Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-06 / 183. szám
1994. augusztus 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Plakátvakarás Siófokon Az Advocatus Pro Űrbe alapítvány felhívást tett közzé Siófokon: arra kérte a város lakóit, hogy közösen vakarják le a házfalakról az illegálisan kihelyezett plakátokat. A városháza előtti találkozón csak hár- man-négyen jelentek meg, mások azonban névtelenül tették dolgukat a település különböző pontjain. Három óra alatt nyolc nagy zsáknyi plakátot gyűjtöttek konténerbe. Az akción az is kiderült: kevés a szemétgyűjtő edény a városban. Nem sokkal a tisztogatás után friss plakátok kerültek a Matáv ingatlanjára. Nagycsepelyi találkozó Jól sikerült az a találkozó, amelyet a nagycsepelyi önkormányzat szervezett a település nyugdíjasainak. A vendégek ebédet kaptak, majd az óvodások és kisdiákok adtak műsort — az idős emberek örömére. A találkozó tánccal ért véget. Csipkebemutató Endréden Nagy érdeklődés kíséri az endrédi csipkebemutatót és vásárt. Az önkormányzat rendezésében nyílt kiállítást mind több turista keresi fel, s élnek azzal a lehetőséggel, hogy a csipkeverő asszonyok által készített népművészeti alkotásokból vásároljanak. A kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg. Tükör Szárszóról Helyi lapot jelentetett meg a balatonszárszói önkormányzat Szárszói Tükör címmel. A negyedévenként jelentkező újság közhasznú információkat közöl, illetve a testület döntéseit, rendeletéit kívánja megismertetni a lakossággal. Szólódról ingyen buszt indítanak A szóládi önkormányzat nyugdíjasainak ingyenes autóbuszt biztosít melegfürdői kirándulásához, amelyet ennek a hónapnak végére szerveznek. Bíznak benne, hogy a településen élő idős emberek élnek majd a lehetőséggel, és minél nagyobb számban indulnak az egynapos kiruccanásra. Zamárdi koncert Deák Bili Gyula a barátaival koncertezett a zamárdi művelődési házban. Elénekelte a Hej, Yoe és a Hosszúlábú asszony című örökzöld blues-melódiá- kat is. A közönség vígan csá- polta végig a fergeteges bulit. Vitás szemétdíj Siófok területén egész évben, üdülőrészén április 15-től október 15-ig szállítják el a háztartási szemetet. Az ingatlanok tulajdonosai és használói a most postázott hivatalos levél szerint kötelesek fizetni a szemétfuvarozási díjat. A szemét- szállítás évek óta vita tárgya itt - a díj „egységessége” miatt. Az egyháztól tizenhatmillió forintot várnak Iskolára költötték a szabadiak pénzét A polgármester szíve csücske és a falu rögös útjai Az év végéig tető alá hozzák az új épületszárnyat Fotó: Czene Attila Alkotmánybíróság elé kerül a szobakiadók költségelszámolása Valós jövedelmek és költségek Dr. Takács Antal: Ésszerűtlenül korlátozó az adóztatás Balatonszabadiban az idén húszmillió forintot fordítottak az iskolakomplexum bővítésére. A korábbi években mintegy nyolcvanmillió forintos beruházással épült fel a nagy iskola épülete, valamint a tornaterem — ezt az elmúlt tanévben már birtokukba is vették a nebulók. Szerenka József, Balaton- szabadi polgármestere büszkén vezetett körbe az épülő új részben; szíve csücske a középkori hatást keltő főbejárat. Ezen a helyen korábban is tantermek voltak, de életveszélyes állapotuk miatt már három éve nem használták őket. Az átépítés során további statikai hibákat fedeztek fel az építők, ezért ésszerű megoldásként földig bontották az épületet. Ez azonban felrúgta a tervezett átalakítás költségvetését. Az év végéig — az ütemezés szerint — tető alá hozzák az új épületszárnyat, de a teljes befejezéshez további 5-6 millió forint szükséges, ezért az átadásra csak a jövő tanévben kerülhet sor. Az egyháztól ingatlanjaik átadása miatt mintegy 16 millió forint kártérítést várnak — ez az összeg lehetővé tenné a beruházás befejezését. A Bartos Gábor által tervezett épületben három tanterem és három foglalkoztató kap helyet. Szerenka József azt is elmondta, hogy ez a beruházás rengeteg pénzt von el más területekről. A polgármester mégis bizakodik. Tervei között szerepel még további iskolaprogram, a szennyvízhálózat kiépítése, az utak helyreállítása, valamint egy piacterület kialakítása. Mindehhez „csak” három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Azt, hogy e programból mi fog megvalósulni, az anyagiak mellett a község lakossága fogja meghatározni. Bár a közösség első sorban az utakat szeretné végre rendben látni, a logika azt diktálná, hogy az első helyen a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése szerepeljen. Ne kelljen fölbontani elkészülte után az úthálózatot. A szennyvízelvezetés azonban temérdek pénzbe kerül. A tervek szépek, de az idő szalad, s miközben a szabadiak továbbra is rögös útjaikat járják. Morvái Kati A Somogyi Hírlap augusztus 1-jei számában a balatoni szobakiadás adóztatásával kapcsolatos helyzet tarthatatlanságáról nyilvánított véleményt a Balatoni Gazdasági Kamara. A fizetővendéglátó tevékenységet folytatók jövedelem-adózási helyzete a kamara által kifogásoltnál rosszabb — állítja dr. Takács Antal ügyvéd —, hiszen a 10 százalékos költséghányad alkalmazása jelenti az adózók számára a kedvezőbb lehetőséget a jövedelemmegállapításkor. — A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 1993. évi módosítása több tekintetben hozott olyan szigorító intézkedéseket, amelyeknek egyetlen indoka az adóbevétel át nem gondolt növelése volt — folytatta. — Elméletileg a fizetővendéglátás jövedelme kiszámítható a bevételek és a törvényben elismert költségek különbözeteként, vagy pedig oly módon, hogy a bevétel 90 százaléka számít jövedelemnek. Az előbbi jövedelemmegállapításhoz a tevékenységet folytató nevére kiállított számlák is szükségesek az adott költségtétel elismertsége mellett. Az utóbbi esetben pedig számtani művelet elvégzéséről van szó. Valójában azonban — törvénymódosítás következményeként — csak a bevétel 90 százalékát kitevő összeget célszerű jövedelemnek tekinteni. Dr. Takács Antal ezt a következőkkel bizonyította: Az elmúlt évben a fizetővendéglátás folytató magánszemélynek — ha időbelileg korlátozottan is — lehetősége volt a tevékenységhez használt épület szerzéskori forgalmi értékének a használati időtartammal összefüggő és alapterület-arányos korrekciójával megállapított hányadára eső 2 százalékos értékcsökkenési leírást költségként elszámolni. Ezévtől értékcsökkenési leírás elszámolására magánszemély általában nem jogosult. A fizetővendéglátással foglalkozó csak akkor számolhat el a korábbi évek beszerzései után érték- csökkenési leírást, ha tevékenységét vállalkozóként végzi. Ilyen esetben is csak a már megkezdett értékcsökkenési leírást folytathatja, mert az 1994-től élő szabályozás a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök után engedi meg az értékcsökkenési leírás elszámolását, vagy a beszerzett tárgyi eszköz egyösszegű költségként elszámolását. A fizetővendéglátáshoz szükséges eszközök szinte mind tárgyi eszköznek minősülök, mivel a tevékenység folytatását — figyelemmel a szezo- nalitásra — egy éven túl (is) szolgálják. Nem számolhatja el a fizetővendéglátást folytató az épület, vagy a berendezési tárgyak felújításának, karbantartásának, javítási költségeit sem. Ugyanis ezek a költségek olyan esetben számolhatók el, ha értékcsökkenési leírás alá eső tárgyi eszközökkel kapcsolatosan merülnek fel. (A nem vállalkozóként tevékenykedő fizetővendéglátó viszont érték- csökkenési leírás elszámolására tárgyi eszközei után nem jogosult.) Ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató vállalkozóként tevékenykedik, akkor sem számolhatja el a felújítási, karbantartási és javítási költségeit az 1994. január 1. napját követően beszerzett berendezési és felszerelési tárgyakra, mert azok nem kizárólag az üzleti célt szolgálják és így érték- csökkenési leírás számolható- sága alá nem tartoznak. Nem szorul különösebb bi- zonygatásra, hogy a fizetővendéglátással kapcsolatosan felmerült költségek többségét a közüzemi díjak (víz- és csatornadíj, gáz, villany, stb.) teszi ki. Mivel a fizetővendéglátással foglalkozóknál ezek a költségek a saját (családi) fogyasztás költségeitől külön mérés alapján nem választhatók el, e költségek elszámolása kétszeresen is korlátozott. Korlátozott egyrészről annyiban, hogy a költséget okozó fogyasztás csak a rá jellemző mérőszám (pl. m3, kWh, stb.) alapján, arányosítottan vehető figyelembe. Ez még nem jelentene nagyobb gondot. A nagyobb gond forrása, hogy az említett közüzemi díjak vállalkozónál együttesen csak a bevétel 0,5 százaléka erejéig számolhatók el költségként. (Ilyen számítással 200 ezer forint fizetővendéglátásból származó bevételből — és ez nem is a legalacsonyabbak közé — tartozó mindössze 1000 forint költség érvényesíthető a felemlített közüzemi díjakra.) A nem vállalkozó fizetővendéglátó mivel értékcsökkenési leírást, karbantartási, felújítási és javítási költséget nem számolhat el, a tételes költségelszámolás módszerével mindössze a bevételének 0,5 százalékát érvényesítheti költségként. Ehhez képest a korábban kisegítő jellegűnek szánt 10 százalékos költséghányad alkalmazása hússzoros értékű költségelszámolást jelent az elsődlegesnek szabályozott tételes (valódi) költségelszámolással szemben. Mindez elgondolkodtató — summázza véleményét dr. Takács Antal. — Indokokolt a Balatoni Gazdasági Kamara jövőre vonatkozó változtatási törekvése, de ez a tárgyév gondjaira nem orvosság. A Magyar Köztársaság Alkotmánya azt követeli az állampolgároktól, hogy jövedelmi (vagyoni) viszonyaiknak arányában járuljanak hozzá a közterhekhez. Véleményük szerint e követelményben annak is helye van, hogy a jövedelmeket valósan kelljen megállapítani. Emiatt az említett életszerűtle- nül korlátozó költségelszámolási szabály megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az Alkotmánybíróság hivatott eldönteni, hogy az ilyen költségelszámolási korlátozás megfe- lel-e az Alkotmánynak és az alkotmányos szabályoknak. Kenyérgyár működik a régi magtárban Sörré változtatják itt az ádándi vizet is Ádándon ezentúl minden valószínűség szerint a férfiak szívesen felajánlják majd asz- szonyaiknak reggelente, hogy elsétálnak helyettük kenyeret vásárolni. Az új pékség ugyanis egy régi magtárban kapott helyet, egy most telepített sörfőzde mellett. Egy helyi társaság, a Pfood Bt 40 millió forintos beruházást hajtott végre, és most hét környékbelinek ad munkát; van köztük rokkantnyugdíjas, hárman pedig nem találtak másutt munkát. Pollack Tibor vegyészmérnöknek tanult, később a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalatnál belföldi piackutatással foglalkozott. Aztán az oxfordi, illetve cambridgi egyetem kurzusain kereskedelmi és marketingdiplomát szerzett. Tipikus magyar történet, ahogyan vállalkozónak állt. Azt mondta: a társa, dr. Fésűs János építészmérnök, statikus fedezte fel, hogy használható az épület. — A sörfőzde kéthónapos működése alatt tizenhárom állandó vevőre talált, főképp Ba- laton-parti panziók, csárdák a megrendelőink — mondta Pollack Tibor. — Napi ezer liter sört állítunk elő. Semmilyen vegyszert nem használunk, a vizet nem a Dunántúli Regionális Vízművek regionális csatornarendszeréből, hanem a helyi törpe vízműből kapjuk. Azt is tovább tisztítjuk. A sört az én saját receptem alapján főzzük; bajor típusú, a felhasznált anyagok Németországból érkeznek. Az élesztőt pedig Svájcból vásároljuk. A pékséget a legmodernebb német gyártástechnológiával szerelték fel. Nagyon termékeny a forgókemence: kapacitása két tonna áru naponta. — A fele legalább péksütemény lesz, hiszen a konkurenciának ez a gyengéje. Hétfőtől kezdődik a pékség beüzemelése, az utolsó beszerelési munkákat végezzük; most kötik majd rá a gázvezetékre a rendszert. — Egyébként sütőipari adalékanyagok és eszközök kereskedelmével foglalkoztunk először — emlékezett vissza a kezdetekre Pollack Tibor. — A lisztek minősége, béltartalma ugyanis ma már nem annyira jó, hogy direkt feldolgozással jó pékárut lehessen előállítani belőle. A járulékos anyagok feljavítják, tetszetősebbé is teszik a terméket. A Balaton déli partján egyeduralkodók vagyunk ezen a piacon; főképp Somogy megyébe szállítunk, de Tolna és Fejér megyébe. Mintegy nyolcvan pékséggel vagyunk kapcsolatban. Arra gondoltam: ha már minden anyag helyben van, mutassuk meg mi, csináljunk referenciát, miképp is kell finom árut sütni. Çzért nyitottunk pékséget. Czene Attila Pontosan beállítják a pékség dagasztógépét Fotó: Czene Attila
