Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-04 / 181. szám

I 2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. augusztus 4., csütörtök Amerikai-ukrán tárgyalások Bili Clinton amerikai elnök washingtoni látogatásra hívta meg Leonyid Kucsma ukrán elnököt. A hivatalos munkalá­togatás időpontja november 29. A meghívást AI Gore alel- nök nyújtotta át, aki Kijevben tárgyalt Kucsmával. Ez lesz az első találkozó az ukrán és az amerikai elnök között. A köz­lemény szerint a két vezető az ukrajnai gazdasági és demok­ratikus reformok továbbvitelé­ről folytat majd eszmecserét, és szó lesz arról is, milyen kö­zös erőfeszítéseket tehetnek egy sor biztonsági kérdés megoldása érdekében. Tőkés püspök tiltakozása Tiltakozását fejezte ki teg­nap nagyváradi sajtótájékoz­tatóján Tőkés László püspök amiatt, hogy a román vezetők beavatkoznak az ottani refor­mátus egyház belügyeibe, és erre a magyar miniszterelnök személyét, a kormányt is fel akarják használni. Pokolgép a repülőtéren Pokolgépet találtak a Bue­nos Aires-i repülőtéren. A rob­banószerkezetet hatástalaní­tották. A légikikötő rendőrsé­gének a parancsnoka el­mondta, hogy a pokolgépet a repülőtéri épület egyik étter­mének mosdójában találták meg. Egyelőre nem tudni, hogy ki és milyen célból helyezte oda a robbanószerkezetet. A Reuter brit hírügynökség meg­jegyzi, hogy az argentin fővá­ros zsidó kulturális központjá­ban két hete történt robbantá­sos merénylet száz ember éle­tét oltotta ki. Sivatagi eső India függetlenné válása, azaz 47 év óta először esett a hét végén az észak-indiai Barmer város környékén, a si­vatagos Rádzsasztán szövet­ségi államban. A folyómedrek megteltek vízzel, s az ivásra alkalmas vizű természetes gyűjtőmedencék a legtöbb he­lyen túlfolytak. Örvénylő folyók árasztották el a városokat, s a hét végén szakadó eső ömlött Újdelhire is. Az indiai főváros­ban a természeti csapás kö­vetkeztében hatan életüket vesztették. A meteorológiai in­tézet 24 óra alatt 113 millimé- ternyi csapadékot mért. Kolera után vérhasjárvány A gomai menekülttáborban csökkent a halálesetek, száma, de hamarosan ismét emelkedés várható a kolerát felváltó vérhasjárvány elhara- pózása miatt — közölték teg­nap az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának alkalmazot­tai. A legutóbbi becslések sze­rint 600-700 ember veszti na­ponta életét, de ez a szám emelkedik, mivel a vérhas gyógyítása több pénzbe kerül és hosszabb időbe telik. Francia áldozatok Algírban Öt franciát gyilkoltak meg ismeretlen tettesek tegnap reggel Algír egyik elővárosá­ban. Ezzel 15-re emelkedett a tavaly szeptemberben kezdő­dött, külföldiek elleni algériai terrorhullám során életüket vesztett franciák száma. Az öt áldozatot — három csendőrt, s a nagykövetség két konzuli al­kalmazottját — abban az elő­városban lőtték le a merény­lők, ahol a francia diplomáciai személyzet többsége él. Horn Gyulától sokat várnak Pozsonyban Horn Gyula magyar mi­niszterelnök péntekre terve­zett pozsonyi látogatása kapcsán a szlovákiai lapok egyre nagyobb figyelmet szentelnek a kétoldalú kap­csolatoknak. A sajtó elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szlová­kiai választások előtt két hó­nappal a szokásosnál is na­gyobb belpolitikai akadályok tornyosulhatnak a kétoldalú alapszerződés megkötésének útjában. A Szabad Újság című közé­leti és gazdasági hetilap cím­oldalas vezércikkében rámu­tat: a magyar nyilatkozatokból egyértelműen az derül ki, hogy Budapest szeretné végre el­mozdítani az egyre nyomasz­tóbb holtpontról mind az alap- szerződés, mind pedig a bősi erőmű kérdését. De tisztában van azzal, hogy e szándékok megvalósítása a választások előtt nem lesz könnyű. Örvendetes lenne, ha a ma­gyar miniszterelnök látogatása elmozdítaná a holtpontról a kétoldalú kapcsolatokban fe­szülő problémák megoldását. S ha mindkét fél számol a gyors sikerre csekély esélyt adó realitásokkal, a határozott szándékkal folytatott szívós tárgyalások minden bizonnyal elvezethetnek a szerződés lét­rejöttéhez — írta a pozsonyi Szabad újság. Az Új Szó bizo­nyos baloldali, továbbá szlo­vákiai és magyarországi ma­gyar erőket bírált az alapszer­ződéssel kapcsolatos fanyalgó magatartásukért. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani esély elmu­lasztása esetén talán újra éve­kig kell várni a jelenlegihez ha­sonló kedvező alkalomra a két állam kapcsolatainak rendezé­séhez. Közire v haladékot harcolt ki a szerbeknek Kiújulhat a háború — Andrej Kozirev a genfi külügyminiszteri konferencián újabb haladékot harcolt ki a boszniai szerbek számára. így még az elkövetkező egy-két hét alatt megmásíthatják negatív döntésüket a nemzetközi ösz- szekötő csoport béketervével kapcsolatban. Az orosz külügyminiszter dip­lomáciai sikere azonban brit és francia kollégái támogatása nélkül elképzelhetetlen lett volna. Douglas Hurd és Alain Juppé a Boszniában állomá­sozó kéksisakos honfitársaik élete védelmében belegyezett a boszniai szerbek elleni szi­gorú intézkedések meghozata­lának elhalasztásába. Az orosz külügyminisztérium magas rangú tisztviselője szerint nem valószínű, hogy Belgrád meg­töri a boszniai szerbek ellenál­lását. A háború kiújulásának esélyeit több mint 50 százalé­kosra jósolta. Véleménye sze­rint ha a boszniai szerbek elve­tik a béketervet, az ENSZ fel­oldja a fegyverembargót a boszniai muzulmánok tekinte­tében. Ekkor a muzulmánok a NATO légierejének támogatá­sával megkezdik a szerbek kiű­zését jelenlegi állásaikból. A diplomata nem zárta ki a lehetőségét, hogy az amerikai szenátus egyoldalúan feloldja a fegyverembargót. Ekkor az orosz alsóház válaszul egyol­dalúan eltörli a Jugoszlávia el­leni büntetőintézkedéseket. Kérdőjelek Somfai Péter kommentárja Mit akar tőlünk a pénzvilág? Az új kormány megalakulását követő egy héten belül meg­érkeztek Budapestre a nemzetközi pénzügyi szervezetek — a Valutalap és a Világbank — szakértői, hogy tájékozódjanak az új vezetés gazdaságpolitikai szándékairól, várható lépése­iről. Aztán egy szűkszavú nyilatkozatból megtudhattuk: a két fél elégedetten állt föl a tárgyalóasztalok mellől. Miért ez a nagy sietség? Haladéktalanul tiszta vizet kellett önteni a pohárba, mert a világ vezető pénzügyi szervezetei már számos alkalommal tudtunkra adták, nem hajlandóak támogatni semmilyen pazarlásra, felélésre épülő gazdaság- politikát. Sürgős volt a találkozó a magyar félnek is, hiszen minden további lépés csakis annak lehet a függvénye: haj- landóak-e segíteni a nemzetközi pénzügyi szervezetek az el­követett hibákat korrigáló gazdaságpolitikát, megköthető-e a korszerűsítést szolgáló, régen szorgalmazott 3 éves finanszí­rozási megállapodás, vagy más utat kell találni a kilábalás­hoz? Hogyan látja az ország gazdasági helyzetét a külföldi pénzvilág? Békési László pénzügyminiszter nyilatkozata sze­rint pontosan úgy, ahogyan a frissen hivatalba lépett kor­mány. Az elmúlt két évben Magyarország a lehetőségei felül élt, többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. A gazda­ság teljesítménye rohamosan csökkent, úgy adósodtunk el, hogy a modernizáció elmaradt, az elszegényedés tömeges mérteket öltött. Mára sem a belső, sem a külső hiány nem fe­dezhető. Mindenek előtt tehát a fizetési mérleg egyensúlyát kell javítani, a belföldi megtakarításokat és beruházásokat emelni, az inflációt mérsékelni. A stabilizációs intézkedések­nek érintik majd a költségvetést, az állami vállaltok átalakítá­sát, a monetáris és jövedelempolitikát, a bérpolitikát, a társa­dalombiztosítás kiadásait és a külkereskedelmi mérleget. Be lehet venni a felírt pirulákat? Szigorú takarékosságra és korrekciókra szükség van, de az előírt adagokban a gyógy­szernek elfogadhatatlan mellékhatásai lennének, ezért a kormány az ajánlások egy részét teljesíthetetlennek tartja. Akkor mi lesz a „beteggel”? Az vitathatatlan: a gyógyítás megkezdése egyetlen pillanatig sem halogatható... Kanada nem vesz részt Haiti lerohanásában A megszállásához engedély kell Az amerikai törvényhozás két befolyásos vezetője szerint Clinton elnöknek kongresszusi jóváhagyást kell kérnie a Haiti esetleges megszállásáról szóló döntés előtt, s nem támasz­kodhat kizárólag az ezt lehe­tővé tévő ENSZ-határozatra. Dán Glickman, a képviselő­ház hírszerzési biztottságának demokrata elnöke, kansasi szenátor Clintonhoz írott leve­lében - a Reuter szerint - hangsúlyozta: nincs birtokában olyan értesülés, amelynek alap­ján a haiti helyzetet vészhely­zetnek lehetne nyilvánítani, ezért nem tudja támogatni az amerikai hadsereg kongresz- szusi jóváhagyás nélküli beve­tését. Benjamin Gilman New York-i republikánus képviselő szerint az elnök köteles elmagyarázni a választóknak az amerikai ka­tonai akció okát, az azt indokló nemzetbiztonsági érdekeket, a megszállás céljait és költségeit. A Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozata szerint Clinton to­vábbra is konzultálni kíván a kongresszussal Haiti ügyében, de nem támogatja az előzetes törvényhozási jóváhagyás gondolatát, mivel ezzel a kong­resszus az ő külpolitikai illeté­kességi körébe avatkozna be. Kanada nem vesz részt egy Haiti ellen irányuló esetleges katonai akcióban, és csak az­után nyújt segítséget az or­szágnak, miután kivonták on­nan a megszállásban részt vevő idegen csapatokat. Nyelvtársi viszony Nincs „nyelvtársi” egyenlő­ség az Európai Unióban. A legtöbben angolul, illetve an­golul is tudnak, a második legbeszéltebb nyelv a német, a harmadik pedig a francia. Az Európai Unió legfrissebb fel­mérése alapján a közösség 12 tagállamában a 340 millió fős összlakosság 42 százaléka tud angolul. Németül 31, fran­ciául 29 százalék beszél. A német aránya Ausztria csatla­kozásával természetesen to­vább erősödik majd. Ami többi nyelv arányát il­leti: az olasz 18, a spanyol 14, a holland 7, a portugál 3, a dán 2 százalékos részesedést mondhat magáénak a nyelvi palettán. Az angol túlsúlyát annak köszönheti, hogy két ország kivételével az összes EU-tagállamban az angolt ok­tatják második nyelvként az iskolákban. 121 ezer földrengés hét esztendő alatt 1987 eleje óta, több mint 121 ezer földrengés sújtotta Dél—Kaliforniát egy statisztika szerint, amelyet most tett közzé a Kaliforniai Technoló­giai Intézet. A földrengések közül 2700 - azaz megközelítően, na­ponta egy - a Richter-skálán 3-as, vagy annál erősebb volt, ami azt jelenti, hogy az epi­centrumhoz közel élő embe­rek érezték a földlökést. Az intézetben dolgozó tu­dósok elmondták a Reuter brit hírügynökség tudósítójának, hogy az 1992 évi két nagy földrengés, Landers és Big Bear után, több mint 53 ezer utórengés következett be, amelyek közül 19 ötnél erő­sebb fokozatot mutatott a Richter-skálán. 155 utórez­gés 4 és 4,9, 1458 pedig 3 és 3,9 közötti erejű volt. Bár a Landers volt a legerő­sebb (7,3 a Richter-skálán), központja sivatagban volt: mindössze egy ember halt meg és az okozott kár egymil- liárd dollárt tett ki. Ezzel szemben a gyengébb, 6,8-as erősségű Northridge földren­gés januárban 60 embert ölt meg és 20 milliárd dollárnyi kárt okozott. Ez a földrengés Los Angeles központját súj­totta, és szétrombolta az au­tópályákat az epicentrumtól 25 kilométeres körzetben. A kaliforniai intézet közölte, hogy a Northridge földrengés­nek eddig 9222 utórezgése volt, amelyek közül hét erő­sebb volt mint 5-ös fokozatú. Kate Hutton, az intézet munkatársa azt jósolta, hogy a következő 11 hónapban még öt nagyobb utórezgés fog be­következni. Kínai küldöttség Tajvanon Történelmi találka a vitatott szigeten Pornóval az élre Tajvanra érkezett Tang Su-pej, a Tajvani-szoros Partjai Közötti Kapcsolatok Társaságának elnökhelyet­tese. Ez a félhivatalos pe­kingi szervezet Kína tajvani politikáért felel. Ilyen magas rangú pekingi illetékes még nem látogatott a szigetre a két ország kapcsolatainak történetében. Su-pej tárgyalásokat folytat a pekingi szervezet másának, a tajpeji Csere a Tajvani-szo- rospn Alap elnökhelyettesé­vel, Cao Zsen-hóval. A törté­nelmi találkozó során az alap illetékesének közlése szerint a kétoldalú kapcsolatok javítá­sának távlatait vitatják meg. A tárgyalások ténye áttörésnek számít a két ország kapcsola­taiban. Bár a tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek. Peking és Tajpej továbbra is eltérő állásponton van a gé­peltérítők kiadatása ügyében, nincs egyetértés az eltérített hajók sorsára (mintegy 2 ezer ilyen esetet tartanak számon) és a szárazföldi Kínából a szi­getre illegálisan menekülőkre vonatkozóan. A tajvani ellen­zéki Demokratikus Haladó Párt tiltakozott a látogatás el­len. Kiadott nyilatkozatukban a párt azt állítja, hogy a tajpeji szervezet a tárgyalások felvé­telével megsértette azt az 1949-es törvényt, amely ki­mondja, hogy nem engedhető meg hivatalos kapcsolatok lé­tesítése Pekinggel. Berlusconi maradna — Olaszországban egye­lőre nem lesz kormányválság — ezt a fő mondanivalót ol­vasták ki római hírmagyará­zók Silvio Berlusconi minisz­terelnöknek a parlament kép­viselőházában elhangzott be­szédéből. Ettől megoldásokat vártak a 4 hónapja hivatalban lévő kabinet gyötrő, s az utóbbi hetek kormányzati munkáját már hátrányosan be­folyásoló problémáira. Ellen­zéki politikusok és olasz lap­kommentárok egyaránt kiáb­rándítónak találták Berlusconi kemény hangú beszédét. Ez azonban nem tartalmazott semmi újat és érintetlenül hagyta a problémák gyökerét. A miniszterelnöknek mind­össze azt sikerült világosan értésre adnia, hogy a tá­madások ellenére a helyén kí­ván maradni. Méghozzá „hosszú távon”. Harmadik éve tartja első' helyét a leggazdagabb bri­tek sorában Paul Raymond, a pornósajtó és a szexipar koronázatlan királya - derül ki a BusinessAge magazin szerdai számában megje­lent összeállításból. Raymond magánvagyona 1,65 milliárd font sterlingre (2,47 milliárd dollár) tehető. Birodalmához szexlapok, klu­bok és a londoni Soho szóra­kozóhelyeinek 65 százaléka tartoznak. A második helyen a szu­permarket-mágnás David Sa- insbury áll 1,38 milliárd font sterlinggel, míg a harmadik helyre a bankár Sir Evelyn Rothschild került 1,35 milli- árddal. A zenei hírességek közül Paul McCartney a 13. (482 millió font sterling) míg Phil Collins csak a 86. helyre került (135 millió.) A West End és a Broadway két sikeres zene­szerzője, Andrew Lloyd Web­ber és Cameron Mackintosh a 25. és a 26. helyet foglalja el (290, illetve 286 millióval. A magánvagyonáról neve­zetes II. Erzsébet királynő a 72. helyre soroltatott -158 mil­liós magánvagyonáról meg­jegyzi azonban a Busines­sAge, hogy abban nincs benne a brit korona vagyona, mert azzal együtt a királynő az első helyre került volna kasté­lyainak és műkincseinek kö­szönhetően. A magazin megjegyzi végül, hogy Nagy-Britannia leggaz­dagabb emberei napjainkban kevesebb adót fizetnek, mint a múltban valaha. Egyre többen fektetik be ugyanis pénzüket olyan trösztökbe és vállalko­zásokba, amelyeknek székhe­lye „adóbiztos területen van” - például a Csatorna-szigete­ken, a Bermudákon vagy a Kajmán-szigeteken. I

Next

/
Thumbnails
Contents