Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-08 / 211. szám

1994. szeptember 8., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Gépmustra az atádi Agrokémiánál Sokuknak alkalmi munka sem jut Kipusztulófélben a Kispuszta Munkalehetőség Lábodon Lábodi munkanélküliek dol­goznak a Barcsot Nagyatád­dal összekötő telefonvezeték megépítésén. A falut átszelő telefonvezetékre a települést csak jövőre kötik rá. A hálózat­fektetésnél három hétig húsz munkanélkülit foglalkoztat a Matáv egyik alvállalkozója. Erre az időre az állás nélküliek kikerülnek az önkormányzat szociális ellátási rendszeré­ből, csökkentve ezzel a helyi költségvetés kiadásait is. Alapítók aranylakodalma Ötvenév után újra házas­ságkötésre jelent meg a nagyatádi római katolikus templomban Szabó János és felesége Magyar Margit. A fél évszázada megkötött frigyet közeli hozzátartozók, ismerő­sök előtt erősítették meg. A családi ünnepségen köszön­tötte őket lánya, veje és uno­kája. Részt vettek az összejö­vetelen a nagyatádi Őszi Nap­fény nyugdíjas klub képviselői is. Az eseményről szívesen emlékezett meg a közösség is, hiszen mindketten alapító tagjai a nyugdíjas klubnak. Tetőfelújítás a lila iskolában Éppen az iskolakezdésre készült el Nagyatádon a 2.sz. iskola tetőfelújítása. A nyír­egyházi NIVO 90 Kft nyerte el a munka elvégzésére a jogot. A beruházás 3,8 millió forintba került. Ennek keretében elvé­gezték a második emelet és az aula fölötti tető teljes szige­telését, kicserélték a bádogo­kat. Elvégezték a villámhárító rendszer felújítását és a mun­kálatokkal együttjáró kőműves munkákat is. Az elvégzett 1500 négyzetméteres tetőszi­getelés után csak a tornate­rem feletti tető vár felújításra. Képeslap Rinyabesenyőről Nemrégiben adta ki me­gyénk egyik kistelepülése az őt bemutató képeslapot. A Ri- nyabesenyőt megörökítő szí­nes képes levelezőlapon a falu legismertebb épületei ta­lálhatók: aki megkapja az üd­vözlő lapot, az láthatja a mű­emlék jellegű katolikus temp­lom oltárát és külső képét egyaránt, valamint az iskolát, a közösségi házat és a bevá­sárlóközpontot. Rendezték az ügyeleti díjakat Rendezték a nagyatádi kór­házban az eddig rendkívül alacsony ügyeleti és készen­léti díjakat. A közalkalmazotti törvény értelmében módosí­tották a műszak- és túlórapót­lékokat is. Ezzel az intézke­déssel a módosított díjak kö­vetik az alapbért, és a kórház vezetése azt is el akarja érni, hogy a havi ügyeletek száma hat fölé ne emelkedjen. A hét­végi ügyeletekre differenciált pótlékot számítanak. A 10-50 hektáros újgazdák igényeire építve kezdte el ta­vasszal a nagyatádi Agroké­mia forgalmazni az ilyen terü­letnagyságon gazdaságosan használható növényvédőgé­peket. Most ősszel már a far­mergazdaságoknak is ajánlják a gabonavető és műtrágya­szóró gépek mellett a szárzú­zókat, a kombinátorokat és az ekéket is. — Mára tiszta profilt alakí­Lászlómajorban alig élnek többen száznál. A kis zsákte­lepülésről jó időben át lehet menni Bogátpusztára. Itt szü­letett Árvái János, aki éppen harminc éve költözött László- majorba. Családi házat épí­tett, nyugdíjba is innen ment. Élete végleg a faluhoz kötő­dött, melyet ma már úgy em­legetnek, hogy Segesd meg­különböztetett külterülete. Úgy ismeri a települést, mint a te­nyerét. Fejből számolja össze az itt lakókat, amikor számu­kat kérdezem. — Az egy sor utcában 112-en élünk. Sajnos, az öre­gek már kihaltak, sokan van­nak egyedül — mondja, s rög­tön hozzáteszi: a nyolc iskolás és öt óvodás gyerek némi vi­gaszt jelent a továbbélésben. A megyében másodikként alakult meg Lábodon az Ezüstfenyő Erdőbirtokos- ság. Az egy és két hektáros erdők mellett megtalálhatók tíz és harminc hektáros egy­befüggő erdőtulajdonok is. A tizenkét tulajdonos alapsza­bályt fogadott el működése idejére. A Lábod határában meg­vásárolt erdőterületek gaz­dái nem osztatlan közöst akarnak, hanem azt, hogy mindenki a saját területét érezze magáénak. Azt, amit megvásárolt. így a megmű­velt erdőknek „igazi” gazdái lesznek. — Több éve nincsenek művelve ezek az erdők, s a tottunk ki — mondta Major László igazgató. Eddig a tala­jelőkészítéstől a vetésig tartott a gépkínálat. Ezt az őszi beta­karítási munkákra több más­sal is kiegészítettük. A kuko­rica betakarításához verseny- képes áron csőtörőket is hoz­tunk a hazai piacra. A kft gépei nagyrészét szlo­vén gyáraktól szerzi be. Az ol­csó keleti és a méregdrága nyugati gépek között megta­Lepusztulóban vannak a régi szövetkezeti épületek, gazdát­lanok más területek is. Nem érti miért van ez így. A településen ő a „mindenes”. Képviseli az itt élőket, kezeli a 24 palackból álló gázcserete­lepet. Ő a szövetkezet dará­lósa, rendezi a közterületeket. Kaszál, intézi az autóbuszfor­dulóban most felújításra ke­rülő többcélú épület munkála­tait is. Mindezt csekély ellen­szolgáltatás fejében, de ez is jól jön az amúgy sem magas nyudíjához. Négy gyereke van, mind­egyikük itt él. Ilona lánya a he­lyi öregeknek főz, a többiek is munkájuk révén akarnak megélni. A család gyökeret vert Lászlómajorban... (Németh) bürokrácia útvesztői után csak most tudjuk megkez­deni azokat a munkákat, me­lyeket már korábban el kel­lett volna végezni — mondta Fódi János , az erdőbirtokos- ság elnöke. — Hosszabb tá­von haszonra nem számítha­tunk, mert az erdőtisztítás sok pénzt emészt fel. Erdőtörvény egyelőre nincs. A 207 hektáron működő erdő- birtokosság tagjai azt mond­ják: ne féltsék tőlük az erdőt, ők gazdái is lesznek, nemcsak használói. Hagyják őket dol­gozni. Bíznak abban, hogy a közösen elfogadott alapsza­bály egybevág majd a tör­vénnyel. A munkákat a tíz évre szóló ütemtervek alapján Mi van belül? lálták az árban megfelelőt. Az elmúlt héten Berzencén, a hé­ten már Mikében mutatták be a finn Juko burgonyaszedőt, s a próbaüzem jól sikerült. A kft ígéri, hogy lesz bálá­zógép és 32 lóerős kistraktor is, a tavasszal pedig nagytel­jesítményű burgonyaültető és pneumatikus kukoricavetőgé­pet is forgalmaznak. Temető­karbantartás közhasznú munkásokkal Közhasznú munkások végzik Csurgón a temetők karbantartását. Az önkormányzat ebben , az évben a ravatalozó épüle­tek felújítására, kerítések és a temetői utak építésére há­rom millió forintot biztosított. A beruházásokat folyamato­san végzik. Elkészült az alsoki temető sóderes útja és a Nagyváthy utcai temető ravatalozó épü­letének tetőszigetelése, ahol még a homlokzatot is tata­rozzák és festenek. Tervezik még a városi útépítésekkel együtt a Jókai utcai központi és a Nagy­váthy temetőkben az utak aszfaltozását, téraszfalt ké­szítését és járdák építését. végzik, ahol a tulajdonosok részére rögzítették a legfonto­sabb tennivalóik. Az engedé­lyezett fakitermelések során elsősorban a községet akarják ellátni tűzifával, az ipari fát majd a piacon értékesítik. Sajnálják az eddig is elvesz­tegetett időt. Később tervezik a fa feldolgozását. Elmondta az elnök még azt is, hogy az eddigieknél jobb gazdái kí­vánnak lenni az erdőnek. Pót­lásáról már saját szaporító­anyag birtokában gondoskod­nak. Az erdőtörvény megjelené­séig olyan kérdésekre is fel­eletet kell adni, mint a vadvé­delem és vadásztatás. (Németh) Tíz család három teljesen lepusztult házban lakik Kis- pusztán. A házaknak már az ottlakók szerint sincs gazdája. Lakbért nem fizetnek, csak a villannyal kell elszámolni a Dédász-nak. A volt tsz laká­sokban élőkre itt-ott már rá­szakad a tető. Az üres lakáso­kon az ajtókat lezárták, ahol nincs, ott bedeszkázták vagy a szél lengeti a kiszögeit ron­gyokat. — Azért lakom itt, hogy ne kelljen bejárnom az alkalmi munkákra sem a pusztára — mondja Mátés István, aki öt éve él már ezen a helyen. Gazdálkodni nem tudunk, vá­sárolni Atádra és Kivadárra já­runk. Persze, amire telik. Az egyik helyről zene szól, tudatva velünk, hogy egy agg­legény is itt lakik. Sokuknak még alkalmi munka sem jut. Tóthék 30 éve élnek ezen a helyen. Jobb időket is megél­Harmincöt év elmúltával találkozott egy osztályfőnöki órán az a tizennyolc „öreg diák”, aki annak idején a nagyatádi gimnáziumban a harmadik évfolyamon vég­zett. Osztályfőnökük akkor Knapp Ottó volt, aki most az intézmény igazgatója. Még a húsz éves találkozójukat is megtartották, de az újabbra 15 évet kellett várni. — A régi autószerviz he­lyén folyt a tanítás az ötve­nes évek végén — emléke­zik vissza az akkori időkre Mohári Jenő, az osztály egyik volt diákja. — Négy osztály volt, úgy éltünk, mint egy család. A tanárok és di­ákok között mindössze 5-6 év különbség volt. Tanított bennünket a korábbi igaz­gató Varga József is. Az 1959-ben végzett gim­nazisták nagyrésze tovább­tanult és az osztály több mint fele pedagógus lett. Nem vé­Hatvanan vettek részt azon a mezőgazdasági fórumon, amelyre a helyi és környékbeli kistermelőket, mezőgazdasági szakembereket és forgalma­zókat hívtak meg. A szövetke­zetek ajánlásokat tettek a ház­Már négyéves korában a menekültek keserű kenyerét ette a horvát származású Perin Martina. Egy szál ruhában hagyta el a család pélmonostori otthonát három évvel ezelőtt, s került a nagyatádi menekülttá­borba. A kislány az idén kezdi el az általános iskolát. Megta­nult magyarul és egy jóakarójuk nemrég saját otthonába fo­gadta a családot. Senkijük sincs, magukra támaszkodhat­nak csak. A családfő elvállal minden munkát: havonta 12 ezer forintból kell hármuknak élniük. Elhagyták a tábort több mint egy hónapja, hogy a gye­rek elismert bizonyítványt tek már. — Régen nagyon jó helyünk volt itt, tartottunk disznókat is, ma már csak né­hány baromfira futja. Kis ker­tünkben valami még terem, de velünk nem törődik már senki — panaszkodik Tóth Sán- dorné. Az ura éppen alszik: éj­jeliőr a gatternél. Örül, hogy van még munkája. Fiúk is itt él, a nagyatádi konzervgyár­ban dolgozik már huszonöt éve. Ketten kilencezer forintot kapnak. Tóth Sándorné hetvenöt éves, nem kívánkozik már se­hova sem. Négy gyereket ne­velt fel. Rájuk ma is büszke. Már nem szeret itt lakni, bizo­dalma fiában van. A puszta még él, de minden nap egy lépést jelent a kihalás felé. A tető kifoltozása, egy ke­rítésdeszka beszögelése csak a látszata annak, hogy a tíz család itt is akar maradni... Németh I. letlenül történt mindez, ugyanis a fiatal nevelők megszerettették velük a ta­nári pályát. Tanítanak többen zeneiskolában, vannak kö­zöttük szakközépiskola igaz­gatók és testnevelő tanárok. Eljött az ország másik feléből a sikeres vállalkozó és lett közöttük gyermekfőorvos is. Az emlékek felidézése után előkerültek a régi fény­képek. A diákcsínyek mellett olyan szerelem is szövődött, melyből egy házasság szüle­tett. Hárman viszont már nem jöhettek el a találkozóra... Rájuk is emlékezve megko­szorúzták egy tanáruk és egy osztálytársuk sírját. Mint mondták, megszer­vezik a negyvenéves találko­zót, bár azt is fontolgatták, hogy az idő távlatában talán már évente is megrendezik azt az osztályfőnöki órát. (Németh) táji gazdálkodásra, a Dombó­vári Vetőmagtermelő Vállalat fajtaválasztékával és áraival ismertette meg a hallgatókat. Gelencsér Lajos a kadarkúti szövetkezet elnöke hasznosnak ítélte a szakmai találkozót. kaphasson a Babay iskolában. Az iskolakezdés Martinának is nehéz. Tankönyveket méltá­nyossági alapon kértek. Több pártfogójuk is van, így köny- nyebb lesz elviselni a nehézsé­geket. Az elmúlt három év nem múlt el nyomtalanul az életük­ben. Sokat kijártak a városba, a Budai vendéglősök szinte gye­rekükként fogadták és csokolá­déval, szendviccsel, üdítővel kínálták. Lassan a város gye­reke lett. Martina megnőtt, most önálló diákként kezdte az isko­lát. Itt Magyarországon. Azt, hogy valaha is folytatja-e Pél- monostoron, igazán csak re­mélni lehet. (Németh) Éppen harminc éve költözött ide A lászlómajori „mindenes” Alapítványt fogadott el a 12 tulajdonos Erdőbirtokosság Lábodon Segítség a menekült családnak Magyar iskolába jár a horvát kislány Atádi gimnazisták találkozója 35 éve érettségiztek Mezőgazdasági fórum

Next

/
Thumbnails
Contents