Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-31 / 204. szám
1994. augusztus 31., szerda SOMOGY HÍRLAP — ALPOKTÓL AZ ADRIÁIG 15 A velencei üveg A világ legmegasabban fekvő egykori csatatere A „Fehér háború” múzeuma Nyolcvan évvel ezelőtt tört ki az I. világháború. Az iszonyat négy évének sok száz csatatere közül az egyik az észak-olasz Bres- ciában található, az Ort- les-Cevedale és az Ada- mello-Presanella hegycsoportok égbetörő sziklacsúcsai között. Az olasz-osztrák frontvonal egy fontos szakasza húzódott itt. Három és fél éven keresztül tombolt az embertelen és esztelen küzdelem. Ez volt az úgynevezett „alpesi csata”, melyet a zord természeti környezet, a már-már elviselhetetlen időjárási viszonyok különösen szörnyűvé tettek. Rengeteg hó, jég és sarkvidéki hideg jellemzi ezeket a hegyeket. A kegyetlen időjárási és természeti viszonyok közepette különleges harcmodorra kényszerültek az egymással küzdő felek. A szemben álló erők egészen közel voltak egymáshoz, és ez azt jelentette, hogy már pár négyzet- méternyi terület átengedése is a saját csapatok „hátországába” való ellenséges beékelődéssel fenyegetett. A történelem folyamán először vívtak ilyen magasságokban, ilyen nagy létszámú csapatokkal, ilyen tartós és elkeseredett háborút. Az adamelloi „Fehér háború” múzeuma ma Temuban található. A kiállítás bemutatja a két hadsereg legkülönbözőbb fegyvereit — puskákat, pisztolyokat, gránátvetőket és a hegyi harchoz alakított tüzérségi eszközöket —, de bemutatja a katonák egyéni felszereléseit, mindennapi létfenntartási eszközeit is, melyek esélyt adtak a túlélésre e különleges háború különleges viszonyai között. Temu az alpesi front utánpótlási vonalainak egyik elosztó állomása volt. Az úgynevezett „vonatoszlopok” innen az Avio-völgy felé mentek. Ezután a Brizio-szoros következett, ahonnan a kezdeti időszakban emberi erővel, majd később drótkötélpályák segítségével juttatták fel az iszonyatos mennyiségű utánpótlási és harci anyagot a magashegyi elosztóhelyekre. A Brizio-szoroson túl már csak a teherhordó kutyák segítettek, hogy — a Garibaldi-hágón keresztül —, végre eljusson a várva-várt utánpótlás az adamelloi alpesi frontvonal legmagasabban fekvő állásaiba... A „Fehér háború” múzeumát volt alpinista frontharcosok egy csoportja hozta létre, hogy emlékeztessen az egykori harcok résztvevőinek emberfeletti gyötrelmeire, és hogy drámai erővel figyelmeztesse a felnövekvő generációkat a háború borzalmaira. A világ egyik legmagasabban fekvő egykori csataterén 1963 óta minden év júliusának végén megemlékezéseket tartanak — mert nincs jogunk elfelejteni, ami történt... Egidio Rossi A szikrázón napsütésben, a fény játékának különös hatásaként, Velence köny- nyedén lebeg a víz tükrén. Mintha minden üvegből épült volna! Üvegből, melyhez Velence történelme már a kezdetektől oly szoros szálakkal kötődik... Murano, az üvegkészítők szigete, Velence és a szárazföld között található. A Serenis- simai Köztársaság 1291-ben telepítette ide az üvegkészítők nagy kemencéit, hogy ezzel is csökkentse a városban a tűzveszélyt. így lett Murano az utolsó állomása annak a hosszú útnak, mely keletről indult, s amelynek a főszereplői a föníciaiak voltak. Az üveg kalandos, ám mégis diadalmas, útja ugyanis Föníciából indult. Aquileiaban — ebben a későbbi Velencétől nem messze található ókori, római városkában —, is föníciai kézművesek alapították az első üvegkészítő műhelyeket. V. században a hanyatlás küszöbén álló Római Birodalom már nem tudta elhárítani a határait fenyegető barbár támadásokat: 452-ben Attila a hun seregek élén bevonult Aquileiaba. A környék védtelenné vált lakossága tömegesen menekült. Az otthonaikat és földjeiket elhagyó emberek a sóbányászok, halászok és földművesek által lakott felső-adriai lagúnákban kerestek menedéket. Az aquileiai menekültek az üvegkészítés titkait és művészetét is magukkal vitték a lagúnák szigetecskéire, ahol ezáltal új életmód vette kezdetét. Luca Colombo Ön kitölti a szelvényünket. Mi A ladinok földjén Gröden, Badia, Fássá, Buchenstein és Ampezzo — így hívják azt az öt völgyet az itáliai dolomitok között, melyekben a ladinok élnek. A ladin annyit jelent, mint gyorsbeszédű. A mintegy 30 ezer főt számláló rétoromán ladin nép öt völgyi dialektust beszél, amihez saját — és sajátos —, helyi helyesírás is társul. A háború után — politikai okokból —, az öt völgyet három provincia között osztották fel. Ezek Bozen, Trient és Bel- luno voltak. Ez a közigazgatási szétdarabolás drámai . módon kihatott a nyelv fejlődésére is, gyakorlatilag lehetetlenné téve az egységes nyelv kialakítását. E nagy feladatot tehát most kell megoldani. Az egységes, írásbeli, ladin nyelv megalkotásán két intézet is dolgozik, az egyik Fassatalban, a másik Gadertalban. A gadertali Micura de Rü Kultúrintézet igazgatója dr. Leader Moroder. — Szükségünk van az egységes, írott nyelvre, mert a ladin ma már hivatalos nyelv, ami azt jelenti, hogy a törvény nem csak megengedi, de elő is írja használatát az élet minden területén. Az öt nyelvjárás közül nem lehetett önkényesen kiválasztani és „hivatalossá” tenni az egyiket — ezt egyébként nem is vállalta volna senki. Ugyanakkor az öt nyelvjárás mindegyike sem emelkedhetett hivatalos rangra, hisz nem nyomathatjuk öt variációban az iskolai tankönyveinket... Nyelv és kultúra nélkül nincs nép, ugyanakkor pusztán a kultúrából egyetlen nép sem tud megélni. A fennmaradást gazdaságilag is meg kell alapozni. Négyszáz évvel ezelőtt, amikor a ladinok erre a tájra érkeztek, a művészi igényű fafaragás volt a gazdaság és a megélhetés alapja. Atz utóbbi száz évben pedig a turizmus éltet itt mindent. A téli turizmus az 1956-os — Cortina de Ampezzo-i —, olimpiával és az 1970-es — grödeni —, sívilágbajnoksággal érte el eddigi csúcspontjait. A gondolkodásmód és a célok gyökeres megváltozására utal, hogy az 1980-as évek közepén a grödeni lakosság már elutasította egy újabb sívilágbajnokság megrendezésének gondolatát. Az anyagi biztonságra alapozva dinami8kusan fejlődik az iskolarendszer, mely nyelvi szempontból az úgynevezett paritásos elv szerint működik. Ez a gyakorlatban a tantárgyak gondos felosztását jelenti a német és az olasz nyelv között. A ladin nyelv önálló tantárgy, de csak heti két órában oktatják — és ez bizony nem tűnik elegendőnek egy nyelv megtartásához napjaink rohanó, multimédiás világában! A ladinok szócsöve a „la Use di Ladins” című újság, mely hetilap. A rádió havi 45 perc, a televízió havi 110 perc ladin nyelvű műsort sugároz — és ez bizony csak alibinek elégséges... A ladinok érzékenyek és nyitottak a világra. Érzékelik a nyelvükre, kultúrájukra leselkedő veszélyeket, és egyre többen érzik, hogy mindez olyan kincset jelent, amit nem szabad elveszíteniük. Ruth Bernardi A vak is láthat... Treto városától mintegy negyven percnyire található Scurelle in Valsugana. Ebben a falucskában működik a Tren- toi Turisztikai Hivatal, amelynek az a tény ad különös jelentőséget, hogy az európai vakok szolgálatára szerveződött. A hivatal egy egyesületre támaszkodik, az egyesületen belül ugyanakkor egy speciális munkaközösség működik, amelynek az irányítását is vakok végzik. Ennek a munkaközösségnek — sőt az egész hivatalnak is! —, Eraldo Busarello volt a kezdeményezője, aki maga is vak. Látásának elvesztése előtt a turizmus területén dolgozott, érthető tehát, hogy a szívügyének tekinti, hogy a vak sorstársai is „világot láthassanak”... A kapcsolatteremtést és a korrekt információszolgáltatást a Brailkle-nyomda segítségével készült kiadványok mellett az úgynevezett hangos újságok teszik lehetővé. Paolo önkéntes munkatárs. Ő lát, az ő feladata tehát a folyóiratok és más kiadványok felhasználható publikációinak kiválasztása. Ezeket a szövegeket Nadja táplálja be a scanner segítségével a com- puterba. Nadja vak. Az ő átkódoló tevékenységének eredményeképpen a Paolo által kiválasztott információk már ki- nyomtathatóak Braille-írással. De minden szöveg „hangos” változatban is elkészül — ezt a munkát Eraldo szervezi. A szövegekhez különös gonddal válogatják a zenét. A „hangos újságot” kazettákon sokszorosítják és terjesztik. Maria Serena Tait A szőlő szelleme Az italok „slágerlistáján” a grappa már hosszú idő óta az élmezőnyben található. Az Olasz-Svájcban három évszázaddal ezelőtt vált általánossá e különleges ital készítése, és a technológia azóta sem változott. A grappa alapanyaga a törköly. A legkiválóbb minőségű grappának a tessinit tekintik, melyet kizárólag az úgynevezett amerikai szőlő törkölyéből lehet előállítani. A tessini grappa ízében és zamatéban kiegyensúlyozott, ugyanakkor sajátos búkéval rendelkezik. A szőlő szellemének is nevezik. Elkészítésének az a titka, hogy csak a kifőzési folyamat közepén nyert nedűt szabad megtartani. Akit a mennyiség izgat, az ne főzzön grappát! A főzet első és utolsó részét fel kell áldozni a minőség oltárán. A grappát valamikor kizárólag házilag főzték. Ma már, természetesen, ipari jellegű feldolgozók is vannak, sőt: a házi grappafőzőkben is sok a korszerű, ipari jellegű berendezés. A technológia fontos dolog, az eljárás lényege azonban a lepárlást végzőn ember igényességében van. A svájci szövetségi szervek, természetesen, szigorúan ellenőrzik az egész folyamatot, mert a szeszfőzés szövetségi monopólium, az abszolút minőség biztosítása pedig a termelők és forgalmazók létérdeke. Az illetékes szervek pontosan meghatározzák, mennyi grappa főzhető az adott évben. A tessini grappa valódiságát védjegy tanúsítja. A tökéletes tisztaságú grappa eredeti állapotában őrzi meg a törköly végtelen gazdagságú illatanyagát. E kiváló minőségű ital aromatartalmát több mint háromszáz féle anyag együttese biztosítja — a szakemberek legalábbis ezt állítják. Nem csoda hát, hogy a tessini grappa egyre keresettebb — és ezzel együtt egyre drágább is. Ha mégis hozzájutunk, kóstoljunk meg belőle egy kupicával — megéri az árát! Gianni Debernardis feltöltjük Fertő-tavi Nemzeti Park a gáztartályát! Ha Ön, mint leendő partnerünk, június 13. és szeptember 30. között Prímagáz tartályt bérel, és azt december 31-ig üzembe helyezteti, rendszerének első feltöltésénél 1,2 tonnás tartályfok) esetén 30.000 Ft, 2,1 tonnás tartályfok) bérlése esetén 60.000Ft kedvezményt kap a gáz árából! Ismét itt a príma alkalom! Használja ki a hatékony és gazdaságos Prímagáz energiaforrást! Területi képviselőnk: Rabatin Gábor, tel.: (74) 351-251 Töltse ki a szelvényt, és küldje el a következő címre: Budapest 114, Pf. 10/9.1525, Tel.: 217-2523 Név: ........................................................Cím:...............................................................................:.... M egye:.........................................................................Tel.:...................................................... F elhasználási terület:. fii PRÍMAGÁZ Somogyi Hírlap A közelmúltban felavatott Fertő-tavi Nemzeti Park valóságos paradicsom a ritka állatok számára. A vizima- darak sokasága mellett a vadkacsák számos faja, sőt nyári ludak és gulipánok és élnek és költenek a sással és náddal borított széles, parti sávban. De a Nemzeti Park a növények számára is paradicsom! A zitzmannsdorfi mezőkön ritka füvek és virágok egész sorára bukkanhat a botanikus. Paradicsom tehát ez a páratlan értékeket rejtő, változatos táj a természetszerető emberek számára is, akik a parkot behálózó turista-ösvények és kerékpárutak révén megközelíthetik és az állatok zavarása nélkül megfigyelhetik a vízivilág örökké mozgató és örökké változó életét. A Nemzeti Park a Fertő-tó keleti partján található, mintegy 14 ezer hektár területen. A terület közel fele Magyarországon fekszik. A védelem alá helyezett területek mintegy harmada különleges védelmet élvező természeti övezet, ahol sem a gazdálkodásra, sem a turizmusra nincs lehetőség. A több részeken — melyek az úgynevezett védőövezetekhez tartoznak —, kiterjedt és tervszerű állattenyésztés folyik. A szarvas- marhák többek között arról is gondoskodnak, hogy a nedves mezőket ne nője be a nád... A védőövezetekben gyakoriak a látogatók is. A természet- védelem és a turizmus, sokak véleménye szerint, kizárja egymást. Nos, Kurt Kirchberger, a Nemzeti Park igazgatója, vitatkozik ezzel. — A turizmus már korábban is jelen volt ezen a területen, és nekünk most az a dolgunk, hogy minden tekintetben javítsunk a helyzeten. A Nemzeti Park egyik lényeges feladata ugyanis a természetvédelem mellett éppen az, hogy új lehetőségeket biztosítson az emberek pihenéséhez, képzéséhez. Mi ezt valljuk, és emellett a meggyőződésünk mellett ki is állunk... A Fertő-tavi Nemzeti Park létrejöttével a burgenlandi és magyarországi táj- és kör- nyeze4tvédők régóta dédelgetett álma valósult meg. De már most látható, hogy rövidesen további területek védelem alá helyezésére is sort kell majd keríteni! Az állatok, a növények és a természetrajongók ezen új paradicsoma tehát még csak fejlődésének kezdetén áll. Anton Butíts
