Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-23 / 224. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. szeptember 23., péntek Pedagógusok a szakképzésben — konferencia Oktatók képesítés nélkül A KKDSZ sztrájkalapot akar A teljesítményekre szabják a bért! Vadász János, a KKDSZ elnöke Fotó: Török Anett Román írók Pécsett Laurentin Illicit, a Román író- szövetség elnöke is részt vett a pécsi magyar-román kulturális napok irodalmi estjén. Elkísérte a szövetség magyar titkára, Ba­logh József, aki elmondta, hogy hazájában is háttérbe szorult a szépirodalmi művek kiadása, különösen a tehetséges, fiatal magyar írók művei sínylik meg ezt. Ezen igyekszik változtatni a többi között a marosvásárhelyi „Látó” című folyóirat körül tömö­rült szellemi erő, a kolozsvári re­formátus egyház, amely anyagi­lag segíti a magyar nyelvű könyvkiadást. Három kiadó tankönyvei Tankönyvbemutató nyílt Bu­dapesten a Tan-Társ boltban: három kiadó mutatja be iskolai kiadványait. A celldömölki Apáczai és a Pauz általános is­kolásoknak, a Holnap kiadó kö­zépiskolásoknak szánja kiad­ványait. Közülük „A 20. század története fiataloknak” című munkát már mintegy 35 ezren vásárolták meg. Színházi fesztivál Rizóma Fesztivál néven nemzetközi színházi találkozó kezdődik Veszprémben. Az ok­tóber 5-ig tartó rendezvényso­rozat programjában a magyar, holland, német és kínai társula­tok, a sepsiszentgyörgyi ma­gyar színház és egy németor­szági cigány csoport is fellép. Az előadásokat a veszprémi Petőfi Színházban és a Latino- vits Zoltán Játékszínben tartják. Tanévnyitó az egyetemen Ünnepélyes tanévnyitóval tegnap megkezdődött az okta­tás Piliscsabán, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetemen. Az új felsőoktatási intézményt a Kato­likus Egyetemi Alapítvány és az állam támogatásából hívták életre összesen 450 millió fo­rintnyi beruházással, egy volt szovjet laktanya épületeinek hasznosításával. A 360 éves múltra visszatekintő, 40 évi kényszerszünet után újrainduló egyetemen hittudományi és bölcsészkaron kezdődik az ok­tatás, de a terveknek megfele­lően a következő években újabb tanszékeket szerveznek. Hasonlóságok és különbözőségek A képzőművészet, a zene és az irodalom közös és eltérő vo­násaival ismerteti meg a diáko­kat az a kiadvány, amely nem­rég jelent meg Hasonlóságok és különbözőségek a művésze­tekben címmel az Auktor kiadó­nál. Szerzője Lothringer Éva, a budapesti Szent István Köz- gazdasági Szakközépiskola ta­nára abban próbál segíteni a diákoknak, hogy a dolgokat egységükben, integrálva lás­sák, nem egymástól elkülö­nülve. A széles panorámájú művészetismereti kötet a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium alternatív tankönyvpályá­zatán két éve nyert díjat. Walt Disney videokazettán A Walt Disney Stúdió klasszi­kus rajzfilmjeinek videofelvéte­leit szeptember végétől árusítja az InterCom filmforgalmazó cég. Elsőként az Aladdin című produkciót dobják piacra. A film- történetben először ezt a rajz­filmet jelöltek a legjobb film ka­tegóriájában az Oscar-díjra. Az Aladdint a filmtörténet első egész estés rajzfilmje a Hófe­hérke és a hét törpe követi, amit a digitális technika segítségével újítottak fel. Pedagógusok a szakkép­zésben címmel rendezett kon­ferenciát tegnap a Magyar Szakképzési Társaság. Be­nedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes állam­titkára bevezetőjében el­mondta, hogy a szakképzési intézmények száma az utóbbi években nőtt, ám a középisko­lákban oktatók 25 százaléká­nak, a szakoktatók 40 száza­lékának nincs pedagógusi végzettsége. Az utóbbiak csak levelező tagozaton szerezhe­tik meg képesítésüket, így a gyakorlati ismereteket sem tudják megfelelően elsajátí­tani. A munkanélküliként nyil­vántartottak közül több mint Kari Popper, a most elhunyt világhírű filozófus élete utolsó éveiben mind többet foglalko­zott a televízióval, s azzal a ve­széllyel, amit a demokráciára nézve az jelent, ha a televízió roppant hatalma ellenőrzés nélkül marad. Popper élete vé­gén általánosan érvényes rendszabályt javasolt minden polgári társadalom televíziózá­sára. A javaslat teljes szövege a „Reset” című havilap mellék­leteként a napokban fog megje­lenni Olaszországban, de a L'Unitá című újság közölt belőle részleteket. Popper az orvosok praktizálását engedélyhez, szi­gorúan megfogalmazott szak­mai-etikai szabályokhoz kötő négy és fél ezren szeretnének pedagógusként dolgozni, kö­zülük 812 képesítés nélküli. Húsz százalékuk óvónőként, 5 százalékuk középiskolában, 3 százalékuk szakoktatóként és kevesebb mint 1 százalékuk szakmunkásképzőben sze­retne elhelyezkedni. Szövényi Zsolt, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium felsoktatással foglalkozó osztályvezetője, Szenes György tanár, a Magyar Szak­képzési Társaság tagja és Horn Miklós, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanszékvezetője is arról be­szélt, hogy a törvények nem veszik figyelembe a valósá­gyakorlat mintájára azt java­solja, hogy a televízióban csak erre feljogosító engedéllyel rendelkezők dolgozhassanak s annak tudata, hogy az enge­délyt el lehet veszíteni, sokkal hatékonyabb lenne bármiféle cenzúránál. Az engedélyt köte­lező tanfolyam és annak végén vizsga letétele után lehetne ki­adni. „A tanfolyam egyik fő célja annak megértetése lenne, hogy akarja valaki vagy sem, aki té­véműsorokat készít, az a tö­megek nevelésében fog részt venni, s ez a nevelés rendkívüli módon erős és fontos...” „A javaslatom nemcsak na­gyon sürgető, hanem a demok­got, illetve ellentmondanak egymásnak. A közoktatási törvény ugyanis előírja, hogy középiskolában csak egye­temi végzettségű pedagógu­sok oktathatnak, ám a felsőok­tatási törvény szerint ele­gendő a főiskolai végzettség is. A szakemberek elfogadha­tatlannak tartják azt is, hogy visszamenőleges hatályú a közoktatási törvény ide vonat­kozó paragrafusa. Eszerint ugyanis akik évek óta főiskolai végzettséggel tanítanak, nem folytathatnák munkájukat. A kormányprogram egyébként az egyetemi szintű tanárkép­zés általánossá válását tűzte célul. rácia szempontjából elenged­hetetlen. Néhány szóval elma­gyarázom ennek az okát. A demokrácia abból áll, hogy a politikai hatalom ellenőrzés alá kerül. A demokráciában semmi­féle ellenőrizetlen politikai hata­lom nem lehet. Nos, a televízió hatalmas politikai hatalommá vált... Mintha Isten szólalna meg. S így is lesz, ha folytató­dik a vele való visszaélés. Túl­ságosan nagy hatalommá vált a demokrácia számára, s egyetlen demokrácia sem fogja túlélni, ha nem vetnek véget az ezzel a hatalommal való visz- szaélésnek” - figyelmeztetett a hét végén elhunyt Kari Popper. Gőzön István Minden nagyobb város­ban megfordul a következő hetekben, hónapokban Va­dász János, a Közgyűjte­ményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke, a szakszerveze­tek együttműködési fóru­mának ügyvivője, az Érdek­egyeztető Tanács munka- vállalói oldalának tagja. A látogatássorozat Bács- Kiskun megyében kezdődött, és — egy héten át — somogyi fórumokkal folytatódott. — Érte meglepetés So­mogybán? —- Nem: az elmúlt években megismerhettem már a me­gyében működő kulturális in­tézmények nyomorát, rossz költségvetési ellátását. Sajná­lom, hogy a korábban sem ki­emelkedően jó működési felté­telek mellett tevékenykedő in­tézmények tovább romlottak Tabon és Nagybajomban. A kollégák szinte mindenütt tájé­kozatlanok az őket érintő költ­ségvetési kiadásokról. Nem tudják, hogy nem igaz a kor­mánynak az az állítása, misze­rint a költségvetési intézmé­nyek, közintézmények kiadásai túl magasak. Nem igaz, hogy sok közalkalmazottat foglalkoz­tatnak, s az sem, hogy ne len­nének források a költségvetési támogatások, bérek emelésé­hez. — Mi a tájékozatlanságuk oka? — A közvéleményt informáló kormányzat nem általános, hanem egy meghatározott kormányzati, restrikciós érdek­nek megfelelően ad ki tájékoz­tatásokat. Másrészt az, hogy a szakszervezetek hangja saj­nos, nem jelenik meg a közvé­lemény előtt olyan súllyal, mint amilyennel szükséges lenne. Mi nem azért ellenkezünk, mert klasszikus feladatunk az, hogy a mindenkori kormányzati aka­rat megnyilvánulásait bíráljuk, hanem azért fogalmazzuk meg az ellenérzéseinket, mert nem igazak azok az állítások, ame­lyekkel a kormány operál. Bi­zonyítani tudjuk, hogy a közki­adások 1500 milliárd forintjából a kisebbik, körülbelül 600 milli­árd forintot kitevő részt fordít­ják kulturális, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények működtetésére. A nagyobbik, 900 milliárd forintos összeget vállalatok, vállalkozások élén­kítésére, beruházásokra, adós­és bankkonszolidációra és az adósságszolgálati teher vise­lésére. — Milyen volna a helyes arány? — Én a 70-30-as arányt tar­tanám elfogadhatónak, termé­szetesen egy folyamat ered­ményeként. Az állampolgárok adóbefizetéseiből származó közpénzekből többségben köz­feladatokat — iskolák, művelő­dési házak, egészségügyi és szociális intézmények működ­tetése — kellene ellátni. A ma­radványból kellene a gazdasá­gélénkítő eszközöket finanszí­rozni. — A KKDSZ elnökeként mit tehet ezért? — A kollégáimat tájékozta­tom arról, hogy a kormány egy olyan hamis alternatívát állított fel, amelyet mi nem tudunk el­fogadni. Többek közt azt sem fogadhatjuk el, hogy vagy a foglalkoztatási biztonság meg­őrzésére törekszünk vagy a bérfejlesztésre. Mit tehetek én? A szakszervezeti taglét­szám megnövelésére ösztön­zőm minden közgyűjtemény­ben és közművelődési intéz­ményben dolgozót, hogy a szakszervezet olyan sztrájk­alappal rendelkezhessen, amelynek birtokában, ha nem egyezünk meg a tárgyalóaszta­lok mellett a kormánnyal, akkor érdemi ellenállást tudjunk kifej­teni. — Milyen somogyi „útra- valóval” tér haza? — A somogyi kollégák külö­nösen érzékenyek voltak a közalkalmazotti bérrendszer el­lentmondásaira. Például arra, hogy az F kategória meg nem adása következtében milyen ellentmondások, sérelmek ke­letkeztek. De az is komoly fe­szültségeket teremtett, hogy az ugyanolyan beosztású és köz­alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező, azonos végzett­ségű kollégák egy közalkalma­zotti kategóriába kerültek, ám a munkaadók nem differenciál­ták a teljesítményt. Tehát az eredményesen tevékenykedő kolléga is ugyanolyan bért kap, mint a nála rosszabbul telje­sítő. Ezt a somogyi kollégák külön is, sok helyen kiemelték. Ennek érdekében egy olyan közalkalmazotti bérrendszer továbbfejlesztésére tesz a KKDSZ javaslatot, amely a kvalifikáció mellett a jobb telje­sítményeket is elismeri. Lőrincz Sándor KÖZRAKTÁROZÁSI RT. Ez egy jó megoldás = ÁTI-közraktárjegy Az ÁTI Közraktározási Rt. - mint hazánk legnagyobb közraktára - szolgáltatásaival az ország minden pontján készséggel áll az Önök rendelkezésére. T evékenységünk: — közraktárjegyes szolgáltatás — vámszabadterületi szolgáltatások (Punto Franco), vám- és hatósági vizsgálatok lebonyolítása — árutárolás, kezelés és áruszállítás — konténeres tárolás és szállítás (Depó szolgáltatások), ill. konténerjavítás — telepeinken kihelyezett banki szolgáltatások ÁTI Közraktározási Rt., 1075 Budapest, Wesselényi utca 4. Telefon: 142-2796 Telex: 22-6528, AATIK H. Telefax: 142-2791, 142-2915 ÁTI — közraktárak Bajai közraktár, Szentjánosi út 12. Telefon: (79)323-255 Telex: 81-226 Telefax: (79)321-801 Győri közraktár, Kandó Kálmán utca 17. Telefon: (96)313-430 Telex: 22-427 Telefax: (96)313-430 Miskolci közraktár, Repülőtéri út 6-8. Telefon: (46)325-094, (46)325-611 Telex: 62-287 Telefax: (46)325-242 Pécsi közraktár, Csárdakörnyék 8. Telefon: (72)333-554, (72)314-022 Telex: 12-246 Telefax: (72)313-615 Szabadbattyáni közraktár, 8151 Telefon: (22)353-055 Telex: 21-223 Telefax: (22)363-178 Szajoli közraktár, 5081 Telefon: (56)340-205 Telex: 23-276 Telefax: (56)379-333 Budapest, Rákospalota, Visontai utca 1. Telefon: 169-0514 Telex: 22-4822 Telefax: 169-1572 ÁTI, a hagyományosan megbízható partner (57755) Szigorú szakmai és etikai szabályok Kari Popper javaslata á >

Next

/
Thumbnails
Contents