott arra, hogy az otthoni klubokban megkezdett munkát tábori keretek között folytatja, újabb ismereteket szerezve. A csoportok agyagoztak, szőttek, velemi recept szerint mézeskalácsot sütöttek. Váltott „műszakban”, három csoportban a gyerekek minden tevékenységgel foglalkoztak. A tábort a Vas megyei Pedagógiai Intézet szervezte, a Sárvárról érkező pedagógusok hozták magukkal a szaktudást, illetve a szükséges anyagokat. Á tíz-tizenötéves gyerekek élvezték a munkát, különös örömet jelentettek számukra a kezük alól kikerülő alkotások. A táborozás ideje véges volt, a munkát folytatják otthon, ahol arra is mód lesz, hogy eladják a legszebb alkotásokat és saját bevételhez jussanak. Aki aztán idővel úgy dönt, hogy a szakmából kíván megélni, a mozgalom ehhez is segítséget nyújt. A tábor nemcsak a gyakorlatban, hanem elméletben is igyekezett az ismereteket gazdagítani. Például gazdaságszakos főiskolások munkafüzet segítségével ismertették meg a gyerekeket a piac, a gazdaság, a pénzvilág, a kereskedelem legfontosabb tudnivalóival. Erdész szakember, biológia-tanárnő foglalkozott a gyerekekkel környezetismereti tudnivalókról, a természet szépségeinek megőrzéséről. Múltőrző pincesor A népi hagyományokon alapuló honismereti, kézműves-szakköröknek vagy tanfolyamoknak általában nincs folytatásuk, ha az iskola vagy a tanfolyam véget ér. A 4 H szelleme jövőt Ígér ezeknek a tevékenységeknek, őrizve a múlt értékeit, örökségét. A munkanélküliség, a kilátástalanság már a tizenévesek gondolkodásmódját is beárnyékolja. A 4 H egy alkalom, egy lehetőség, hogy enyhítsen ezeken a gondokon. Komlóssy Ilona
