Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-15 / 217. szám

1994. szeptember 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 7 Ki tud többet Magyarországról? Kaposvár a tévében Kaposvárról jelentkezik október 22-én a Kit tud töb­bet Magyarországról? ve­télkedő, a televízió kettes csatornáján, este tíz órakor. A családi vetélkedősorozat keretében az ország húsz tör­ténelmi városát mutatják be, tizenötödiknek a somogyi me­gyeszékhelyt. Minden bemutatkozó vá­rosban két család méri össze tudását. A város történetével, mindennapjaival, gazdasági, művészeti, sport- és tudomá­nyos életével kapcsolatos fel­adatokat kell megoldaniuk. A vetélkedőt Antal Imre vezeti. A győztes család jutalma 100 ezer forint, a másiké 20 ezer forint. A továbbjutó család képviseli Kaposvárt a Ki tud többet Magyarországról? ve­télkedő döntőjében. Azok a családok, akik a ver­senyben részt kívánnak venni, a polgármesteri hivatal műve­lődési igazgatóságán jelent­kezhetnek. Egy-egy csapat hattagú lehet, a családtago­kon kívül barátok, ismerősök is vetélkedhetnek. Dr. Klujber László művelődési igazgató ígérete szerint a csapatok minden segítséget megkap­nak a felkészüléshez. A tele­víziós vetélkedő iránt érdeklő­dőket szeptember 20-ig várják a művelődési igazgatóságon. A megálmodottnál 24,5 millió forinttal lesz olcsóbb Nyolc új termet kap a Kodály iskola Ma adja át az önkormányzat a kaposvári Kodály Zoltán Álta­lános Iskola melletti területet a Klinker Rt-nek. Megkezdődhet az iskolabővítés. Legalább két évtizede él külön az iskola alsó tagozata és a felső. A Teleki ut­cában nyolc osztály 228 diákja tanul. A jövő ősztől azonban az intézmény csaknem 700 tanuló­jának egy helyen szól majd az órakezdést jelző csengő. Dr. Mátrai Márta, a Klinker Rt elnök-igazgatója reméli, hogy mielőbb nekiállhatnak a bon­tásnak, majd az alapozásnak, és novemberben már a belső munkákat végezhetik a szak­emberek. Korábban 114 millió forintról szólt a Klinker Rt ajánlata, s ez túl magas összegnek bizonyult. Az önkormányzat visszavonta pályázatát. Időközben a Klinker Rt 24,5 millió forintot lefaragott a költségvetésből. — Igényes burkolatok lettek az épületbe tervezve — mondta az elnök igazgató. — A terve­zővel megállapodtunk, hogy azonos minőségű, de olcsóbb burkolatot használunk. Ezért kerül kevesebbe a beruházás. A hagyományos szerkezetű, új épületszárny műszaki átadá­sát jövő év augusztus 25-re vál­lalta a Klinker Rt. (Lőrincz) Utólagos büntető A labdarúgásból ismert bün­tető, a tizenegyes jutott eszembe, amikor meghallot­tam, hogy 11 millió forintba ke­rül Kaposváron — az épületek korát tekintve még szinte új­nak számító — a Zárda utcá­ról a Somssich utcára kanya­rodó lakótömb tetőszerkeze­tének a felújítása. Az egyéb­ként szép, és szalagszerű­sége ellenére is otthonos négyszintes épület ugyanis beázik. A magyar gyártmányú zsindely — ahelyett, hogy ta­szítaná — magába szívja és átereszti a nedvességet. Ráa­dásul elspórolták alóla a mű­anyag fóliát, csatornái pedig ott is engedik a vizet, ahol meg kellene tartaniuk azt. A lakók persze pereltek, és nyer­tek. A munkát már el is kezd­ték. A bíróság sem tudta azonban eldönteni, kinek kell fizetnie a tetemes felújítási (javítási) költséget. Szerencsére az építtető, az OTP — a lakók érdekeit szem előtt tartva — megelőlegezte a pénzt: maga sem tudva, va­laha is visszakapja-e azt. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy ezt a „tizen­egyest” — sportnyelven szólva: utólagos büntetőt — „gólként” kell elkönyvelnie, és további óvásnak nem lesz he­lye. Ugyanis a kivitelező Bázis Építőipari Vállalat csapata már régen széthullott, a fiúk pedig ügyesen átigazoltak máshová. Sz. N. Kézen-közön elsikkadt megóvás! tervek Pusztuló műemlékek Siralmas látványt nyújt a Szigetvár utcai téglagyár. A területet belepte a gaz. Az ab­lakok betörve, az ajtók kife­szítve; lassan lába kél min­dennek, ami mozdítható. Az épületcsoport 19. szá­zad végi ipartörténeti emlék. A Schlesinger család egyik tég­lagyára volt. 1983-ban nyilvá­nították műemlékké. A műem­lékvédelmi felügyelőség sze­rint a karbantartás 3 tulajdo­nos kötelessége. Hogy ne ro­moljon tovább az épület minél előbb el kellene végezni a leg­szükségesebb állagmegóvási munkákat. Egyebek között újra kellene építeni az égető­kemence emeleti szintjének faszerkezetét, javításra szorul a boltozat és a cserépfedés. A megyei főépítész által hat éve készített állagmegóvási terv szerint 16 millió forintot igé­nyelne a rendbetétel. A téglagyár az elmúlt évek­ben jópárszor gazdát cserélt. Az Elekterv felszámolása után a Téglaker Kft tulajdonába ke­Fotó: Király J. Béla rült. Építőanyag-telepet szán­dékoztak itt létesíteni, ehhez azonban el kellett volna bon­tani a kemencét és néhány épületet. Az ügyvezető szerint lenne mód a terület hasznosí­tására, ha a műemlékvédelmi felügyelőség nem ragasz­kodna a teljes körű védelem­hez. Ez azonban már nem az ő gondjuk, mert — mint kide­rült — időközben az épületet eladták a Zala megyei Tes- kándi Téglagyártó Kft-nek. S. P. G. Kétezerötszáz család tartozik a Vagyonkezelő Rt-nek Segítség a kilábaláshoz A Vagyonkezelő Rt-nél kétezerötszáz családot tar­tanak nyilván, akik ki- sebb-nagyobb összegekkel — ezertől 250 ezer forintig — tartoznak a cégnek. A társaság kintlevősége 44,6 millió forint. A gondok megoldására, a nagy fűtés- és lakbértartozá­sok rendezésére tízmillió forin­tot különített el az önkormány­zat. A Vagyonkezelő Rt és a polgármesteri hivatal munka­társai együtt látogatják meg a családokat, s megbeszélik: van-e rá lehetőség, hogy kike­rüljenek ebből a helyzetből. Először a 100 ezer, majd az 50 ezer forint feletti hátraléko­sokat keresték fel. — A családok többsége nem a saját hibájából került nehéz helyzetbe — össze­gezte a tapasztalatokat Ot- tóné Bene Ibolya, a közigaz­gatási igazgatóság csoportve­zetője. — A legtöbb helyen egy vagy két munkanélküli van a családban. Máshol be­tegség vagy haláleset emészti fel a családok tartalékait. De a gyerekek nevelésével kapcso­latos költségek is jelentős problémákat okoznak. Több család vállalta: inkább ki­sebbre cseréli lakását, hogy ki tudja fizetni tartozását. Ahol egyezségre jutottak a bérlővel, ott a hátralék egy ré­szösszegét kell befizetni a családnak, a többit jóváírják. Négyszáz családot keresett fel a helyszínelő bizottság. A segítő szándék ellenére sem mindenütt találtak szíves fo­gadtatásra. Volt, aki nem en­gedte be őket, mondván, neki nem kell könyöradomány. Akadt olyan vállalkozó, akinek saját bevallása szerint semmi­lyen jövedelme sincs, miköz­ben, — mint kiderült — kétmil­lió forintos forgalmat bonyolít le. A meglátogatott családok közül 31 nem kapott támoga­tást. Náluk ugyanis az élet­mód, a kocsi, a telek, a hétvégi ház eladása lehetővé tenné a tartozások rendezését. A több százezer forintos hátralékok elengedése módot nyújt a családoknak, hogy tiszta lappal induljanak, de tö­rékeny támasz marad, ha to­vábbra is hagyják felhalmo­zódni a tartozásokat. Akikhez nem tudnak bejutni az értesí­tés után sem, azok ebből a ki­lábalási lehetőségből is kima­radnak. (S. Pap) Feldúlt utak és érzelmek — Halastó lesz a kertben Elhúzódó építkezés Feldúlt út fogadja a kapos­vári Nagyváthy utcába látoga­tót: mindenütt látszik az átren­dezés. Az aszfaltozásra váró úton, a vízelvezetőn éppúgy, mint a környék házainál. Az építkezés alig másfél hónapja kezdődött, de az embereknek máris elegük van belőle. — Nemsokára halastó lesz a kertemben — mondja Hajdú János. — Amióta elkezdték építeni az utat az esővíz rendre befolyik. Szerintem túl nagy a régi és a mostani út között a szintkülönbség. Higy- gye el, nagyon félek, hogy tönkremegy emiatt a házam. Az építkezés megbolygatta a városrész lakóinak nyugal­mát. — Tudom, hogy szükség van az új útra, hiszen nekünk épül, de mégiscsak kellemet­len, hogy két hónapja nem tu­dok bejárni autóval a saját ga­rázsomba — tette hozzá Miha József. — Egy deszkából ösz- szetákolt kis hídon tudunk csak a házunkhoz jutni. Gon­dot okoz a vízelvezető is. Kér­tük a munkásokat, tegyék élre a lapokat. így könnyebb lenne a bejárót megcsinálni. Persze hiába. Akad persze más gond is. A környéken él egy-két idős, magatehetetlen ember. Mivel az utat — az ott lakók szerint — nem teljes hosszában ké­szítik, így jó száz méternyi szakasz egyelőre még földút marad. Szárazban még el le­het gyalogolni, ám eső után nem biztos... — Egy kis zuhé után alig le­het megmozdulni — mondja Kun Tibor. — A feleségem — tízhónapos gyerekünkkel a karján — csak gumicsizmá­ban tud lejönni. Az idős embe­rek pedig egyszerűen képte­lenek kimozdulni a házukból. Sokszor mi hozunk nekik is kenyeret. Filótás Antal is mérgelődik: nemcsak az állandó lakókat, hanem a hétvégiház-tulajdo- nosokat is érinti ez a prob­léma. Szerinte nem nagyon fi­gyelnek a lakók érdekeire, meg se hallják kéréseiket az építők. H. M. Kaposi Őszi Napok '94 Szlovák napok Kaposváron 1994. szeptember 16-án, 19 órakor a városi művelődési központban a My Fair Lady, a West Side Story, a Macskák, a Csárdáskirálynő, a Cigánybáró, a János vitéz című művek örökzöld dallamaiból. Előadják a Szlovák Nemzeti Színház művészei. Belépődíj: 150,- Ft., nyugdíjasoknak díjtalan. Jegyek elővételben, a városi művelődési központ információs szolgálatánál és a városi tourinform irodában (Kaposvár, Fő u. 8.) kaphatók. (57288) Programtervek a fesztiválra Tegnap ülést tartott a Ka­posvári Tavaszi Fesztivál ta­nácsa. Határoztak a fesztivál időpontjáról, a nyitó és záró programokról. A fesztivál 1995. március 10-én kezdődik és három hétig tart. Az ünne­pélyes megnyitó napján a Çsiky Gergely Színházban az Állami Hangversenyzenekar lép fel Kobajasi Ken Icsiro ve­zényletével. A tavaszi fesztivál keretében kerül sor a Kicsi­nyek Országos Kórustalálko­zójára, fellépnek dán és svéd fúvószenekarok, hangver­senyt ad az amerikai légierő zenekara és lesz utcaszínházi találkozó is. Március 31-én, a református templomban a Vi- kár Béla Vegyeskar és a Ka­posvári Szimfonikus Kamara- zenekar hangversenyével zá­rul a program. A záró hang­versenyen Rózsa Pál, kapos­vári születésű zeneszerző műve is elhangzik majd ős­bemutatóként. Népköltészetről a könyvtárban A Megyei és Városi Könyv­tár tüskevári klubkönyvtárá­ban ma 18 órakor rendezik meg Berecz András előadó­estjét. Népköltészetünk leg­szebb alkotásaiból hallgathat­nak válogatást az érdeklődők. Jászai Mariról a tanítóképzőben Nagy sikerrel mutatta be Kocsis István erdélyi szárma­zású magyar író Jászai Mari­ról szóló monodrámáját a taní­tóképző főiskolán a Komáromi Jókai Színház. Jászai Mari életét, és a színházért folyta­tott harcát Cs. Tóth Erzsébet elevenítette meg. Megújult orvosi rendelők Rövidesen egy épületben működnek Toponáron az or­vosi rendelők. A Kapostáj ter­melő szövetkezettől vásárolt irodaépületet alakíttatta át az önkormányzat korszerű rende­lőkké. Ideköltözik a gyermek- orvosi és a felnőtt háziorvosi körzet, valamint egy új körzet kezdi meg működését a felnőtt betegek számára. A toponári felnőtt háziorvosi körzetbe több mint 3600 beteg tartozott, ezért volt szükség egy új kör­zet beindítására. Amennyiben a betegek az új orvost, dr. Fe­kete Lajost is megtisztelik bi­zalmukkal, lényegesen csök­ken a várakozási idő és a zsú­foltság a rendelőben. Az or­vosi rendelők korszerűsítése 13,5 millió forintjába került az önkormányzatnak, a költsé­gekhez Zimány és Őrei köz­ségek is hozzájárultak. Ezeréves méh A Szlovák Kulturális Napok keretében ma délután három órakor vetítik a Művészmozi­ban a Peter Jaros regényéből készült Ezeréves méh című filmet. A rendező, Juraj Jakub- isko ma is időszerű témát dol­goz fel; filmjében felveti a nemzetiségi kérdést, valamint a szlovákok és a magyarok együttélésének problémáit. Iparművészeti kiállítás Somogyi népi iparművé­szek alkotásaiból nyílik ma délután öt órakor kiállítás a Rippl-Rónai Múzeum kamara­termében. A tárlatot Zágon Bertalan, a Magyar Művelő­dési Intézet osztályvezetője ajánlja az érdeklődők figyel­mébe. Lassan belepi a gaz a téglagyár épületét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents