Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-24 / 225. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. szeptember 24., szombat Christopher figyelmeztetése Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter figyelmez­tette a boszniai szerbeket, hogy a NATO újabb légi csa­pásokat fog rájuk mérni, ha ismét megsértik a boszniai fegyvertilalmi övezeteket vagy támadást intéznek az UN- PROFOR erői ellen. — A NATO készen áll válasza­dásra, és válaszolni is fog — hangoztatta, hozzáfűzve, hogy csak méltatni tudja a NATO fellépését. Pérez de Cuéllar elnökjelölt lesz Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ volt főtitkára csütörtö­kön hivatalosan is bejelen­tette: indulni kiván a jövő év április 9-én tartandó perui el­nökválasztáson. A 74 eszten­dős Pérez de Cuéllar, aki 1981 és 1991 között volt az ENSZ első számú tisztségvi­selője, limai sajtóértekezletén azt is közölte, hogy független jelöltként száll versenybe az államfői tisztségért. Pokolgép Guatemalában Hatalmas erejű pokolgép robbant Guatemala fővárosá­ban egy forgalmas bevásárló- központ közelében. A robba­násban egy tizenegy éves kis­fiú életét vesztette, négy em­ber megsebesült. A pokolgép csütörtökön reggel egy gyors­étkeztető étterem előtt lépett működésbe. A robbanás be­törte az étterem ablakait, ká­rokat okozott az épületben. Az akció elkövetőjeként egyelőre senki nem jelentkezett. Letartóztatások a Carlos ügyben A svájci hatóságok letartóz­tattak négy személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban álltak Carlosz- szal, a nemrégiben elfogott hírhedt terroristával. A múlt hét végén Genfben és Ticino kantonban vették őrizetbe a négy gyanúsítottat. Kettőjüket — a Contratom nevű ökológiai szervezet aktivistáit — azzal vádolják, hogy terroristáktól rakétákat vásároltak, amelye­ket később a franciaországi Creys-Malville-ben található atomerőműre lőttek ki 1982- ben. Halálos forró iszap Tizenhárom ember halálát okozta és több ezer házat maga alá temetett a Fü- löp-szigeteki Pinatubo-vulkán oldaláról lefolyó forró iszap — jelentette pénteken az AFP a helyi mentőszolgálatra hivat­kozva. A három méter vastag iszapfolyam csütörtökön indult el a térségre hulló jelentős mennyiségű csapadék követ­keztében. A hatóságok köz­lése szerint a halálos áldoza­tokon kívül 5-en megsebesül­tek és 7 személy eltűnt. Manfred Wörner utódlása Valószínűleg a jövő hét kö­zepén születik meg a döntés a NATO új főtitkárának szemé­lyéről — véli a szövetségi ügyekről tájékoztató Atlantic News legfrissebb száma. Ek­korra tervezik a tagországok külügyminisztereinek az ENSZ-közgyűlés ülésszaká­nak alkalmával tartandó New York-i találkozóját, amelynek során az egyik kérdés az el­hunyt Manfred Wörner utód­lása lesz. Turistahelyeket néznek Somogybán a németek (Folytatás az 1. oldalról) A megyei idegenforgalmi hivatal vezetője ugyanis fon­tosnak ítélte, hogy az idegen- forgalommal foglalkozó szak­emberek és újságírók első kézből kapjanak információt Magyarország és ezen belül Somogy lehetőségeiről. A delegáció a kaposvári programot követően Szennára látogatott, majd Bányán is­merkedett a falusi turizmus légkörével. Azt megelőzően a delegációt szerdán a késő esti órákban dr. Kovács Miklós, a Siótour elnök-vezérigazgatója fogadta a részvénytársaság Aranypart nyaralótelepén, majd másnap Molnár Árpád siófoki polgármesternél ven­dégeskedtek a városházán. Jártak a szántódpusztai ide­genforgalmi és kulturális köz­pontban is és látogatást tettek Lengyeltótiban. A négy na­posra tervezett tanulmányút ma Mesztegnyőn folytatódik. A községben egy szakmai fó­rumra is sor kerül a német és magyar turizmus struktúrái és az egyes turisztikai szolgálta­tók együttműködése címmel. Kovács László a magyar kormány külpolitikájáról A magyar külpolitika há­rom prioritása, az euro-at- lanti integráció, a szomszéd országokkal való jó viszony, illetve a magyar kisebbsé­gekkel való törődés egyenlő és párhuzamos kezelést igényel — hangsúlyozta Kovács László külügymi­niszter, aki a Magyar Újság­írók Országos Szövetségé­nek székházában a MÚOSZ külpolitikai szakosztálya szervezésében találkozott pénteken magyar újság­írókkal. A kelet- és közép-európai térség újfajta biztonsági koc­kázatát elemezve a magyar diplomácia vezetője rámuta­tott a térség országaiban lezaj­lott rendszerváltás nehézsé­geire, a nacionalizmus megje­lenésére, az államközi vagy etnikai konfliktusokra, a nem­zetközi terrorizmus, a szerve­zett bűnözés és a környezeti konflitkusok okozta gondokra. — Külön problémát jelent, hogy Európában nincs olyan szervezet, amely e biztonsági kockázatokat kezelni tudná — mutatott rá a miniszter, hang­súlyozva, hogy a magyar ál­láspont szerint az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Ér­tekezlet decemberi budapesti csúcstalálkozójának egyik fel­adata lesz az EBEÉ ebbe az irányba történő átalakítása. Az új magyar kormány kül­politikai tevékenységét ele­mezve Kovács László rámuta­tott: a külpolitikában csak a racionális elemeknek van he­lye, s külpolitika eszközrend­szere is a realitásokhoz al­kalmazkodik. A hármas külpo­litikai célkitűzés kapcsán alá­húzta: a térség országaival való „történelmi kibékülés” a stabilitás tényezője, s mint ilyen, biztonságpolitikai kér­dés. — Ha nincs párbeszéd, a kisebbségekért sem lehet semmit sem tenni. Az ország integrálódásra való képes­sége nagy szerepet játszik Magyarország megítésében — mutatott rá a miniszter. — A magyar-szlovák vi­szonyban áttörést nem értünk el, de ezt nem is vártuk, és nem is ígértük — hangsú­lyozta a miniszter az első két hónap külpolitikai tevékeny­ségét értékelve. Horn Gyula miniszterelnök augusztusban Pozsonyban járt, Teodor Me- lescanu román külügyminisz­ter szeptember elején Buda­pesten tárgyalt. A látogatással illetve a meghívással a ma­gyar kormány megtette az első lépést a személyes kap­csolatfelvételre, s a szomszé­dok vették a pozitív jelzést. Magyarország Szlovákiával jó féltucat megállapodást kötött, megnyílt egy újabb határát­kelő, Romániával pedig közel tíz kérdésben — így a kisebb­ségi illetve határkérdésben — is több éves szünet után újra­kezdődnek a szakértői tárgya­lások. Funar keresztes hadjárata Gheorghe Funar kolozsvári polgármester komolyan veszi hazafiságát, sőt 1992 óta, amióta polgármester lett, va­lóságos keresztes hadjáratot indított — írta a The Indepen­dent című brit lap pénteki számában Adrian Bridge tu­dósító Kolozsvárról. Emlékeztetett, hogy Funar eltávolíttatta a kétnyelvű utca­névtáblákat, amelyek a város 23 százalékos magyar ki­sebbségének javát szolgálták, és betiltotta a külföldi zászló­kat és himnuszokat. Hatalmas szobrokat állíttatott román nemzeti hősöknek, azért, hogy ezek mellett eltörpülje­nek más emlékművek, ame­lyek a térség magyar uralom alatt töltött évszázadairól ta­núskodnak. Egyre gyakrab­ban szólít fel a körülbelül két­millió erdélyi magyart képvi­selő RMDSZ betiltására is. Funar szerint ezeknek az em­bereknek az érdekei nem szo­rulnak képviseletre — írta a tudósító. — Romániában nincsenek magyarok. Magyarok Ma­gyarországon vannak. Itt csak román állampolgárok vannak, és mindnyájan egyenlők a tör­vény előtt — ezt Funar maga mondta a The Independent- nek adott nyilatkozatában. — Az autonómia után jön az annexió. Ez mind Budapest tervének része, hogy vissza­szerezze az uralmat — mondta a The Independent- nek. A többi szélsőséges ro­mán nacionalistával együtt Funar is komolyan azt hiszi, hogy Magyarország igényt formál Erdélyre. Minden al­kalmat felhasznál, hogy emlé­keztessen, milyen megkülön­böztetésben volt részük a ro­mánoknak a sokévszázados magyar uralom alatt, és állító­lag milyen atrocitásokat követ­tek el ellenük a magyarok a második világháborúban, amikor négy évig megszállva tartották Észak-Erdélyt — írta a brit tudósító. A legtöbb kulturált román nevetséges figurának tartja Funart és reményt keltőnek minősíti, hogy az új magyar kormány olyan szerződést akar Romániával, amelyben elismerik a jelenlegi határokat. Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Mit Expo-nál a parlamentben Senki sem vitatja, hogy egy világkiállítás jót tenne hazánk hírnevének, nemzetközi kapcsolatrendszerének. A legutóbbi közvéleménykutatások is azt mutatták, hogy népes az Expo-pártiak tábora.A kérdés csak az, hogy kinél miből táp­lálkozik ez a rokonszenv? Érzelmi alapon szeretné, ha egy újabb alkalom lenne arra, hogy Magyarország bemutatkoz­zon a világnak, vagy megalapozottan, felelősséggel állíthatja, hogy az államkasszában ott van vagy ott lehet a pénz az Expo megrendezésére? Az érzelmeket maximálisan tisztelni kell, de dönteni csak a „piszkos anyagiak” alapján lehet. Ezúttal ez történt. A kormány kizárólag anyagi okokra hi­vatkozva javasolja a parlamentnek az 1996-ra tervezett nem­zetközi szakkiállítás megrendezésének lemondását. Mi van emögött? A közlemény csak körülírja, de nincs mit titkolni: a kormány — minthogy csaknem üres a kassza — nem vállalja, hogy állami nagyberuházásként felépítse és üzemeltesse a kiállítást. Most a parlamenten a sor: előkerülnek-e ott olyan „per­döntő” bizonyítékok, amelyek a képviselőket az Expo melletti voksolásra ösztönzik? Ha igen, melyek lehetnek ezek? A leg­döntőbb persze az lenne, ha a szakértők képesek lennének olyan adatokat és tényeket a képviselők elé tárni, amelyek egyértelműen meggyőznék őket arról, hogy a kiállítás meg­rendezése az ország mostani pénzügyi helyzetében is finan­szírozható a költségvetésből. Ha fel tudnák sorakoztatni az un. vállalkozói tőke elegendő és konkrét részvételének hitelt érdemlő bizonyítékait. Ha mindenki számára egyértelműen kimutatnák, hogy az Expo lemondása — a vele járó anyagi kötelezettségekkel illetve a kiállítás nélkül is szükséges beru­házásokkal együtt — többe kerülne, mint a megrendezése. Vannak-e ilyen dokumentumok és számítások? Ki mit tesz le a T. Ház asztalára? * Göncz Árpád Párizsba utazik Göncz Árpád köztársasági elnök Francois Mitterrand meghívására szeptember hu- szonnyolcadika és harminca- dika között hivatalos látogatást tesz Franciaországban — je­lentette be tegnap kora délután a köztársasági elnök sajtóiro­dája. A sajtóiroda által nyilvá­nosságra bocsátott információk szerint Göncz Árpád vendéglá­tóján, Mitterrand elnökön kívül megbeszélést folytat majd Eduard Balladur kormányfővel és René Monory-val, a francia szenátus elnökével. Javult a meglőtt férfi állapota Másfél hete szökik Orsós István Kiss Lászlónak, a kisasz- szondi lövöldözés sérültjének az állapota folyamatosan ja­vul, sőt az orvosi vélemények szerint a jövő héten már el is hagyhatja az intenzív osztályt. A lövöldözéssel gyanúsított Orsós Istvánnak azóta még nem akadtak a nyomára. A rendőrök abban biztosak, hogy Orsós még mindig a kör­nyéken rejtőzik, ám a Ka- pos-kommandó rajtaütései eddig nem hoztak eredményt. A lakosság eddig sokat segí­tett. A nyomozást azonban hátráltatja, hogy a körbezárt terület túl nagy, erdős, bozó­tos és rengeteg benne a bú­vóhely. A Somogyi Hírlap informá­ciói szerint a nyomozók felté­telezik, hogy Orsóst kisasz- szondi és kiskorpádi rokonai is támogatják, igyekeznek félre­vezetni a rendőröket. B. Zs. Radovan Karadzic: kivándorlási stop Radovan Karadzic boszniai szerb elnök utasította „köztár­sasága” belügyminisztériu­mát, hogy azonnali hatállyal állítsa le azon kivondárlási engedélyek kiadását, amelyek lehetővé teszik, hogy a bosz­niai szerb területekről a polgá­rok a muzulmán kézen lévő térségekbe távozzanak. A Páléban kiadott közle­mény szerint a döntés hátte­rében az áll, hogy az északke­let-boszniai Bijeljinában az ot­tani szerbek zaklatták a más nemzetiséghez tartozó polgá­rokat. Karadzic egyben azt is bejelentette, hogy a boszniai szerb hatóságok vizsgálatot indítanak a muzulmánok ellen elkövetett törvénysértések ki­vizsgálására. Karadzic bejelentése az­után hangzott el, hogy Észak- kelet-Boszniát, s a többi szerb kézen lévő boszniai területet szinte teljes egészében „meg­tisztították” a horvátoktól és muzulmánoktól. Bijeljinában, ahol két és fél évvel ezelőtt még 30 ezer muzulmán élt, már csak pár száz nem szerb nemzetiségű polgár maradt. A nemzetközi szervezetek szerint a muzulmán és horvát kézen lévő területekről a szer- beknek kellett elmenekülniük. Zenicában, Nyugat-Boszniá- ban és Nyugat-Hercegoviná- ban a szerb közösségek lét­száma töredékére zsugoro­dott az elmúlt két és fél év­ben. Németh András Garázda bestiák Távcsöves vadászpuskákkal felszerelt rendőrök és egy hő­észlelő berendezéssel ellátott helikopterrel pásztázták végig csütörtökön Nagy-Britannia nagy kiterjedésű területeit egy titokzatos „nagy macska” után kutatva. Á szemtanúk által oroszlánnak, esetleg pumának leírt bestiát több ízben is látták a dél-angliai Basingstoke köze­lében, ahol már eddig két birkát felfalt. Az esetről beszámoló Frank Connor rendőrfelügyelő szerint egy nagy termetű állat­ról van szó, amelynek test­hossza 2,1, magassága pedig egy méter. A színe rozsdás­barna. Semmi esetre sem lehet Nagy-Britanniában honos állat. A rendőrséget meglepték az ál­lat észleléséről szóló jelenté­sek, mivel állatkertek nem je­lentették állatok eltűnését. Hálózatos kereskedelmi cég keres különböző szintű irányítói és szakmai előadói munkakörbe közgazdasági egyetemet, kereskedelmi főiskolát vagy ezekkel rokonszakmában végzett munkatársakat Irányítói munkakörbe minimum 4-5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk Egyéb területeken pályakezdőkre is számítunk Nyelvtudással rendelkezők előnyben A jelentkezéseket rövid szakmai önéletrajzzal ellátva kérjük „Privatizáció ’94” jeligére a szerkesztőségbe <*)

Next

/
Thumbnails
Contents