Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-11 / 239. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 11., kedd 6 százalékos ipari növekedés Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium számításai szerint az idén éves átlagban 6 százalékos lesz az ipari növekedés. Az ipari termelés ez év januárja és júliusa között ösz- szehasonlító árszinten 7,5 százalékkal volt több mint a múlt év azonos időszakában. Az értékesítés egy negyedét kitevő export növekedési üteme minden hónapban jelentősen magasabb volt a belföldi értékesítésénél. A hét hónap egészében az ipar exportcélú értékesítése 16,9 százalékkal bővült, a belföldi értékesítés pedig 4,2 százalékkal emelkedett. Agrárkövetelés Csongrádban A három éve tartó aszály, valamint az elmúlt négy év hibás politikája miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került mezőgazdasági termelőknek nyújtson hathatósabb segítséget a kormány — követeli a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének elnöksége. Állásfoglalásuk szerint a segítség minden bajbajutott termelőnek a keletkezett kár arányában legyen hozzáférhető. Elsősorban azok a termelők kerültek nehéz helyzetbe, akik vagy nem tudtak, vagy nem akartak hitelt felvenni az elmúlt évben, illetve akik már befizették a bankoknak a rövid lejáratú hitelek törlesztését. Hamisítják a herendit Hamisított herendi porcelánt találtak több budapesti üzletben. A Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. vezérigazgatója ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrkapitányságon. Az üzletekben főleg hamisított figurákat, kis szobrokat és dísztárgyakat találtak. Ezeket a gyár szakértői megvásároltak, és most mint bizonyítékot Herenden őriznek is. 1,5 milliárdos rekonstrukció Az eredetileg tervezett időpontnál majd egy hónappal hamarabb, 116 nap után befejeződtek a nagykörúti víznyomócső-csere és villamosvágány rekonstrukció ez évre tervezett munkálatai. A példa nélküli esemény nemcsak műszaki, hanem erkölcsi megújulását is jelenti Budapestnek. Jövőre megújítják a gellérthegyi víztározóhoz vezető hálózatot is. A 1,5 milliárdosra tervezett felújítás végső költsége csaknem 400 millió forinttal kerül majd többe a műszaki tartalom változása miatt. Nyereséget vár az A3 Televízió A3 Televízió Kft néven 50 millió forintos alaptőkével közös vállalatot hozott létre három társaság napi 24 órás programot sugárzó magántelevízió működtetésére. A kft fő tulajdonosa a 80 százalékos részesedést magáénak tudó Kordax Rt, míg a sugárzási jogot közösen elnyerő Pest- Buda Tévé Kft 10,5, a DNTV Kft pedig 9,5 százalékkal részesednek az alaptőkéből. Az adó kereskedelmi jellegű köz- szolgálati televízióként működik. A működés első évében már nyereséget várnak a kft-től az alapítók. Bevételeik között jelentős részt foglalnak majd el a hirdetések után kapott díjak. Termékeik 99 százalékát Nyugatra exportálják Kaposvárról ruházzák az amerikaiakat is Kilábaltak a hullámvölgyből — Az idén annyi, mint öt év alatt A tavalyi hullámvölgy után egyre jobban magához tér a Kaposvári Ruhagyár. Teljes erőbedobással dolgoznak. Változtattak üzleti stratégiájukon, s az eredmény sem maradt el. Az év első nyolc hónapjában 380 millió forintos forgalmat könyvelhettek el. A cég termékeinek 99 százalékát exportálja. Az új megrendelésekkel egyre nagyobb a részesedése a jól fizető osztrák és német piacon. Dr. Várni János, a Kaposvári Ruhagyár Rt elnök-vezérigazgatója elmondta: augusztus végéig a 380 millió forintnyi forgalomból 10 millió forint volt a nyereségük. Ez az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva jelentős előrelépés: akkor ugyanis veszteséges volt a gyár. — Nekem még ez is kevés — mondta a vezérigazgató. — De a tavalyi 10 millió forint mínuszhoz képest az idén, eddig már 20 millió forinttal többletet értünk el. Szeretnénk, ha a gyár még nagyobb bevételhez jutna. Ezt még több munkával kívánjuk elérni: szerencsére megrendelésből nincs hiány. Már jövőre is vannak szerződéseink. Az utóbbi hónapokban átrendeződött a piac. A ruhagyár öt évvel ezelőtti legnagyobb megrendelői német és osztrák cégek voltak: a kész ruháknak felét ezekbe az országokba szállították. Az általános európai gazdasági visz- szaesés következményeként azonban egyre kevesebbet rendeltek a partnerek. Tavaly a gyár össztermelésének alig 12 százalékát szállították német nyelvterületre. 1994-ben éves szinten már 30 százalékra bővült az osztrák és a német partnerek megrendelése. — Számunkra meghatározó ez a piac — hangsúlyozta dr. Várni János. — Rendkívül igényesek, s az elvárásoknak meg kell felelnünk; de megéri, mert ezek a legjobban fizető cégek. A változások ellenére a ruhagyár legjelentősebb megbízói továbbra is az amerikai kereskedőházak. Az USA-ba össztermelésük felét szállítják. A tengerentúlra női kosztümöt, blézert, mellényt, szoknyát, illetve férfinadrágot, zakót és kabátot exportálnak. Megmaradt a hagyományos angol piac is: oda a férfikabát kivételével az összes felsőruházati termékeiket szállítják. Ezenkívül még belga és olasz kereskedők is vásárolnak a kaposvári portékából. Ezekben a hetekben főként belföldi kötelezettségeiknek tesznek eleget. Október 15-től november közepéig ugyanis szezonközi exportszünet van a gyárban. Kisszériás női kosztümöket, kabátokat, illetve férfizakókat, öltönyöket gyártanak. Vevőik kis- és nagykereskedelmi cégek. Mint a vezérigazgató elmondta, belföldi kereskedelmi eladásaik idén jócskán felfutottak. Az elmúlt öt évben nem adtak el annyi ruházati terméket, mint az idén. Ezen a területen 20 millió forintnyi árbevételt terveznek. Harsányi Miklós Új híd Babodon A Somogybabodon átfolyó Tardi-patak felett átívelő régi, balesetveszélyes hidat nemrég elbontották, és a helyére tíz tonna teherbírású betonhíd került. Különösen a Május 1. utca lakói és a mezőgazdaságban, erdészetben dolgozók örülnek az új létesítménynek. Az ötmillió forintos építkezéshez a pénz felét pályázat útján nyerték. A falu lakói jelentős társadalmi munkát végeztek. Fotó: Czene Attila Szegényes a kínálat a sertéspiacon Hogyan éljünk gazdaságosabban pénz nélkül? Ússzunk az ár ellen, ha van hozzá erőnk Ismét meredeken emelkedett a kávé ára, az új esztendő pedig jelentős energia áremelkedéssel köszönt be. S ezzel még korántsem merült ki a kúszó infláció „árjegyzéke”. Vajon a fogyasztó miként válaszolhat erre a kihívásra? Csökkentse a fogyasztását a megdrágult árucikkekből, szolgáltatásokból? Élje fel — ha még van — a megtakarításait? Esetleg fokozza teljesítményét, növelje a munkával eltöltött időt, hogy a nagyobb jövedelmet szerezzen? Álljon elő az áremelkedést kiegyenlíteni hivatott bérkövetelésekkel, vagy ha maga is termelő, netán kereskedő, hárítsa-e az őt sújtó áremelkedést a vevőire? Nagyon nehéz a válasz. Pedig kétségtelenül vannak a fogyasztónak is eszközei Jövőre emelkednek az energiaárak. Bár a kormány gondoskodni fog a rászorulók, az alacsony jövedelműek támogatásáról, bizonyára akadnak majd, akik képtelenek lesznek kifizetni az energiaszámláikat. Sokuk esetében nem csak a számlát kell törleszteni, hanem az évek óta felhalmozódott tetemes tartozásokat és azok kamatait is. Hogy ebből az ördögi körből ki lehessen lépni — megkérdeztük dr. Székely Csabától, a Budapesti Elektromos Művek aligazgatójától: úgy, ahogyan a legnagyobb vállalatokat és bankokat szanálták (elengedték a tartozásokat), nem volna-e célszerű szanálni a lakosságot is? arra, hogy az „ár ellen úsz- szon”, s mérsékelje az áremelkedések hatását. Az energiaárak emelkedésére például nem csak úgy lehet válaszolni, hogy fázunk és va- koskodunk, illetve kevesebbet eszünk és iszunk, vagy a megtakarításból álljuk a nagyobb gáz- és villanyszámlát. Fokozatosan kicserélhetjük égőinket, berendezéseinket alacsonyabb fogyasztásúakra. Igaz, ez beruházással jár, de amikor új holmit vásárolunk, a küllem és a teljesítmény mellett gondoljunk a fenntartás folyó költségeire is. Érdemes annak is utánanézni, vajon kis költséggel nem lehet-e a meglevő gépek fogyasztását mérsékelni? Ma még alig van olyan család, amely eléggé odafigyelne arra, hogy fölöslegesen ne égjen a villany, ne működjön a — Mindenekelőtt tudni kell, hogy a legalacsonyabb jövedelműek általában minden körülmények között kiegyenlítik a számláikat. Az a kisnyugdíjas, aki megtanulta a keveset is beosztani, inkább nem eszik, de fizet. Tapasztalataink szerint az adósaink többsége inkább nemtörődömségből nem fizet, mások pedig lumpen életmódjuk miatt tartoznak. — Elengedhetnék valamilyen módon ezeket az adósságokat? — Nem, mert a Budapesti Elektromos Művek, mint gazdálkodó szervezet alkalmatlan szociálpolitikai feladatok ellátására. Az adósság elengedése a lakosságot nem ösztönözné takarékosságra. — Ha az adós nem fizet, tűzhely, ne szóljon a televízió. Pedig ez a leghatásosabb módszer. Drágul a hús, a cukor, az olaj? Egészséges étrendet lehet úgy is összeállítani, hogy az étkezési költségeket mérsékeljük: fogyasszunk hús helyett olcsóbb és egészségesebb szóját, a cukor helyett kalóriamentes ételízesítőt, süssünk-főzzünk olaj nélkül. Vannak drága élvezeti cikkek — a dohány, az alkohol, a kávé —, amelyek nem feltétlenül nélkülözhetetlenek a háztartásban. Sokáig e cikkek drágulása nem vagy alig mérsékelte az irántuk jelentkező keresletet, bár az utóbbi időben e téren is sok minden változott. Tessék elhinni: az egészséges élet sokszor gazdaságosabb is! B. T. háromhónapi türelmi időt kap, azután kikapcsolják az áramot. Ez is pénzbe kerül. Ki állja például ennek a költségeit? — A kikapcsolás átlagosan kétezer forintba kerül, ezt is az érintett számlájára terheljük és a követeléssel együtt, bírói úton behajtjuk. — Gyakran előfordulnak az ilyen esetek? — Nem, mert a lakosság számára a háztartási energiák közül a villany az egyik legfontosabb, szinte nélkülözhetetlen. Méltányossági alapon részletfizetési kérelmeket mi is támogatunk. Az 1 millió 300 ezer budapesti fogyasztó közül csak kevesen jutnak el az utolsó fázisig, a kikapcsolásig. Úgy tudom, vidéken is hasonlóak a tapasztalatok. A hízott sertések kereslete a múlt hónapban is tovább növekedett. A felvásárlók szinte egymás elől kapkodják el a vágásérett sertéseket, és azonnal készpénzzel fizetnek az áruért. Szeptemberben a nagyüzemben hizlalt sertések átlagos felvásárlási ára 140- 160 forint kilogrammonként, míg a kisüzemi sertésekért 130-148 forintot adtak a felvásárlók. Mindebből a szakértők arra következtetnek: a fel- vásárlási árak az elkövetkezendő hónapokban jelentősen már nem emelkedhetnek, az év végéig inkább stabilizálódnak. Jelentősen növekedett a gazdák sertéshizlalási kedve, ám a termelés érdemben nem bővíthető, mivel kevés a süldő. Ezért a gazdák olcsó áron szabadulnak meg - például: Hajdú-Biharban, Sza- bolcs-Szatmárban - a megtermelt abraktakarmánytól. A malacok ára országosan a 170-240 forint/kilogrammon- kénti árszinten látszik stabiliAkar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára: — A lakosság közüzemi díjtartozásainak „szanálását” a magam részéről sem támogatnám. Nem tudok elképzelni olyan szempontokat, amelyek alapján valakinek elengedhetnék a tartozását, másokét pedig nem. De ha meg is tennénk, ez megint odavezetne, hogy a fogyasztók újra nem fizetnének, hiszen joggal remélnék, hogy ha már egyszer elengedték a tartozásukat, majd elengedik máskor is. Egyedül az önkormányzatoknak volna módjuk mérlegelni, kinek a tartozását vállalják magukra és kiét nem. De ezt a „csatát” a lakosságnak ott, helyben kellene megvívnia. R. Papp Ágnes zálódni. A piacokon a kínálat szegényes, mert a gazdák a tenyészetekből helyben megvásárolják a malacok többségét, az állatvásárokra már nem sok marad. Néhány körzetben egyre inkább keresik a tenyészállatokat, s így növekedett a gazdáknál a kocasüldők száma. Gond viszont, hogy sokan nem jutottak megfelelő minőségű tenyészállathoz, ezért rendkívül vegyes a tenyésztésbe állított kocaállomány, ennek következtében több lesz a minőségi követelményeknek nem megfelelő hízottsertés. Ha ehhez még kapcsolódik a nem megfelelő takarmányozás is - figyelmeztetnek a szakértők - akkor jövőre jelentős árcsökkenést várható. Ezért a szakemberek úgy gondolják: a minőségi tenyészállatok tenyésztése miatt szükséges a tenyésztési támogatás további fenntartása, és lehetőség szerinti esetleges bővítése is. (MTI) V alutaárfoly amok (Az MNB árfolyama szept. 19-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 169,55 172,55 Ausztrál dollár 79,03 80,37 Belga frank (100) 335,92 341,42 Dán korona 17,65 17,95 Finn márka 22,49 22,83 Francia frank 20,22 20,56 Görög dra. (100) 45,25 46,05 Holland forint 61,73 62,77 ír font 167,56 170,36 Japán yen (100) 106,41 108,27 Kanadai dollár 79,40 80,92 Kuvaiti dinár 359,65 366,31 Német márka 69,06 70,26 Norvég korona 15,88 16,16 Olasz líra (1000) 67,78 69,00 ATS (100) 981,68 998,38 Portugál esc. (100) 67,75 68,89 Spanyol pes. (100) 83,32 84,78 Svájci frank 83,49 84,81 Svéd korona 14,50 14,74 USA-dollár 106,95 108,95 ECU (Közös Piac) 132,09 134,33 Az adós egyedül vívja a csatát
