Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-11 / 239. szám

Megyei körkép: Megbukott kaposvári magániskola • Kaposgyarmat lelkes szépítői ______(3. oldal) S omogyi tájak: Kétezer köbméter fát dolgoznak föl • Torvaji részsikerek a fejlesztésben (5. oldal) Belpolitika: Tankönyveket gyűjt a Somogy ért Egyesület • Merre tart az MSZP?_________(6. oldal) S OMOG YI HÍRLAP •• / ____ __ __________________________________________________ V. évfolyam, 239. szám Ára: 19,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1994. október 11., kedd Ötven éve lőtték le a felderítő repülőt Balatonszemesi képviselők önmaguk ellen is vizsgálatot kértek Orosz repülőroncs a magyar tengerből Tegnap Balatonkenesén, ahol a tó vize meghaladja a két és fél métert, ebből a mélységből emelte ki a búvá­rok segítségével a Petyakov 2 típusú orosz repülőgép ron­csait a Balatoni Vízügyi Kiren­deltség átalakított kotróhajó­jának daruja. A roncsok törté­nete így kezdődött: Lipfert fő­hadnagy, a német hadsereg vadászpilótája a 3. ukrán front harcállásai fölött őrjáratozott, a Balaton Budapesthez legkö­zelebb eső csücske fölött. Az órák lassan teltek, s már Veszprémre gondolt, ahol „sokat boroztunk”. 1944. de­cember 11 -ét írtak azon a na­pon. Délután két óra 53 perc­kor a 602. bevetésén repülő vadász öt kilométer magasan magányos szovjet gépet vett észre. A német naplója szerint „Szása” felderítő zuhanásban keresett menedéket, és farok­lövésze is derekasan tüzelt a gépágyúból. Két sorozatot engedett el 3 ezer méter ma­gasan a német pilóta, aki ad­dig 140 légigyőzelmet aratott. „Már az első is elég lett volna, a másodiktól felrobbant” — je­gyezte le. A szovjet gép ma­radványai a Balatonba zuhan­tak. (Folytatás a 6. oldalon) Veszélyek és együttműködési igények Európa államainak viselkedési kódexe Az EBEÉ már eddig is fon­tos történelmi szerepet ját­szott: segítségével a 70-es, 80-as években sikerült elke­rülni a kelet-nyugati konfron­tációt, keretet adott a szem­ben álló katonai-politikai rendszerek, illetve a semle­gesek együttműködésének, és normáival, ajánlásaival hozzájárult a kelet-közép- európai rendszerváltozás­hoz. A kétpólusú világrend megszűntével azonban új helyzet alakult ki: új veszé­lyek adódnak Közép-Kelet- Európa instabilitása miatt, és ennek nyomán az együttmű­ködés igénye is összeurópai keretben jelentkezik. Ebben a helyzetben felértékelődik az EBEÉ-nek, mint az egyetlen összeurópai szervezetnek, a szerepe. Erről Kovács László külügyminiszter, a hétfőn megnyílt EBEÉ felülvizsgálati konferencia házigazdája be­szélt sajtókonferenciáján. A külügyminiszter utalt arra, hogy a most megkez­dődött konferencia az EBEÉ elmúlt kétéves munkájának eredményeit veszi számba. Várhatóan komoly kritikák is elhangzanak majd, például az EBEÉ válságkezelő ké­pességével kapcsolatban. Ugyanakkor Kovács László véleménye szerint azt is fi­gyelembe kell venni, hogy más nemzetközi szervezetek sem voltak hatékonyak e té­ren. (Folytatás a 2. oldalon) A vihar szélcsendjében A szeptember 30-án ku­darcba fulladt közmeghallga­tással egybekötött nyilvános ülését folytatta tegnap este a balatonszemesi képviselőtes­tület. Oszlár István képviselő ügyrendi javaslata nyomán úgy melegében azonnal az akkori eset nyilvános „feltárá­sával” kezdték a munkát. Mégpedig azért, mert az előző tanácskozást Széles László, a település jegyzője a testület működésképtelenségére hi­vatkozva berekesztette. A „működésképtelenség” előz­ménye a következő: hat ön- kormányzati képviselő indít­ványt terjesztett elő, amelyben „az illetékes rendőrség gaz­dasági osztályának vizsgála­tát kérték”, mégpedig négy pontban. (Cikkünk a 3. oldalon) Nem fizet a Moda-Venezia Kft Bizonytalan nágocsi jövő Kong az ürességtől a ha­talmas gyártócsarnok. Pedig 80-100 munkás is dolgoz­hatna itt az olasz-magyar tu­lajdonú Moda-Venezia Ter­melő és Kereskedelmi Kft ná­gocsi üzemében. Néhányan dolgoznak csak. Azt hogy meddig, ők sem tudják. Már csak tízen-tizenketten dolgozunk — mondta Dómján Rudolfné szalagvezető. — A nyári leállásunk után többen már nem jöttek vissza. Ért­hető, hiszen bizonytalan a helyzetünk. A fizetésünk is... (Folytatás az 5. oldalon) Fodor Gábor SZDSZ-tag Fodor Gábor október else­jével felvételét kérte az SZDSZ-be. Ezt tegnap este erősítette meg az országgyű­lési képviselő gyöngyösi irodá­jának vezetője, aki arról is tá­jékoztatott, hogy Fodor Gábor a gyöngyösiek kérésére lett a Heves megyei város 27 fős SZDSZ-csoportjának tagja. A művelődésügyi tárca vezetője az SZDSZ országgyűlési kép­viselőjeként lett miniszter. Kaposvárról ruházzák az amerikaiakat is Ismét sikeres a Kaposvári Ruhagyár Rt. Bevételük 380 millió forint, termékeik 99 százalékát exportálják. Jelenleg a legtöbb félkész árut az USA-ba szállítják. Meghatározó még az angol és az olasz piac is. (Cikkünk a 4. oldalon) Fotó: Csobod Péter Beruházásösztönzés és exportfejlesztés Soós Károly Attila: Kétmilliárd dollár a külkereskedelmi mérleghiány Expopárti az ellenzék A kormány külgazdasági programjában prioritásként szerepel az exportképesség javítása és az árualapot is bő­vítő fejlesztés a beruházá­sösztönzés révén. Ezért szá­mos intézkedést tervez a kor­mány, amelyekről tegnap be­szélt Soós Károly Attila, az IKM államtitkára. Elmondta, hogy az év első nyolc hónap­jában a nettó export 11,5 szá­zalékkal, a nettó import pedig 13,2 százalékkal nőtt a meg­előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleghiány meghaladja 2 mil­liárd dollárt, a passzívum nö­vekedési üteme azonban hó­napról hónapra csökkent. A recessziót követő fejlő­dés, az integrációs törekvések erősödése a magyar külpiaci mozgástérnek is kedvez. Az előrejelzések a magyar külke­reskedelem szempontjából meghatározó német gazda­ság fejlődését prognosztizál­ják. Kihasználható lehetőség: a délkelet-ázsiai országok exportorientáltsága enyhül és nő az import iránti igényük. A volt Szovjetunió országainak politikai és gazdasági stabili­zálódásával, a CEFTA-megál- lapodás kiterjesztésével a ke­leti piacokon is kedvező válto­zások várhatók. A délszláv ré­gióban az embargó feloldása 100-150 millió dolláros ex­porttöbbletet eredményezhet. Jövőre a magyar kivitel 5-7 százalékos bővülésére lehet számítani. Immár az új házszabály elő­írásait alkalmazva kezdte meg őszi ülésszakának 15. ülés­napját tegnap az Országgyű­lés. Gál Zoltán házelnök elöl­járóban bejelentette: Göncz Árpád államfő arról értesítette, hogy az önkormányzati vá­lasztást december 11 -éré tűzte ki. A T. Ház dr. Torgyán József (FKGP) napirenden kí­A szántóföldeken mintegy 860 ezer tonna, az egyéb művelési ágba tartozó terüle­teken pedig további 200 ezer tonna burgonya betakarítá­sára lehet számítani az idén. Ez a mennyiség elég lehet a lakosság ellátására, ameny- nyiben megfelelő lesz a ter­més tárolása. Ezt a Földmű­velésügyi Minisztérium szak­vüli felszólalása után arról döntött, hogy a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkal­mazásával történjen meg. — A külügyi bizottság egy- harmada nem javasolja az expo lemondásával kapcsola­tos törvényjavaslat elfogadá­sát — jelentette ki Csóti György (MDF) alelnök, ismer­tetve a bizottság kisebbségi emberei állapították meg a megyei földművelésügyi hiva­talokból beérkezett múlt havi adatok alapján. A szakértők szerint az aszályt a burgonya sínylette meg a leginkább. A termés- eredmények igen szélsősé­ges értékeket mutattak: van­nak hektáronként öt, ám hu­szonöt tonnás hozamok is. véleményét a kormányelőter­jesztés folytatódó vitájában. Eszerint a világkiállítás le­mondása káros lenne hazánk nemzetközi megítélése szem­pontjából is. A képviselő arról sem volt meggyőződve, hogy a kormánypártok törekvése ta­lálkozna a lakosság vélemé­nyével és elvárásaival. (Folytatás a 2. oldalon) További gondot jelent, hogy az étkezésre alkalmas krumpli aránya alacsony. Az étkezési burgonya ára zsákos formában tizenhat-huszon­hat forint között mozog kilo­grammonként. A fémzárolt vetőgumó ára pedig mázsán­ként háromezerkétszáz-há- romezerhatszáz forintba ke­rül. Idei burgonyamérleg Leértékelték a forintot A Magyar Nemzeti Bank 1994. október 11-ei hatállyal 1,1 százalékkal leértékelte a forintot a valutakosárhoz ké­pest. A kismértékű árfo­lyam-kiigazítást az MNB saját hatáskörében tette. A leérté­kelés célja, hogy fennmarad­jon a versenyképességnek az a szintje, amely az augusztusi 8 százalékos leértékelés után alakult ki. Svéd delegáció hazánkban Ake Sagrén altábornagy, a Svéd Szárazföldi Haderő pa­rancsnoka a magyar-svéd kétoldalú katonai együttmű­ködési megállapodás alapján, tegnap — katonai küldöttség élén — négynapos hivatalos látogatásra hazánkba érke­zett. A Svéd Szárazföldi Had­erő parancsnoka látogatást tesz a Magyar Honvédség Szárazföldi Csapatok Pa­rancsnokságán és a Légvé­delmi Parancsnokságon, va­lamint megtekint több katonai egységet is. Nobel-díj orvosoknak Két amerikai tudósnak, Alf­red G. Gilmannek és Martin Rodbellnek ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat. A két orvos a hatvanas és a hetvenes években egymástól függetle­nül végzett kutatásaik során azonosították a G-proteinek elnevezésű fehérjéket és megállapították azt a szere­pet, amelyet a külső jelek belső aktivizálásában, a sejte­ken belüli működtetésükben betöltenek. A felfedezéssel hozzájárultak a cukorbeteg­séget kiváltó rendellenessé­gek feltárásához is. Nem kell vízum Kanadába Kanada november 1 -jétől megszünteti a magyar állam­polgárok vízumkötelezettsé­gét — jelentette be Sergio Marchi, Kanada Budapesten tárgyaló állampolgársági és bevándorlásügyi minisztere Kuncze Gábor belügyminisz­terrel közösen tartott sajtótá­jékoztatóján. Az észak-ameri­kai állam polgárai már 1990 óta vízum nélkül utazhatnak hazánkba. Módosítják a nyereségadót Két héten belül várható a döntés a társasági nyeresé­gadó módosításáról. Az előter­jesztés szerint ebben a gyors­ított amortizáció, a nyereség­ből finanszírozható fejleszté­sek, illetve a már megvalósult beruházások utáni adóvissza­térítés szerepel. A kormány­zatnak elhatározott célja: gyorsítja az exportfinanszíro­zás, -garanciavállalás és -biz­tosítás feltételeinek megte­remtését.

Next

/
Thumbnails
Contents