Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-19 / 220. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 19., hétfő Az írók felelőssége, nemzet és kisebbség A szekszárdi szüreti feszti­vál hagyományos eseményei közé tartozik az a konferencia, ahol közép-európai írók és nagykövetek találkoznak. A térség egy-egy időszerű tár­sadalmi problémájáról. Ezúttal — szombaton — az írástudók felelőssége Közép-Európában címmel rendeztek eszmecse­rét Szekszárdon a művésze­tek házában. Kiss Gy. Csaba, a Kelet-európai Intézet igaz­gatója, Gombár Csaba polito­lógus és Szegedi-Maszák Mi­hály irodalomtörténész elő­adásai után főképp arról folyt vita, hogy a nemzetállam kia­lakítására irányuló, eseten­ként véres konfliktusokat keltő törekvések, illetve az etniku­mok önállóságáért folytatott küzdelmek során milyen sze­repet vállalhat az író. Abban egyetértettek, hogy a nemzet­állam létrehozásának erőlte­tése csak újabb ellentéteket szül a többség és a kisebbség között, de az sem járható út, hogy az etnikumok szinte a társadalomból kiszakadva él­jék saját életüket. Az írók, írástudók is felelő­sek azért, hogy megismerjük a kisebbség értékeit és a szom­szédainkat. Kiss Gy. Csaba azt hangsúlyozta: nem ismer­jük szomszédaink kultúráját, bizonyság erre több iskolai tankönyv szövege is. Zalakaroson tartják a sajtótalálkozót A II. magyar sajtótalálkozót szeptember 19-21. között Za­lakaroson tartják. Az idén az elektronikus sajtó mintegy 150 képviselője találkozik, hogy megvitassa a rádiózás és te­levíziózás egyes kérdéseit. A tanácskozás részvevőit a jövő ma a Parlamentben fogadja Horn Gyula miniszterelnök. Bakos István, a Magyarok Világszövetségének a napok­ban megválasztott főtitkára hi­vatalosan október 1-jétől fog­lalja el új posztját. A főtitkár a Bethlen Gábor Alapítvány és a Magyar Demokrata Fórum lét­rehozói közé tartozik, az MDF-ből azonban annak párttá alakulásakor kivált. Antall István kitért a Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét a sajtóban ért - mint mondta - „a lehető legméltatlanabb” vá­dakra, és leszögezte: Csoóri alapítványi pénzzel nem gaz­dálkodik önállóan. Egy kér­désre válaszolva megerősí­tette, hogy a közelmúltban le­zajlott Horn-Csoóri munkata­lálkozón csak a Duna Tv ügyéről esett szó. Várhegyi László a vajdasági segélyszál- lítmányokkkal kapcsolatban elmondta, hogy Szerbiában 8 százalékos adóval sújtanak mindenféle külföldről jövő adományt, és ezért a vajda­ságiak most a segélyszállítás felfüggesztését javasolták. POROTHERM'38 S A legjobb hőszigetelő tégla Ön pontosan tudja mit vár el, ha házához építő­anyagot keres. A tégla legyen jó hőszigetelő, szilárd és gazdaságos. Természetesen a leg­jobbat szeretné, de gondol a pénztárcájára is. Eszerint Önnek a POROTHERM®38 S téglát érdemes vennie. Hogy miért? Hőszigetelő értéke kitűnő: hőátbocsátási Ezáltal a hőnek, hosszú utat kell megtennie míg a fal egyik oldaláról a másikra átér. Ez a megoldás rendkívül megnöveli a hőszige­telést. A POROTHERM®38 S téglával fűté­si idényben 30% energiát, tehát pénzt taka­rít meg. Gazdasági és műszaki jellemzői ki­válóak, lakásának ideális klímát biztosít. Egy életen át dolgozik Önnek! mWéWéY ÉPWa tényezője (k= 0,49 W/m2K) első a maga kate­góriájában. Szakemberek számítógéppel tervezték a tégla belsejében lévő különleges formájú lyukakat. ,. ulk HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. Budapest H-1115 Bánk bán u. 17. Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 fmmmmmmmmmmm — mmmmmmmmmmmm — mmmmmm, I Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. . Névc.................................................................................... Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. Kérjük 1115 Budapest, Bánk bán U. 1 7. nyomtatott betűvel Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 Nem ismerik igazán a jogszabályokat 800 munkaügyi per a megyei bíróságon Övön aluli módszerek a munkahelyeken Dr. Szentes József a megyei munkaügyi bíróság elnöke (Folytatás az 1. oldalról) A munkaügyi bíróság elnöke szerint a perek ugrásszerű megnövekedéséhez nagy mér­tékben hozzájárult, a jogszabá­lyok ismeretének hiánya, illetve ezek — főként haszon szerzés céljából történő — kijátszása. Feltűnő, hogy mind a munkaa­dók, mind pedig a munkaválla­lók milyen keveset tudnak az új Munkatörvénykönyv előírásai­ról, az 1992 júliusában megszi­gorított munakügyi rendszabá­lyokról. Nem tudják például, hogy ha a „leltárfelelősségi” jogszabályt nem szerepeltetik a kollektív szerződésben, futhat­nak a pénzük után. A Somogy- ker több mint 5, a Kaposker 3,6 millió forintot fizetett ki emiatt. Az egyik leggyakoribb szabály­szegés, hogy a munkaviszonyt nem foglalják írásba. Elszapo­rodott az úgynevezett „fekete munka”. Ilyenkor a bíróságon azt is nehéz megállapítani: volt-e egyáltalán munkavi­szony. A fekete munkát vállalók azt hiszik, hogy jól járnak, mert a kialkudott pénz után nem kell adózni. Valójában a munkáltató húz hasznot, hiszen egyebek között nem fizet tb-járulékot. A munkavállaló pedig minden té­ren kiszolgáltatottá, védtelenné válik, és munkaviszonya nem számít bele a nyugdíjalapba. Sok vita van a bérek körül is az írásos megállapodások hiánya miatt. Különösen gyakran „szednek rá” fiatalokat a Bala- ton-parton. Szezonban azért nem fizetnek nekik, mert „még nem jött be az üzlet”, nyár vé­gén pedig könnyedén elzavar­ják őket, hiszen már nélkülöz­hetők. Akadnak viszont olyan munkáltatók is, akik „túlteljesí­tik” írásos kötelezettségüket. Készítenek egy szerződést magas bérrel a munkavállaló­nak, és még egyet alacsony bérrel a tb-nek, hogy keveset kelljen adózni. Természetesen a fizetéskor ez utóbbit tartják be. A munkaadók egy része könnyedén felrúgja az elbocsá­tással kapcsolatos jogszabá­lyokat is: kilenc főnél nagyobb leépítés esetén sem mondják meg 30 nappal előbb, kit, mikor akarnak elbocsátani, és nem tá­jékoztatják erről a munkaügyi központot sem. (Egyébként a külföldiek által megvásárolt cé­gekre is a magyar törvények vonatkoznak.) Pedig pervesz­tés esetén 6 hónapra vissza­menően a munkavállaló vala­mennyi kárát (a végkielégítést is) meg kell fizetniük. Erre köte­lezték például a fonyódi város­gazdálkodási üzemet, mert 45 dolgozóját 30 napon belül, kellő tájékoztatás nélkül tette az ut­cára. Persze a munkavállaló is kötelezhető kártérítésre, ha va­lamiért egyik napról a másikra otthagyja munkaadóját. Az egyik kft-től két nő — egy jobb ajánlat kedvéért — viharos gyorsasággal távozott. A mun­káltató a bíróságon nyert: az „il­lékony" hölgyeknek fizetniük kellett. A munkaügyi bíróság elnöke arra a kérdésre: mit érnek el azok, akik a munkaügyi pert megnyerték, azt válaszolta: gyakran csak erkölcsi győzel­met, igazuk bizonyítását. Hi­szen a kártérítéseket néha igen nehéz, vagy lehetetlen behaj­tani. Ennek csak részben oka a pervesztes valódi fizetésképte­lensége. Nem egy esetben ra­vaszság van a háttérben. Az egyik kft-nek nagy összegű kár­térítést kell fizetnie. Kiderült: a kft mellett létrehoztak egy betéti társaságot. Az utóbbit jelentet­ték be a cégbíróságon. A kft, amelynek „alkalmazottai” voltak a kárvallottak, csak papíron lé­tezett, így a pénz behajthatat­lan. Bizonyos kettősség tapasz­talható a pedagógusok bérka­tegóriájával kapcsolatos viták­nál is. Az egyik somogyi város iskolájának 18 pedagógusa nyert pert. Az iskola igazgatója azt mondta: rendben van. Ám az önkormányzat közgyűlése nem járult hozzá a többlet bér kifizetéséhez. Marad a vigasz, amely minden ilyen és hasonló esetben igaz: a munkaügyi bí­róság ítélete 3 évig érvényes. Ezalatt van remény a végrehaj­tásra. Szegedi Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents