Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-10 / 238. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 10., hétfő Felfüggesztett részvények Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet vizsgálatot folytat a Richter Gedeon Ve­gyészeti Gyár Rt. részvényei­nek kibocsátásával kapcso­latban. A részvények allokáci­óját a vizsgálat befejezéséig felfüggeszti. Az 1000 forint névértékű vállalati papírokat a forgalombahozatal során 1330 forintos áron kínálták, ki­zárólag készpénzért. Accor tervek hazánkban A nemrégiben megvásárolt Pannónia Hotels révén sze­retne terjeszkedni Közép-Ke- let-Európában az Accor Cso­port. Magyarországon jelenleg 15 közös szállodája van az Ac- cornak és a Pannóniának. Az elmúlt 10 hónap alatt voltak ugyan problémáik, mostanra azonban a szervezet műkö­dése már közelít az Accor előí­rásaihoz. Rekonstrukcióra az elkövetkezendő három évben 2,5 milliárd forint áll rendelke­zésre a cégnél. Elkelt a húsüzem A budapesti R-Ko-N Me­zőgazdasági Termékfeldol­gozó és Kereskedelmi Kft. vá­sárolta meg a felszámolás alatt álló Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Húsipari Válla­lat nyíregyházi üzemét. A tár­saság 100 millió forintért vette meg a húsfeldolgozót. A ter­vek szerint az üzemben újra­indítják a termelést. Az elkép­zelések szerint 120 dolgozót foglalkoztatnak majd. 3 ezer lakóautó Drégelypalánkról Az év végére a 3000. Knaus lakóautó is elhagyja a dré- gelypalánki Szondy Lakatos szerelőüzemét. Újabban már a kárpitozást is helyben készí­tik. A szövetkezet jelenleg 500 munkást foglalkoztat, s egy- milliárd forint évi árbevételt ér el. Kiterjedt külhoni üzleti kap­csolatokat mondhat magáé­nak, többek közt a BMW autó­gyárban ismerik a drégelypa- lánkiak kezemunkáját. Az Egervin 100 ezer tonnája Az Egervin Rt. mintegy 100 ezer tonnás termésre számít arról a 2000 hektárnyi terület­ről, amelyről az általa feldol­gozott szőlő származik. Ez jó közepes termésnek felel meg az egri borvidéken. Jelenleg a szüret felénél tartanak a 45 ezer mázsányi átvett szőlő­mennyiséggel. Az eddigiek alapján jó lesz az idei termés minősége, hiszen magas a kü­lönböző szőlőfajták cukorfoka. Debreceni nagyvásár Debrecen megkezdődött a Mihály-napi nagyvásár. Az egykori hagyományokat né­hány éve élesztették újra, s azóta már országos kirakodó­vásárrá nőtt az őszi rendez­vény. Idén az ország csaknem valamennyi megyéjéből érke­zett mintegy félezer árus kí­nálja portékáját Debrecenben. Autófesztivál Fehérváron Az autóipar újdonságaival, a Ford, az Opel, a Mitsubishi, a Hyundai, a Toyota legújabb típusaival ismerkedhettek meg az érdeklődők Székesfe­hérvárott. A kétnapos bemuta­tón tucatnyi márkakereskedő vonultatta fel cégének gyárt­mányait. Lényegesen több idén a kukorica Somogybán Fotó: Lang Róbert Somogy megyében ebben az évben 85 064 hektár a ta­karmánykukorica vetésterü­lete. A várható átlagtermés öt tonna körül lesz hektáronként, amely jóval több, mint a tavalyi 3.95 tonnás hozam. A kukorica aratása szeptember utolsó he­tében megkezdődött azokon a területeken, ahol a szem ned­vességtartalma 20-22 száza­lékra csökkent. A gazdálkodók jól tudják, hogy a betakarítás legnehe­zebb része a kukorica. Tavaly korán beköszöntött a tél, tíze­zer hektárról csak januárban tudták a termést betakarítani. Jó lenne, ha idén ez nem is­métlődne meg. Gazdasági megfontolásból célszerű lenne — különösen nagy állatlét­számmal rendelkező gazdasá­gokban — az úgynevezett nedveskukorica tejsavas er­jesztéssel történő tartósítása és tárolása. Ha az időjárás engedi, no­vember második felére tervezik a termelők a munkálatok befe­jezését. Ez alól kivételt képez­nek a mintegy 36 ezer hektár­ral rendelkező kistermelők, akiknek a vetésterület jelentős részére bérmunkát kell igé­nyelniük. A hektáronkénti ku­koricabetakarítás költsége bérmunka végzés esetén 2800-9000 Ft között változik. Általánosságban elmondható, hogy a szövetkezetek aktív és nyugdíjas tagjaik számára 20, esetenként 50 százalékos szolgáltatási díjkedvezményt adnak, de kedvező díjtétellel számolhatnak az öt tonna fel­etti vetésterülettel rendelkező, tagságon kívüli termelők is. A teljes mennyiséget értékesítők 8500, jó esetben 9500 Ft-os tonnánkénti eladási árral kalku­lálhatnak, ha teljesítik a szab­ványban rögzített minőségi fel­tételeket. Az igali Aranykalász Mező- gazdasági Szövetkezetben 648 hektáron termesztenek árukukoricát. A géppark felké­szítése után október első de- kádjában tervezik az aratás megkezdését és december el­sejéig a befejezését. Nagy Gyorsan telnek a pótkocsik György, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a tavalyihoz képest jobbnak ítélik a termést. Bár elkötelezve nincsenek senkinek, de már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az egész mennyiség értékesítését A mezőgazdászok regge­lenként aggódva figyelik az eget. Már megint esik. — A korai hó tavaly kinn­fogta a földeken a kukoricát — mondta Györgyi Ferenc, a kereki Új Kalász Mezőgazda- sági Szolgáltató Szövetkezet dolgozója. — Emiatt is idén napraforgót vetettünk job­bára, több mint 700 hektáron. Már végeznünk kellett volna a betakarításával, de a java még hátra van. Kiszámíthatat­lan, hogy a növény miképp vi­seli az esőt. Az emberek ne­hezen; a jó időt várják. A ságvári Egyetértés Szö­vetkezetben a gépeket javít­gatják az aratók. Bényei Tibor főmezőgazdász arról beszélt: sok a munka a műhelyben is, mert elöregedtek a munkagé­peik. Tavaly betakarítottak mindent, most még legalább egy hónapig kellene dolgoz­illetően, mégpedig a kialakult legmagasabb piaci áron. A gazdaság saját tárolókapaci­tása 3500 tonna, ehhez bérel­nek még további 2000 tonnát, hogy az egész termést be tud­ják tárolni. Boldizsár Beáta niuk, hogy végezzenek. 640 hektáron vetettek kukoricát; reményeik szerint ez adja majd bevételüknek felét. Ja­kab János elnök örömmel mondta: ez eddigi termésho­zam biztató, nyolc és fél tonna volt hektáronként. A szárszói Balatoni Szőlős­kert Szövetkezet dolgozói ott­hon pihennek, csak néhányan mentek ki a szakadó esőben a szőlőbe. Fenyvesi Henrik elnök elmondta: 150 fős brigádjuk áll, mert nem tud szüretelni. Teg­nap fogyott volna el a napra­forgó, a kukoricának még neki sem tudtak állni. Tavaly a hó alól szedték össze. Igaz: elve­tettek már 250 hektár árpát, an­nak jól jön az eső. A paraszt azt mondta régen: az eső nem csinál szegénysé­get. De az októberi eső azért nem éppen aranyat ér... Czene Attila Esőmosta aratás Jövőre nem lesz értékesítési gond Sikeres szüret a dél­balatoni borvidéken A Balaton déli partján élő emberek ősz elején mennek szabadságra és többnyire munkával töltik a pihenő időt. A családok ilyentájt kalákában szüretelnek. Ahhoz, hogy va­laki leszedje a saját termést, hetekig járja a határt vissza­adni a segítséget. Az idei év különösen szerencsés a dél-balatoni borvidéken. A BB Borgazdasági Rt az ország legnagyobb szőlő- és borgazdasága 2200 hektáros területet fog át, amelyből ma már mindössze 400 hektár a saját tulajdona, a többi zöm­mel magánültetvény, kevés szövetkezeti területtel. A nagyvállalat kötelező techno­lógiára alapozott kétoldalú termelési szerződésekkel dol­gozik együtt háromezer gaz­dával a minőségi termesztés kölcsönös érdekében, úgy, hogy 1400 hektáron gépi és anyagi szolgáltatást is vállal. Ennek köszönhetően igen jó kultúrállapotban vannak az it­teni szőlőültetvények. Termé­szetesen a cég garantálja az átvételt erről a területről, és Szendrődy Győző, a BB Bor- gazdasági Rt. kertészeti igaz­gatója azt is elmondta, hogy az árjegyzékük a legkedve­zőbb az országban, az összes fajtát figyelembe véve az átla­gár kilogrammonként 21 forint. Az „ideálishoz közeli” ter­mésre számítanak, összesen 23 ezer tonnára, ami 10 tonna fölötti átlagtermést jelent hek­táronként. A megállapodás szerint november-december­ben az ár kétharmadát fizetik a termesztőknek, a többit márciusban. A legfontosabb, hogy jó fizető a BB az elhú­zódó privatizáció és magas hi­telei ellenére. Az idei szüret fi­nanszírozására maga a pénz­ügyminiszter Békési László vállalt garanciát. Évtizedek óta az idei az első év, amikor egyes területeken szőlőhiány mutatkozik, és a Dél-Balaton vidékéről, amely 3500 hektáros szőlőterületet foglal magába, elvándorolt a szakemberek becslése szerint 4,5 ezer tonna termés más vi­dékekre, zömmel az Alföldre, „nem a legtisztességesebb” árajánlatokkal. Az is könnyen megjósol­ható, hogy jövőre — hosszú idő után először — nem lesz értékesítési gond a borpiacon, még hiányra is lehet számí­tani. A BB Borgazdasági Rt újra hódít a FÁK országaiban, de Nyugaton az angol, ameri­kai és a svéd piacon igen népszerű. G. M. Lezárják a záhonyi Tisza-hidat Felújítás 300 millióért A tervek szerint 1995-ben felújítás miatt lezárják a záhonyi Tisza-hidat, s emiatt fél évig szünetel majd a közúti forgalom a záhony-csapi határállomáson. Ezt Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter erősítette meg Kisvárdán. A tárca irányítója elmondta: a mintegy 300 millió forintba ke­rülő hídfelújítás időszakára a Magyarország-Ukrajna közötti közúti forgalmat Beregsurány­Asztély határátkelőhelyre tere­lik. Mielőtt azonban a hídlezá- rást elrendelik, részletesen megvizsgálják, milyen intézke­désekre van szükség az új út­vonalon a 41 -es számú főúton a biztonságos közlekedés megőr­zéséhez. A miniszter megígérte, mindenkit megnyugtató terveket dolgoznak majd ki, hiszen a szakemberek tisztában vannak azzal, mennyire zsúfolt jelenleg is a 41-es út. Háromszázmilliárd dollár hatezer programra Öt ven éves a Világbank Környezetkárosító beruházásokat finanszíroznak? — Olajtermelés korszerűsítése hitellel Október elején, a kivételesen nem Washingtonban, ha­nem Madridban tartott évi közgyűlés egyúttal a Világbank 50. születésnapja is volt. Az intézményt, teljes és hivatalos nevén a Nemzetközi Építési és Fejlesztési Bankot a háború után azért hozták létre, hogy — javarészt a fejlett országok pénzéből — segítsék az elmaradottak fejlődését. Fél évszázad alatt mammut intézménnyé fejlődött: hatezer programra mintegy 300 milli­árd dollárt fordított. Washing­toni központjának többezer, ki­tűnően fizetett munkatársa nemrég költözött egy több­száz millió dolláros költséggel felépített új irodapalotába. A bírálók azonban nem is első­sorban ezt minősítik pazarlás­nak, hanem azt vetik az in­tézmény vezetőinek szemére, hogy sorozatban olyan beru­házásokat támogattak, ame­lyek súlyosan károsítják a környezetet. E vélemények szerint bűn volt például óriási duzzasztó­gátak építését finanszírozni Braziliában, Indiában, Thaiföl- dön. A következmény: termő- területek, városok, falvak el­árasztása, ami miatt 2,5 millió embernek kellett elhagynia a „felfejlesztett” vidékeket. Az indiai, összesen 11 milliárd dolláros költséggel épülő Narmada-gátra 15 éven át adott pénzt a Világbank, mire belátták, hogy az erőmű a környezetet veszélyezteti — így azután tavaly leállították végre a hiteleket. Egy másik riasztó példa: Brazília félmilli- árd dollárt kapott, hogy meg­épülhessen az Amazon-vidéki őserdőt átszelő autópálya. Ezáltal azonban a világ egyik utolsó, érintetlen természeti környezetébe is behatoltak a telepesek s olyan ütemben égetik fel az őserdőket, hogy az jelentősen hozzájárul a Földön az „üvegház-effektus” kialakulásához, a légkör sú­lyos veszélyekkel fenyegető felmelegedéséhez. Preston vezérigazgató, aki 1989-ben a tekintélyes New York-i Morgan Bankház éléről került a Világbankhoz, elis­meri, hogy valóban voltak té­vedéseik, ám mindez már tör­ténelem. A hiteleket most sok­kal gondosabban készítik elő, ennek egyik jele, hogy koráb­ban 3, jelenleg viszont már 300 környezetvédelmi szak­ember dolgozik az intézmény­nél. A legújabb projektek haszna aligha vitatható: jó fél milliárd dollárt szánnak az orosz olajtermelés korszerűsí­tésére, csaknem ugyannyit kap a lengyel gazdaság, s je­lentős világbanki hiteleket él­vez Magyarország is. A közel- keleti megbékélést szolgálja, hogy 2.4 milliárd dolláros hite­lekkel fejlesztik a nyugati par­tot és a Gaza-övezetet. Míg a hitelpolitikát vitatják, azt senki nem vonja kétségbe, hogy az ENSZ-bank példásan gazdálkodik: az elmúlt évti­zedben rendszeresen évi egymilliárd dolláros többlettel zárta mérlegét, a felhalmozott tartalékok pedig elérik a tizen­hat milliárdot. S történik ez annak ellenére, hogy nem egy fejlődő ország a legszegé­nyebbek soraiból évek, sőt év­tizedek óta nem törleszti a ré­gen felvett, nagyösszegű hite­leket. Heltai András Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1994. október 7. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1994.05. 27. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 98,37 98,55 21,58 29,66 1994/B 96,67 96,88 14,05 30,03 1995/A 87,80 88,48 0,04 28,87 1995/B 87,02 87,76 15,32 28,56 1995/C 94,89 95,20 11,89 30,32 1995/F 91,03 91,61 4,52 29,57 1995/G 92,15 92,79 3,10 29,27 1995/H 92,15 92,84 1,44 28,89 1996/A 83,75 85,11 12,79 25,90 1996/B 88,42 89,31 12,37 27,98 1996/C 88,14 89,07 11,46 27,83 1996/F 87,17 88,25 6,86 27,03 1996/H 95,56 96,67 11,99 27,29 1997/C 81,65 83,07 10,25 25,90 1997/D 101,50 103,50 19,23 1997/E 102,00 103,00 1,66 1997/H 96,03 97,76 9,11 25,90 1997/J 99,00 100,00 7,48 1997/K 98,00 98,70 4,73 1998/A 99,00 100,00 14,49 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott ka­mat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft név­értékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelen­tenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az el­adási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents