Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-09 / 212. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. szeptember 9., péntek Támadás Bihacnál A boszniai szerbek tegnap újabb heves támadást intéztek a nyugat-boszniai bihaci beékelődésben lévő muzulmán állások ellen. A szerbek páncélosokkal, tüzérséggel és rövid hatótávolságú rakétákkal lőtték a boszniai kormányhadsereg bihaci, cazini és buzimi egységeit. A muzulmán katonák és polgári személyek közül sokan életüket vesztették. A szarajevói rádió értesülései szerint Közép-Boszniában is súlyos harcok dúltak a szemben álló felek között. Titkos megbeszélés Roberto Robaína kubai külügyminiszter madridi látogatása során titkos megbeszélést folytatott mérsékelt irányzatú emigránsszervezetek képviselőivel a szigetországbeli politikai reformok lehetőségéről. Ha a havannai forrásból származó értesülés igaz, akkor tekintélyes kubai tisztségviselő 35 esztendeje első ízben találkozott külföldön Castro-ellenes emigránsokkal. Gáli felszólított Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár felszólította az Afganisztánban harcoló feleket, hogy azonnal szüntessék be a Kabul elleni tüzérségi- és rakéta- támadásokat, valamint nyissák meg a fővárosba vezető utakat a segélyszállítmányok előtt. Az afgán kormány sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ eddigi erőfeszítései hi- ábavalóak voltak. Az afgán vezetők egyúttal felkérték Mahmud Mesztiri ENSZ-kü- lönmegbízottat, hogy vizsgálja felül azt a döntését, miszerint ideiglenesen felfüggeszti tárgyalási készségét a hadban álló felekkel. Tadzsik választások Rahmonov tadzsik államfő a választásokon való részvételre hívta fel tegnap az ellenzéket. Rahmonov nyilatkozatában szorgalmazta a száműzetésben élő ellenzékiek, illetve a két évvel ezelőtt kezdődött polgárháború miatt elmenekültek részvételét az elnökválasztáson. A tadzsik Legfelsőbb Tanács határozott arról, hogy a szeptember 25- én esedékes választásokat elhalasztják november 6-ra. Tanácskozás Boszniáról A francia külügyminiszter Bukarestben úgy ítélte meg, hogy az összekötő csoport Boszniával foglalkozó berlini ülésének eredményeképpen „jó irányban” történt haladás. A két közvetítő, David Owen és Thorvald Stoltenberg tájékoztatta a csoportot: a belgrádi hatóságok elvben beleegyeztek, hogy a szerbiaiboszniai határon olyan megfigyelési módozatokat, alakítsanak ki, amelyek segítségével meg lehet győződni a zárlat tiszteletben tartásáról. Az Expo baráti kör fóruma Magyarország a világkiállítás révén egy elhamarkodott kormánydöntés következtében egyre közelebb sodródik egy kényszerpályához. Ezt Kádár Béla a parlament költségvetési bizottságának elnöke állította az Expo baráti kör tegnapi fórumán. Az Expo iránti külföldi érdeklődést rendkívül kedvezőtlenül érintete a kormány döntése. Pódiumvita a határnyitás ötödik évfordulója alkalmából Magyarország nem várt jutalmat a szívességért Magyarország 1989. szeptember 11 -éré virradóra nem azért engedte ki az országból a keletnémeteket, mert ezért később jutalmat várt, az akkori magyar kormány saját értékrendje alapján cselekedett — jelentette ki tegnap Berlinben Kovács László (MSZP) külügyminiszter a határnyitás ötödik évfordulóján rendezett pódiumvitán. A magyar külügyminiszter elmondta, hogy a határnyitást követő hetekben körülbelül 60 ezer, az NDK-ba visszatérni nem kívánó keletnémet távozott Magyarországon át Nyugat-Németor- szágba. Salamon László arról beszélt, hogy a magyar emberek végtelen örömmel fogadták az intézkedést, azt, hogy a kelet-nyugati határok átjárhatóvá válásával a nyolcvanas évek \iégén botrányos helyzet szűnt meg a kontinensen. Kovács László sok érdekes részlettel árnyalta a magyar döntésről eddig ismerteket. Budapest egy darabig azt szorgalmazta, hogy Ke- let-Berlin és Bonn egymás között oldja meg a menekültproblémát. Ám a nyugatnémetek azt mondták, hogy nincs eszköz a kezükben. Á keletnémet vezetés pedig azt az álláspontot vallotta, hogy nyugatnémet manőverről van szó, az NSZK úgymond meg akarja zavarni a fennállásának 40. évfordulójára készülő NDK-t. A nemzetközi feltételrendszerben döntő volt a Szovjetunió reagálás. Moszkvából olyan visszajelzések érkeztek, amelyekből a Né- meth-kormány arra következtetett, hogy az egyre gyengülő Szovjetunió vezetése nem fog akadályt gördíteni a magyar döntés útjába. Végleges elhatározásra magyar politikusok augusztus végi bonni és kelet-berlini útjai után jutottak, a lépés megtételéről szeptember 8-án délután tájékoztatták Budapesten az NDK, az NSZK és a Szovjetunió diplomáciai képviselőit. A keletnémeteket és a szovjeteket másfél óra eltéréssel tájékoztatták, tudván,hogy ebben az időben Moszkva és Kelet-Berlin nem tud konzultálni egymással — mondta Kovács László. Magyar-EU tárgyalások Az új magyar kormány európai politikájának ismertetése jegyében kezdett tegnap Brüsszelben tárgyalásokat Juhász Endre címzetes államtitkár, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke, valamint Pataki István, a Külügyminisztérium államtitkár-helyettese. A két politikus a nap során megbeszélést folytatott a brüsszeli EK Bizottság több vezető tisztviselőjével. Találkoztak Sir Leon Brittan, külgazdasági kérdésekért felelős bizottsági taggal, valamint Hans Van Den Broek külpolitiEdouard Balladur francia miniszterelnök elhatárolódott a német CDU-CSU-nak, az Európai Unión belüli úgy nevezett „kemény mag” létrehozására tett javaslatától. Kifejezésre juttatta, hogy az ő Európa-elkép- zelésének kevés köze van ahkai kérdésekben illetékes biztossal is. A mostani megbeszélések jelentőségét aláhúzza, hogy a Horn- kormány hivatalba lépése óta ez az első formális kapcsolatfelvétel az EU/EK ügyekben illetékes magyar szervek vezetői illetve a brüsszeli testület között. Ennek során az új magyar kormány Európa- politikájának ismertetése mellett várhatóan kitérnek majd az EU új kelet-európai stratégiáját majdan rögzítő brüsszeli dokumentum fontosabb kérdéseire. hoz az elgondoláshoz, amelyet a minap a német Keresztény- demokrata Unió fogalmazott meg. Lényege: egy „változtatható” felépítésű Európai Unió jönne létre, amelyet Franciaország, Németország és a három Benelux állam alkotna. Éleződik a görög -török feszültség Az Égei-tenger felett politikai viharfelhők gyülekeznek. Törökország háborúval fenyegeti Görögországot, ha az szigetei körül is hatról tizenkét mérföldre terjeszti ki felségvizeinek határát. „Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy felségvizeinket kiterjesszük” — mondja a görög kormány és arra a tengerészeti megállapodásra hivatkozik, amely ezt november 16. után megengedi. De Törökország nem írta alá ezt a megállapodást. Törökország semmi esetre sem egyezik bele abba, hogy szomszédos NATO-szövetségese felségvizei területét az Égei- tengeren több mint 70 százalékkal növelje. Arra, hogy Törökország milyen komolyan veszi a dolgot, jellemző Tansu Ciller miniszterelnök-asszony nyilatkozata: „Ha szükséges, néhány óra alatt el tudjuk foglalni a határaink közelében fekvő görög szigeteket”. Balladur elhatárolódott Izetbegovic Akasi leváltását kívánja Alija Izetbegovic bosnyák elnök szorgalmazta Akasi Jaszusi ENSZ-különmegbí- zott leváltását, mert Szarajevó szerint elsősorban az ő levele indította II. János Pál pápát a városban tervezett látogatásának elhalasztására. — Nem követelhetem a leváltását, de Boszniában nagyon örülnénk, ha egy másik ember kerülne e tisztségbe, akinek több érzéke van a mi problémáink iránt. A pápai látogatás lemondása nagy kárt okozott Boszniának — jelentette ki Izetbegovic. Az ENSZ oltalmi erőinek szóvivője hangsúlyozta, hogy a világ- szervezet nem tanácsolta a pápának a látogatás lemondását, hanem csupán a biztonsági kockázatokra hívta föl a figyelmét. A bosnyák vezetés már tavasszal is követelte a japán Akasi leváltását, mert Szarajevó szerint akkor ő gátolta meg, hogy Gorazde térségében NATO-gépek légicsapásokat intézzenek a szerbek ellen. Horn-latogatas az osztrák sajtóban A Nyugat vegye fontolóra... A Bécsben megjelenő napilapok többségükben első oldalon számolnak be Horn Gyula miniszterelnök egynapos hivatalos ausztriai látogatásáról. Megemlítik, hogy a magyar kormányfő látogatása során többször hangsúlyozta Magyar- országnak az Európai Unióba történő belépési törekvéseit, és azt, hogy a belépési feltételek i megteremtéséhez Ausztria segítségét várja. A bécsi lapok ismertetik továbbá annak az osztrák-magyar kezdeményezésnek a lényegét, amelynek keretében a két ország konkrét beruházási terveket közösen valósít meg. A Die Presse mindenekelőtt azt emeli ki, Horn Gyula és Franz Vranitzky kancellár nyilatkozatukban felszólították a Nyugatot: vegye fontolóra e beruházásokban való közreműködést, elsősorban pénzügyi téren. A Wiener Zeitung a magyar kormányfőnek Klestil osztrák államfőnél tett látogatásakor elhangzott szavaiból fontosnak tartotta kiemelni: Horn kifejezte reményét, hogy „egy napon az osztrák EU-belépés sodrában helyünk lesz nekünk is. Kérdőjelek Kocsis Tamás kommentárja „V.u.H. jelek”? A bécsi rádió Vranitzky osztrák kancellár és Horn magyar miniszterelnök szerdai bécsi megbeszéléseit elemző kommentárjában felbukkant egy kifejezés, amely igazában csak a magyar-osztrák „kódrendszerben” érthető: „V.u.H. jelekről” beszéltek. Ez nem más, mint az egykori K.u.K rövidítés felelevenítése. Két mai államférfi kezdőbetűinek behelyettesítése a közismert rövidítésbe arra mindenképpen utal: lehetőség van rá, hogy Ausztria és Magyarország a hagyományokra is emlékező, de korszerűen kiépített egyedi és különleges kapcsolatokkal érkezzék egy megújult Európa részeként a harmadik évezredbe. Mi az, amit K.u.K. korokból hozhatunk ebből magunkkal? Azt a Deák Ferenc által a kiegyezéskor emlegetett sok évszázados igazságot mindenképpen, ami e két nemzet megkülönböztetett képessége: magyarok és osztrákok éles harcok közepette is mindig együtt tudtak élni. Miről is tárgyalt végső soron V. és H. egymással? Arról, hogy megérett az idő energiarendszereink összekötésére, s ennek érdekében ott voltak a magyar-osztrák gázvezeték építésének megkezdésén. Arról, hogy Ausztria kész regionális jellegű beruházások nemzetközi ösztönzésével is segíteni műszaki-gazdasági kötődésünket Európa fejlet- tebbik feléhez. Arról, hogy Budapest és Bécs meg szeretné teremteni a modelljét az olyan típusú intenzív szomszéd-együttműködésnek, ami természetessé teszi mielőbbi beérkezésünket az Európai Unióba; különös tekintettel arra, hogy az Unió 1994-től számunkra Nickelsdorfnál kezdődik. S kimondatlanul mindez azt is jelentheti, hogy a magyar-osztrák határkő egyre inkább jelképpé válik. Hiszen közös munkánk lehetőségei máris határtalanok. Súlyosan beteg a francia elnök Mitterrand kitart Francois Mitterrand úgy véli, hogy betegsége ellenére is képes kitölteni az 1995 tavaszán lejáró mandátumát. Az államfő, aki a második hétéves periódusban áll már Franciaország élén, számos személyét érintő témában fejtette ki véleményét. Világosan mindenkinek értésére Megjelent a Kishegyed Konyhája! Receptek karfiollal, brokkolival, szőlővel. Töltött zöldségek. Almás-körtés sütemények. Szüreti sajtparti. És még: főzőklub, menü, sütőiskola, gesztenyés receptek. Természetesen rejtvény - értékes konyhai nyereményekkel! Keresse az újságárusoknál! (55772) adta, hogy nem lehet őt „leírni” az elkövetkező hónapokban. Nyilatkozata szerint betegségéről és második műtétjéről a közvélemény kellő tájékoztatást kapott. Egyértelműen igennel válaszolt arra kérdésre, hogy képes-e a tisztségével járó feladatok ellátására.
