Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-28 / 228. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1994. szeptember 28., szerda Családi napok a szafariparkban Október végéig magyar csa­ládi és nyugdíjas napokat tar­tanak az ausztriai szafaripark­ban. Keddenként szervezik a magyar családi napokat, ami­kor a legalább egy gyermekkel és személygépkocsival érkező felnőtteknek is csak gyermek­belépőjegyet kell fizetni. Pénte­kenként viszont a személyko­csival érkező nyugdíjasok 30 százalékos kedvezményt kap­nak a belépőjegy árából. Mozgalom diáksegítséggel Rab Károly győri képviselő országos mozgalmat kezde­ményezett a Máltai szeretet­szolgálattal együtt a rászoruló szegények legalább napi egy­szeri melegétellel való ellátá­sára. Olyan cégeket, vállalko­zókat, támogatókat keresnek, akik legalább egy embernek fél évre napi hatvan forintot nyújtanak az ebédre. Az ételt vendéglőkben készítik, a rá­szorulók elfogyaszthatják ott is, de a diákok házakhoz is ki­szállítják. Győrben eddig hat­van ember jutott így naponta ,eleg ételhez, de már az prszág 18 települése is csat­lakozott a győri mozgalomhoz. Pályaválasztási tanácsadó Újfajta tájékoztató kiadvány jelent meg Iskolaválasztás előtt 1995 címmel. A kötet nemcsak a pályát választó diákoknak, hanem a piacképes szakmát kereső, pályakorrekcióra ké­szülő felnőtteknek is hasznos lehet. Korábban a hasonló ki­adványokat a nyolcadikasok, az érettségizők forgatták — ez az új típusú tájékoztató minden korosztály érdeklődésére szá­míthat. A kötet nemcsak a vá­lasztáshoz nyújt segítséget, hanem bemutatja valamennyi iskola egyedi sajátosságait, ar­culatát. Nagy terjedelemben foglalkozik a szakmaszerzés nappali, esti, és levelező mód­szereinek megismertetésével. Fogyatékos gyermekek A fogyatékos gyermekekkel foglalkozó szakemberek szá­mára a közelmúltban konfe­renciát szerveztek Mohácson. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a sérült gyermeke­ket célszerű a játszani tudó, egészséges gyermekekkel együtt fejleszteni. Ez segíti őket abban, hogy felnőtt ko­rukban tapasztalataikra tá­maszkodva munkaképes em­berekké válhassanak. A családév eseményei A nemzetközi családév leg­közelebbi rendezvényét a hét végén, szeptember 30-án és október 1 -én Szekszárdon tartják. A 14-18 éves fiatalok még október végéig gondol­kodhatnak azon, hogy mit tennének a családért, ha mi­niszterek lennének? A legjobb pályázatokat bemutatják a te­levízió Három kívánság című műsorában. Barbie száműzetése Nem kívánatos személy lett Kuwaitban a kislányok milliói által imádott Barbie baba. A közelmúltban kibocsátott szi­gorú vallási dekrétum értel­mében : Barbiet ezentúl tilos forgalmazni, mivel a kuwaiti egyházi hatóságok szerint ve­szélyt jelent a gyermekek ne- velődésében. Gondolkozva építs egy emberibb világot Új mozgalom: a 4 H Gondolkozva építs... Fotó: Török Anett A Magyar képzési rend­szerben az elmúlt évtizedben sok új iskolakoncepció jelent meg. A változások folyamat­ban vannak és többnyire vá- roscentrikusak. Néhány éve egy új klubmozgalom jelent meg Magyarországon, amely szintén a nevelési rendszer megújítását szolgálja. A 4 H nevet viselő mozgalom abban is új, hogy elsősorban a vidék modernizációját szolgálja, — és ma ott tart, hogy társakat keres a feladat megvalósítá­sához. A gondolat száz eve született A mozgalom mottója: „Gon­dolkozva építs kezeddel egy egészséges, tiszta, emberi vi­lágot!” A4 H négy angol szó­ból származik: head=fej, hands = kezek, heart=szív, health=egészség. A gondolat száz éve az amerikai Egyesült Államokból indult el. Átgon­doltságot, gyakorlatiasságot, humánus, egészséges élet­módot jelképez ideológia és politikamentesen. A természe­tes gyermeki kíváncsiságra alapoz, egyszerű vállalkozá­sokon keresztül ismerteti meg a fiatalokkal a mező- és erdő- gazdálkodás, a kézműipar, a kereskedelem, a környezet- védelem alapjait, önállóságra, döntésképességre, rendsze­rességre nevel, nemzetközi kapcsolatai révén lehetőséget teremt más országok kultúrái­nak megismerésére. Az amerikai lllionis állam­ban például a mozgalom indí­tása után kukoricater­melő-versenyt szerveztek. Minden fiatalnak adtak egy uncia vetőmagot, melyet el kellett vetniük saját parcelláju­kon. Figyelemmel kísérték a parcellák gondozását, ta­nácsokat adtak. Később meg­alakultak a befőző, a sütő, a varró klubbok, — és 1912-re a mozgalomnak már százezer tagja volt. 1924-ben vált hiva­talossá a 4 H klub elnevezés, jelvényük a négylevelű lóhere. Az alapelv a „learning by do­ing”, a „csinálva tanulás”, vagyis az, hogy a fiatalok el­méleti és gyakorlati képzése a háztartási és mezőgazdasági munkák végzése közben tör­ténik. A mozgalom gyorsan terjedt világszerte; 1991-ben már világszerte 98 országban mintegy tíz millió taggal mű­ködtek klubok. A 4 H gondolat megismerte­tése, az iránta való társadalmi igények felmérése az elmúlt években kezdődött. Tizenkét klub Magyarországon A mozgalom alapgondolatai meglehetősen nagy érdeklő­dést váltottak ki a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt. A finn és amerikai tapasztala­tok alapján a mozgalom hono­sítását az Agrár- és Falusi If­júsági Szövetség (AGRYA) 1990-ben kezdte el. Bekap­csolódott az iskolafejlesztési Alapítvány és néhány agrár- il­letve pedagógusképző intéz­mény. 1991-ben 12 klub alakí­totta meg Magyarországon a 4 H klubok szövetségét. A klu­bok megtalálhatóak a kistele­pülések általános iskoláiban, nevelőotthonokban, közműve­lődési intézményekben. A 4 H szövetség vállalja a mozga­lom tartalmával azonosuló kö­zösségek támogatását, szak­mai segítséget ad. A mozgalom terjedését se­gíti az 1994-ben alapított Ma­gyarországi 4 H Alapítvány is. Az alapítvány képviseli a klu­bokat a nemzetközi szakmai, gyermek- és ifjúsági fórumo­kon, cserekapcsolatokat köz­vetít hazai és külföldi partne­rek között, szakmai eszme­cseréket, speciális programo­kat, felkészítő táborokat szer­vez. Az elmondottakból kitű­nik, hogy a klubok létrehozá­sához nincs általánosan al­kalmazható recept, egyedi utakon, a helyi lehetőségek alkalmazásával indulhat a munka. Az eddig megalakult hazai közösségek között van nagyvárosi, lakótelepi iskola, ahol az iskolaszövetkezet ala­kult át 4 H klubbá, van közmű­velődési intézmény, környe­zetvédő csoport. * Átmenteni az ősi mesterségeket Közös bennük: saját gazda­sági lehetőségeikre alapozva vállalkoznak, és természete­sen a gyerekek tevékenységét felnőttek, szakképzett önkén­tesek menedzselik. Ez a moz­galom hazánkban átmenti az ősi mesterségek fogásait, az ember és a természet humá­nus kapcsolatára nevel, meg­ismerteti a környezetkímélő technológiákat, teret ad az egyéniség kibontakoztatására, ismeretet bővítve nevel. A 4 H szervezői a külföldi és a hazai eddigi tapasztalatokat szeret­nék átadni Kaposváron, So­mogybán is az érdeklődőknek. E célból október 7-én fórum lesz Kaposváron. Komlóssy Ilona Nagycsaládosok Kaposvári Egyesülete Gyerekek, felnőttek kedvence: Flintstone Az Új-kőkorszak legkedvel­tebb családja, a Flintstone fa­mília hosszú évek óta belopta magát a magyar tévé nézők szívébe. (Nem vitás, része van ebben a kitűnő szinkron­nak!) Brian Levant, amerikai filmrendező, tavaly négy hó­nap alatt hús-vér szereposz­tásban, igazi színészekkel fil­met készített a Flintstone csa­ládról. Frédit John Goodman, Vil­mát Elizabeth Perkins, Bénit Rick Moranis, Irmát Rosie O’Donnel, Frédi anyósát Elizabeth Taylor alakítja. Különös figyelmet fordítot­tak az alkotók arra, hogy a rajzfilm elemeit hűségesen adaptálják. A Flintstone famí­liára jellemző történetet mo­dern beütésű humorral spékel- ték. A Flintstone család minden idők legnagyobb gonddal ter­vezett látványvilágú produkci­ója. A Kőlapály városban min­den tárgy kőből, csontból és bőrből van. Subi-dubi-duuu! A filmet már vetítik a mozikban. Számtanpéldák helyett az allergia ellen V adkender-gyűjtő általános iskolások Pénteken a negyedik órától — legnagyobb örömömre — az egész iskola kivonult a parkba parlagfüvet gyűjteni. Én személy szerint nagyon örültem ennek, mert sajnos az anyu is erre a növényre aller­giás. Tudom mennyit szen­vednek az ilyen betegek. Sa­nyi bácsival az élen elfoglaltuk a mi területünket. Vikivel indul­tam felfedező útra. Viki nem nagyon ismerte ezt a növényt és mégis egy nagy halommal talált egy fa tövében. Örültünk, hogy a matek óra helyett kint lehettünk a friss levegőn, bár elég kevés füvet gyűjtöttünk. Egy kupacba kellett tennünk amit szedtünk, aztán később egy autó elszállította. Ezután sorakoztunk és visszamen­tünk az iskolába. így ért véget a vadkender-gyűjtés. Rábai Lenke 6. a oszt. tanuló A lelkes parlagfű gyűjtő kis­lány levelét örömmel tettük közzé. Az allergiás és aszt­más panaszokat okozó vadon burjánzó növény ugyanis még mindig nagyon sok kellemet­lenséget okoz az arra érzéke­nyeknek. S bár Kaposváron is meghirdették a a „mindenki a maga portája előtt” gyomnö- vényírtó mozgalmat, eddig még kevés kézzelfogható eredményről számolhattunk be. Böröcz Andrea tanítónőtől most megtudtuk, hogy a ka­posvári Berzsenyi Dániel Álta­lános Iskolában évek óta köz­ponti szerepet játszik és az is­kola hétköznapjait is áthatja a környezetvédelmi nevelés. A takarítási világnap alkalmából például az iskola közelében levő Berzsenyi-parkot tették rendbe a diákok. A Városgaz­dálkodási Vállalattal egy tan­évben négy alkalommal az ak­tuális munkákat végzik el a gyerekek a parkban. Munká­juk fölött Balázs Zoltánná ta­nár vállalt védnökséget. A legkedveltebb keresztnevek Angliában először 1700-ban készítettek összegezést a leg­kedveltebb keresztnevekről. Akkor John volt a favorit és vezető helyét egészen 1950-ig megőrizte az anyakönyvek­ben. A nemrég megjelent leg­újabb sztár-névtárból kiderült John elvesztette népszerűsé­gét, a negyedik helyre csúszott vissza. A leggyakoribb fiűne- vek: Daniel, Matthew és Ja­mes. A lánynevek élmezőnye: Rebecca, Charlotte és Laura. Ha lassan is, a konzervatív angol szokások is változnak. Fotó: Török Anett A zene szeretetére nevelünk Az sem baj, ha botfülű Figyeljétek a kezemet... „ Zene nélkül nincs teljes ember” (Kodály Zoltán) — Én hegedülni szeretnék. — Én meg zongorázni — kotyogja közbe egy szőke csöppség. — Arra bizony még jócskán várnotok kell. Sok mindent meg kell tanulni, hogy hang­szert foghassunk a kezünkbe — mosolyog Cziff Ágnes ze­nepedagógus a sok apró, s lelkes zeneóvodás között. A kaposvári zeneiskola leg­kisebb növendékei ezekben a napokban kezdték meg „zenei pályafutásukat”. A középső és nagycsoportos óvodások rit­mikus, játékos feladatok és sok mozgás segítségével is­merkednek a zene alapjaival. — A zene, a mozgás szere­tetére neveljük a gyerekeket. A zene sok mindent formál, átalakítja gondolkodásunkat, szebbé varázsolja a lelkünket, teljessé teszi az életünket. Természetesen a zenei alap­ismeretekkel, alapfogalmakkal is megismertetjük a gyereke­ket, de mindezt játékos for­mában, kötetlenül tesszük. A középsősök a tanév végére megismerik a negyedértéket, a negyedszünetet és a nyol- cadértéket. A nagyok két - há­rom hangot megtanulnak a hangsorból, s ezt megpróbál­ják lerajzolni. Megismerked­nek a hangok nevével, a kéz­jelekkel. Az itt tanultak jó ala­pot jelentenek a későbbi zene­iskolai tanulmányokhoz, a gyerekek többsége zenetago­zatos iskolában tanul tovább, s az alsós ének - zene anya­got itt már szinte teljesen meg­tanulják. De nem ez a lényeg. Mi azokat a gyerekeket is szí­vesen látjuk, akik botfülűek, s semmi hallásuk nincs. Ettől még válhat belőlük zeneked­velő ember — vallja Cziff Ág­nes, aki szerint a kisgyerek­nek mindent ki kell próbálni. Az éneket, a rajzot, a sportot, s valamiben majdcsak tehet­séges lesz. — A gyerekek so­káig nem tudják, hogy ők va­lamit rosszul csinálnak. Örömmel énekelnek, míg va­laki azt nem mondja nekik, jobb ha befogod a szád, mert neked semmi hangod nincs. S ettől persze, hogy egy életre el megy a kedve a zenétől. Saj­nos a zeneiskola kapacitása olyan, hogy az iskoláskorú gyerekek közül már csak a legtehetségesebbeket tudjuk felvenni, így kimaradnak azok, akik kevésbé jók, viszont szí­vesen foglalkoznának zené­vel. Ha rajtam múlna, én min­denkit fölvennék, s egy év után kiderülne, ki az akivel komolyan érdemes foglal­kozni, s ki az, aki megmarad műkedvelő szinten. Az óvodás korosztály roppant fogékony a zene iránt, s ezt a rajongást jó lenne egész életükben meg­őrizni. Rengeteg zenét hallga­tunk velük itt a zeneóviban, sok dalt tanulunk, a legna­gyobb élményt azonban min­dig az élőzene jelenti. A zene­iskolás gyerekek koncertjeit mindig nagy érdeklődés kíséri a legkisebbek részéről is. S persze szeretnének ők is mi­nél előbb hangszeren játszani. A zeneiskolában a hegedű az egyetlen hangszer, amiből van kicsi, ezért akinek különö­sen jó ritmusérzéke és hallása van, az nagycsoportos korá­ban ezt is kipróbálhatja, s a legtehetségesebb gyerekek­ből egy kis kamarazenekart is alakítunk. Sok mindenre van lehetőség, a legfontosabb azonban, hogy e gyerek meg­szeresse , és életének ré­szévé tegye a zenét. Széki Éva (

Next

/
Thumbnails
Contents