Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-05 / 208. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. szeptember 5., hétfő Távoztak az oroszok Németországból Amikor Jelcin orosz elnök és Kohl német kancellár szerdán ünnepélyesen el­búcsúztatta a Berlinből tá­vozó utolsó orosz katoná­kat, Németország történeté­nek egy öt évtizedes kor­szaka fejeződött be. A második világháború vé­gén a győztes hatalmak ko­rábbi teheráni és jaltai megál­lapodásai alapján a világhábo­rút kirobbantó náci Németor­szág és fővárosa, Berlin is négyhatalmi megszállás alá ke­rült. A szovjet megszállási öve­zetben, a későbbi NDK terüle­tén, a szocialista német állam 1949. októberi kikiáltásáig jogi­lag és gyakorlatilag is a szovjet katonai kormányzat volt a leg­főbb hatalom. A nácik mellett a kommunista hatalmat ellenzők ezrei kerültek a fasiszta kon­centrációs táborokból átalakí­tott szovjet internáló táborokba. A közigazgatás felállítása, az élet szervezése mellett a szov­jet megszálló hatóságok alap­vetően meghatározták a keleti övezet belpolitikai fejlődését. A nyugati és szovjet meg­szállók között egyre inkább akadozó együttműködés 1948- ban végleg megszakadt, ami­kor a nyugatiak egyoldalúan pénzreformot hajtottak végre. A hidegháború szellemének meg­felelően nem egyeztetés, vagy tárgyalás, hanem durva ellen­lépés volt a válasz Sztálin ré­széről. A szovjetek 1948. június 24-én lezárták a nyugatiak által irányított berlini szektorokba vezető összes utat. Leállították Nyugat-Berlin víz- és áramel­látását. A nyugati szövetsége­sek majdnem egy éven keresz­tül kizárólag légi úton tudták a kétmilliós lakosság ellátását biztosítani. Amerikai és angol repülőgépek hozták a gyorsan felépítendő erőmű turbináját éppúgy, mint a szenet, a krumplit és a ruhaneműt. A berlini blokád volt a vízvá­lasztó, amellyel a nyugati meg­szállókból megmentők, barátok lettek a nyugat-berlini és a nyugat-németországi lakosság szemében. Az 1953. júniusában Kelet- Berlinben kirobbant munkásfel­kelés leverésében a szovjet ka­tonák is közreműködtek. A Nyugat-Berlin körbekerítését szolgáló fal építésekor, 1961. augusztusában a szovjet pán­célosok a híres Checkpoint Charlie nevű átkelőhelyen né­hány méter távolságból néztek farkasszemet az amerikai pán­célosokkal. A két világrendszer határán fekvő NDK stratégiai je­lentőségű volt a szovjetek számára, s az itt állomásozó úgynevezett Nyugati Hadse­regcsoport létszáma - a tisztek hozzátartozóival együtt - meg­haladta a félmilliót. A szocialista német állam és a szovjet hadsereg viszonyát nagyvonalakban rögzítette egy 1957-ben kötött szerződés, amely szerint a szovjetek az NDK hatóságait tájékoztatják a szovjet egységek nagyságáról és elhelyezkedéséről. A szovjet katonaság - hasonlóan mint a többi volt szocialista országban - teljesen elszigetelten élt, de hatalmas létszámából faka­dóan az NDK-ban nem egyes kaszárnyákban laktak, hanem a kerítések és őrtornyok mögött több tízezer lakosú kis város­kák alakultak ki, üzletekkel, mozival. A szovjetek által használt 240 ezer hektár terület majdnem akkora, mint a legki­sebb német szövetségi tarto­mány, a Saar-vidék. Bár az NDK-ban mindenki úgy vélte, hogy „amíg az oro­szok itt vannak, nem lesz bel­politikai változás és nem lesz német egyesülés”, igazából nem volt jellemző különösebb oroszellenesség. A Gorbacsov által elindított politikai változá­sok kifejezetten lelkesítőleg ha­tottak a szocialista német ál­lamban. 1989-ben a Honec- ker-rendszer elleni tömeg- megmozdulások nem irányul­tak a szovjetek ellen, és a meg­indult belső forrongások idején a szovjet hadsereg mindvégig a laktanyákon belül maradt. En­nek is nagy szerepe volt abban, hogy nem gyűlölt, megvetett megszállókként távoznak most az orosz katonák. Moszkvában szerették volna, ha a szovjete­ket a nyugatiakkal együtt bú­csúztatják Berlinben. Bonnban azonban úgy vélték, hogy még elég élénken élnek az elmúlt évtizedek kellemetlen emlékei és nem lenne szerencsés ösz- szemosni a szovjetek és a nyugatiak szerepét. így az amerikaiak, az angolok és fran­ciák szeptember 8-án búcsúz­nak. A gorbacsovi szovjet veze­téssel folytatott többszöri tár­gyalás után a német egyesülést lehetővé tevő, 1990-ben kötött úgynevezett négy plusz kettes szerződésben rögzítették, hogy 1994 végéig a szovjet-orosz csapatok kivonulnak Németor­szágból, a nyugatiak pedig el­hagyják Berlin területét. Borisz Jelcin és Helmut Kohl 1992— ben arra a megállapodásra ju­tott, hogy a német anyagi tá­mogatás növelése fejében, négy hónappal korábban, au­gusztus 31-én az utolsó orosz katona is elhagyja Németor­szágot. A bonni kormány eddig több mint 14 milliárd márkát költött az orosz csapatkivonás támogatására. Ebből 8,3 milli- árdot lakások oroszországi épí­tésére, valamint az orosz épí­tőanyag-ipari gyárak létesíté­sére és fejlesztésére fordítot­ták. Pach Ferenc A robbanás most elmaradt Terrorakció Krakkóban Ismeretlen tettes robbanó­szerkezetet helyezett el a krakkói távolsági autóbuszpá­lyaudvaron. Egy névtelen tele­fonáló értesítette délután a Gazeta Krakowska szerkesz­tőségét, hogy bomba van a pályaudvaron. A rendőrség azonnal kiszállt a helyszínre, ahol egy utazótáskában az egyik pad alatt megtalálták a bombát. A helyszínre kiszállt a rendőrség antiterrorista cso­portja és a tűzszerészek. A ku­tatás és a robbanószerkezet hatástalanítása idejére, két órára kiürítették a pályaudvart, s leállították az autóbuszfor­galmat. A tűzszerészek a helyszínen egy különleges „páncélszekrényben” robban­tották fel a bombát. Már az első vizsgálat megállapította, hogy a robbanószerkezet házi készítésű volt ugyan, de hoz­záértő ember műve. A táskában a bomba mellett géppel írott levelet találtak, amelyben a terrorista 500 ezer márka váltságdíjat követelt, azzal fenyegetőzve, hogy ha ezt nem kapja meg, 48 órán belül felrobbantja Krakkó egyik épületét. Blokádfenyegetés a muzulmánok ellen Rejtélyes betegség egy tengerjárón Rejtélyes járvány ütötte fel a fejét a Viking Serenade ten­gerjáró hajón: az 1734 utas közül több mint négyszázan és a 612 fős személyzet közül nyolcán betegedtek meg. A Royal Caribbean társaság luxushajója a tervezettnél egy nappal korábban, csütörtökön kötött ki a kaliforniai San Pedro kikötőjében, ahol a sú­lyos bélpanaszokkal szen­vedő utasokat mentők egész hada várta. Hat utast még szerdán, egy kikötés során a mexikói Ensenadában kór­házba szállítottak. Egyikük, egy 78 éves férfi, a kórházban meghalt. Radovan Karadzic azzal fenyegetőzött, hogy néhány napon belül megadályozzák a boszniai muzulmán beékelő­dések gáz-, víz-, villamosá­ram- és élelmiszer-ellátását, ha Jugoszlávia nem oldja fel a boszniai „Szerb Köztársaság” elleni gazdasági blokádot. A boszniai szerbek veze­tője a palei parlament ülésén mondott beszédet, amelyen nyilvánosságra hozták a hét végi népszavazás hivatalos eredményét. — Minden jogunk megvan arra, hogy szankciókat lép­tessünk életbe a muzulmánok ellen, hogy még egy madár se jusson el hozzájuk, amíg a vi­lág nem kényszeríti Jugoszlá­viát (a boszniai szerbek elleni) gazdasági büntető intézkedé­sek feloldására — hangoz­tatta Karadzic. A boszniai szerbek, akik a volt jugoszláv köztársaság te­rületének hetven százalékát tartják ellenőrzésük alatt, ed­dig is több ízben keserítték meg a muzulmánok életét az ellátás megakadályozásával. Szarajevó ostromának legsö­tétebb napjaiban a szerbek a katonai eszközök mellett gyakran folyamodtak az éle­lmiszerellátás és a közüzemi szolgáltatások blokádjához. Gyakran lezárták az utakat az ENSZ segélyszállítmányai előtt és akadályozták a szarajevói légihíd működteté­sét is — emlékeztetett a Reu­ter. Karadzic beszédét ismer­tetve az AFP kiemelte, hogy a boszniai szerb vezető ismétel­ten elutasította a nemzetközi összekötő csoport által kidol­gozott térkép elfogadását. — Az amerikaiak a muzulmánok érdekeire ügyelnek, a néme­tek a horvátokéra, míg a szerbeket csak „kismérték­ben” támogatja Oroszország — mondta a boszniai szerb vezető. Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mind­azoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. ________Államkötvény 1997/K________ A befektetők 1994. szeptember 5-9. között vásárolhatnak névérték alatt államkötvényt leg­feljebb az 1994. augusztus 26-án tartott auk­ción kialakult átlagárfolyam (100.54%)+0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától fel­halmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A vételár a névérték felett van és naponta emelkedik, mivel a kama­tozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusz­tus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó kamato­zású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama +1,75% ka­matprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. ________Másodlagos forgalom________ A z Államkötvény 1997/K, mint az eddig kibo­csátott összes Magyar Államkötvény, a futam­idő alatt napi árfolyamon eladható és megvá­sárolható a tőzsdén és egyes forgalmazóknál. ___________Állami garancia___________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. _____Külföldiek is vásárolhatják_____ A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföl­diek is vásárolhatják. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt. Kaposvár, Széchenyi út 2., Marcali, Siófok, Fonyód • MNB Somogy Megyei Igazgatósága Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. Államkötvény 1997/K YvUH

Next

/
Thumbnails
Contents