Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-02 / 206. szám
1994. szeptember 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A politika egyeztet a szakértelemmel Hétszáz jegyző az Ezüstparton Dr. Kolber István, a Magyar Közigazgatási Kamara Somogy Megyei Tagozatának elnöke, a megyei közgyűlés alelnöke, főszervező köszöntése után Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke rögtön kritikával illette a készülő önkormányzati törvénycsomagot. Pártjának véleménye az: komoly alkotmánymódosításra lenne előbb szükség, hogy arra épülhessenek rá az új törvények, amelyeket — az előterjesztett keret-tervezettel szemben — részletesen meg kellene fogalmazni. Deutsch Tamás azt a gyanúját is megosztotta a jegyzőkkel: szerinte a kormányzó koalíció azért akarja két részletben megszavaztatni az új törvényeket, hogy megvárhassa az önkormányzati választások eredményét. Annak ismeretében, előnyükre fogalmaznák meg a visszamaradó, jelentős jogszabályokat. Lam- perth Mónika, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról beszélt: az eddig munkával eltelt hat hét kevés volt, hogy a kormánykoalíció minden gondot megoldjon. — Tudjuk a tennivalókat, jó irányba haladnak a dolgok — summázott. Dr. Pálfy Dénes Kereszténydemokrata képviselő úgy vélekedett: az elmúlt négy esztendő főszereplői, az önkormányzatok, az ott dolgozó szakemberek voltak. — Én tanulni jöttem önöktől — mondta. — A megjelent jegyzők létszámából kitelne két parlament, a szakértelmükből talán tíz is — kezdte Dörnbach Alajos, a parlament önkormányzati bizottságának alelnöke. — Mégis nekünk, politikusoknak kell döntenünk. Konyítok annyira a témához, hogy szavazni tudjak, szerintem mégis az a legfontosabb: döntés előtt hallgassuk meg a szakembereket. Nem baj persze, ha valaki egy kicsit kívülről, elfogultság nélkül látja a dolgokat... A konferencia szervezői előzetesen jelzéseket kértek a jegyzőktől: milyen témákat tárgyaljanak meg. Ennek alapján tegnap, lapzártánk után az érdekegyeztetésben résztvevő önkormányzati szövetségek vezetőivel is találkozott a hétszáz jegyző. Ma délelőtt Kuncze Gábor belügyminiszter tart előadást az önkormányzati törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról, Baja Ferenc környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter pedig a területfejlesztés és az önkormányzatok témakörben osztja meg gondolatait a szakemberekkel. Czene Attila Kevesebb, de alaposabb ellenőrzés a Balatonon A Kisosz sikerrel figyelmeztetett Tegnap a Kisosz Somogy megyei Szervezetének széplaki vendégházában a nyári szezon tapasztalatait megbeszélni gyűltek össze a vállalkozók érdekvédelmi képviseletének és a vállalkozókat ellenőrző szerveknek a vezetői. Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára úgy summázott: rövidebb volt az idei szezon a tavalyinál. Kevesebb, de alaposabb ellenőrzést végeztek a vállalkozók üzleteiben a társadalombiztosítás, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a vám és pénzügyőrség szakemberei. A szabálytalanságok azonban hasonlóak a tavalyiakhoz. A vásárokon, piacokon számos esetben koboztak el hamis árut, főképp ruházati és műszaki cikkeket. A nyugtaadásról is sokan „megfeledkeztek”. Rengetegen dolgoztak ezen a nyáran is „feketén", bejelentés nélkül a Balatonon. Az üzletek technikai felszereltsége javult, de a szezon végére a dolgozók elfáradtak, ebből adódtak minőségi problémák. A Balaton-parti mintegy 800 Kisosz-tag üzletében jóval kevesebb hibát találtak az ellenőrzők, mint azoknál a vállalkozóknál, akik nem tagjai a szervezetnek. Ennek oka, hogy a Kisosz a szezon előtt felkészítette a vállalkozóit; tudatosították bennük azt is, mire kell a legjobban figyelniük, hogy ne merülhessen fel ellenük kifogás. (Czene) Erdőt szántó ekevasak Az erdőtelepítésnél, csemeteültetésnél használt különleges eszköz az úgynevezett pásztanyitó eke. Ennek gyártását kezdte meg az Erdőgép kft. Ebben az évben tíz darabot készítenek belőle csaknem kétmillió forint értékben Fotó: Kovács Tibor 20 millió frank a tanulmánytervre Egy lépéssel közelebb a Dráva Nemzeti Parkhoz A somogyi modell (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt három év kedvező tapasztalataira építve a megyei önkormányzat és a települések közötti kapcsolatokban új feladatokat és módszereket kell megfogalmazni az idegenforgalmi területi koordináció, a társulás tartalmának és szervezetének kidolgozása és megvalósítása terén. Fontos a környezetvédelmi területi koordináció, a mező- és élelmiszergazdasági erőforrások programjának, a térségi együttműködés új formáinak, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak a felhasználása a térségfejlesztésben. A főjegyző szerint az ön- kormányzatok együttműködésének fejlesztését szolgálja a szervezetkorszerűsítési és informatikai program, amely lehetővé teszi, hogy jól működő, profi módon menedzselt területi és helyi önkormányzati szervezet alakuljon ki. A szervezetkorszerűsítés komplex információs hátteret teremt az új típusú feladatok elvégzéséhez és megvalósul az információk kölcsönös cseréje. Az új informatikai program gyorsabbá és komfortosabbá teszi az információcserét, fejleszti a területi információs rendszert és megteremti a belső információ összhangját. L. J. Nemzetközi kapcsolatai révén a Somogy Megyei Ön- kormányzat egy flamand támogatási lehetőségről szerzett tudomást, amelyet környezetvédelmi céllal a közép-európai országok regionális önkormányzatai vehetnek igénybe. Pályázatot adtak be e támogatás elnyerésére, amelyben a Dráva Nemzeti Park kialakításával kapcsolatos feladatokat fogalmazták meg. A pályázatot a belga kormány kedvezően bírálta el, s a megvalósítási tanulmány elkészítését 20 millió belga frankkal támogatják — erről tájékoztatott tegnap dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. A tanulmányterv elkészítésével a belga HEMMIS céget bízták meg. Dirk van der Stede és Marleen Iterbeke, a belga cég képviselői tegnap megkezdték az egyeztető tárgyalásokat a somogyi szakemberekkel. Mint elmondták, a feladatuk a projekt tervezésével kapcsolatos információs rendszer felállítása, tájékozódás a Duna—Dráva Nemzeti Park előkészítő munkáiról, a környezetvédelmi problémákról, a Dráva vízgazdálkodásáról. Ám az együttműködésnek a tanulmányterv elkészítése csak az első lépcsője, a flamand szakemberek egész Somogy megyére kiterjedő információs rendszert szeretnének kiépíteni. Persze az első lépést megtenni sem lesz könnyű: a Dráva Nemzeti Park körül, amely a tervek szerint Somogybán 13 ezer, Baranyában 6 ezer hektáron létesülne, még rengeteg a megválaszolatlan kérdés: így például az, hogy lehet-e gazdálkodni, és ha igen, hogyan, egy nemzeti park területén? Arra sem könnyű választ adni, hogy van-e értelme egyáltalán nemzeti parkot építeni egy olyan területen, amelynek közvetlen szomszédságába a horvátok vízierőművet terveznek? A flamand szakemberek véleménye szerint van értelme. Hozzátették: nem gyakorolhatnak közvetlen politikai nyomást a horvátokra, mindössze a részletes diagnózisát készíthetik el ennek a területnek. Úgy vélik azonban, hogy ha valami, ez a diagnózis lehet a horvátok számára a legmeggyőzőbb érv. N. L. SOMOGYI HÍRLAP Lengyel János jegyzete Adó és jog Olykor nehéz eldönteni, hogy funkciót és hatalmat akarnak-e egyesek vagy csupán jussukért, jogaikért perelnek? Tény, ahogy közeledik az önkormányzati választás időpontja, úgy nő a balatoni üdülőtulajdonosok egy részének felháborodása. Ez ugyan nem általános a déli parton, de kellő számban fordul elő ahhoz, hogy elgondolkodtasson. Azt tartják: bármelyik ujját is harapja meg az ember, egyformán fáj, az érzés ugyanaz. Az üdülők tulajdonosai, de méginkább a vállalkozók szeretnének tevékenyen részt venni üdülőjük helyszínén is az önkormányzatban, de erre nincs lehetőségük. Többen meg vannak győződve arról, hogy az üdülőtelepüléseken az ingatlanok többsége nem a helybeliek tulajdona, hanem más településeken élők pihenését és vállalkozását szolgálja. A tulajdonosok az adott település önkormányzatának fizetik az adót, amely az egyik legfontosabb helyi bevételi forrás. Ugyanakkor a választójogi törvény szerint ők — mivel más településen van az állandó lakásuk, nem szavazhatnak és nem is választhatók. Némelyek szerint ez a tény az üdülők és a vállalkozások tulajdonosait állampolgári jogaikban korlátozza. Hiába fizetik be az adót, nem vehetnek részt az adott önkormányzat munkájában, s azt sem ellenőrizhetik: mire megy a tőlük beszedett pénz. Csupán az esetenként megtartott üdülőhelyi fórumon „téphetik a szájukat”... Ingatlanra cseréli a húskombinát tartozását a kaposvári önkormányzat Fiatal rászorultak Amennyiben a kaposvári elsős kisiskolások tankönyvét az önkormányzat fizeti, a 7-17 éves korosztály tankönyvvel való ellátást pedig a rászorultság alapján támogatja az ön- kormányzat, akkor ehhez legalább 6 millió forintra van szükség. Ez pedig éppen kétszer annyi, mint amennyit a költségvetésben a támogatásra szántak. Az önkormányzat mellett működő érdekegyeztető fórum azt javasolja a közgyűlésnek, hogy vállalja a többlet- támogatást, a rászorultságról pedig a tantestületek döntsenek, ahol viszonylag pontosan ismerik a diákok szociális helyzetét. Szita Károly alpolgármester javaslatát azzal indokolta, hogy az idei tanévben a tan- könyvpiacon elszabadult a pokol. Négy-öt forgalmazó jelent meg az iskoláknál és kínálta az esztétikus külsővel megjelenő tankönyveket és segédanyagokat, elképesztő áron. A szabadpiaci tankönyvárak szinte megfizethetetlenek. Az elmúlt tanévben az általános iskola első osztályosainak tankönyve 840 forintba került. Ez ma meghaladja a háromezer forintot. A gépészeti szakközépiskolában az elsős informatikai osztályba iratkozott tanulók szülei a tankönyvekért 8 ezer forintot fizetnek, amely a nemzeti szakképzési intézet körlevele alapján még negyven százalékkal növelhető. Elkél hát a támogatás. Ingatlanokra cseréli a húskombinát mintegy ötvennégymillió forintos tartozását az önkormányzat, amennyiben a városatyák szentesítik a polgármester aláírását. A tartozás fejében az önkormányzat tulajdonába kerül a húskombinát területén levő orvosi-fogorvosi rendelő berendezéseivel együtt, egy Ady Endre utcai ötvenhárom négyzetméteres iroda és a Béla király utcában levő földterület a rajta levő 640 négyzetméteres faházzal. A helyi iparűzési rendelet módosítását is elfogadásra ajánlja az érdekegyeztető fórum. Annál is inkább, mivel a többször is módosított helyi törvény még mindig tartalmaz vitatható rendelkezést. (Lengyel) Idegenforgalmi találkozó Idegenforgalmi találkozót szerveznek Mesztegnyőn. A kétnapos tanácskozásra Budapest és a Balaton után a somogyi faluba érkezik 35 német idegenforgalmi szakember, aki a Mesztegnyő környéki falusi turizmus fejlesztésében kíván segítséget nyújtani. A faluban egyébként szép hagyománya van már a falusi turizmusnak. Ötven ház összesen kétszáz férőhellyel áll a vendégek rendelkezésére, Ga- dányban és Hosszúvízen pedig egy-egy panzió áll a turisták szolgálatában. A tanácskozás összegző kongresszusát szeptember 24-én tartják. Tenyészlószemle Kaposváron 10 éves a Somogy Megyei Lótenyésztő Egyesület. A jubileumi évben azonban már nem először, hanem hagyományként rendezik meg a PATE lovasiskoláján a te- nyészlószemlét. A tenyész- szemlén az egyesület tagjai, elsősorban a magániótartók mutatják be legszebb állataikat. A rendezvény célja ,dén is — csakúgy mint a korábbi években — az, hogy a lótenyésztők értesüljenek a legújabb tenyésztési eredményekről és a szombati bírálaton eldöntsék, melyik lo a legszebb. A tenyészszemle szombaton és vasárnap is tíz órától várja az érdeklődőket. Támogatások Darányban A darányi képviselők legutóbbi ülésükön döntöttek arról, hogy az önkormányzat mennyi tanszersegélyt ad a falu diákjainak. A döntés értelmében az óvodások évkezdését kétezer forinttal támogatják, minden általános iskolásnak megveszik a füzet és könyvcsomagot, minden a faluból elkerült középiskolást ötezer forinttal segítenek, a főiskolások és egyetemisták pedig kilencezer forintot kapnak. A képviselők azt is tudják, hogy ez összesen mintegy egymillió forintot vesz el a falu költségvetéséből. Varga Hajdú emlékszoba Varga Hajdú István, bares szülötte emlékére alakítanak ki emlékszobát a határ menti somogyi város Dráva Múzeumában. Az állandó kiállítást a festő személyes tárgyaiból és hagyatékából rendezik majd be. A tervek szerint az emlékszoba a művész születésének hetvenötödik évfordulójára készülhet el. Az önkormányzat megvásárolta a művész százegy alkotását is, amelynek egy részét Barcs testvér- városainak mutatják meg vándortárlat keretében. Cigányszervezet Vízváron A vízvári cigányok négy éve alapították meg a falu cigány- szervezetét. A néhány lelkes roma szervezésében létrejött csoportnak ma már több mint harminc tagja van. A vízvári szervezet célul tűzte ki, hogy a helybeli roma családok életkörülményein javítson és érdek- képviseletként vállalja fel a cigányok ügyét. Iskolások Belegen A belegi önkormányzat már kiosztotta a tanszersegélyre szánt pénzt. A szűkös költség- vetéséből a falu általános iskolásai három-, a középiskolások pedig négyezer forintot kaptak.
