Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-08 / 211. szám
1994. szeptember 8., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Gépmustra az atádi Agrokémiánál Sokuknak alkalmi munka sem jut Kipusztulófélben a Kispuszta Munkalehetőség Lábodon Lábodi munkanélküliek dolgoznak a Barcsot Nagyatáddal összekötő telefonvezeték megépítésén. A falut átszelő telefonvezetékre a települést csak jövőre kötik rá. A hálózatfektetésnél három hétig húsz munkanélkülit foglalkoztat a Matáv egyik alvállalkozója. Erre az időre az állás nélküliek kikerülnek az önkormányzat szociális ellátási rendszeréből, csökkentve ezzel a helyi költségvetés kiadásait is. Alapítók aranylakodalma Ötvenév után újra házasságkötésre jelent meg a nagyatádi római katolikus templomban Szabó János és felesége Magyar Margit. A fél évszázada megkötött frigyet közeli hozzátartozók, ismerősök előtt erősítették meg. A családi ünnepségen köszöntötte őket lánya, veje és unokája. Részt vettek az összejövetelen a nagyatádi Őszi Napfény nyugdíjas klub képviselői is. Az eseményről szívesen emlékezett meg a közösség is, hiszen mindketten alapító tagjai a nyugdíjas klubnak. Tetőfelújítás a lila iskolában Éppen az iskolakezdésre készült el Nagyatádon a 2.sz. iskola tetőfelújítása. A nyíregyházi NIVO 90 Kft nyerte el a munka elvégzésére a jogot. A beruházás 3,8 millió forintba került. Ennek keretében elvégezték a második emelet és az aula fölötti tető teljes szigetelését, kicserélték a bádogokat. Elvégezték a villámhárító rendszer felújítását és a munkálatokkal együttjáró kőműves munkákat is. Az elvégzett 1500 négyzetméteres tetőszigetelés után csak a tornaterem feletti tető vár felújításra. Képeslap Rinyabesenyőről Nemrégiben adta ki megyénk egyik kistelepülése az őt bemutató képeslapot. A Ri- nyabesenyőt megörökítő színes képes levelezőlapon a falu legismertebb épületei találhatók: aki megkapja az üdvözlő lapot, az láthatja a műemlék jellegű katolikus templom oltárát és külső képét egyaránt, valamint az iskolát, a közösségi házat és a bevásárlóközpontot. Rendezték az ügyeleti díjakat Rendezték a nagyatádi kórházban az eddig rendkívül alacsony ügyeleti és készenléti díjakat. A közalkalmazotti törvény értelmében módosították a műszak- és túlórapótlékokat is. Ezzel az intézkedéssel a módosított díjak követik az alapbért, és a kórház vezetése azt is el akarja érni, hogy a havi ügyeletek száma hat fölé ne emelkedjen. A hétvégi ügyeletekre differenciált pótlékot számítanak. A 10-50 hektáros újgazdák igényeire építve kezdte el tavasszal a nagyatádi Agrokémia forgalmazni az ilyen területnagyságon gazdaságosan használható növényvédőgépeket. Most ősszel már a farmergazdaságoknak is ajánlják a gabonavető és műtrágyaszóró gépek mellett a szárzúzókat, a kombinátorokat és az ekéket is. — Mára tiszta profilt alakíLászlómajorban alig élnek többen száznál. A kis zsáktelepülésről jó időben át lehet menni Bogátpusztára. Itt született Árvái János, aki éppen harminc éve költözött László- majorba. Családi házat épített, nyugdíjba is innen ment. Élete végleg a faluhoz kötődött, melyet ma már úgy emlegetnek, hogy Segesd megkülönböztetett külterülete. Úgy ismeri a települést, mint a tenyerét. Fejből számolja össze az itt lakókat, amikor számukat kérdezem. — Az egy sor utcában 112-en élünk. Sajnos, az öregek már kihaltak, sokan vannak egyedül — mondja, s rögtön hozzáteszi: a nyolc iskolás és öt óvodás gyerek némi vigaszt jelent a továbbélésben. A megyében másodikként alakult meg Lábodon az Ezüstfenyő Erdőbirtokos- ság. Az egy és két hektáros erdők mellett megtalálhatók tíz és harminc hektáros egybefüggő erdőtulajdonok is. A tizenkét tulajdonos alapszabályt fogadott el működése idejére. A Lábod határában megvásárolt erdőterületek gazdái nem osztatlan közöst akarnak, hanem azt, hogy mindenki a saját területét érezze magáénak. Azt, amit megvásárolt. így a megművelt erdőknek „igazi” gazdái lesznek. — Több éve nincsenek művelve ezek az erdők, s a tottunk ki — mondta Major László igazgató. Eddig a talajelőkészítéstől a vetésig tartott a gépkínálat. Ezt az őszi betakarítási munkákra több mással is kiegészítettük. A kukorica betakarításához verseny- képes áron csőtörőket is hoztunk a hazai piacra. A kft gépei nagyrészét szlovén gyáraktól szerzi be. Az olcsó keleti és a méregdrága nyugati gépek között megtaLepusztulóban vannak a régi szövetkezeti épületek, gazdátlanok más területek is. Nem érti miért van ez így. A településen ő a „mindenes”. Képviseli az itt élőket, kezeli a 24 palackból álló gázcseretelepet. Ő a szövetkezet darálósa, rendezi a közterületeket. Kaszál, intézi az autóbuszfordulóban most felújításra kerülő többcélú épület munkálatait is. Mindezt csekély ellenszolgáltatás fejében, de ez is jól jön az amúgy sem magas nyudíjához. Négy gyereke van, mindegyikük itt él. Ilona lánya a helyi öregeknek főz, a többiek is munkájuk révén akarnak megélni. A család gyökeret vert Lászlómajorban... (Németh) bürokrácia útvesztői után csak most tudjuk megkezdeni azokat a munkákat, melyeket már korábban el kellett volna végezni — mondta Fódi János , az erdőbirtokos- ság elnöke. — Hosszabb távon haszonra nem számíthatunk, mert az erdőtisztítás sok pénzt emészt fel. Erdőtörvény egyelőre nincs. A 207 hektáron működő erdő- birtokosság tagjai azt mondják: ne féltsék tőlük az erdőt, ők gazdái is lesznek, nemcsak használói. Hagyják őket dolgozni. Bíznak abban, hogy a közösen elfogadott alapszabály egybevág majd a törvénnyel. A munkákat a tíz évre szóló ütemtervek alapján Mi van belül? lálták az árban megfelelőt. Az elmúlt héten Berzencén, a héten már Mikében mutatták be a finn Juko burgonyaszedőt, s a próbaüzem jól sikerült. A kft ígéri, hogy lesz bálázógép és 32 lóerős kistraktor is, a tavasszal pedig nagyteljesítményű burgonyaültető és pneumatikus kukoricavetőgépet is forgalmaznak. Temetőkarbantartás közhasznú munkásokkal Közhasznú munkások végzik Csurgón a temetők karbantartását. Az önkormányzat ebben , az évben a ravatalozó épületek felújítására, kerítések és a temetői utak építésére három millió forintot biztosított. A beruházásokat folyamatosan végzik. Elkészült az alsoki temető sóderes útja és a Nagyváthy utcai temető ravatalozó épületének tetőszigetelése, ahol még a homlokzatot is tatarozzák és festenek. Tervezik még a városi útépítésekkel együtt a Jókai utcai központi és a Nagyváthy temetőkben az utak aszfaltozását, téraszfalt készítését és járdák építését. végzik, ahol a tulajdonosok részére rögzítették a legfontosabb tennivalóik. Az engedélyezett fakitermelések során elsősorban a községet akarják ellátni tűzifával, az ipari fát majd a piacon értékesítik. Sajnálják az eddig is elvesztegetett időt. Később tervezik a fa feldolgozását. Elmondta az elnök még azt is, hogy az eddigieknél jobb gazdái kívánnak lenni az erdőnek. Pótlásáról már saját szaporítóanyag birtokában gondoskodnak. Az erdőtörvény megjelenéséig olyan kérdésekre is feleletet kell adni, mint a vadvédelem és vadásztatás. (Németh) Tíz család három teljesen lepusztult házban lakik Kis- pusztán. A házaknak már az ottlakók szerint sincs gazdája. Lakbért nem fizetnek, csak a villannyal kell elszámolni a Dédász-nak. A volt tsz lakásokban élőkre itt-ott már rászakad a tető. Az üres lakásokon az ajtókat lezárták, ahol nincs, ott bedeszkázták vagy a szél lengeti a kiszögeit rongyokat. — Azért lakom itt, hogy ne kelljen bejárnom az alkalmi munkákra sem a pusztára — mondja Mátés István, aki öt éve él már ezen a helyen. Gazdálkodni nem tudunk, vásárolni Atádra és Kivadárra járunk. Persze, amire telik. Az egyik helyről zene szól, tudatva velünk, hogy egy agglegény is itt lakik. Sokuknak még alkalmi munka sem jut. Tóthék 30 éve élnek ezen a helyen. Jobb időket is megélHarmincöt év elmúltával találkozott egy osztályfőnöki órán az a tizennyolc „öreg diák”, aki annak idején a nagyatádi gimnáziumban a harmadik évfolyamon végzett. Osztályfőnökük akkor Knapp Ottó volt, aki most az intézmény igazgatója. Még a húsz éves találkozójukat is megtartották, de az újabbra 15 évet kellett várni. — A régi autószerviz helyén folyt a tanítás az ötvenes évek végén — emlékezik vissza az akkori időkre Mohári Jenő, az osztály egyik volt diákja. — Négy osztály volt, úgy éltünk, mint egy család. A tanárok és diákok között mindössze 5-6 év különbség volt. Tanított bennünket a korábbi igazgató Varga József is. Az 1959-ben végzett gimnazisták nagyrésze továbbtanult és az osztály több mint fele pedagógus lett. Nem véHatvanan vettek részt azon a mezőgazdasági fórumon, amelyre a helyi és környékbeli kistermelőket, mezőgazdasági szakembereket és forgalmazókat hívtak meg. A szövetkezetek ajánlásokat tettek a házMár négyéves korában a menekültek keserű kenyerét ette a horvát származású Perin Martina. Egy szál ruhában hagyta el a család pélmonostori otthonát három évvel ezelőtt, s került a nagyatádi menekülttáborba. A kislány az idén kezdi el az általános iskolát. Megtanult magyarul és egy jóakarójuk nemrég saját otthonába fogadta a családot. Senkijük sincs, magukra támaszkodhatnak csak. A családfő elvállal minden munkát: havonta 12 ezer forintból kell hármuknak élniük. Elhagyták a tábort több mint egy hónapja, hogy a gyerek elismert bizonyítványt tek már. — Régen nagyon jó helyünk volt itt, tartottunk disznókat is, ma már csak néhány baromfira futja. Kis kertünkben valami még terem, de velünk nem törődik már senki — panaszkodik Tóth Sán- dorné. Az ura éppen alszik: éjjeliőr a gatternél. Örül, hogy van még munkája. Fiúk is itt él, a nagyatádi konzervgyárban dolgozik már huszonöt éve. Ketten kilencezer forintot kapnak. Tóth Sándorné hetvenöt éves, nem kívánkozik már sehova sem. Négy gyereket nevelt fel. Rájuk ma is büszke. Már nem szeret itt lakni, bizodalma fiában van. A puszta még él, de minden nap egy lépést jelent a kihalás felé. A tető kifoltozása, egy kerítésdeszka beszögelése csak a látszata annak, hogy a tíz család itt is akar maradni... Németh I. letlenül történt mindez, ugyanis a fiatal nevelők megszerettették velük a tanári pályát. Tanítanak többen zeneiskolában, vannak közöttük szakközépiskola igazgatók és testnevelő tanárok. Eljött az ország másik feléből a sikeres vállalkozó és lett közöttük gyermekfőorvos is. Az emlékek felidézése után előkerültek a régi fényképek. A diákcsínyek mellett olyan szerelem is szövődött, melyből egy házasság született. Hárman viszont már nem jöhettek el a találkozóra... Rájuk is emlékezve megkoszorúzták egy tanáruk és egy osztálytársuk sírját. Mint mondták, megszervezik a negyvenéves találkozót, bár azt is fontolgatták, hogy az idő távlatában talán már évente is megrendezik azt az osztályfőnöki órát. (Németh) táji gazdálkodásra, a Dombóvári Vetőmagtermelő Vállalat fajtaválasztékával és áraival ismertette meg a hallgatókat. Gelencsér Lajos a kadarkúti szövetkezet elnöke hasznosnak ítélte a szakmai találkozót. kaphasson a Babay iskolában. Az iskolakezdés Martinának is nehéz. Tankönyveket méltányossági alapon kértek. Több pártfogójuk is van, így köny- nyebb lesz elviselni a nehézségeket. Az elmúlt három év nem múlt el nyomtalanul az életükben. Sokat kijártak a városba, a Budai vendéglősök szinte gyerekükként fogadták és csokoládéval, szendviccsel, üdítővel kínálták. Lassan a város gyereke lett. Martina megnőtt, most önálló diákként kezdte az iskolát. Itt Magyarországon. Azt, hogy valaha is folytatja-e Pél- monostoron, igazán csak remélni lehet. (Németh) Éppen harminc éve költözött ide A lászlómajori „mindenes” Alapítványt fogadott el a 12 tulajdonos Erdőbirtokosság Lábodon Segítség a menekült családnak Magyar iskolába jár a horvát kislány Atádi gimnazisták találkozója 35 éve érettségiztek Mezőgazdasági fórum
