Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-02 / 206. szám

1994. szeptember 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Film Csokonairól csurgói támogatással Esküvői láz Barcson Barcson júniusban négy pár, júliusban nyolcán, augusz­tusban pedig tíz pár kötött házasságot. A legfiatalabb pár esetében az ara és a vőlegény is betöltötte a 18. életévet. A korelnök viszont egy 62 éves férfi volt, aki 52 éves nőt vett el. Felvételünkön a barcsi ruhakölcsönző Bíró Józsefné Fotó: Gamos Adrienn Szuloki hétköznapok Orvost várnak a helyiek — A „sváb” kérdésből ne legyen bonyodalom Új képzés Barcson Barcson az oktatási intéz­mények felkészültek a tan­évre, a szükséges karbantar­tási munkákat is elvégezték a nyáron. A központi tankönyv támogatáson kívül a polgár- mesteri hivatal 400 ezer forin­tot nyújt a leginkább rászoru­lóknak a tanévkezdéshez. Új képzést vezettek be a Deák Ferenc Általános Iskolában: testnevelés tagozatot indíta­nak, magyarból és nyelvekből pedig a kiscsoportosok nívó-oktatásban részesülnek. Befejezték az aszfaltozást A Strabag Hungária Építő Kft végzi Barcson az út- és járdaépítési munkákat 7 millió forintért. Az út aszfaltozást már befejezték, erre a Felsza­badulás, a Köztársaság, a Rákóczi és a Munkácsy utcá­ban került sor. A járdák aszfal­tozását a város 4 utcájában kezdik majd meg. így a műve­lődési ház nyugati oldalán, a Csokonai, a Béke és a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Jótékonysági vásár A barcsi Nőegylet ismét szervez egy jótékonysági vá­sárt a polgármesteri hivatal udvarában. A héten három napon át kínálták 20-30 forin­tér az alig használt gyerekru­hákat, cipőket. A befolyt ősz- szeget a takarékszövetke­zetbe teszik, mert a Nőegylet ebből is kívánja fedezni az ok­tóberi szüreti bált. Barcs-Virovitica futóverseny Az utolsó egyeztető tárgya­lást tartották a barcsi és verő­cei sportvezetők az októberre tervezett Barcs-Virovitica fu­tóversennyel kapcsolatban. A héten pont került az ügy vé­gére. így október 15-én har­madik alkalommal rendezik meg idén a 17 km-es Béke ha- tárfutó-versenyt. Nagy László János deb­receni népművelőt, majd középiskolai igazgatót las­san az egész ország meg­ismeri. Első filmjét még Hajdúszoboszlóról készí­tette a fürdő feltárójáról, dr. Pávai Vájná Ferencről. Ma már 40 film van mögötte, az Ady Endréről készítettet 986 iskola rendelte meg. Debrecen önkormányzata, református kollégiuma, a Cso­konai Vitéz Mihály gimnázium, a megyei pedagógiai intézet legutóbb egy Csokonai életé­ről szóló film készítésével bízta meg. Levélben kereste föl az élet­rajzban szereplő települések polgármestereit. A költő életét, művészi arculatának formáló­dását követő helységek sorá­— Hallotta, Mariskám?... — mondják ki a bűvös szót, amit aztán sorjázva követ a többi. Akik „hűtlenné” teszik azt a fér­jet, akit a buszon meglátnak a kolléganőjével beszélgetni vagy akik kilesik a magas vér­nyomástól szenvedő nőt, ami­kor berakják a mentőbe: ők a pletykások, akik mindenről tudnak, még arról is, ami ez­után történik. Beszegődtem Tarnócára, ezúttal nem bojtárnak, hanem leültem beszélgetni a pletyka- padon a két „faluszájjal”. Kótai Jánosné és Varga Józsefné, a két Mariska nyugdíjas, s a somogytarnócai asszonykó­rusban énekelnek. Sőt előbbi még az orvosi rendelőben ta­karítónő. Ott aztán mindenről hall, állítólag ezek a híreszte­lések gyorsabban terjednek még az influenzánál is. — A rossz hír hamarabb el­terjed ebben a faluban is — ban megkülönböztetett sze­rephez jutott a „Jövendölés az első oskoláról a Somogybán” városa. A csurgói önkormány­zat is gesztusnak tekintette a felkérést, a lehetőséget, és húszezer forintos támogatást szavazott meg. A támogatás meggyőző szándékát egy Csokonai itteni tevékenységét elemző, nemrég készült dol­gozat megküldése tette még hitelesebbé. Két napra tervezett csurgói tartózkodását még egy nappal megtoldotta Nagy László Já­nos. A Csokonai-életmű Deb­recenből nem mindenki szá­mára érzékelt itteni mozzana­tai összeállnak a filmen. A köz­ismert, Sárközy Istvánhoz írt négyoldalas levélen kívül még öt eredeti kéziratot őríz a Nagykönyvtár a költő aláírá­mondta Kótainé. — Kit visz a mentő éjjel kettőkor, és hova? Ez szájról szájra megy, úgy­hogy három órán belül minden információ eljut a lakókhoz. Itt is hallunk, ott is... Aztán hoz­záteszünk valamit, de el nem veszünk. Somogytarnócán sem maradhat semmi titok­ban, gondolhatja, amit már ketten tudnak...? Ha egy férj elhagyja felesé­gét vagy akár fordítva történik meg az eset, arról így véle­kednek a hírnökök. — Ha ala­pos ok van arra, mert mondjuk elhanyagolják egymást, akkor az bocsánatos bűnnek számít, másképpen viszont elítélem — mondta Vargáné, a szom­szédasszony pedig egyetér­tőén bólogat. — Lányfejjel szülni a régi vi­lágban szégyen volt! — vágta rá Kótainé. — Napjainkban ez divat, s már természetes do­lognak vélik. ítélkezésünkben sával. Hiteles a Csokonai-pad állításának története, a por- rogszentkirályi szőlőhegyen járt hiszen ír róla egyik szín­művében. Az „első oskolát” filmre vinni csak részletekben sikerült; felújításának éppen a felénél tartanak, az ablakait most cserélik. Az eredetihez szigorúan ragaszkodó terv szerint kis tornyát ismét visz- szakapva a városi múzeum otthona lesz. Az alkotó a sok eső ellenére elégedetten távozott Csurgó­tól, Csökölyt, Nagybajomot, Kisasszondot, Kaposvárt útba ejtve, Tihanyba tartva. Abban a tudatban megerősödve és másokat is megerősítve, hogy a modern polgári világ kiépíté­sén fáradozó költő ma is idő­A pletykapadon mindent meg lehet tudni ezért könyörületesebbek va­gyunk. De mi ilyet nem tehet­tünk, mert szüléinknek szót fogadtunk. Ezek után nem véletlen, hogy Kótai Jánosné profi a szakmában, mert a Pletyka című színdarabot már előadta egy másik barátnőjével. A cse­lédlánynak beöltözöttek a „kot­tát” maguk írták, majd bemu­tatták. Teljesítményüket a Ki mit tud-on nívódíjjal jutalmaz­ták. Mint valami önkéntes „táv­irathordozók” futják körbe kör­nyezetüket. Jaj annak a sze­rencsésnek, akit a szájukra vesznek... — Hallotta Maris­kám? — már megint mondják. Ezek után, tényleg jobb lenne csak bojtárnak szegődni Tarnócára. Gamos Adrienn Szantner Jánosné és Sab- ján Józsefné, a két szom­szédasszony a pádon ült és trécselt. Vajon mi a beszéd­téma Szulokban? — kérdez­tük őket. — Nyugdíjba ment az orvo­sunk, sokévi szolgálat után — mondta Szantnerné. — Nem tudom, mikor kapunk legköze­lebb... Most Barcsról jár ki a helyettes, de ez nem a legjobb megoldás. Hiszen, ha éjjel baj van, hová rohanunk? Egyszó­val várjuk az új orvost. Meg aztán nincs rendőr a települé­sen, mert itt is lassan már mindenkihez betörnek. A fiata­lok diszkóznak, olyan hangu­latot teremtenek, hogy haja- jaj... Úgy látszik, így jól érzik magukat. Egyedül lakom, éjjel nem tudok aludni, mert min­den zajra, dörgésre felébredt. Végül is a mai világban az emberrel minden megeshet. Sabján Józsefné, tősgyöke­res szulokinak vallja magát. Szerencsére családban lakik, ezért könnyebben boldogul. — A fiataloknak azt kívá­nom, hogy jobb sors jusson nekik, mert bizony a mai idő­seknek nem volt fenékig tejföl az élet — mondta. — S remé­lem, hogy most már a sváb kérdésből sem csinálnak bo­nyodalmat. Verkman Józsefet munka közben zavartuk otthonában. Éppen a hordót tisztította elő- szüretre. — Bezzeg régen a kocsmában meghánytuk-ve- tettük a falu dolgait, egy pohár vörösbor mellett — össze­gezte. — A bajokat leszámítva egészséges vagyok, mert tudja, nyolcvanon túl minden előjön: itt fáj, ott fáj... Leginkább a híradó érdekli, a „semmire való” műsorokra nem kíváncsi. Elmondta, hogy Szulokban virágzó téesz volt, évente 14 millió forint tiszta nyereséggel zártak. Aztán a környék öt települését össze­csatolták, és csak ráfizetés volt az egész... Most már az sincs, mivel megszűnt. — Azt mondják a helyiek, hogy a crossbar-rendszer na­gyon hiányzik, nekem már az sem — mondta Verkman Jó­zsef. — Szerintem a lakók többsége elégedett az önkor­mányzat négy éves munkájá­val. Polgármesterünk Wirth József, a kultúra patrónusa, s ez dicsérendő, mert anélkül egy tapodtat nem megyünk előre... (Gamos) szerű. Horváth József Pletykaparti Tarnócán Csurgó 1118 munkanélkülije Mini ABC eldugott helyen „Húsz évig nem teszik rendbe az országot” Megjárta a hadak útját Csurgón 1118 munkanélkü­lit tartanak nyilván a helyi munkaügyi kirendeltségen. Az elmúlt hónaphoz képest 55-tel kevesebb munkanélküli van most a településen. Jelenleg 129-en kapják a jövedelem- pótló támogatást. Elkelt a halastó A budapesti Hungaroland Kft megvásárolta a somogy- tarnóca határában levő, mint­egy 6000 négyzetméter terüle­ten fekvő halastavat. Pályázat útján sikerült ehhez hozzá­jutni, több mint 700 ezer forin­tért vették meg. A vállalkozás célja rendbetenni a tó környé­két, aztán idegenforgalmi központ létrehozását tervezik. Tegnap mini ABC nyílt Bar­cson, a Latinca u. 22. szám alatt. Varjas Szilviáék az 50 négyzetméter alapterületű üz­letet a berendezésekkel együtt több mint 900 ezer fo­rint ráfordításával tudják kiala­kítani. A vállalkozáshoz 300 ezer forint hitelt vettek fel a he­lyi takarékszövetkezettől. So­kak véleménye szerint eldu­gott helyen laknak, ezért nyi­tottak ABC-t. — A füszérttől, a helyi sütő­détől, maszekoktól szerezzük be az árut — mondta Varjas Szilvia. — Sok helyen mond­ják, hogy hiába van kínálat, ha nincs kereslet. Ezért arra tö­rekszünk, hogy az Áfész áraknál olcsóbban értékesít­sük a portékát. Terveztük, hogy éjjel-nappal nyitva tar­tunk, de ez meghiúsult, mert alkalmazottakat képtelenek vagyunk felvenni. Egyenlőre Varjas Szilvia és férje, Godina József áll be a pult mögé. Mindenkit kiszol­gálnak este kilenckor is, ha az becsönget... A Família ABC megnyílt, számítanak első­sorban az ott élő idősekre, va­lamint a közelben levő iskolák tanulóira. A Família név a népszerű sorozatot takarja részben, másrészt pedig azt, hogy az építkezésnél segített a berzencei, vízvári família is... G. A. — Elmondhatom magának, hogy 77 éves koromig dolgoz­tam látástól vakulásig — mondta Pál Imre Homok- szentgyörgyön, miután székre telepedtem. — Több mint hu­szonegy évet lehúztam a helyi téesznél: kocsis voltam, az urak akkoriban felültek a hin- tóra, nem passzióztak, mint a maiak... Negyven hold földet műveltünk, nyolc fejőstehén, több növendék, ló állt az istál­lóban. De nemcsak nálunk, szinte minden háznál. Akkora falka járt ki a legelőre! Most dzsungel az egész terület. Már tízévesen mentem a tar­lóba. Tudja, amikor elvégez­tük a hat elemit, dolgoztunk napszámban 60 fillérért. A há­borúban is eltöltöttem 26 hó­napot és mégis élek. Pál Imre három éve beteg. Érszűkülete van, nem tud járni. Levették a lábujját, így a rokonokkal dolgoztat a 350 négyszögöles szőlőben, itt 24 hektoliter must termett. — Tízezer forintos nyugdíjat kapok, ez még a gyógyszer­ekre elég — mérgelődik. — Segélyt nem kérek, és a szo­ciális étkeztetést sem igény­lem. A szomszédban lakik az unokahúgom, mindennap hét személyre főz. Áldott egy asz- szony... Ha világosodik, már felkelek és minden órában hallgatom a híreket. Bemond- ták az ötven százalékos áramemelést meg azt, hogy a gáz ára 75 forint lesz. Itt min­denki sír, tönkrement az or­szág, állítom, hogy húsz évig nem teszik rendbe... Megjárta már a hadak útját, elég holttestet látott a háború­ban. Elvették a házukat, a föl­djüket, s a betegség is elérte. — Azt mondják, az ember­nek többet kell elviselnie, mint az állatnak — mondta, majd hozzátette: — Most, hogy sa­ját bőrömön tapasztaltam, azt vallom, többet kibír... Gamos Adrienn ( i i » \ »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents