Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-21 / 222. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. szeptember 21., szerda Export 561 milliárdért Az év első hét hónapjában az export 561,5 milliárd forintot tett ki, folyó áron 27 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A behozatal folyó áron 780,6 milliárd forint volt. Az import mennyisége 15 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az áruforgalmi mérleg egyenlegében 219 milliárd forintos hiány keletkezett július végéig. Az átlagosnál nagyobb mértékben bővültek az Európai Unió országaiból származó beszerzések, a kelet-európai országokból. Listán az első 200 Elkészült a magyar vállalatok toplistája, a Top 200. A listáról megállapítható, hogy a 200-ak klubjának tagjai általában hatékonyabbak és termelékenyebbek, mint ágazataik egésze. A kiadvány készítői vizsgálták a saját tőke nagyságát, az export-árbevételt, az üzemi és adózás előtti eredményt, valamint a legnagyobb hozzáadott értéket elérő gazdálkodókat. A 200-ak részesedése a nemzetgazdaság teljesítményéből továbbra is jelentős: a nemzetgazdaság értékesítési árbevételének egy- harmadát ezek a cégek realizálják. Exportjuk meghaladja az ország kivitelének kétötödét. Saját tőkéből való részesedésük tovább nőtt. 50 ezer palack óránként Korszerűsítik a palackozást a Soproni Sörgyárban. Óránként ötvenezer palack töltésére alkalmas gépsort állítanak munkába, amelynek eredményeként mintegy 30- 35 százalékkal növekszik a teljesítmény. A beruházásra egymilliárd forintot költ a részvénytársaság. A tervek szerint november végéig tető alá hozzák az új üzemcsarnokot, s még az idén megkezdik a német gépsor szerelését. Az új berendezést jövő márciusban helyezik üzembe. Ezzel egyidejűleg megújítják a palackozás mostani rendszerét. Üzleti találkozó Magyarnándoron Az idén harmadik alkalommal kerül sor Magyarnándor községben az Ipoly elnevezésű magyar-szlovák regionális kiállításra és vásárra. A bemutatóra mintegy 100 magyar és szlovák kiállítót várnak. A rendezvény korábban segítette a régió kereskedelmének fejlődését. A piaci résztvevők köre átalakult: mind nagyobb részarányt képviselnek a magánvállalkozások, valamint a vegyes vállalati formában működő cégek. Ugrásszerűen megnőtt a magyar-szovjet vegyes vállalatok száma. Megkapták a bérüket Megkapták elmaradt munkabérük egy részét a berettyóújfalui Cyklon Berstal Kft. dolgozói. Ezzel véget ért az augusztus 3-a óta tartó gyárfoglalás. A Munkaügyi Minisztérium a Foglalkoztatási Alap intervenciós keretéből megelőlegezett 28 millió 471 ezer forint kamatmentes hitelt. Bár a 650 dolgozó február óta elmaradt nettó munkabére 54 millió forint, a gyáriak elfogadták ezt a megoldást. A dolgozók gyárfoglaló akciójukkal ráirányították a figyelmet a Bérgarancia Alapra, amelyből a jövőben segítséget kaphatnak a berety- tyóújfaluiakhoz hasonló helyzetbe került dolgozók. Az MBO és MRP szervezet nem vesz részt az aukción Több lábon a Járműgyártó Kft Árverezik a Délviépet Árverésre bocsátja az Állami Vagyonügynökség a kaposvári székhelyű Délviép 22,5 százalékos üzletrészét. Az aukcióra azért kerül sor, mert a több mint hatvannégy millió forintos tulajdoni hányadra többszöri pályáztatást követően sem érkezett elfogadható ajánlat. Az ÁVÜ elsőként a cég egészére próbált vevőt találni. Több érdeklődő is akadt, végül azonban csak az MBO és az MRP alkotta konzorcium tette meg ajánlatát. Ezt a vagyonügynökség szakemberei nem fogadták el, új pályázatot írtak ki, melyen a 22 vezetőből álló MBO és a csaknem négyszáz dolgozót tömörítő MRP megszerezte a vállalat 77,5 százalékos tulajdoni részét. A hírek szerint állami tulajdonban maradt vagyonról is szívesen lemondana az ÁVÜ. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy erre is többször írtak ki pályázatot. Érdeklődő azonban nemigen akadt, egyedül az MBO-MRP konzorcium pályázott — ismét eredménytelenül. — A Délviéphez hasonló építőipari vállalatok vagy tönkrementek és felszámolták őket, vagy megrendelés hiányában egyszerűen megszűntek — tette hozzá Vígh Sándor ügyvezető igazgató. — Mi élünk és dolgozunk, azt azonban az ÁVÜ-nek is látnia kellene, hogy irreális, amennyit kérnek a cégért. Az igazgató állítását a szakemberek szerint az is alátámasztja, hogy a vállalat teljes vagyonára jelzálog jogot jegyeztek. Annak idején a vezetők és a dolgozók ugyanis közösen csaknem hetvenmil- lió forint hitelt vettek fel, hogy többségi tulajdonba kerülhessenek a cégnél. A Délviép az első félévet veszteséggel zárta. Az igazgató szerint ez annak is köszönhető, hogy fő megrendelőik, az önkormányzatok nem jutottak idejében pénzhez, a céltámogatások kifizetését ugyanis a kormány a jövő évre halasztotta. — Az ügyben a taggyűlés határoz majd, de véleményen szerint az árverésen nem veszünk majd részt, hiszen a vagyonügynökség a hatvannégy millió forint nyolcvan százalékát készpénzben kéri. — tette hozzá az igazgató. Mi lesz akkor, ha a cég tulajdonrészére senki sem licitál majd?... A hozzáértők szerint három út lehetséges: vagy elfogadják azt az ajánlatot, amit a kaposvári konzorcium még mindig tart, vagy újabb árverést írnak ki más feltételekkel, vagy pedig a Délviép állami tulajdonú részét a Társadalom- biztosító kapja meg. Barna Zsolt DAK-diszkont Kaposváron A budapesti Azúr Invest Részvénytársaság megbízásából épít Kaposvár határában áruházát a dombóvári Rutin Kft. A kivitelezőtől kapott információ szerint az üzlethelyiség műszaki átadására még a héten sor kerülhet. A Karaván Tüzép mellett épülő áruház berendezését ezt követően kezdik meg. Miután elfoglalják helyüket a pultrendszerek, felszerelik az irodákat és beüzemelik a cég számítógépes rendszerét, az „igazi” átadásra, az 1500 négyzetméter alapterületű áruház megnyitására körülbelül két hét múlva kerülhet sor. Felújított buszok exportját tervezik (Folytatás az 1. oldalról) Legnagyobb megrendelőjük a Kapos Volán Rt és a Tömegközlekedési Kft. Előbbi kapacitásuk harminchárom, utóbbi tizennégy százalékát köti le. Mindkét vállalat emellett még a buszok felújítását is a járműgyártókkal végezteti el: ez újabb tizenhat százaléknyi megrendeléshez juttatja a céget. — Nem lesz munkátok — jósolták sokan, amikor a Volán leépítette a teherfuvarozási profilját. Szerencsére nem ez jött be: sikeresen fejlődtünk tovább — mondta Tajnafői István, a Kapos Volán Járműgyártó és Javító Kft ügyvezetője. — Úgy gondoltuk, a gazdasági változás nyomán a szállítmányozás is átrendeződik. S tudtuk azt is, hogy az egyre szaporodó magántársaságoknak később is szükségük lesz karbantartó cégre. A kft árbevétele évről-évre nőtt. Négy éve 94 millió forint volt, ’92-ben 174, tavaly 242 millió forint. 1991 kiugró esztendőnek bizonyult: 215 milliót könyvelhettek el. Ezt egy egyszeri „bomba” üzlet eredményezte, amikor is 300 darab IFA motort szereltek össze. Idei első féléves árbevételük 134 millió forint, év végéig újabb 117 milliót remélnek. A kft-nél az eltelt idő alatt mintegy nyolcmillió forintot fordítottak fejlesztésre. Bővült eszköz- és gépparkjuk fékpo- faszegecselővel, számítógépes értékelőrendszerrel és fékdob esztergával. — A talponmaradás érdekében más üzletágakba is belevágtunk: személy- és teherautó javítással és járműértékesítéssel is foglalkozunk. Nemrégen kötöttünk dealeri szerződést a Nissannal, tervezzük ugyanezt a Tátrával. Néhány hónapja egyre több IFA-t javítunk. Megnőtt az érdeklődés a felújított autóbuszaink iránt. A legtöbben a FÁK-országokból jelentkeztek, de akadt érdeklődő a Távol-Keletről is. Arrafelé még értékelik az öreg Ika- rusokat... — Ez az üzletág egyelőre kezdeti állapotban van, de tisztában vagyunk azzal, hogy nagy lehetőség rejtőzik a kelet-európai piacban. Tervezzük, hogy minél több felújított csuklóst adunk el a térség országaiba. Néhány napja például a hatezer kilométerre fekvő Vlagyivosztokból keresték fel a céget — használt, csuklós buszok iránt érdeklődve. Harsányi Miklós TIR-jelzessel tíz perc a határon Európai vámfolyosó A délszláv válság miatt az Európai Unió Bizottsága kezdeményezésére Európában északnyugat-délkeleti és kelet-nyugati irányban vámfolyósót hoznak létre a határállomásokon. A vámfolyósó azt jelenti, hogy az érintett országok kijelölt határállomásain a TIR-jelzéssel közlekedő járművek okmánykezelése nem tarthat tovább 10 percnél. Hazánk az északnyugat-délkeleti folyósó állomásaihoz tartozik Ausztria, Szlovénia, Románia és Bulgária mellett. A kijelölt határállomások Hegyeshalomnál, Rédicsnél és Ártándnál lesznek, melyek fejlesztésére az Európai Unió Phare-segélyt is adott. Ugyancsak Phare- program keretében kerül sor ma és holnap a szakemberek- vámtisztek, határállomási dolgozók továbbképzésére, felkészítésére. Rendkívüli közgyűlés az Antenna Hungária Rt-nél Magánosítás jövőre (ßudapesti tudósítónktól) Új üzleti tervet kell kidolgoznia a hazai műsorszórás monopolhelyzetben lévő cégének, teljes nevén az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaságnak, elhalasztják ugyanis a cég magánkézbe adását. A társaság elfogadott üzleti terv •ugyanakkor már számolt egy legalább 3 milliárd forintos privatizációs bevétellel, s a halasztás okán ebből már nem lesz semmi. Le kell mondani egy sor olyan beruházásról is, amelyet az eladásból származó bevétel tett volna lehetővé. Az új üzleti terv a változások ellenére 402 millió forintos eredménnyel számol. Azt is megtudhatták az újságírók az Antenna Hungária sajtó- tájékoztatóján, hogy rövid időn belül átalakítják a magánszemélyek tulajdonában levő részvényeket. Á évre szóló értékpapírokat felülbélyegzik és ezáltal bemutatóra szóló kötvényekké válnak. A kisbefektetőket személy szerint ez a változás nem érinti, részvényesi jogaik nem csorbulnak. Az Állami Vagyonkezelő Rt kezdeményezésére összehívott rendkívüli közgyűlésen — mint elmondták — külön foglalkoztak egy két évvel ezelőtti nemzetközi kötelezettségvállalás sorsával. Az akkor még állami vállalatként működő műsorszóró vezérigazgatója — az igazgatóság és a felügyelőbizottság tudta nélkül — szerződést kötött egy spanyol céggel, hogy optikai kábellel működő távközlési hálózatot szállítanak hazánknak. A vezérigazgató ugyan jóhiszeműen járt el, mégis vétett a belső szabályok ellen, a spanyolok meg csak részben teljesítették szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Az Antenna Hungária most bírósághoz fordul, hogy érdekeit érvényesíthesse a spanyol céggel szemben. (Polesz) Kárpótlási jegyek a tőzsdén Nő a forgalom és az ár A kárpótlási jegyek átlagára az előző hét adataihoz képest gyakorlatilag nem változott a Budapesti Értéktőzsdén a szeptember 12-től szeptember 16-ig tartó üzleti héten. Az átlagár hétfőn, szeptember 12-én 452 forintról indult és a heti üzletmenetet szeptember 16-án, pénteken 460 forintos átlagáron zárták a brókerek. A jegyek heti átlagára 456 forint volt a tőzsdén, ez csupán 5 forintos csökkenést jelent a megelőző héthez viszonyítva. Az összesített adatok alapján 254 üzletkötésben közel 171,3 millió forint volt a forgalom a jegyek tőzsdei piacán. így az adásvétel 10 millió forintos növekedést mutatott az előző héthez képest. A legnagyobb forgalmat szeptember 13-án, kedden teljesítették, több mint 43,2 millió forinttal. A legtöbb üzletkötés is keddre, szeptember 13-ra esett összesen 59 üzletkötéssel. I I I II I |j Minden kiderül.. II I II II II I I II I I I A legjobb minőségű épító'anyagok mellett a Baumit most bemutatja különleges vakolatait! A Baumit nemesvakolatok 14 színben állnak a vásárlók rendelkezésére. Ki kell emelnünk a Baumit Granolán vakolatait, melyek 232 különböző színnel hozzák a bőség zavarába a magyar építkezőket. Akinek pedig még ez sem elég, választhat a Baumit Szilikát vakolatai közül 189 színből! Vallja be Ön is: erre nem számított. Keresse a színmintákat a Baumit szakkereskedőknél több mint 200 helyen az országban! Baumit. Építőanyagok profiknak. Nyilvános Baumit színvallás! bK
