Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-15 / 217. szám

1994. szeptember 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Cégbírák tanácskoznak Zamárdiban A piacgazdaság újabb kihívásai A szőlőkben is hívatlan vendég volt a sok csapadék A nyári aszály után a penész is szüretel Hordóba készül a must, de kevesebb lesz belőle Fotó: Török Anett A Cégbírák Országos Egyesülete és a társasági jog egységesítéséért és fej­lesztéséért alapítvány három napos konferenciát szerve­zett Zamárdiban. A tegnap délután kezdődött tanácsko­zás előtt dr. Jordanics Jó­zseffel, a megyei bíróság el­nökhelyettesével beszélget­tünk a cégbíróságok létrejöt­téről, illetve feladatairól. A Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva elmondta: 1989. január 1-jével lépett hatályba a gazdasági társaságokról szóló törvény, amely előkészí­tette a piacgazdaságra való zökkenőmentes átállást. Ez a törvény hozta létre 1990-ben a megyei bíróságok keretein be­lül működő cégbírósági szer­vezetet. Ez többek között azért is jelentős vívmánynak értékelhető, mivel a gazdasági élet szereplőinek fontos ér­deke, hogy a cégnyilvántartá­sok hitelesek, naprakészek legyenek. Ajándék A 182 lelkes kisközségben nyolcvan családi házba érkezik vezetéken a vas- és mangán­mentes víz. Örülnek ennek a rinyakovácsiak, hiszen régi vá­gyuk teljesült ezzel. A falut többnyire öreg, beteg emberek kapják. Létükön könnyít, hogy ezentúl nem kútból kell húzni a vizet. — Mi beljebb hozattuk a kerí­téstől, hogy közelebb legyen, ne kelljen annyit gyalogolnunk — mondta a helybéli születésű Filotás József né, aki 1947 óta él a Béke téri házban. — Előbb kellett volna már, de hogy most, idősebb korunkra jött a vezetékes víz, így is nagy az örömünk. Művészeti Tegnap Budapesten a Mű­vészetbarátok Egyesületének évadnyitó klubösszejövetelén az egyesület ötvenkét tagját tüntették ki. A tizenöt, illetve a húsz éves jubilálok közül negyvenen budapestiek, ti- zenketten pedig vidékiek. Ti­A cégbíróságok feladata egyrészt a cégnyilvántartások vezetése, illetve az egyéb vál­tozások adatainak a nyilván­tartása, másrészt pedig a gazdasági társaságok törvé­nyességi felügyelete. A cégbí­róság ezutóbbi keretében vizsgálja, hogy a társasági szerződés és a gazdasági tár­saság szervezetére és műkö­désére vonatkozó okiratok — valamint a bejegyzési eljárás során az alapító okirat — meg- felelnek-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a társaság szerveinek határozatai nem sértik-e a társaságok szerve­zetére és működésére vonat­kozó szabályokat. A három­napos konferencián — amely­nek immár hagyományosan, harmadszor ad otthont Za- márdi —, e jogterület neves szaktekintélyeinek előadásai, konzultációk és tapasztalat- csere segítségével a mind­ezekkel kapcsolatos problé­mákra keresnek megoldást a résztvevők. (Tamási) az ivóvíz Orbán Margit, Rinyakovácsi polgármestere négy éves tény­kedése legfőbb művének tartja, hogy faluja ivóvizet kapott. A tervek 1992 őszén elkészültek, a kivitelezés tavaly nyáron in­dult. A vezetékrendszerhez negyven, a vastalanító megépí­téséhez ötven százalékos cél- támogatást kaptak. A többit önerőből teremtették elő. Tuda­tos tervezéssel, évről-évre tar­talékolt pénzzel... Minden falubélinek kerti csa­pot és vízórát szereltetett fel az önkormányzat a kerítésen belül egy méterre. Amikor fizetni akartak, akkor derült ki: az ön- kormányzat egyetlen fillért sem kér a bekötésekért. (Lőrincz) évadnyitó zenötéves tagságot bizonyító emléklapot, valamint plakettet Somogyból a kaposvári Szir- mayné Bayer Erzsébet festő­művész vehette át. A plaket­teket Búza Barna örökös el­nök és Gergely Mihály író, az egyesület elnöke adta át. Amíg egész nyáron a szá­razság okozott fejtörést a gazdáknak, most a sok csa­padék készteti kapkodásra a szüretelőket. Az elmúlt hetek­ben lehullott nagy mennyiségű eső hatására erőteljes pené­szedés indult meg a fürtökön. A kéthelyi Öregbaglas Bo­rászati és Kereskedelmi Kft ügyvezető igazgatója, Kalmár Gáspár elmondta: — Az idén augusztus elejéig 274 millimé­ter csapadék esett Kéthelyen, míg augusztusban 170 milli­méter. Ennek következtében a szemek hirtelen duzzadni kezdtek, és a vékonyabb, ru­galmatlanabb héjú fajták bo­gyói szétrepedtek. Ez történt például a rizlingszilváni és muskotályos esetében. Saj­nos a permetezés sem csoda­szer, a rothadást nem tudjuk megakadályozni. Ezen kívül a szükséges várakozási időt is A lélekszámához képest ugyancsak nagy területen fekvő Ecsenyben az utóbbi időben mind több gondot for­dítottak az utak állapotának javítására. S tették ezt ko­rántsem véletlenül: az utak­nak kevesebb mint a fele volt Kárpátaljai magyar diákok számára szervezett tan­könyvgyűjtést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A kaposvári szervezet a város 12 általános iskoláját kereste meg, hogy fö­löslegessé vált, nélkülözhető tankönyveiket gyűjtsék össze. Alig egy hét alatt sok tan­könyvet sikerült összegyűj­teni. A máltai szervezet teher­autója tegnap járta végig az iskolákat. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója, Virovácz Márk elmondta: há­rom zsáknyi tankönyvet sike­rült összegyűjteni. Mint Viro­vácz Márk iskolaigazgató el­mondta, nyelvkönyvek kivéte­lével szinte minden tantárgy­hoz tudnak elsőtől nyolcadikig tankönyvet küldeni Kárpátal­jára. A Kodály Zoltán ének-zenei tagozatos általá­nosban már kicsit kevesebb tankönyv gyűlt össze. Andrási Antalné igazgató szerint en­nek többek között az az oka, ki kellene várni, arra pedig nincs lehetőségünk. Amit te­hetünk, hogy minden fajtát előbb szüretelünk le a terve­zettnél. A jó minőségű bor ér­dekében a zöld másodter­mést, valamint a száraz és penészes fürtöket nem szed­jük le. Nem bő a termés, mennyisége az elmúlt évek át­laga alatt van, de a minősége jobb. A sok napsütésnek kö­szönhetően a Tramininek már most tizennyolcas a cukor­foka. A leszüretelt termés nyolcvan százalékát palackos kiszerelésben, húsz százalé­kát pedig hordós bor formájá­ban értékesítjük. Kalmár Gáspár arról is tájé­koztatta lapunkat, hogy na­gyon nehezen kapnak mun­kaerőt a betakarításhoz. Nagyatádi munkanélküliek, horváthországi menekültek, valamint a csurgói szakiskola szilárd burkolatú. A helyzet mára némiképpen változott, miután az ecsenyi képviselők rátértek az egyetlen járható útra, és megrendelték a jár­hatatlan horhosok egy részét szilárd burkolattal való ellátását. Pécsről szállítják az össze­gyűjtött könyveket Kárpátal­jára Fotó: Török Anett hogy a mai tankönyvek hamar tönkre mennek. Sok könyvet pedig megőriz a tulajdonosa, mivel a nyolcadik év végi zá­róvizsgához, illetve a tovább­tanuláshoz is felhasználhatók. tanulói 50-50 fős csoportok­ban vesznek részt a munká­ban a Kft. saját dolgozóival együtt. Nagyberkiben, a Kapos Völgye Mezőgazdasági Szö­vetkezetben is feszített ütem­ben folynak a munkálatok. — Részes művelők végzik a betakarítást, de most kétszer akkora az igény a dolgos ke­zekre, mint máskor — mondta Parrag Imre, a szövetkezet el­nöke, majd így folytatta: — a helyi általános iskolások se­gítségét is igénybe vettük há­rom napra. Szüret után feldol­gozzuk a szőlőt és a mustot Budafokra szállítjuk. A rotha­dás miatti terméscsökkenés eléri a harminc százalékot, erre azért nem számítottunk. Reménykedünk, hogy két hé­tig nem lesz most eső, hogy további kár már ne essen a termésben... Legutóbb 3,6 milliós saját beruházásban fogtak hozzá, mivel pályázati kérelmüket elutasították, a munkákhoz. Terveik szerint tán jövő ilyen­korra már minden második út szilárd burkolatú lesz Ecsenyben. A Toldi utcai iskolában is gyéren csordogált a tankönyv­folyam, ezért például mese­könyvekkel, illetve az iskolai könyvtárból leselejtezett könyvekkel egészítették ki. — Korábban rengeteg könyvet küldtünk Erdélybe is — mondta el Garami Attiláné igazgató. (Nagy) Felsőmocsoládi vízműátadás Három éves beruházásban, 17 millió forintért építették meg Felsőmocsoládon a ve­zetékes ívóvízrendszert, amelynek átadása a közel­múltban megtörtént. Megtar­tották az üzemeltetési ver­senytárgyalást is, ezen két pá­lyázó, a DRV és a kivitelező Vízcoop Kft vett részt. Kedve­zőbb ajánlatott az utóbbi tett, így a Vízcoop kapta meg a ti­zenöt évre szóló koncessziós üzemeltetési jogot. A felső- mocsoládiak jelenleg a 45 fo­rint áfával megnövelt össze­géért kapják a vizet. Somogy aszalói diákoknak Sok más önkormányzathoz hasonlóan a somogyaszalói is döntött az idei tanévkezdési támogatások mértékéről. A testület most nem tett különb­séget az általános iskolások, középiskolások és a felsőfokú oktatási intézményben tanulók támogatásában, hanem mindannyiuknak ugyanazt az összeget, 1500-1500 forintot szavazott meg. Somogya- szaló eképpen több mint két­százezer forintot költött a be­iskolázási támogatásra. Iskola épül Mikében Az elmúlt években egyre több kistelepülés próbálta visszahozni iskoláját. Mikében azt szeretné az önkormány­zat, ha korszerűen felszerelt környezetben, helyben tanul­hatnának a gyerekek. Négy­tantermes iskolaépítésbe fo­gott az önkormányzat. A mo­dern épületben — amelyhez egy 280 négyzetméteres tor­nacsarnok is kapcsolódik — az alsó tagozatosok kezdik meg tanulmányaikat. Az in­tézményt a tervek szerint ok­tóber 1 -jén adják át. Kaposfői fejlesztés A helyi önkormányzat csak­nem kétmillió forintos beruhá­zásával építenek Kaposfő bel­területén utat a Közúti Igazga­tóság szakemberei. A mintegy 800 folyóméteres szilárd bur­kolatú út építése a Csokonai, a Zrínyi és a Ságvári utcában folyik ezekben a napokban. Felújítás a kultúrházban Felújítják a barcsi művelő­dési ház nagytermét. A szak­emberek eddig a belső meny- nyezet és az oldalfal átalakí­tását, valamint a villanyszere­lési munkálatokat végezték el. A színházterem felújítása so­rán hátra van még a festés, a mázolás és a parkettázás. A megszépült művelődési házat a tervek szerint várhatóan ok­tóber közepén vehetik bir­tokba a barcsiak. Ingyen étkeztetés az iskolában is Ez évben is átvállalta az óvodások és az általános isko­lások étkeztetésének térítési díjfizetését, és ezzel éves szinten jelentős terhet vett a szülők válláról az ecsenyi ön- kormányzat. A 37 általános ál­talános iskolai tanuló Felső- mocsoládra, míg a 21 óvodás az ecsenyi óvodába jár, amely a település egyetlen intézmé­nye. Döntött a testület a beis­kolázási segélyekről is, esze­rint az általános és a középis­kolások egyaránt 2500 forin­tos támogatást kaptak Ecsenyben. SOMOGYI HÍRLAP Lengyel János jegyzete Épül? - Nem épül... Nem épül a házunk... Nem hangosak a falvak az otthono­kat építő hétvégi kalákáktól. Nem dívik az építkező rokonok és ismerősök között az ugratás, a kalaphajigálás, s talán egyre kevesebb a kőművesmondóka is. Pedig igény lenne az önálló lakásra... A lehangoló tendencia az idén is folytatódik. Nem az épít házat magának, akinek szüksége és kedve, hanem akinek lehetősége van rá. Alig akad vállalkozó... Az év első felében megyénkben 260 lakást építettek, ezzel a teljesítménnyel si­keresen alulmúltuk a tavalyi mélypontot is. A városokban s a községekben egyaránt 130 lakást vettek használatba. Janu­ártól júliusig mindössze 3 olyan lakás készült, amelyet nem a lakosság épített. Nemcsak építettünk, hanem bontottunk is: mégpedig 45 la­kást. A lakásigények száma gyorsabban növekszik mint a la­kásoké... Drága a telek, az építőanyag, a fuvar és a meste­remberek is megkérik munkájuk árát, magas a kölcsön ka­mata. Régebben már a lakodalomban összetáncolta az újasszony legalább a fél ház árát. Amikor kiborították a tánc­pénzt és hozzászámolták az borítékokban kapott ajándékot, mehettek a tervezőhöz. Majd jött a rokonság és az ismerősök hada: hamarosan állt a takaros épület. Most (az infláció miatt is) vastagabb a boríték, kimerülésig táncol az újasszony, minden fillért összekuporgat a család és mégis csak egy te­lekre futja... Rinyakovácsi tizenötmillió forintos beruházása Ecseny a járható úton Tankönyv Kárpátaljára x

Next

/
Thumbnails
Contents