Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-24 / 225. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. szeptember 24., szombat Jelentősebb állami támogatás kellene Biztos piaca van a siófoki vetőmagnak Zsákokban sorakozik a jövő évi vetőmag Fotó: Lang Róbert Új foglalkoztatáspolitikai koncepció formálódik Száz keresőre 150 eltartott jut Ismét ólmozott paprika a piacon Az utóbbi hónapokban ismét megjelent az egész ország területén az ismeretlen eredetű, nem gyári csomagolású, nehézfémekkel és egyéb vegyianyagokkal szennyezett fűszerpaprika-őrlemény hívja fel a figyelmet a Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézet. A hamisítványok rendkívül ártalmasak az egészségre. Ezért a Kermi kéri, hogy a felhasználók a vásárlásnál fokozott gondossággal járjanak el. Csak hagyományos gyári csomagolású terméket vásároljanak kizárólag az üzletekben. Átlátszó műanyag, vagy celofánba csomagolt, jelölések nélküli terméket semmiképpen sem vegyenek meg. Külön figyelni kell arra, hogy a csomagoláson a megszokott hazai gyártó megnevezése, szabványjele és minőségmegőrzési ideje szerepeljen. Konferencia Budapesten Az ausztrál kormány anyagi támogatásával másoddiplomát szerzett kelet-európai menedzserek háromnapos konferenciája kezdődött tegnap Budapesten. A résztvevői különböző munkacsoportokban tekintik át a gazdasági élet egyes szféráinak jelenlegi fejlődési tendenciáit. A másoddiplomások az ausztrál kormány APTEE (Australian Program for Training Eastern Europe) képzésében vettek részt. Az ausztrál kormány 1990-ben, a kelet-európai változások idején 5 millió, majd 1994-ben 8 millió ausztrál dollárt adott arra, hogy a régióból fiatal diplomások, főleg középvezetők posztgraduális képzésen vehessenek részt Ausztráliában. Több fogyott turistavalutából A siófoki Siómente Mező- gazdasági Szövetkezet Somogy első számú vetőbúza-előállítója. A vetőmag szaporítása és feldolgozása mellett ettől az évtől már értékesítéssel is foglalkoznak. Búzát, árpát, napraforgót, kukoricát és borsót 4200 hektáron termesztenek, 700 hektáron pedig kalászos-vetőmagot és 300 hektáron vetőborsót. Megyeri Gábor termelési igazgatót kérdeztük: — Megéri vetőmagot termeszteni? — Adott területen nagyobb jövedelem érhető el, ha megfelelő a szakmai háttér és magas színvonalú a termelés. Minden évben szervezünk bemutatókat a környező megyékben, és ismertetjük az újabb fajtákat. Az lenne a legjobb, ha a vetőbúza ára kétszerese lenne az étkezési búzáénak, de most csak másfélszerese. S az a gond, hogy még ez is drága a vásárlóknak. Nagyon elkelne a folyamatos állami támogatás, hogy a termelőnek és előállítónak egyaránt megérje a jó minőségű vetőmag termesztése. — Milyen a kereslet vetőbúza iránt? — Az értékesítéssel nincs gondunk. Évek óta mindent megadunk a földeknek, és ez meg is látszik a minőségen. Vetőmagunk tisztaságát tekintve első osztályú, a csíraszázalék 95-96-os. Sajnos, az aszály évek óta sújtja a területünket, az évi csapadék- mennyiség nem éri el a 400 millimétert. Ezért aszálytechnológiával kell dolgoznunk; a talaj nedvességtartalmát igyekszünk megőrizni a művelés során. Ezenkívül a kalászosok vetésterületét is növeljük a kukorica rovására, mert jobban tűrik a szárazságot. — Hogyan tárolják a vetőmagot? — Eddig a siófoki közraktárban tároltuk, de az nagyon drága volt, vagy pedig közvetlenül értékesítettünk. Mivel betakarításkor kínálati piac van és az árak alacsonyak, arra törekszünk, hogy tavasszal értékesítsük. A szabaddá vált két istállóból és a silótérből 25 millió forintos beruházással kialakítottunk egy terménytárolót. így 2300 vagonra nőtt a tárolókapacitásunk, korábban csak 1500 vagonos volt. A csomagolást is magunk végezzük. Az idén 2500 tonna vetőmagot állított elő a Siómente szövetkezet. Boldizsár Beáta A kormányprogram gazdasági és társadalompolitikai prioritásként jelöli meg a munkanélküliség további növekedésének megakadályozását. Az 1995-97 közötti időszak foglalkoztatáspolitikájának vitaanyaga elkészült a Munkaügyi Minisztériumban. Erről kérdeztük dr. Pulai Gyulát, a tárca közigazgatási államtitkárát. — Az elmúlt 5 évben több mint 1,3 millióval csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Ezeknek az embereknek csak egy része munkanélküli, sokan mentek idő előtt nyugdíjba, de megnőtt a családon belüli eltartottak száma is. 1990 előtt száz aktív keresőre 80 eltartott jutott, most ez az arány majdnem eléri a 150-et. — A most kidolgozott koncepció mire helyezi a hangsúlyt? — Az export növelésétől és az import csökkentésétől azt várjuk, hogy az állami beruházások, a közületi beszerzések előnyben részesítsék a magyar termékeket. De más területeken is vannak teendőink. Példaként hadd említsem meg a feketemunka felszámolására tett erőfeszítéseinket. Tudjuk, hogy a kisvállalkozók nagyon tartanak az új emberek legális alkalmazásától, mert nehezen tudnak megbirkózni a vele járó adminisztrációs előírásokkal. Ezért szorgalmazzuk az úgynevezett „alkalmazói inkubátorok” létrehozását, amelyek az egy-két alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozók adminisztrációját ellátnák. Az első inkubátorokat Óidon és Diósgyőrben hozzuk létre. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is, ott is nehezen ellenőrizhető az alkalmi foglalkoztatás. Szeretnénk technikai segítséget adni mindazoknak, akikben a jó szándék megvan, de az adminisztrációs nehézségeket, az utánajárást nem tudják vállalni. — Mit terveznek a munka- nélküliek elhelyezkedésének ösztönzésére? — Ma azok a munkáltatók, akik tartósan munkanélkülieket alkalmaznak, a társadalombiztosítási járulék 70 százalékát leírhatják az adóalapjukból. Jövőre talán sikerül még ennél is kedvezőbb jogszabályt bevezetni. A feketefoglalkoztatás kiszűrésével számos ellenőrző szervezet foglalkozik: az egyik a társadalombiztosítást, a másik az adóbefizetést, a harmadik a munkanélkülieket ellenőrzi. E szervezetek munkáját össze kellene hangolni. — A fiatalok munkanélkülisége tűnik napjaink legégetőbb munkaügyi problémájának. Hogyan foglalkozik ezzel a vitaanyag? — A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos eddigi intézkedések látszanak a legsikertelenebbnek. Ahhoz, hogy a fiatalok valamilyen támogatást kapjanak, átképzésben vegyenek részt, előbb „hivatalosan” munkanélkülivé kell válniuk. Szeretnénk elérni, hogy azok a fiatalok, akik nem szerezték meg a középfokú végzettséget, szintén részt vehessenek azokon az átképzéseken, amelyeken a munkaerőpiacon hasznosítható ismereteket lehet szerezni. Ezek a tanfolyamok 40- 50-60 ezer forintba kerülnek, a tandíjat ma még az állam csak a regisztrált munkanélkülieknek fizeti. Helyesebb lenne ezeket az utakat is „vargabetű nélkül” megnyitni a fiatalok előtt. (Koós) Augusztus végéig 419 millió dollárt - 45 milliárd forint értékben - váltottak ki valutalapjuk terhére a magyar állampolgárok, és ez csaknem 50 százalékos növekedést jelez 1993. hasonló időszakához képest. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy az előzetes adatok szerint csak augusztusban 60 millió dollár volt az igénybevétel. A turistafőszezon három hónapjában - júniusban, júliusban, augusztusban - pedig több mint 200 millió dollárt vásároltak a magyar állampolgárok évi 800 dolláros valutakeretük terhére. Nyolc hónap alatt 1,5 millió alkalommal váltottak ki konvertibilis valutát, csakúgy, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az egy alkalomra jutó dollárösszeg azonban a korábbi nem egészen 200 dolláról csaknem 300-ra nőtt. Tesztelik a zsírórendszert A hétvégén az eredeti elképzelésnek megfelelően ismét tesztelik a Bankközi Giro Rendszert. Ennek eredményei alapján lehet állást foglalni arról, hogy pontosan mikor indítható az új elszámolási rendszer. Az első éles tesztet a múlt hét végén tartották meg. A próba eredményei biztatók, ám a kiértékelés alapjául szolgáló statisztikák kitöltésében mutatkozó pontatlanságok óvatosságra intik a szakembereket. Az is kiderült, hogy a rendszerhez csatlakozó kereskedelmi bankok felkészültsége egyenetlen, és az ügyfelek sem tájékozottak kellően. Az MNB tájékoztatása szerint az eredeti tervtől eltérően október 10-én nem lesz bankszünnap. A napraforgó-betakarítás végnapjai Kevesebb termés, nagyobb kereslet Somogy megyében 21684 hektár volt a napraforgó vetésterülete idén. A szakemberek az augusztus 8-i becslések alapján 2 tonna termést vártak hektáronként, de ebből szeptemberre csak 1,8-1,9 tonna realizálódott. Gazdaságokként elég nagy volt a szóródás a termésátlagokat illetően. Van olyan szövetkezet, ahol csak 0,7 tonnát tudtak betakarítani egy hektárról, de például a Nagyberki Szövetkezetben 2,7 tonnás eredménnyel büszkélkedhetnek. Jelenleg a betakarítási munkálatok me- gyeszerte a végéhez közelednek. A biztos üzlet reményében a legtöbb üzem előszerződést kötött a napraforgó értékesítésére, melynek most a legjobb pozíciója van a piacon, tonnánként 22-28 ezer forintot fizetnek érte. A Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt a tervezett kétezer tonnás mennyiségből eddig ezret vásárolt fel, 22 ezer forintos áron. A Balatonszárszói Szövetkezetben az első táblán végeztek a betakarítással. Fenyvesi Henrik, a szövetkezet elnöke elmondta: 5150 hektáron termesztettek napraforgót és átlagosan 1,5-1,8 tonnás hozamra számítanak. Két hét alatt szeretnék befejezni a munkálatokat, mert azután az árukukorica lesz soron. Balatonőszödön végzik a napraforgó tisztítását és szárítását, majd ezt követi az értékesítés, ami nem okoz gondot, mert a teljes mennyiségre leszerződött már a gazdaság. (Boldizsár) Magyar-kazah együttműködés Aláírta a két ország közötti kölcsönös áruszállításokról és szolgáltatások nyújtásáról szóló éves jegyzőkönyvet Pál László ipari és kereskedelmi miniszter és Szalim Kurman- guzsin, a Kazah Köztársaság budapesti nagykövete. A jegyzőkönyvben a felek vállalják, hogy kedvező feltételek teremtésével segítik a közös áruszállításokat, termelési kooperáció kialakítását, vegyes vállalatok létrehozását, a tőkebefektetéseket. A jegyzőkönyvhöz csatolták a kölcsönösen szállítandó áruk listáját. A magyar exportlistán élelmiszerek, mezőgazdasági termékek, élelmiszeripari berendezések, Ikarus autóbuszok, gyógyszerek, orvosi és híradástechnikai eszközök szerepelnek. Kazahsztán vegyipari termékeket, hengerelt árut, nyersanyagokat, mezőgazdasági gépeket szállítana. WSC-230 Z 1994. szept. 26-tól szept. 30-ig. 1850 W (2000 W), 230 mm korongátmérő TE 200 típusú damilos fűszegélynyíró, amíg a készlet tart 3490 Ft 40JZít'y Kaposvár, Ady E. u. 11. Tel.: 82/316-829 Piaci körkép Kaposvár Siófok Nagyatád Marcali Burgonya 30 30-35 30-35 25-35 Káposzta 30 35 30 25 Paprika 40-70 40-80 30-50 20-60 Paradicsom 70-80 80 60 50-60 Uborka 60-80 70-80 60 60-70 Leveszöldség 50 50 60 50 Tojás 10 9-10 10 9-10 Sampinyon 220 220 200 ___ H agyma 35-50 50 50 30-40 Tök 25 20 20-25 40 Alma 40-70 60-80 20-50 35-50 Őszibarack 80 70-80 80 — Karfiol 110-130 130 120 — Szilva 70 60 70 — Kelkáposzta 60 60 60 60 Savanyúkáposzta 50 50 60 ___ S zőlő 60-70 60-80 50-70 40-70 Amerikai befektetők Szabolcsban 1,5 milliárd forint tőke A legjelentősebb külföldi tőkét eddig az amerikaiak és az osztrákok fektették be Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az Amerikai Egyesült Államok és Ausztria befektetői három nagyobb nyírségi cég privatizálásában vettek részt. Az általuk Szabolcsba vitt működő tőke megközelítette a másfél milliárd forintot. A tengerentúli Universal Leaf Tobacco volt a legnagyobb befektető, többségi tulajdonosa lett a Nyíregyházi Dohányfermentáló Részvénytársaságnak. A NYIDOFER Rt tulajdonváltása a gazdasági szakértők véleménye szerint 1993 legsikeresebb privatizációs tranzakciója volt. í ■1 i
