Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-07 / 210. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. szeptember 7., szerda Vietnami félelem A vietnami külügyminiszter felszólította Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt és Ogata Sza- dakót, az ENSZ menekültügyi főbiztosát, hogy védjék meg a Kambodzsában élő vietnami lakosság jogait. A levélben az áll, hogy a bevándorlásra vonatkozó új kambodzsai törvények ellentmondanak a nemzetközi jognak. A Kambodzsában élő vietnami etnikum deportálások és a vörös khmerek terrorakcióinak áldozatává válhat. Orosz Nato javaslat Egy ismert orosz liberális politikus szorgalmazta, hogy Moszkva mihamarabb kérje tagfelvételét a NATO-ba. Borisz Fjodorov volt pénzügyminiszter, parlamenti képviselő úgy vélekedett, hogy Moszkva nem érezné magát biztonságban egy jelentősen kibővített NATO szomszédságában. Oroszország távol maradása az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéből gyengítené a Nyugat kollektív biztonsági rendszerét. Moszkvának ezért mihamarabb be kell nyújtania hivatalos tagfelvételi kérelmét. Lekaszabolt hívők Burundiban ismeretlen fegyveresek támadást intéztek egy katolikus templomban imádkozó hívők ellen: kilencen meghaltak és tizenheten megsebesültek. Az egyik támadó a templom épületében lőtt agyon három embert, miközben bozótvágó késekkel felfegyverzett társai az épület előtt hat hívőt kaszaboltak halálra, és többeket megsebesítettek. Halálos buszkarambol Tizenketten meghaltak és tizenegyen megsebesültek tegnap Törökország déli részén egy szakadékba zuhant autóbusz utasai közül. Mint az Anadolu török hírügynökség jelentette, a jármű sofőrje valószínűleg figyelmetlenül vezetett, a busz ennek következtében letért az útról és a mélybe fordult. Hazatérnek a ruandaiak Naponta tízezer ruandai menekült tér vissza hazájába — jelentette ki tegnap Brazza- ville-ben a ruandai egészség- ügyi miniszter. A miniszter szerint a Zaire-ben élő ruandaiak félnek visszatérni országukba. Több mint másfél millió, főként hutu törzsbeli ruandai tartózkodik még a Zaire keleti részén lévő Goma és Bukavu térségében. Új polgármester Bécsben Michael Haupl lesz november 7-től Bécs új polgármestere, miután Helmut Zilk bejelentette, hogy távozik tisztségéből. A távozó polgármester maga tett javaslatot utódjára az Osztrák Szociáldemokrata Párt bécsi elnökségének. Bár a hivatalos polgármester-választás csak november 7-én lesz, a döntés véglegesnek tekinthető. Női rendőrképző Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke Gázában megnyitotta az első női rendőrtisztképző tanfolyamot. Nyolc- vanan iratkoztak be a héthetes kurzusra. A hölgyeket a kiképzés után különböző feladatokra osztják be, a közigazgatástól a közlekedésirányításig. Harcokban gyökerező török-magyar barátság A szigetvári vár megtekintése után érkezett a Magyar- Török Barátság parkjába tegnap délután Süleyman De- mirel, a Török Köztársaság elnöke, aki azért jött az egykori „harctérre”, hogy leleplezze Metin Yurdanur monumentális alkotását. A török és a magyar himnusz elhangzása után Darázsi Mátyás, Szigetvár polgármestere köszöntötte a többszáz fős török és magyar vendégsereget. — A Török Köztársaság néhány nap múlva ünnepli az ország történetében jelentős szerepet betöltő II. Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóját — mondta. — Kiváló érzéke volt a joghoz, a diplomáciához, a szervezéshez, s maga is tehetséges költő volt. Negyvenhat évig tartó uralkodása alatt a politika, a gazdaság és a kultúra elérte csúcspontját a birodalomban — hangsúlyozta, és Zrínyi Szigeti veszedelméből idézett: „Soha nem volt ily úr törökök közt talán”. — Legyen ez az emlékpark a két nép történelmi megbékélésének szimbóluma! — fejezte be beszédét. Ezután Trabzon, Szulejmán szultán szülőhelye dalainak, temperamentumos táncainak tapsoltak a vendégek. Timurcin Savas, török kultuszminiszter a csaknem 200 éves török-magyar „együttélésről” beszélt, s a mostani Magyarországról, mint a nyugalom szigetéről. Megjegyezte: a minisztérium szeretne hozzájárulni a Magyar- országon lévő török műemlékek felújításához. — A szultán szobra nemcsak az emlékezésé, hanem az együttműködésé is — mondta, majd magyarul szólt: Biztos vagyok benne, hogy a török és a magyar nép barátsága nagy jövő előtt áll. Süleyman Demirel köztársasági elnök örömmel szólt arról, hogy itt lehet, s büszkeség töltötte el, hogy arra földre léphet, amelyen ősei jártak egykoron. Szulejmánt és Zrínyi Miklóst, a töreténelem két nagy alakját elevenítette meg. — Az a mi feladatunk, hogy meghajtsuk fejünket az ő emlékük előtt — mondta. — Tisztelettel gondolunk rájuk, nyugodjanak békében. A török köztársasági elnök megköszönte a magyar államfő, Göncz Árpád meghívását, és a magyar népnek is köszönetét mondott azért, hogy az emlékpark létrejöhetett. — A Magyar-Török Barátság Parkja legyen híd a két nép között — fejezte be beszédét. Dr. Fodor Gábor, a magyar kormányt képviselte az avatáson. — A fegyvereké volt a főszerep 1520 és 1566 között. Magyarország nem alakítója, hanem elszenvedője volt a politikai folyamatoknak — mondta, majd a szulejmáni életműről szólt, s a korabeli magyar hősökről, akik a törökök ellen lehettek hősök: Drégely, Eger, Szigetvár védőiről. — Zrínyi Miklós heroizmusa sem élhetne ily soká a történelemben ha kisszerű ellenféllel folytatta volna harcát — jegyezte meg, majd arra figyelmeztetett: a politika nem azonos a történelemmel. Míg lesz magyar-horvát kultúra, addig Zrínyi emléke is élni fog, s míg lesz török kultúra Szulejmán emléke sem halványul el. Ezután Süleyman Demirel török köztársasági elnök leleplezte Metin Yurdanur öttonnás bronzszobrát, és a mögötte épített türbébe vonult népes kíséretével és török földet szórt Szulejmán sírjára. A szultánt ugyanis e környéken temették el, ám a hajdani tür- bét elporlasztották az évszázadok. Lőrincz Sándor Az önkormányzati törvénymódosításokról tárgyalt a Parlament Újraosztott pártpénzek (Folytatás az 1. oldalról) Interpellációk és kérdések után módosították a költség- vetési törvényt. — Amennyiben a javaslat szerint változik meg az ön- kormányzati — választási törvény, akkor egyértelműbben fejeződhet majd ki a választó- polgárok akarata, egyben gyorsabb és olcsóbb lesz a választási rendszer — hangoztatta Szabó György, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Salamon László (MDF) szerint a módosítások irányai elfogadhatatlanok pártja számára. Véleménye szerint az egyfordulós választási rendszerre való áttérés és ezzel párhuzamosan az úgynevezett korrekciós lista alapján megválasztható képviselők számának csökkentése növeli az aránytalanságokat. Magyar Bálint (SZDSZ) értetlenségének adott hangot, hogy miután a törvényjavaslatról az előkészítés során korrekt egyeztetés folyt a pártok között, most ilyen heves támadások érik azt az ellenzéki pártok részéről. Tímár György (FKGP) teljes egyetértését fejezte ki azokkal a szakmai ellenérvekkel, amelyeket az MDF vezérszónoka hangoztatott. — Az önkormányzati rendszer átfogó reformjára nincs szükség, korrekcióra ugyanakkor igen — kezdte vezérszónoki beszédét az. ön- kormányzati törvény és az ezzel összefüggő alkotmánymódosítás vitájában dr. Lamperth Mónika somogyi képviselő (MSZP). Mint mondta: a bizottsági vitában a legtöbb kritika a módosítás szakaszolását érte. Kiemelte: a következő módosításra azért csak 1995-ben van lehetőség, mert az új alkotmányt, és az állam- háztartás reformját, valamint az ágazati szabályozást meg kell várni. Az önkormányzati törvény módosítása kapcsán az előadó kiemelte a civilszervezetek és a testületek szorosabb kapcsolatát, a polgár- mesteri jogosítványok megerősítését, a köztársasági megbízotti intézmény megszüntetését. Ez utóbbi kapcsán leszögezte: a köztársasági megbízotti hivatalok helyébe lépő regionális közigazgatási hivatalok politikai feladatokat nem láthatnak el. Elfogadták az 1994. évi költségvetési törvény módosítását, a pártok központi költségvetési támogatásának átrendezésére. A teljes támogatási összeg 25 százalékát egyenlő arányban osztják fel a Parlamentbe bejutott pártok között, míg 75 százalékát a választási eredmény alapján kapják meg a pártok. A javaslat szerint 13 párt részesül támogatásban. Az éves támogatás mértéke a legmagasabb az MSZP-nél 232.9 millió forinttal, míg a legkevesebbet a MIÉP kapja, 6.8 millió forintos éves támogatást. Kérdőjelek A Fernczy Europress kommentárja Mekkora áttörés? Áttörést emlegetett a magyar külügyminiszter, amikor arról szólt, hogy román kollégájával megállapodott: ebben a hónapban (Melescanu szerint novemberben) szakértői tárgyalások kezdődnek a két ország között. S ez nem is túlzás, mert az utóbbi két három évben még ilyenek sem voltak.Ha azonban a kapcsolatok egészére értenénk az áttörés kifejezést, akkor illúziókat táplálnánk. A két ország kapcsolatait oly mértékben terheli az örökölt és sajnos sokszor frissen újratermelődő ellentétek, konfliktusok, ütköző érdekek súlya, hogy egyetlen — még oly magas szintű — tárgyalással önmagában nemigen lehetett új szakaszt nyitni a politikai kontaktusok terén. Meg lehet-e találni az elengedhetetlen kompromisszumot? Elérhető-e kölcsönös engedmények révén, hogy az immár mindkét fél által célként megjelölt, talán a sokat emlegetett „történelmi megbékéléshez” is közelebb vivő alapszerződés megszülessék Budapest és Bukarest között? Ezúttal is kiderült, hogy az alapszerződés terjedelem szerint 90 százalékban kész, de éppen az a két bekezdés hiányzik, amely tartalmát tekintve a lényeget fejezné ki. A határok sérthetetlensége? Ennek tételes kimondása a bukaresti diplomácia egyik fő szándéka, s erre Budapest is készséget mutat. Kisebbségi jogok érvényesítése? A magyar fél szerint az alapszerződésben elegendő lenne e jogok garantálásával kapcsolatos elvi kötelezettségvállalást rögzíteni. Román részről azonban a „kisebbséghez tartozó személyek jogairól” szólva voltaképpen ki akarják kerülni a kollektiv kisebbségjogok deklarálását. Mégis, a hétfői Melescanu-vizit bebizonyíthatja, hogy a magyar-román relációban a kis lépéseket is értékelni kell. Az erőfeszítéseket pedig folytatni, de világosan meghatározott célok érdekében: a tárgyalások ugyanis fontosak, de csak ha valóban jó megegyezésekhez vezethetnek. Sikerült most végre erre az útra lépni? Amerikai-kubai kompromisszum Az Egyesült Államok állítólag kompromisszumos javaslatot tett Havannának az amerikai bevándorlási vízumért folyamodó kubaiak éves keretszámának a növeléséről. Hivatalos forrásokból kiszivárogtatták, hogy az ajánlat túllép a korábban javasolt vízumkeret alsó — húszezer főben megszabott — határánál, de kevesebb, mint amennyit a kubai küldöttség kért. A The New York Times azt írta, hogy Havanna legkevesebb százezer vízum kibocsátását szorgalmazta egy meghatározott időtartamra. A számot a kubai delegáció egyik tagja tagadta ugyan, de washingtoni hivatalos forrásokból is úgy nyilatkoztak, hogy Havanna túlságosan nagyot akar markolni. Az Egyesült Államok a vízumeljárások felgyorsításával és az előírások enyhítésével kívánja rendezett keretek közé terelni a kubaiak bevándorlását: cserébe azt várja a havannai hatóságoktól, hogy megfékezik az utóbbi hetekben tömegessé duzzadt illegális menekültáradatot. Pénzjutalom a nyomravezetőnek Merénylet Ungváron Ungváron merényletet követtek el a megyei belügyi főosztály egyik munkatársa ellen, aki a szervezett bűnözés elleni harccal foglalkozik. A merénylők pokolgépet helyeztek el a rendőrtiszt személygépkocsijában, és a robbanószerkezetet feltételezések szerint távirányítással hoztak működésbe. A robbanás akkor következett be, amikor a rendőrtiszt beszállt a lakása előtt parkoló autóba. Az rendőrt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A rendőrség pénzjutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Horvátország készül a pápa fogadására A zágrábi ióversenytéren tegnap befejeződött annak az emelvénynek az felállítása, amelyen szeptember 11-én II. János Pál pápa misét mutat be. Az emelvényen épített oltár hat méter magas, s egy két méter magas keresztet helyeztek el rajta. A szervezők szerint legalább hatszázezer hívő vesz majd részt a főpásztori szentmisén. A vidéki zarándokok buszokon és különvonatokon utazhatnak Zágrábba. Horvátországban óriási várakozás előzi meg a látogatást. A zágrábi vezetők úgy értékelik, hogy II. János Pál útja rendkívül nagy jelentőségű, mivel nem csak a katolikus egyház fejeként, hanem Vatikán államfőiéként is érkezik Horvátországba. Marko Culej, zágrábi segédpüspök a Vecernji No- vosti című zágrábi lapnak úgy nyilatkoztott, hogy II. János Pál beszédei lelki megújhodást hoznak majd, s megerősítik az embereket abban a reményben, hogy egyszer véget érnek a szenvedések és megpróbáltatások. A Franjo Kuharic bíboros meghívásának eleget tévő pápa a tervek szerint szeptember 10-én érkezik Zágrábba. Első útja a zágrábi székesegyházba vezet, ahol találkozik majd a horvát főpapokkal és a rendek képviselőivel. Másnap a pápa látogatást tesz az elnöki palotában, majd misét mutat be az erre az alkalomra átalakított lóversenytéren. Katolikus egyházfő utoljára 800 évvel ezelőtt járt Horvátország területén, s a mostani meghívásra az adott alkalmat, hogy 900 évvel ezelőtt alapították meg a zágrábi főegyházmegyét. A pápa zágrábi látogatása szervesen ösz- szekapcsolódik a csütörtökre tervezett szarajevói utazással: a katolikus egyházfő azt tervezte, hogy egy körút alkalmával látogat el Szarajevóba, Zágrábba és Belgrádba. A belgrádi látogatásról azonban le kellett mondania, mivel az ortodox egyház vezetői közölték: még nem érkezett el az idő a pápa fogadására. Az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola Dél-Dunántúli Oktatási Központja ajánlja önöknek az új tanévre szakképesítést nyújtó tanfolyamait <r Ha általános iskolát végeztek: könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő alapfokú kézi ívhegesztő, ill. lánghegesztő tanfolyam kezdődik október 3-án, amit a munkaügyi központ is támogat. ❖ Ha gyakorlott hegesztő: minősített hegesztői tanfolyamok, ahol nemzetközi érvényű bizonyítványt szerezhet. ? Ha érettségiztek: pénzügyi ügyintéző képesített könyvelő mérlegképes könyvelő pénzügyi szakügyintéző ❖ Ha felsőfokú végzettségűek: pénzügyi tanácsadó okleveles könyvvizsgáló Érdeklődni és jelentkezni lehet Kaposváron, a Dési Huber I. u. 4-ben, vagy a 82/419-246 telefonszámon. (56410) 4 A
