Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-09 / 212. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 9., péntek Tiltakoznak a gyógyszergyárak Békési László pénzügymi­niszterhez küldött levelében tiltakozott a Magyar Gyógy­szergyártók és Nagykereske­dők Országos Szövetsége amiatt, hogy a külföldi gyógy­szerszállítók és a nagykeres­kedők az elmúlt két év során erős nyomást gyakoroltak az egészségbiztosításra a forint- leértékelések árnövelő hatá­sának költségvetési pénzek­ből való kompenzálása érde­kében. A Magyosz tagvállala­tai nem értenek egyet, mert úgy vélik: a kompenzálás to­vább növeli az importtermé­kek finanszírozási szükségle­tét. Másrészt a magyar gyárt­mányok árában a jelentős im­porttartalom miatt a leértékelő hatás ugyancsak érvényesül, és ha ezt az árban nem tudják érvényesíteni, versenyhát­rányba kerülnek az importő­rökkel szemben. 10 milliós segély Ruandának A Magyar Vöröskereszt ru- andai segélyfelhívását széles körű lakossági támogatás kí­séri. Az eddig beérkezett készpénzadomány megha­ladja a 10 millió forintot. A kari­tatív szervezet történetében az örmény földrengés és a romániai forradalom óta ezt a programot övezi a legnagyobb mértékű támogatás. Az ada­kozók többsége a pénzesutal­ványra írt sorokból követke­zően maguk is szerény körül­mények között élnek, gyakorta nyugdíjasok. Nem javult a fizetési fegyelem Mintegy 8 milliárd 300 millió forintos hiánnyal számol az egészségbiztosítási önkor­mányzat csütörtöki közgyűlé­sén megvitatott pótköltségve­tés. A kormány ígérete alapján ezt az összeget az államház­tartási mérleg részének tekin­tik, tehát rendezése az állam feladata. A tervezettnél na­gyobb bérkiáramlással párhu­zamosan a járulékfizetési kö­telezettségek is nőttek, ugyanakkor a fizetési fegye­lem nem javult. Az egészség- biztosítási és a nyugdíjbiztosí­tási önkormányzat a Népjóléti és a Pénzügyminisztériummal közösen javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a kintlévő­ségek hatékonyabb behajtása érdekében. Lemondott az FRSZ főtitkára Rekvényi László, a Függet­len Rendőrszakszervezet fő­titkára az FRSZ Ügyvivő Tes­tületének tegnap ülésén beje­lentette visszavonulását és tisztségéről lemondott. Az Ügyvivő Testület a lemondást sajnálattal vette tudomásul, majd a szervezet választmá­nyi üléséig, szeptember 20-ig a főtitkári teendők ellátásával Fábián Ágota ügyvivőt bízta meg. Erről Kiss Sándor ügy­vivő tájékoztatta a távirati iro­dát. Pápai mise a Duna TV-n II. János Pál pápa Castel Gandolfoban a boszniai béké­ért pontifikáit miséjét a Duna TV szeptember 9-én, pénte­ken 22.30 órakor sugározza felvételről. Ennek közlését a Duna TV műsorszerkesztő­sége csütörtökön kérte az MTI-t. SZLOVÁK KULTÚRA A KAPOSI ŐSZI NAPOKON Nyitrai nyitány Kaposváron Újra „leég” a prágai városháza A megyei múzeum kiállító- termében a képek egyszerre idézték meg Nyitra vidékét, s a vidék ihlette képzőművé­szetet. Dr. Király István Sza­bolcs megyei múzeumigaz­gató köszöntötte a Nyitra a képzőművészetben című kiál­lítás látogatóit, köztük a szlo­vák vendégeket. Eljött Kaposvárra a szlovák kulturális miniszter helyettese dr. Milan Jankovsky, s dr. Éva Mitrova Szlovákia magyaror­szági nagykövete is. A mi­niszterhelyettes megnyitójá­ban személyes emlékeit, ri­maszombati éveit is feleleve­nítette, utalva arra, hogy a két nép együttélése a tehetségek találkozását is jelentette. Úgy tartja, hogy a művészet közös nyelvén, a kulturális napokon is megfogalmazódhat a béke és a barátság féltése, ápo­lása a szomszéd népek kö­zött. Szabados Péter polgár- mestere köszöntőjében ugyancsak ezt a szándékot erősítette meg, mondván, hogy a tavaszi fesztivál mel­lett az őszi napoknak is fon­tos küldetése a hazai értékek mellett a szomszéd kultúrák bemutatása. A tervek szerint jövőre Ausztria lesz a ven­dég. Dr. Pavel Sika művészettör­ténész a Szlovák Állami Ga­léria igazgatója és munka­társa ajánlotta a közönség fi­gyelmébe a nyitrai galéria vá­logatott alkotásait. Történe­lem és táj gazdagon bonta­kozik ki az értékes festészeti körképből, a 19. század má­sodik és a 20. század első felében született alkotásokon. Szinte természetes , hogy a gazdag és hangulatos lát­vány Szlovákia műemlékeire irányítja a figyelmünket. Dr. Milan Jankovsky a kul­turális minisztériumban ép­pen e fontos művészettörté­neti, közgyűjteményi terület felügyeletét látja el. A Somo­gyi Hírlap kérdésére el­mondta, hogy nem pusztán azért fontos terület ez, mert értékekben a leggazdagabb, hanem mert itt nem lehet szó semmiféle privatizálásról; ez népek, nemzetek identitásá­nak a kifejezője. Hogy a tör­ténelmi emlékeknek, a szlo­vák és magyar múlt őrzésé­nek milyen a távlata arra egy részint személyes példával válaszolt. Mint mondta a re­neszánsz kort idéző Zólyom­ban, volt „ kastellán” s nagy örömére szolgál, hogy ta­vasszal emléktáblát állíthat­tak itt Balassi Bálintnak. Úgy tartja ez is jól kifejezi az érté­kőrző szándékot s azt, hogy a két nemzet soha nem állott szemben. Reméli, hogy a kö­zös Európába tartás során a politikusok is képviselik majd a békés nemzeti szándéko­A karzatnak vagy a tényeknek F egyelmező házszabály Megkezdődött az Országgyűlés nagy őszi menetelése. A parlament megalakulását követő rövid ízelítő, majd hat he­tes szabadság után a képviselők első érdemi feladatként az új Házszabály megalkotásához fogtak hozzá. Előzetesen szinte politikai idillt ígért az a tény, hogy az Országgyűlés munkarendjét meghatározó szabályzatot az előző évek si­kertelen kísérletei után most a hat párt képviselői kölcsö­nösen konstruktívnak és tárgyszerűnek minősített munká­val, teljes egyetértésre jutva dolgozták ki. A nyitány kereken egy órát igénylő indulatos szópárbajai viszont nemcsak a napirend előtti felszólalások jövőbeni kor­látozásának indokoltságát de­monstrálták, hanem azt is elő­revetítették, hogy minden lé­nyeges kérdésben kérlelhetet­len politikai összecsapásokra kell számítani. Az új Házsza­bálynak talán nem a legfonto­sabb, de mindenképpen a leg­látványosabb előírása, hogy korlátozni fogják a napirend előtti felszólalásokat, minthogy az elmúlt évek nyilvánvalóvá tették, hogy ezek elsősorban a „karzatnak”, a televíziónézők­nek szólnak. Torgyán József kisgazda pártelnök minden­esetre kivívta, hogy a házsza­bály vitájában csak másnap reggel — vagyis biztosan a te­levízió kamerái előtt — mond­hassa el véleményét. Amikor azonban kiderült, hogy más ve­zérszónok sem fér be a hétfő délutáni közvetítésbe, inkább 5 órakor berekesztették az első ülésnapot. Másnap azután a szónokok egymással versengve méltatták az új Házszabály, s a kidolgo­zását lehetővé tévő pártközi együttműködés jelentőségét. A várhatóan ezen a héten elfoga­dásra kerülő és szeptember kö­zepétől érvényes rendelkezé­sek egyrészt gyorsabbá és ér­demibbé teszik a plenáris ülé­sek munkáját, azzal, hogy a számtalan csekély támogatott­ságú és ezért eleve „halálra ítélt” módosító javaslat megtár­gyalását és leszavazását már az állandó bizottságok elvégzik. Másrészt a Házszabály — al­kalmazkodva ahhoz, hogy az előző ciklushoz képest lénye­gesen gyengébb az ellenzék — garantálja a kisebbség ellenőr­zési és véleménynyilvánítási jogát, folytatva a parlamenti bi­zottságok vezető posztjainak elosztásakor kialakult gyakorla­tot. A plenáris ülésen továbbra is kifejthető lesz a bizottságok­ban kisebbségben maradt vé­lemény, a törvények végszava­zása után minden frakció lehe­tőséget kapa a szavazati ndok- lásra.s — ami talán a legfonto­sabb — már a képviselők 20 százaléka kezdeményezheti po­litikai vitanap megrendezését vagy parlamenti vizsgálóbizott­ság felállítását. (Mint ismeretes, a négy ellenzéki párt együtt a képviselői helyek 28 százaléká­val rendelkezik.) Az interpellá­ciók és kérdések mellett — an­gol mintára — bevezetik a mi­niszterelnökhöz és a miniszte­rekhez intézett azonnali kérdé­sek és válaszok óráját. Az összhangot csak a kisgazda­párt elnöke törte meg; Torgyán József mindenek előtt kikérte magának, hogy a 20 százalé­kos szabállyal összekénysze- rítsék őt, a konzervatívot, holmi liberális fideszessel, s minden ellenzéki pártnak külön köve­telte a parlamenti kisebbséget megillető demokratikus jogokat. A továbbiakban a többi között kétségbe vonta a demokratikus voltát olyan szabályoknak, ame­lyek őt arra kényszerítik, hogy már egy órával előbb benyújtsa „azonnali” kérdéseit, s ráadásul két percbe szorítsa elmondásu­kat. — Nonszensz — folytatta —, hogy csak a frakcióvezetők szólalhassanak fel napirend előtt, mert így például megvon­ják a kisgazdapárt képviselői­nek — egyikük Torgyán Jó- zsefné — azt a jogát, hogy nő­nap vagy anyák napján kö­szöntsék az érintett félorszá­got. Hacsak valami egészen vá­ratlan nem történik, az Or­szággyűlés nagy többséggel el fogja fogadni a Házszabályt, s már ennek alapján kezd hozzá a következő hetekben a való­ban súlyos politikai töltetet hordozó kérdések megtárgya­lásához. Csak ízelítőül ezek közül. Ellentétes felfogások és ennél is ellentétesebb politikai érdekek csapnak majd össze az önkormányzati választá­sokkal összefüggő törvény- és alkotmánymódosítások kap­csán. Világkiállítás: az expó legfőbb hívének, Kádár Béla volt külgazdasági miniszternek a hétfői napirend előtti össze­csapása Békési László pénz­ügyminiszterrel, majd kedden Demeter Ervinnek — aki az elmúlt években a fővárosi köz­gyűlés MDF frakciója vezetője­ként Demszky Gábor életét keserítette meg — az interpel­lációja Pál László ipari minisz­terhez már előrevetítette, hogy a Világkiállítás lemondására vonatkozó kormányjavaslat vi­tájában nem annyira a tények, mint az érzelmek dominálnak majd. S ennek alapján kérdé­ses az is, hogy a politikai szembenállás, a — tévéközve­títéstől is független — propa­gandakényszer lehetővé te­szi-e a pótköltségvetés racio­nális, szakszerű tárgyalását. Bár az is igaz, itt inkább az lesz az érdekes, hogy a beterjesz­tésig hátralévő időben a szoci­alista párton belüli vitákban mennyire sikerül „felpuhítani” a pénzügyminiszter kemény megszorító intézkedéseket tar­talmazó csomagját, illetve, hogy — a végül bizonyosra vehető parlamenti jóváhagyás mellett — hány szocialista képviselő sérti meg a frakció szavazási fegyelmét. Az MSZP képviselőcsoport múlt hét végi, zárt ajtók mögött tartott „össze­tartása” mindenesetre a fegye­lem erősítését szolgálta: úgy határoztak, hogy a képviselők csak a frakcióban, s nem a par­lament nyilvánossága előtt fejthetik ki esetleges ellenvé­leményüket. Volt azonban olyan is — például Szőllősi Ist­vánná szarvasi képviselő (egyáltalán nem mellesleg a Pedagógus Szakszervezet fő­titkára) —, aki mindenesetre már jóelőre leszögezte: szá­mára nem a frakciófegyelem az elsődleges szempont. Hajdú András Szombaton megyei kisgazda-nagyválasztmány Négy jelölt az elnöki posztra Holnap tartja tisztújító nagyválasztmányát a Kis­gazdapárt megyei szerve­zete. A megyei elnöki tiszt­ségre eredetileg heten nyúj­tottak be pályázatot, közülük 'négyet tartott alkalmasnak tegnapi ülésén az a bizottság, amely a hat körzet küldöttei­ből áll. Közülük az egyik, Bar- kóczy Gellért, a Kisgazdapárt jelenlegi megyei elnöke, aki tegnap este a Somogyi Hírlap munkatársának kérdésére felelve azt is elmondta, hogy pártja fegyelmezetten készül a tisztújításra. Azt azonban, hogy rajta kívül ki maradt még az elnök­jelöltek között, Barkóczy Gel­lért nem árulta el. Azt sem, hogy a hét pályázó közül ki az a három, akit a tegnapi meg­mérettetésen alkalmatlan­nak találtak a tisztség betöl­tésére. A Kisgazdapárt megyei szervezetének egyik, önma­gát megnevezni nem kívánó tagja viszont azt állította a Somogyi Hírlapnak, hogy a tisztújításra pártja zilált álla­potban készül. Szerinte ugyanis nincs működő ellen­őrző- és felügyelő bizottság, és a hónapokkal ezelőtt le­mondott gazdasági igazgatót sem pótolták. Barkóczy Gel­lért határozottan cáfolta eze­ket az állításokat, hozzátette azt is, hogy a Kisgazdapárt­nak ezek a szervei rendelte­tésszerűen működnek. Bar­kóczy Gellért határozottan visszautasította azt az állítást is, amely szerint a párt gép­kocsiját Siófokra helyezték át Kaposvárról és elsősorban a jelenlegi vezetők érdekeit szolgálja. Mint elmondta, feb­ruár vége, március eleje óta nincs nála a párt autója, ha­vonta csupán 1500 kilométer gépkocsiátalányt vesz fel, más térítést nem kért és nem fogad el a Kisgazdapárttól. Állítását alátámasztandó, hangsúlyozta: „Akik ennek az ellenkezőjét állítják, azok nem tisztességes eszközök­kel dolgoznak, a gyökereik nem a Kisgazdapártban van­nak.” Nevetségesnek minősí­tette azt az állítást is, mely szerint az országgyűlési kép­viselőválasztások előtt olyan személyek kaptak munkát a pártirodán, akiket elsősorban anyagi érvényesülés foglal­koztatott, és ugyanígy minő­sítette azt is, hogy van, aki úgy véli: a jelenlegi elnök igyekszik kiszorítani az értel­miséget a vezetésből és a tagság köréből is. Önmagát megnevezni nem kívánó in­formátorunk kétségesnek tartja, hogy a szombati elnök- választáson titkos vagy nyílt szavazással döntenek-e. A Kisgazdapárt alkotmánya ugyanis lehetővé teszi a tit­kos szavazást. Az országos vezetőség viszont — állította — a nyílt szavazást szorgal­mazza a „azt remélve, hogy akkor a megyében is úgy ala­kulhatnak a dolgok, ahogyan az országos központ elkép­zeli”. Barkóczy Gellért erre az ál­lításra azt válaszolta, hogy a szombati nagyválasztmány dönt majd arról, hogy titkos vagy nyílt szavazással vá­lasztják meg az elnököt. Újra felhúzzák a prágai Óvá­ros városházának a prágai fel­kelés idején, 1945-ben leégett neogótikus szárnyát állvány­csövekből. Az épülettömböt szerdán kezdték el építeni, s akik elzarándokolnak az Óvá­rosi térre megláthatják, milyen összképet nyújtott a tér, amíg a városháza épségben állt. Az építészeti kísérlet eszmei szerzője, az Invex Architecture nevű cég azt szeretné, hogy mindenki elképzelhesse: mi­képp nézne ki a tér, ha az Orloj felől nézve ismét eltűnne a képből a Parizská sarkán álló Szent Miklós-templom. Képviselői irodák nyílnak Somogybán A Magyar Szocialista Párt Somogy megyei országgyű­lési képviselői a választó- polgárokkal való kapcsolat- tartás érdekében képviselői irodákat alakítottak ki a vá­rosi önkormányzatok, illetve az MSZP helyi szervezetei­nek támogatásával. Terveikben szerepel egy megyei képviselői iroda lét­rehozása is, amely — pártál­lástól függetlenül — minden somogyi képviselő munkáját kívánja segíteni. Az irodákat — az ügyfél- fogadás idején — bárki fel­keresheti, s a képviselők megbízottjai foglalkoznak az egyéni és közérdekű észrevételekkel, javaslatok­kal. A képviselői irodák helye és az ügyfélfogadás rendje: Kaposvár, pártok háza (Szent Imre u. 14.) Dr. Csákabonyi Balázs Dr. Egerszegi László Dr. Lamperth Mónika Pásztohy András ország- gyűlési képviselők. Ügyfélfogadás: Hétfő 9-13 Szerda 9-13 Péntek 14-18 óráig. Telefon: 417-757. Siófok, városháza (Fő tér 1.) Dr. Házas József ország- gyűlési képviselő Ügyfélfogadás: Hétfő 9-11 Szerda 16-18 Péntek 9-11 óráig Telefon: 313-100. Marcali, MSZP városi iroda (Rákóczi u. 16.) Dr. Suchman Tamás or­szággyűlési képviselő Ügyfélfogadás: Hétfő 14-18 Szerda 14-18 óráig Telefon: 310-847 Balatonboglár, polgármes­teri hivatal (Erzsébet u. 11.) Dr. Lövey László országgyű­lési képviselő Ügyfélfogadás: Kedd 15-18 Csütörtök 15-18 óráig Telefon: 351-311 Barcs, MSZP városi iroda (Bajcsy-Zsilinszky u. 43-45.) Francz Rezső országgyű­lési képviselő Ügyfélfogadás: Hétfő 9-13 Szerda 9-13 Csütörtök 11-19 óráig Telefon: 463-118 Nagyatád, MSZP városi iroda (Baross Gábor u. 7.) Francz Rezső országgyű­lési képviselő Ügyfélfogadás: Hétfő 9-12 Szerda 14-16 Péntek 15-18 óráig Telefon: 351-204.

Next

/
Thumbnails
Contents