Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-20 / 221. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. szeptember 20., kedd Csökken a hevesi Maratoni tárgyalássorozat a gyár sorsáról Azok döntsenek, akik a pénzt adják munkanélküliség Az elmúlt év hasonló időszakához képest az idén augusztus végén 5280-nal kevesebb munkanélkülit tartottak nyilván Heves megyében. Jelenleg 20.593 az állástalanok száma, ami júliushoz képest is 278-a csökkenést jelent - olvasható a Heves Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb munkaerőpiaci jelentésében. A dokumentum szerint különösen örvendetes, hogy csökkent azoknak a pályakezdő fiataloknak a száma, akik az iskola befejezése után nem tudtak elhelyezkedni. A munkanélküliség területi megoszlását tekintve a legkritikusabb a helyzet Hevesen és környékén, ahol 20 százalékos a munkanélküliségi ráta, míg ez az érték a megyében csak 13,5 százalék. Osztrák segítség a magyar iparnak A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából az osztrák gazdasági minisztérium úgynevezett lead-speakert jelölt ki a magyar ipar és iparpolitika vizsgálatához. A magyar ipar és iparpolitika áttekintő vizsgálata - előzetesen elkészített OECD-jelentés alapján szeptember tegnap és ma tart a magyar Kereskedelmi és Ipari Miniszériumban, egy rendezvény keretében lesz. A lead- speaker feladata lesz, hogy kérdéseket tegyen fel a magyar szakembereknek a OECD-je- lentés alapján. Olasz tilalom albán árukra Az olasz kormány megtiltotta élelmiszerek importját Albániából annak megakadályozása végett, hogy a kolera- járvány átterjedjen Itáliára. Az olasz egészségügyi minisztérium által csütörtökön este hozott döntés értelmében - további intézkedésig - tilos halat, kagylót, gyümölcsöt és zöldségféléket bevinni Albániából Olaszországba. Elrendelték az Albániából Olaszországba érkező személyek orvosi ellenőrzését is. Albánia középső részén már öt halálos áldozatot követelt a kolera, s a járvány átterjedőben van az ország keleti vidékeire is. 4,5 millió zloty átlagfizetés Lengyelországban augusztusban 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak s a szolgáltatások térítési díjai. Az áremelkedés mértéke az előző év augusztusához képest 32,2 százalék volt. A nettó bérek fél százalékkal, a munkanélküliség szintje 0,1 százalékkal csökkent, 16,9— ről 16,8 százalékra. Az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben, 35,1 százalékkal drágultak egy év alatt az élelmiszerek. A bruttó átlagkereset 5574,7 ezer zloty volt, a nettó 4502 ezer zloty. A Pillér 3 milliárdja A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké 3 milliárd 427 millió 952 ezer 409 forint. Az egy befektetési jegyre jutó érték 1071 forint. A Pillér Második Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké 2 milliárd 221 millió 30 ezer 591 forint. A Pillér 1 nettó eszközértéké a legutóbb mintegy 26 millió forinttal emelkedett. A Pillér 1 alap befektetési jegyei szeptember első felében átlag 380 forint körüli áron cseréltek gazdát a Budapesti Értéktőzsdén. A dolgozóké lehet a Kaposbútor Kft A siker titka a folyamatos fejlesztés Fotó: Csobod Péter Kaposbútor Kft négy éve alakult Sefag gyáregységből önálló elszámolású gazdasági társasággá. Az üzem ennek ellenére máig is a Sefag tulajdonában van, a Kaposbútor- ná! azonban nemrég tárgyalásokba kezdtek az erdőgazdasággal. A több mint százhatvan dolgozó ugyanis tulajdonjogot akar a cég vagyonából. — Közelebb jutottunk az egyezséghez és jelenleg úgy tűnik, hogy a vegyestulajdonú elképzelés válhat valóra — mondta Chôma Zsoltné, a Kaposbútor Kft ügyvezető igazgatója. Az igazgatónő szerint a Sefag a maratoni tárgyalássorozat után hajlott a kompromisz- szumra. A kft és az erdőgazdaság vezetői megegyeztek abban, hogy a bútorgyár tulajdonának hatvanhat százalékát bocsátják áruba. A törzs- vagyont hatvan százalékos árfolyamon vehetik meg az üzem dolgozói. így mintegy negyvenöt millió forintot kell majd letenniük. A hírek szerint a tárgyalásokon arról alakult ki kisebb vita, hogy mindezt lízingkonstrukcióban, vagy részletfizetéssel teljesítsék a dolgozók. Az üzem az átmeneti állapot ellenére is eredményes nyárvégi forgalmat mondhat magáénak. A társaság félévi eredményeik ugyan elmaradnak a tervezettől, augusztusban és szeptemberben azonban a marketingesek rekordot döntöttek és úgy tűnik, hogy októberben már a Kapos Bútornál több mint kétszáz milliós forgalmat tudhatnak majd magunkénak. A gyár szakemberei a sikert az elemes bútorcsaládok előretörésével indokolják. Az üzemben a jövőt is ebben látják, így megállás nélkül fejlesztenek és a tervek szerint az idei bútoripari szakkiállításon mutatják be a Kapos névre keresztelt új elemes bútorcsaládjukat. (Barna) Tizenegy pontos javaslat a mezőgazdasági válság kezelésére Őszi agráregyeztetés Október elejére tervezi első ülését a Földművelésügyi Minisztérium mellett működő érdekegyeztetési koordinációs fórum. Kis Zoltán a tárca államtitkára emlékeztetett rá, hogy a fórum olyan konzultatív testület lesz, amely a szaktárca döntéselőkészítésében véleményezési jogkörrel rendelkezik. Az októberi első ülésen várhatóan megvitatják azt az agrárhelyzetet elemző és hosszú távú megoldási javaslatokat tartalmazó dokumentumot, amelyet az agrárkoordinációs fórum dolgozott ki. Tizenegy pontban tesz javaslatot az agrárválság kezelésére, és tételes operatív intézkedéseket is tartalmaz. Az érdekegyeztető fórum véleményezi az ágazatot érintő törvénymódosításokat. Indítványozni fogják a szövetkezeti, a föld- és a kamarai törvény módosítását, de szeretnék, hogy ha a kormány a törvényalkotási folyamatba felvenné még a hegyközségekről, az állat- egészségügyről és az állatorvosi kamaráról szóló törvények megalkotását is. Hat alapból egy A kormány a jövőben össze kívánja vonni a hat mezőgazdasági pénzügyi alapot, amelynek révén mintegy 13 milliárd forinttal többel tudna gazdálkodni az ágazat. E hat alapból a költségvetés mindössze kettőt támogat, a többi önfenntartó. A támogatási rendszer új működési rendjén dolgozó földművelésügyi tárca jelenleg azt vizsgálja, hogy az eddigi befizetésekből feltöltött és különböző célokra felhasználható — állattenyésztési, erdészeti, területfejlesztési — alapok forrásait hogyan lehetne egyetlen közös cél szolgálatába állítani. Nevezetesen: mi a módja annak, hogy a pénz mindig oda kerüljön, ahol erre a legnagyobb szükség van? A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot (MFA) a szaktárca nem kívánja „beolvasztani” a közös kasszába, sőt azt szeretné, ha azt a kormány és a parlament az eddiginél jelentősebb ösz- szeggel támogatná. Ez a pénzforrás ugyanis azokat a műszaki fejlesztéseket hivatott pótolni, amelyre a büdzsé jelenlegi helyzetéből fakadóan nincs elegendő pénz. A termelőket képviselő szervezetek nem helyeslik, sőt határozottan ellenzik a hat mező- gazdasági pénzügyi alap egy „kalap alá” vonását. Megítélésük szerint azoknak az alapoknak az esetében, ahol a termelőktől származik a befizetés jelentős része, befizetéseik arányában maguk a termelők, illetve érdekképviseleti szerveik dönthessék a források felhasználásáról, és pénzüket ne a minisztérium osztogassa saját belátása szerint. Közös kassza esetén az sem biztos, hogy a pénzeket azokban az ágazatokban használják fel, ahonnan a befizetés származik. Véleményük szerint a földművelésügyi alapokból származó támogatások elnyeréséhez benyújtott pályázatok elbírálásába a jövőben az érdek- képviseleteket is be kellene vonni. A termelők úgy vélik, hogy a jelenlegi MFA feltételrendszeréből adódóan a szektorsemlegesség elve megkövetelné a támogatás kritériumaként felállított 150 millió forintos árbevételi határ feloldását, ugyanakkor diszkriminatívnak, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány nem mérsékelni, vagy éppen eltörölni, hanem éppen ellenkezőleg, 300 millió forintra emelni szándékozik ezt az értékhatárt. A területfejlesztési alap felülvizsgálatát a termelők érdek- képviseleti szervezete is fontosnak tartja, csak éppen más szempontból. A társadalmilag, gazdaságilag elmaradott, a munkanélküliséggel különösen sújtott települések támogatására létrehozott alapot nem csökkenteni, vagy összevonni kellene, hanem a településeket újra besorolni, a rászorultsághoz, az élet változásaihoz igazítani a támogatás módját. (Újvári) Biztosítóbetéteknek biztos a piaca ;ß (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt Varga József igazgató elmondta: a múlt hónap óta visszaestek a belföldi megrendelések. A gyár vezetői többször egyeztettek már e témában az áramszolgáltató vállalatok illetékeseivel. A megbeszélések után pedig az a véleményük, hogy a beruházásokat és az alaphálózat fejlesztését csak az energiaáremelés tudja serkenteni. A hazai piac pangását azonban ellensúlyozza, hogy egy év eleji piackutatás nyomán a kft új külföldi megrendelőkkel írt alá szerződést, így a nyugat-európai export ígéretesen növekszik. — A konkurens cégekkel csak úgy tudjuk tartani a versenyt, ha a gyártmányfejlesztésre az eddigieknél is több pénzt áldozunk — tette hozzá az igazgató. Az igazgató sokat vár attól az új, távvezérelt elektromos kapcsolórendszertől, amelynek gyártását nemrég kezdték á Kaposváron. Az új termékcsa- )>t Iád nemcsak vezérli, de figyeli n is a villamoshálózatot, a hiba el okát és helyét pedig azonnal meg tudja állapítani. Szintén új termékek az úgynevezett kiscsöves biztosító- betétek is, melyekre Olaszországból mutatkozik komoly érdeklődés. Az első darabokat most szállítják a megrendelőnek azokból a mobil transzformátor állomásokból, amelyet az Északi-középhegységben külszíni fejtéseknél használnak majd. A különösen strapabíró szerkezetek felöl Oroszországból is érdeklődtek már, ott olajfúró tornyok áramellátását biztosítaná a kaposvári találmány. B. Zs. Felülvizsgálják a privatizációs szerződéseket Indul az ellenőrzés ÖMV-MOL közös beruházás Energia-kapocs Ma kezdődnek meg a privatizáció eddigi folyamatainak ellenőrzését szolgáló vizsgálatok. A határidőt és a feladatokat „A privatizációs folyamat, az állami vagyonkezelés és egyes, az államháztartást érintő pénz- és vagyonmozgások jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárásának intézményrendszerérői” szóló 1086/1994. (IX. 15.) kormányhatározat írja elő. Mint ismeretes, a kormány a visszaélések feltárására irányuló ellenőrzések összehangolására a belügyminiszter elnökletével kormánybizottságot hozott létre. A vizsgálatok végrehajtására — az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára vezetésével — megszervezte a „Közpénzek felhasználását és privatizációt ellenőrző bizottság„-ot. Ennek feladata: a privatizációs folyamat átfogó ellenőrzése, különösen abból a szempontból, hogy az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. eddigi működése megfelel-e a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá azon jogszabályok előírásainak, amelyek a hasznosítási, értékesítési eljárást szabályozták. A kormányhatározat szerint a vizsgálatok első ütemét 1995. április 30-ig kell befejezni. A magyar-osztrák gázvezeték építésének kezdete új fejezetet nyit az ÖMV magyarországi tevékenységének történetében is. Áz osztrák ásványolajipari cég leányvállalatán, az ÖMV-Hungárián keresztül már évek óta jelen van Magyarországon, s forgalma idén — terveik szerint — eléri a húszmilliárd forintot. Az ÖMV-MOL közös gázvezeték nemcsak a magyar-osztrák energiakooperáció kezdetét jelzi, de bekapcsolja Magyarországot a nyugat-európai energiahálózatba is. A Hungária Ausztria Gázvezeték (HÁG) 1996-ra lesz teljesen kész. Az osztrák oldalon az ÖMV hétszázmillió schillinges beruházással 48 kilométeres szakaszt épít. Ezt a magyar oldalon a MÓL által épített 68 kilométeres szakaszt egészíti ki, amely Győrnél torkollik a magyar hálózatba. Ha a gázvezeték elkészül, megszűnik Magyarország egyoldalú függősége a keleti szállításoktól. Az ÖMV-Hungária fokozatosan erősíti jelenlétét Magyarországon. Jelenleg huszonöt benzinkútból álló hálózatát 1997-ig egy összesen ötvenhét töltőállomást átfogó hálózatra kívánják növelni, miközben a vállalat kiváló minőségű és környezetbarát termékeivel egyre nagyobb részt hasít ki magának az ásványolaj-származékok nagykereskedelmi piacából is. V alutaárfoly amok (Az MNB árfolyama szept. 19-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 168,86 171,86 Ausztrál dollár 79,52 80,86 Belga frank (100) 337,05 342,55 Dán korona 17,57 17,87 Finn márka 21,67 22,01 Francia frank 20,29 20,63 Görög dra. (100) 45,53 46,33 Holland forint 61,87 62,91 ír font 166,23 169,03 Japán yen (100) 108,36 110,22 Kanadai dollár 79,04 80,56 Kuvaiti dinár 359,14 365,80 Német márka 69,37 70,57 Norvég korona 15,81 16,09 Olasz líra (1000) 68,59 69,81 ATS (100) 985,89 1002,59 Portugál esc. (100) 68,09 69,23 Spanyol pes. (100) 83,57 85,03 Svájci frank 83,57 84,89 Svéd korona 14,29 14,53 USA-dollár 106,87 108,87 ECU (Közös Piac) 132,14 134,38 4 «
