Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-26 / 226. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. szeptember 26., hétfő Nyomasztó a MAV-nak a százmilliárd forintos adósság Folytatják a somogyi vasút-villamosítást Páncélosok tűntek el és több száz löveg Orosz fegyverek jutottak Szerbiába A Fehér Kendő Budapesten Több száz asszony gyűlt össze tegnap Budapesten a Vajdahunyadvár előtti téren Göncz Árpádné felhívására, hogy tiltakozzanak az öldök­lés, a háború ellen. A de­monstráción Göncz Árpádné arról szólt, hogy az elmúlt év szeptemberében Grúziában kétezer nő vonult ki végső el­keseredésében a harctérre a csapatok közé. A Fehér Kendő Napja mozgalom onnét indult. Nők ezrei vonultak fel Tbiliszi főterén fehér kendő­ben. E kendők a megbékélés jelképévé váltak. Brit—orosz csúcs Borisz Jelcin orosz elnök és John Major brit miniszterelnök vasárnap befejezte megbe­szélését a brit kormányfő vi­déki rezidenciáján, Chequers- ben, s Jelcin továbbutazott az Egyesült Államokba. A brit—orosz csúcson egyetér­tettek abban, hogy minden té­ren fejleszteni és bővíteni kell a kétoldalú jóviszonyt és a kapcsolatokat. Ennek legköze­lebbi színtere a brit—orosz egyetértés abban — szemben az amerikai állásponttal —, hogy a boszniai fegyverem­bargó feloldása helytelen, mert így kiújulna a háború. Jovanovic New Yorkban Budapest érintésével New Yorkba utazott a jugoszláv szövetségi külügyminiszter. Vladislav Jovanovic — habár ő és országának küldöttsége Jugoszlávia ENSZ-tagságá- nak „befagyasztása” miatt nem lehet jelen az ENSZ-köz- gyűlésen — reményei szerint közvetetten részt vehet a vi­lágszervezet nagy tekintélyű testületének munkájában, amely a volt Jugoszláviát érintő kérdéseket is napirend­jére tűzött. Sürgette az or­szága elleni ENSZ-szankciók „gyors feloldását”. A belgrádi vezető diplomata szerint a BT döntése „logikus és magától értetődő kezdete annak a fo­lyamatnak, amely remélhető­leg a többi szankció gyors fel­oldásához vezet majd”. (Folytatás az 1. oldalról) A MAV-vonalak egy részét „leválasztó” helyi vasúttársa­ságok létrehozása — mint mondta hosszú és az ön- kormányzatok álláspontját fi­gyelembe vevő folyamat lesz. Elmondta továbbá: az M7- es autópálya továbbépítésé­hez előbb a kimerült Útalap pénzeit kell feltölteni, ezért lassítani kénytelenek a bein­Jichak Rabin izraeli minisz­terelnök és Jasszer Arafat PFSZ-vezető tegnap Erezben megállapodott abban, hogy egy hét múlva tárgyalásokat kezdenek Kairóban a palesz­tin autonómia tanácsának megválasztásáról. A valamivel több mint egy­órás találkozójuk után tartott sajtóértekezleten Rabin kö­zölte, hogy az összekötő bi­zottság biztonsági kérdéseket is megvitat majd, s szóba kerül a Gáza-övezet és a Jordán fo­lyó nyugati partja közötti ösz- szekötő utak megnyitásának kérdése, valamint a palesztin foglyok problémája. Rabin hangsúlyozta: nem a választá­sok megtartásának dátumáról, hanem az arról szóló tárgyalá­sok kezdetének időpontjáról ál­lapodtak meg. Az izraeli mi­niszterelnök október 3-ra tette a megbeszélések kezdetét. Rabin közölte, hogy Izrael számára a palesztinokkal kö­tött megállapodás legfonto­sabb eleme a terrorista táma­dások megakadályozása. Ara­fat „kedvezőnek és gyümöl­csözőnek” ítélte a találkozót, hozzátéve, hogy minden olyan, még függőben lévő problémát érintettek, mellyel a Washingtonban aláírt „Elvi nyi­dított koncessziós folyama­tot. Mi több, az autópálya Zamárdi és Balatonföldvár közötti fejlesztéséhez a helyi önkormányzatok nem járul­tak hozzá, s ez évekig tartó pereskedéshez vezethet. Jó hír viszont, hogy a 7-es főút Nagykanizsa és Letenye kö­zötti szakaszát jövőre kor­szerűsítik. A nagykanizsai találkozó után Lotz Károly Tótszerda­latkozat” és a Kairóban szüle­tett autonómiamegállapodás foglalkozott. így napirenden szerepelt a palesztin autonó­helyen felavatta a mintegy 210 millió forintos költséggel elkészült tótszerdahely-tót- szentmártoni szennyvízháló­zatot és tisztítóművet majd a Semjénházát és Petriventét összekötő utat adta át. Ava­tóbeszédében Lotz Károly a horvát és magyar ajkú lakos­ság, illetve az önkormányza­tok példás összefogásának minősítette a nagyszabású fejlesztéseket. mia kiterjesztésének végrehaj­tása és az izraeli katonák átte­lepítése a sűrűn lakott palesz­tin övezetekből. Egy német újság szerint az orosz csapatok németor­szági kivonulásakor több száz löveg és páncélos tűnt el, hogy azután Szerbiában bukkanjon elő. A vasárnap megjelenő Bild am Sonntag azt állítja, hogy „egy nyugati titkosszolgálat ismeretei szerint” a német ke­leti tartományok, illetve koráb­ban a Magyarország és Cseh­szlovákia területéről kivont fegyverek egy része Szerbi­ába került. Ott ez nem okozott feltűnést, mert az egykori ju­goszláv hadsereg szovjet Bili Clinton sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szombaton este Haitin tűzharc robbant ki rendőrök és amerikai tenge­részgyalogosok között. Az el­nök ugyanakkor leszögezte: az amerikai csapatok a jövő­ben is határozottan válaszolni fognak a velük szembeni el­lenséges cselekményekre. A karib-tengeri ország má­sodik legnagyobb városában, Cap-Haitienben történt össze­csapásban kilenc haiti polgár vesztette életét, egy ameri­kai tengerész pedig megse­besült. William Perry védelmi mi­niszter szerint a szombati összetűzés példázza azokat a nehézségeket, amelyekkel az amerikai hadvezetés eleve számolt a szigetország biz­tonságának megteremtése közben. Az NBC-nek nyilat­kozva úgy vélte, hogy a haiti fegyverekkel volt felszerelve. Bernd Schmidbauer, a né­met titkosszolgálatokat fel­ügyelő államminiszter úgy nyi­latkozott a lapnak, hogy „való­ban vannak arra utaló jelek, hogy a Németországból és ko­rábban más országokból ki­vont fegyverek egy jelentős része nem került vissza a volt Szovjetunió területére, hanem más országokban, például Szerbiában és Szíriában kö­tött ki. „A modern felderítés kor­szakában az ilyen dolgokra hamar fény derül” — mondta a német állammminiszter. biztonsági feltételek az inci­dens ellenére nagyjában és egészében elégségeseknek minősíthetők. A szigetországba vezényelt amerikai kötelék parancs­noka, Hugh Shelton altábor­nagy tegnap reggel az inci­dens megvitatatására kapcso­latba lépett Raoul Cédrasszal, a junta vezetőjével s a talál­kozó után egy amerikai heli­kopteren Cap-Haitienbe re­pült. William Perry tévényilat­kozatában megerősítette, hogy a tervek szerint az ame­rikai alakulatok néhány hóna­pig, legkésőbb a haiti parla­menti választásokig marad­nak. — Helyénvalónak tartjuk azonban, hogy jelenlétünkkel szavatoljuk a szavazás biz­tonsági feltételeit — mondta. A választások a jövő év ele­jén esedésekesek. Kairóban kezdik az újabb fordulót Arafat-Rabin találkozó Jasszer Arafat palesztin vezető az újabb forduló előtt Tűzharc a rendőrökkel, újabb tárgyalások Clinton sajnálkozik, de kemény marad Összecsapás késő este Cap Haitienben — A választásokig maradnak a katonák A pénzszerzést Fürre bízta a választmány Az MSZP országos választmányi ülése Kormányzati gondok és vitázó vezetés Konferencia Prágában Surján László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt el­nöke a Konrad Adenauer Ala­pítvány konferenciáján vesz részt Párgában, ahol el­mondta az átalakulás leveze­tését vállaló kormánykoalíció­nak nem volt embere és ener­giája a piacgazdasági átmenet elméletének kidolgozására. Ugyanakkor a nyugati szakér­tők is kevés figyelmet szentel­nek a kelet-európai átmenet elosztási kérdéseinek. Szem­léletük, amelyben a hatékony­ság az elosztási igazságos­ságnál fontosabb célként je­lent meg, meghatározta a má­sodik választások sorsát. Választási start Bajorországban Három héttel a német szö­vetségi választások előtt Ba­jorországban a tartományi par­lament összetételéről dönte­nek a szavazópolgárok. A vá­lasztás fő kérdése, hogy a Német Keresztényszociális Unió — amely 32 év óta egyedül irányítja a tartományt — ezúttal is megszerzi-e a szavazatok abszolút többsé­gét. A bajorországi voksolás egyúttal főpróba a pártok számára az október 16-án sorra kerülő Bundestag-vá- lasztás előtt. Az MDF országos választ­mánya Csapody Miklós or­szággyűlési képviselőt bízta meg az önkormányzati válasz­tások kampányfőnöki feladata­ival. Mint a hétvégi zárt ülést kö­vető sajtótájékoztatón elhang­zott: a választmány Für Lajos Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa úgy döntött, hogy eny­hít a Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) elleni szankció­kon, elismeréseként annak, hogy Belgrád lépéseket tett a béketörekvéseket elutasító boszniai szerbek elszigetelé­sére, és beleegyezett, hogy nemzetközi megfigyelők el­lenőrizzék a határzárlat haté­konyságát. A tervezetre 11 küldöttség szavazott, ellene voksolt Pakisztán és Dzsibuti, míg Nigéria és Ruanda tartóz­kodott. A Jugoszlávia elleni tilalmak enyhítésével párhuzamosan a pártelnököt bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki változato­kat az önkormányzati válasz­tások költségeinek finanszíro­zására. A még később meghatáro­zandó összeget — úgy hírlik — adósságátütemezéssel kí­vánják előteremteni. Biztonsági Tanács szigorító büntető intézkedéseket hozott a boszniai szerbek ellen. En­nél a szavazásnál egyedül Kína tartózkodott a szankció­kat ellenző általános elvi ál­láspontja miatt. Egy harmadik, egyhangúlag elfogadott hatá­rozatban a testület elítélte a további etnikai tisztogatáso­kat, és követelte, hogy tegyék lehetővé az ENSZ-erők beju­tását az érintett területekre. A boszniai ENSZ-nagykövet és tíz iszlám ország fődelegá- tusa bírálta a szankciókat enyhítő határozati javaslatot, amellyel szerintük a Nyugat Csernomirgyin a hadiiparról Oroszország nem létezehet megfelelő védelmi erő nélkül, ez pedig csak akkor lehetsé­ges, ha működnek a hadi­üzemek — összegezte Viktor Csernomirgyin orosz kor­mányfő az uráli fegyvergyá­rakban tett látogatásának ta­pasztalatait. Az ország idén várhatóan megduplázza a fegyvereladásból származó bevételét. megjutalmazza a szerbeket, miközben nem tesz többet a muzulmánok támogatására. A határozat egy nappal azután lép érvénybe, hogy a nemzet­közi megfigyelők jelentése alapján Butrosz Gáli ENSZ-fő- titkár kinyilvánítja: a humanitá­rius célú segélyeket leszá­mítva semmi sem jut át a Szerbiát és a boszniai szerb területeket elválasztó határon. A második határozat felszó­lítja a világ országait: hogy szüntessenek be mindenféle politikai párbeszédet a bosz­niai szerb vezetőkkel s külföldi utazási tilalmat is elrendel. A többség szerint szükség van elnökhelyettesi pozícióra a Magyar Szocialista Párt ve­zetésében, hogy a kormány­zati, a parlamenti és a párt­munka közötti koordináció megteremtődjék. Ugyanakkor megfogalmaztak voltak olyan véleményeket is, hogy nincs szükség ilyen funkcióra, mert sejteti, mintha máris ki akar­nák jelölni Horn Gyula utód­ját. Erről Vitányi Iván, az MSZP országos választmányának elnöke beszélt a szombati zárt ülés után tartott sajtótá­jékoztatón, a Köztársaság téri székházban. Elmondta: a vá­lasztmány döntése szerint az alapszabály-előkészítő bi­zottság a legközelebbi ülésén fogalmazza meg az elnökhe­lyettesi pozíció kritériumait is, és terjeszti majd az október 7-9. között rendezendő kongresszus elé. Vitányi Iván szavai szerint a megváltozott helyzet, a párt kormányzati szerephez Ju­tása okozza a legtöbb gon­dot, nemcsak a vezetésnek, hanem a tagságnak is. Vitá­nyi Iván megfogalmazása szerint: „Nagy akarat volt eb­ben az országban a demok­ráciára, de a hatalomgyakor­lás módszerei még nem ala­kultak ki, és ezzel most a szocialistáknak kell szembe­nézni.” Az országos választmány elnöke a továbbiakban kifej­tette: fontos, ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, ame­lyek az MDF-fel megestek, azaz nehogy a kormányzás „megegye” a mozgalmat. Ezért is tartotta szükséges­nek a választmány, hogy csak a párt szervezésével foglalkozó ügyvezető alelnö- kei is legyenek majd az MSZP-nek a kongresszus után. Vitányi Iván a továbbiak­ban többek között kiemelte: az országos választmányban vita alakult ki a tagfelvétel megszigorításáról is, nehogy megjelenjenek a régi MSZMP tagjai. Ä választmány elnöke kér­désre válaszolva elmondta: a tanácskozáson nem került szóba a legnagyobb kor­mányzó párt és koalíciós partnerének kapcsolata. Tilalmak a szerbiai-boszniai határon A BT enyhítő döntése

Next

/
Thumbnails
Contents