Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-12 / 214. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. szeptember 12., hétfő Súlyos harcok Olovóban Folytatódtak a súlyos harcok a boszniai szerb erők és a muzulmán csapatok között Boszniában. Főként az ország északi részén vívtak elkeseredett tüzérségi párbajt. Az összecsapások középpontjában a stratégiai fontosságú Olovo város állt. Az ország nyugati részén ugyancsak véres harcot vívtak egymással a szerb és a muzulmán csapatok a bihaci muzulmán beékelődés körül. Muzulmán katonai rádió jelentése szerint mindkét oldalon nagy veszteségek voltak. Ellenzik az intervenciót Tizenhárom latin-amerikai és karibi ország megerősítette, hogy ellenez egy Haiti elleni amerikai intervenciót. Kormányfőik figyelmeztették a Port-au-Prince-ben uralkodó katonákat: roppant súlyos helyzetbe kerülnek, ha nem adják át a hatalmat a száműzött elnök „legitim kormányának”. Választások Németországban Németország két keleti tartományában tartottak választást tegnap öt héttel a szövetségi törvényhozás képviselőinek megválasztása előtt. Brandenburgban és Szászországban járulnak az urnákhoz a polgárok. A pártok számára a szövetségi választás szempontjából is fontos erőfelmérés lesz a vasárnapi voksolás. Emlékmű az áldozatoknak Az orosz kormányfő indítványozta, hogy állítsanak emlékművet a katyni áldozatoknak. Csernomirgyin ellátogatott a katyni erdőbe, ahol 1940-ben a szovjet állambiztonsági szolgálat több mint négyezer lengyel katonatisztet mészárolt le. Az orosz kormányfő segítséget ígért a lengyel kutatóknak a katyni gyilkosságokkal kapcsolatos szovjet archív dokumentumok felkutatásában. Bo Pellnas az új megfigyelő Bo Pellnas svéd ezredest nevezték ki a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ ellenőrzését végző ENSZ- megfigyelőcsoport vezetőjének. A nemzetközi megfigyelők fogják ellenőrizni, hogy Szerbia betartja-e az embargót a boszniai szerbekkel szemben. Merénylet gránáttal Tegnap ismeretlen fegyveresek Mostarban páncélelhárító gránátot lőttek ki arra a szállodára, ahol Hans Kosch- nick, a hercegovinai város Európai Uniós polgármestere lakik. A gránát a polgármester hálószobájának közelében robbant fel. A merényletkísérlet után Koschnick közölte, hogy a történtek ellenére is folytatja tevékenységét. Izrael csatlakozik Izrael úgy döntött, hogy 30 rendőrrel csatlakozik ahhoz a nemzetközi erőhöz, melyet az Egyesült Államok irányításával esetleg Haitiba telepítenek. Rabin kormányfő Bili Clinton amerikai elnök kérésének tesz eleget. Szabadtéri mise többszázezer hívő előtt A magyar parlamenti küldöttség megbeszélései A pápa Zágrábban II. János Pál pápa szombaton Rómából — Franjo Tudj- man horvát elnök meghívására — a horvát fővárosba, Zágrábba érkezett. Ez a pápa 62. nemzetközi zarándoklata, amelyre a zágrábi főegyházmegye alapításának 900. évfordulója alkalmából került sor. A katolikus egyházfőt a repülőtéren Franjo Kuharic zágrábi érsek, horvát prímás, Franjo Tudjman, valamint a politikai és vallási élet számos más, magas rangú képviselője fogadta. II. János Pál pápa a repülőterén mondott beszédében leszögezte, hogy a Szentszék továbbra is a Balkán békéjéért és az* igazság diadaláért száll síkra. Felszólította a horvát vezetést, hogy a még megoldatlan problémáknál állandóan a békés megoldást tartsa szem előtt. Franjo Tudjman üdvözlő beszédében emlékeztetett arra, hogy a pápa elsőként sietett a megtámadott horvát nép segítségére, s hangsúlyozta, hogy Horvátország a Szerbiához és Montenegróhoz fűződő kapcsolatok normalizásáért száll síkra. A látogatás során az egyházfő szombaton este istentiszteletet pontifikáit a zágrábi székesegyházban, tegnap pedig Tudjman elnökkel találkozott, majd a zágrábi lóversenypályán több százezer hívő előtt szabadtéri misét celebrált. A zágrábi látogatás II. János Pál eddigi legnehezebb és legkényesebb külföldi útja. A pápa eredetileg Boszniát és Szerbiát is fel akarta keresni, de a belgrádi látogatás a szerb ortodox egyház elutasítása, a boszniai pedig biztonsági okok miatt elmaradt. Szankciók enyhítését javasolja az Unió EU-külügymimszterek kétnapos találkozója Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei támogatják a Jugoszlávia elleni büntetőintézkedések enyhítését. A miniszterek a soros elnökséget betöltő Németország meghívására szombaton a keleti-tengeri Usedom szigetén kezdtek kétnapos nem hivatalos konzultációt. Klaus Kinkel német külügyminiszter elmondta, hogy támogatják a boszniai összekötő csoport — Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország — javaslatát a szankciók enyhítésére. Szavai szerint szigorúan ragaszkodni kell azokhoz az előfeltételekhez, hogy nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék Jugoszlávia és a boszniai szerb területek határát, szigorúan beszüntetnek mindenfajta fegyverszállítást a boszniai szerbeknek és Belgrád ismerje el a horvát és a boszniai határokat. Az EU szerint Milosevic szerb elnök megváltozott magatartását figyelembe kell venni. A találkozó résztvevői megfontolásra ajánlották, hogy először a sport és kulturális szankciókat oldják fel, s esetleg újítsák fel Belgrád nemzetközi légiforgalmát is. A német kereszténypártok frakciójának javaslata az unión belüli „kemény mag” kialakításáról nem szerepel a találkozó napirendjén, de az eszmecsere megkezdése előtt a miniszterek egybehangzóan elvetették az indítványt, bár elismerték, hogy az EU jövőbeni felépítését mielőbb meg kell vitatni. Az EU tagállamainak pénzügy- miniszterei a hét végén a Bo- deni-tó melletti Lindauban a valutaunió harmadik fokozatának előkészítéséről tartottak kétnapos nem hivatalos eszmecserét. Koreai-amerikai párbeszéd Genfi előkészület Észak-Korea és és az Egyesült Államok szakértői Berlinben megbeszélést kezdtek magasabb szinten Géniben folytatandó tárgyalásaik előkészítésére. A megbeszélések helyszíne a kínai nagy- követség berlini képviselete, ahol a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak külön irodája működik. A műszaki szakértők egy könnyűvizes atomerőműről tanácskoznak, amelyet az Egyesült Államok szállítana Észak-Koreának. Az ilyen típusú reaktorból — ellentétben a Phenjan által jelenleg működtetett grafitfékezésű reaktorral — nem lehet katonai célokra használható plutóniumot nyerni. Berlinben szó van arról is, hogy az amerikaiak technológiát ajánlottak nyolcezer kiégett fűtőelem veszélyes korróziójának megakadályozásához. Az amerikai illetékesek tájékoztatása szerint Berlinben elsősorban információ- csere folyik és az érdemi tárgyalások szeptember 23-án kezdődnek Genfben. Füllevágás szökésért Két iraki katonának levágták az egyik fülét és a homlokukra bélyeget tetováltak azért, mert megszöktek a hadseregből. A 19 éves Mohamed Rasidot és a 21 éves Vászil Nurit a kormányzó Baath párt tagjai fogták el Kirkuk városban. Az iraki kormány néhány nappal ezelőtt engedélyezte, hogy a végtagok levágása mellett büntetőjogi eszközként a füleket is levághassák. Azóta ez volt az első alkalom, hogy büntetésből valakinek tényleg levágták a fülét. Határnyitás - emlékünnepség Berlinben Berlinben világpolitikai jelentőségű eseményként méltatták a magyar kormánynak azt az öt évvel ezelőtt hozott döntését, hogy nem kényszerítette vissza az NDK-ba az oda nem kívánkozó keletnémeteket, s kiengedte őket befogadásukra kész harmadik országba, nevezetesen az NSZK-ba, amely soha nem ismerte el az NDK-állampoi- gárságot. A Bundestag alelnöke, Helmut Becker a magyar parlament elnöke, Gál Zoltán, valamint az általa vezetett hatpárti küldöttség előtt ismét leszögezte: „A magyar kormány bátor döntése, hogy átvágja az Európát elválasztó szögesdrótkerítést, egyben a Németország közepén húzódó „háláltál” végét, s a német újraegyesülési folyamat kezdetét is jelentette. Magyarországé az érdem, hogy kiverte az első téglát abból a falból, amellyel az embert semmibe vették.” A magyar országgyűlési küldöttség a Reichstag épületében rendezett ünnepség előtt végigsétált az öt évvel ezelőtt még az épület mögött húzódó berlini fal helyén, s megtekintette a Reichstag falán a határnyitás 2. évfordulóján elhelyezett emléktáblát. Az ünnepséget Mocsári Károly- nak, az 1986-os budapesti Liszt-verseny első helyezettjének Liszt-koncertje zárta. Gál Zoltán elmondta, hogy Helmut Becker és a magyar küldöttség rövid megbeszélésén megerősítést nyert: Becker vezetésével szeptember végén Bundestag-küldöttség látogat Magyarországra. Megemlítette azt a reményt is, hogy az EU-országok decemberben a német elnöklési periódust lezáró esseni csúcsér- tékezletén konkrét menetrendet is megfogalmaznak a csatlakozni óhajtó országok számára. Wolfgang Thierse, a Német Szociáldemokrata Párt egyik alelnöke a Berliner Zeitung hét végi számában azt sürgette, hogy Németországnak nem szabad megmaradnia a hála udvarias, de következmények nélküli gesztusainak szintjén. „A németeknek kötelességük és adósságuk, hogy legelői állva aktívan előmozdítsák Magyarország integrálódását az Európai Közösségbe” (Unióba) — volt olvasható a Berliner Zeitungban, egészoldalas összeállításában. Havanna és Washington emigrációs egyezménye A kubai kormány lezárja a határt A New Yorkban kötött kubai-amerikai emigrációs egyezmény eredményeként szombaton ismét lezárták a menekülők tömege előtt az augusztus közepe óta nyitva álló tengeri határokat, s a türelmi időszak letelte után akár erőszakkal is megakadályozzák a távozást. A havannai kormányközlemény az illegálisan emigrálni szándékozókat felszólította, hogy mondjanak le tervükről és törvényesen folyamodjanak kivándorlóvízumért. Emlékeztet a közlemény arra is, hogy a megállapodás megerősítette az illegális bevándorlókat visz- szautasító amerikai döntést, tehát akik ezután valahogyan mégis elérnék a floridai partokat, nem számíthatnak a menedékjog, illetve amerikai tartózkodási engedély elnyerésére. A kubai fővároshoz közeli tengerszakaszok péntek-szombaton ismét megteltek menekülőkkel. A rádióban ismertetett emigrációs egyezmény híre ellenére — illetve éppen amiatt — sietve tették meg az előkészületeket a vízre szállásra. Sebtében összerótt tutajokon, némelyek csupán egy felfújt traktorgumi-belsőn vágtak neki a tengernek, azzal sem törődve, hogy az idő szelesre fordult, s az előrejelzések veszélyes hullámzást, viharokat valószínűsítettek a floridai öbölben. Feladta az Icesail sarki expedíció Zsukov-emlék épül Szentpétervárott Arved Fuchs és nemzetközi legénysége alulmaradt a zajló jéggel vívott harcában és megszakította Icesail nevű északi-sarki expedícióját. Mint a Hamburg közelében levő Bad Bramstedtben az Icesail sajtóirodája közölte, az expedíció hajója, a Dagmar Aaen nevű vitorlás veszélyes sérüléseket szenvedett az összetorlódott sarkvidéki jégtáblák között. A hajó kis híján darabokra tört, s a legénység - hét férfi és egy nő - többször is életveszélybe került. A kalandos vállalkozás résztvevői a legendás Csel- juszkin-fokot - Szibéria északkeleti csücskét - akarták megkerülni, s az Északi-sarkot körülhajózni. Fuchs már 1992-ben is kudarcot vallott egy hasonló expedícióval. A mostani kudarcról szóló jelentés szerint „a hajó többé már nem a vízen haladt, hanem jégtábláról jégtáblára csúszott. Csak a jószerencsének és a kormányos ügyességének köszönhető, hogy a hajó kikerült a veszélyes helyzetből”. A jelentés állítása szerint az orosz hatóságok magatartása is nehezítette a Dagmar Aaen helyzetét. Orosz részről nem tartottak be szerződéseket, és a hajó legénysége nem kapta meg a beígért jelentéseket az időjárás várható alakulásáról és a jégmezők helyzetéről. A Dagmar Aaen hajótörzse több helyen megrongálódott és víz hatolt be a gépterembe. Az expedíció most irányt vett az Aleutákon levő Dutch Har- borra, onnan pedig a kanadai Victoria felé kívánja folytatni útját, ahol a tél folyamán kijavítják hajójukat. (A DPA alapján) Kilencnapos úton hat asztronauta Discoveryűrmisszió A Discovery amerikai űrrepülőgép a Florida államban lévő Cap Canaveral-i űrközpontból közép-európai idő szombatra virradóra startolt, fedélzetén hat űrhajóssal, és néhány perc múltán elérte Föld körüli pályáját. Az indítást csaknem két órán át késleltették az indítóhely fölötti viharfelhők. A 64. űrrepülőgép-misszió kilenc napig tart. Célja az atmoszféra kutatása: így az időjárási viszonyok lézersugaras vizsgálata. Péntekre űrsétát vettek tervbe, és sor kerül egy csillagvizsgáló miniműhold kihelyezésére is. A visszatérést szeptember 18-ra tűzték ki. Oroszország végre méltó emléket állít Zsukov marsallnak, a második világháború szovjet hősének, aki először Sztálin kebelbarátja volt, ám később kegyvesztetté vált, és tipikusan szovjet, hullámvasútszerű karriert futott be. Zsukov marsall napja 1945 júniusában ragyogott a legfényesebben, amikor fehér lovon vonult be a moszkvai Vörös térre a náci Németország fölött aratott győzelem megünneplésére. A háború után azonban az irigy diktátor, Jo- szif Sztálin több évre Ukrajnába száműzte. Sztálin halála után rehabilitálták ugyan, ám nem sokkal később ismét leszálló ágba érkezett pályafutása: Nyikita Hruscsov akkori szovjet vezető nem tartott többé igényt szolgálataira. Az emlékművet, amely elsőként hirdeti majd az 1974-ben elhunyt marsall dicső tetteit, a szentpétervári Győzelem parkban (Park Po- bedi) leplezik le jövő májusban a náci Németország felett aratott győzelem ötvenedik évfordulója alkalmából. Zsukov marsall, akit gyakran „Oroszország Eisenhowerje- ként” emlegettek, valóban barátja és háborús munkatársa volt az egykori amerikai elnöknek. Eisenhower elnök egyszer így jellemezte barátja háborús szerepét: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete egy embernek sem tartozik annyi köszönettel, mint Zsukov marsallnak.” Ennek ellenére a sztálingrádi csata győztesét és Berlin elfoglalóját többen vádolták azzal, hogy katonai taktikája alakítása során nem kímélte az emberéletet.
