Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-22 / 223. szám
1994. szeptember 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Régi polgáristák Nagyatádon A fél évszázada Nagyatádon végzett diákok találkoztak a kisvárosban. Az általános és a polgári iskolát, s az 50, illetve 45 éve végzettek a hét végén gyűltek össze. A polgári iskola 1944-ben végzett diákjai közül 24-en vettek részt a találkozón, az 1949-es évfolyam tanulói közül pedig húszán. Itt volt tanáruk, Pintér Ernő és Ausztriáliában élő osztálytársuk, Seybold Waldemar is. Fél évszázad távlatából idézték régi diákéletüket, s a nagyatádi éveket. íjászklub alakult az iskolában íjászklubot alakítottak a nagyatádi Bárdos Lajos Általános Iskola cserkészei. Tízen vannak, s még harminc tag felvételét tervezik. A Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége százezer forint támogatást adott nekik a felszerelések vásárlására. Október elején Lench Géza vezetésével tanfolyamot is indítanak, s ennek elvégzése után vehetik kézbe az íjat. Lábodi park- rendezés A Legyen szebb a mi falunk! pályázaton ötvenezer forintot nyert a lábodi katolikus egyházközség. A megyei közgyűlés által nyújtott összeget — mint megtudtuk — a katolikus templom előtti park rendbe tételére fordítják. Kutas falunapra készül Kutason vasárnap tartják az első falunapot. Gazdag programot állítottak össze, sok versennyel. Bene János festő és Csikós Nagy Márton fafaragóművész alkotásaiból rendeznek kiállítást; lesz majo- rettbemutató, s duatlon a gyerekeknek. A vállalkozó szellemű felnőttek rönköket is ha- jigáfhatnak. Este Kovács Katival is találkozhat a közönség. Sóder az útra Kisbajomban Hétszáz méter hosszan terítettek sódert az útra Kisbajomban a Zrínyi utcában. így a mórici erdősház felé vezető utca gépjárművekkel már a régi temetőig járható. A háromszázezer forintba kerülő útjavítást a Makadám kft végezték — jó minőségben. Szakbolt nyílt Nagyatádon Villamossági és mezőgazdasági szaküzletet nyitottak Nagyatádon. Az ötmillió forintba került beruházás hat hónap alatt készült el. A Mártírok utcában alakította ki az üzletet száz négyzetméteren. Villanyszerelési anyagokat, a háztartási villamos készülékekhez alkatrészeket árusít és mezőgazdasági kisgépeket. Kényszerítő piac - munkáselbocsátások Nem oldja meg, csak enyhíti a szorító gondokat Ot irodát adnak át a vállalkozóknak Csak a nyereség segít a nagyatádi cérnagyáron Százhúsz dolgozót bocsát el a Masterfil Pamutfonóipari Rt Nagyatádi Cérnagyára — írtuk korábban —, mert már nem tudja őket foglalkoztatni. Arról, hogyan jutott eddig a vállalat, Mónos József igazgatót kérdeztük. — A Masterfil Rt vállalataként működő nagyatádi gyár a kelet-európai változások gazdasági hatásait az első években nagyobb nehézségek nélkül élte át. A kereslet csökkenését belföldön a piaci munka javításával mérsékelni tudtuk — mondta az igazgató. — Akkor még jelentősebb külföldi piacainkat is sikerült megtartanunk, bár vevőkörünk egy részéről le kellett mondani. — Mit tettek ennek pótlására? — A bevételkiesést úgy próbáltuk ellensúlyozni, hogy két éve már bérmunkákat végzünk; ez a jelenlegi termelésünk negyven százaléka. A részvénytársaság abban az időben még elviselte a termelés gazdaságosságának csökkenését is. Bíztunk abban, hogy a gyár a termelési költségeket tekintve jelentős tartalékokkal rendelkezik, abban is, hogy termékeink iránt a kereslet hamarosan növekedni fog. — Sez nem következett be. — A nyugati piacon tovább tartott a gazdasági recesszió; ennek hatását éreztük az elmúlt két évben. A múlt év végére sikerült megállítani az értékesítés csökkenését. A nyugati piac élénkülésére azonban hosszabb távon nem számíthatunk, pedig termékeink 80 százalékát ott kell értékesítenünk. Be kellett látni, hogy túlbecsültük a lehetőségeket és kevés a tartalék. A tulajdonosok igénye: úgy kell dolgoznunk, hogy rövid távon is nyereséges legyen a gazdálkodás és távlatokban biztosítsa a gyár életképességét. A százhúsz dolgozó elbocsátása része annak az intézkedéssorozatnak, amelyre — mint Mónos József mondta — a gazdaságos tevékenység kényszeríti a céget. — Szükségessé vált a megmaradó hatszáz dolgozó hosszú távú foglalkoztatása, a gyár jövő évi nyereséges működése érdekében — tette hozzá. Elmondta azt is, hogy akiktől meg kell válniuk, azoknak biztosítják a felmondási időre járó bért és a végkielégítést. Németh István Nagyatád és térsége munkaerőgondjainak megoldását segítette volna a korábban Barcsra is vonatkozó válság- kezelői program. Anyagiak hiányában ez egyelőre nem valósulhat meg — Szőke János, a nagyatádi vállalkozási iroda vezetője mondta ezt. S hozzátette: a vállalkozók összefogása is kevés a gond megoldására. — Egyelőre nem lesz a térségben belga tojásporgyártó üzem, de Nagyatádon az inkubátorház berendezése valamelyest enyhíthet a foglalkoztatás gondjain — mondta az iroda vezetője, akinek véleménye szerint a terveket a régió harmadik városára, Csurgóra is ki kellene terjeszteni. — Az itteni szolgáltatások kiterjedhetnek ügyviteltechnikai, külkereskedelmi képviseletekre, és segítik a kezdő mezőgazdasági vállalkozókat is. A város ehhez öt irodahelyiséget bocsát a szolgáltatók réndelkezésére, és fedezi a fenntartás költségeit. A tervek szerint a volt pártszékházban rendezkednének be. Az indulást azonban az inkubátorszövetség nem tudja anyagiakkal segíteni, így ez is csak önerőből valósítható meg. A feltételek részletes kidolgozása után már pályázhatnak az egyes vállalkozók. A térség munkaerőgondjait ha nem is tudják megoldani, azért munkalehetőséget teremthetnek több állástalannak is. (Németh) Családvédelmi szolgálat — nyitott ajtókkal Kettős feladat - játékkal, sétákon Kisbajom kis óvodája Lányok ritkán jönnek tanácsért ízlik az ebéd a kisbajomi óvodásoknak Fotó: Kovács Tibor Kettős rendeltetéssel egy célt szolgál Kisbajomban a napközi otthonos óvoda. Egész napját ott tölti a 14 kisgyerek. A foglalkozásokat az óvónő vezeti, délután dajka és egy közhasznú munkás vigyáz a gyerekekre. Ez utóbbi forma a szociális megőrzés. Mándoki Györgyné szeptember elején vette át az óvoda irányítását: — A kisbajomi óvodásokkal — a megváltozott rend szerint — hároméves kortól foglalkozunk, az iskolaérettség eléréséig. A nevelési programot fi- gyelembevéve átalakítottuk a nagytermet, és „órarend” szerint tartjuk a foglalkozásokat. A vegyescsoport miatt ugyan van holtidő is, de ezt egy másik terem átalakításával kiküszöbölhetjük. A legfontosabb céljuk a kicsik iskolára való felkészítése. — Ezt azonban játékos formában, kötetlenül kell végezni, napi hat órában — hangsúlyozta a vezető óvónő. — S fontos a változatosság, a játék. Amíg a kiscsoport tornázik, addig a középső és nagycsoport felkészül a foglalkozásokra. Van közöttük komoly fejtörést igénylő is: a matematika. Természetesen korukhoz szabva, így összevont csoportban is más-más feladatokat oldanak meg. Az óvónő azt is tervezi, hogy növeli a testnevelési foglalkozás idejét. A sétákon pedig a gyerekek mutatják be neki a falut. Ilyenkor megnézik a baromfiudvarokat is. Az óvónéni az állatokról beszélget velük, s a kicsik is elmondják, hogy mit tudnak róluk... (Németh) Különdíjat kapott a szak- szervezettől az egészségügyi szakdolgozók Kaposváron tartott konferenciáján felszólaló Horváth Jánosné, a nagyatádi családvédelmi szolgálat vezetője. A szabadon választott témák szekciójában másfél éves tevékenységüket mutatta be. — Az abortusztörvény megjelenése óta — mondta — többnyire azok a nők keresik fel a szolgálatot, akik válság- helyzetbe kerülve nem tudják megszülni gyermeküket. A kötelező tanácsadáson beszélünk velük az abortusz káros következményeiről, illetve arról a támogatásról, amelyet a gyermeket szülő kismama kap. Segítünk nekik, hogy megtalálják a legjobb megoldást. Mindezt diszkréten, a személyes okok feltárásával tesszük. Hozzáfűzte azt is, hogy a terhességet többnyire a házasságon kívül élők szakítják meg. — A hozzánk jövők fele nem védekezik, és aránylag kevés az olyan, aki anyagi okok miatt nem vállalja a gyermeket. Az alacsonyabb iskolai végzettségű lányok, úgy tapasztaltuk, az átlagosnál hamarabb kötnek házasságot. Iskolán kívül felvilágosítást is végeznek a családvédelmi szolgálatnál. — Szükség van arra, hogy a fiatal lányokkal őszintén beszélgessünk — mondta Horváth Jánosné. — Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak azok jöjjenek, akiknek kötelező, hanem azok is, akik többet akarnak tudni a terhesség megelőzéséről, a fogamzásgátlásról és annak hibáiról. A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat Nagyatádon saját erőből alakította ki a jól felszerelt családvédelmi irodát, s tárt ajtó várja az érdeklődőket is. Németh István Kiállítások Atádon Holnap nyílik Nagyatádon a művelődési ház galériájában Jiro Okura és Záborszky Gábor közös kiállítása. A japán művész kiállításának anyagát a nagyatádi nemzetközi fa- szobrász-alkotótelepen készítette ezen a nyáron. A Budapesten élő Záborszky Gábor festményeivel vesz részt a tárlaton. Mindkét művész munkásságában több közös vonás is található. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész nyitja meg, és október 16-ig látogatható. Felmérés a cigányok életkörülményeiről Egy hétig végeztek felmérést Nagyatádon és a környező településeken a budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociálismunkás-képző tanszéke. A hallgatók vizsgálták egyebek között a menekültügyet, az AIDS-szel kapcsçlatos ismereteket és a cigányság életkörülményeit. A tábort a Nemzeti Egészség- védelmi Intézet finanszírozta. — Hallgatóink délelőttönként az utcán, a boltokban és a házakat járva kérdezték az embereket, majd délután a falvak polgármestereivel, a civil szervezetek képviselőivel folytattak beszélgetéseket ugyanarról a témáról — mondta a tábor programjáról dr. Szilágyi Erzsébet vezető tanár. — A menekülttábor fontos kapcsolódási pont volt, hogy a tábort itt, Nagyatádon szerveztük meg. A csaknem száz mélyinterjún kívül videófilmet is készítettünk. A hallgatók Ötvöskónyiban vizsgálták a cigányok helyzetét, életkörülményeit. Czigler Zsolt másodéves hallgató itt nem tapasztalt feszültséget a magyarok és cigányok között, sőt a falu önállósodása kapcsán az etnikum fölemelésének törekvéseit fedezte föl. Elhatárolhatók a cigányság körében is az életviteli különbségek; talált olyan családot is, ahol három középiskolás gyereket neveltek. Á cigány nők többsége — mint megállapították — a család vezetője. Néhány család közülük integrálódott a falu középrétegéhez, mezőgazdasági munkát vállalt. Ezeket Dullai Attila állapította meg. A szegénységet az emberek életszínvonalukhoz viszonyítva ítélték meg. Eltérő volt erről a városi és falusi emberek véleménye. A hallgatók az összegyűjtött anyagból dolgozatot készítenek. N. I. Felújítják a postát Hamarosan befejezik a nagyatádi postahivatal külső felújítását. A homlokzaton kijavították a fémszerkezeteket, s a szakemberek végeztek a szigetelési munkákkal és a festéssel is. Majd a belső felújítás következik Fotó: Kovács Tibor
