Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-31 / 204. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. augusztus 31., szerda Németországi csapatkivonás A moszkvai lapok nagy ter­jedelemben foglalkoztak teg­nap a németországi, illetve baltikumi orosz csapatkivonás befejeződésével. A kommen­tárok szinte mindegyikében visszatérő megállapítás sze­rint a történelmi esemény egy korszakot zár le. Az orosz kormány lapja, a Rosszijsz- kaja Gazeta szerint a Német­országban állomásozott Nyu­gati Hadseregcsoport a kato­nai szembenállás időszaká­ban az európai stabilitás egyik tényezője volt és betöltötte tör­ténelmi hivatását. A csapatki­vonással reális lehetőség nyílt Oroszország és Németország előtt az új típusú kapcsolatok kialakítására, illetve a jószom­szédi viszony és az együttmű­ködés megteremtésére. Nyomás Szerbiára Az orosz kérés ellenére a nemzetközi összekötő csoport többi állama (az Egyesült Ál­lamok, Németország, Nagy- Britannia és Franciaország) továbbra is nyomást kíván gyakorolni Szerbiára, amíg nem válik lehetővé a boszniai szerbek elleni belgrádi em­bargó nemzetközi ellenőrzése - jelentette ki hétfőn este Klaus Kinkel német külügymi­niszter a ZDF német televízió­nak adott nyilatkozatában. Zágrábban Andrej Kozirev orosz külügyminiszter előző­leg a Jugoszlávia elleni egyes szankciók enyhítését kérte, és Moszkva támogatásáról bizto­sította Belgrádot. Vandenberg légitámaszpont Ismét lángol Dubrovnik Boszniai szerbek ismét tü­zérségi tüzet nyitottak a törté­nelmi Dubrovnik repülőterére. Az ENSZ Oltalmazási Erőinek (UNPROFOR) vezetése teg­nap szakértőket küldött a helyszínre - jelentették be Zágrábban az ENSZ-erők fő­hadiszállásán. A vizsgálat első eredményei szerint előző este tarackból származó grá­nát robbant a kifutópálya köze­lében. Nyugati megfigyelők sejtése szerint a boszniai szerbek tüzérségi zavaró ak­cióikkal tartósan ártani akar­nak a közelmúltban ismét fel­lendült idegenforgalomnak. Vandenberg légitámaszpont Atlasz típusú rakéta segít­ségével új amerikai katonai meterorológiai műholdat he­lyeztek pályára hétfőn - jelen­tette az AFP. Az új műholdnak az a feladata, hogy az Egye­sült Államoknak a világ bár­mely részén végrehajtandó katonai műveleteihez szüksé­ges adatatokat biztosítson - közölte Timothy Hoffman, a légierő szóvivője. A 84 millió dollár értékű műhold 840 ki­lométer magasságban kering poláris pályán a Föld körül. Kuba tárgyal Kubai részről igen magas szintű tisztségviselő, Ricardo Alarcon, a parlament elnöke ve­zeti a menekültválságról az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokat. Álarcon a Kubai Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, tapasztalt diplomata, korábban külügymi­niszter is volt. A politikus kül­döttség élén csütörtökön New Yorkban kezd megbeszéléseket az amerikai kormány képviselő­ivel annak a helyzetnek a meg­oldásáról, amely a Floridába irányuló tömeges és illegális ki­vándorlás nyomán alakult ki. Az új házszabályról vitatkoztak a képviselők Csákabonyi Balázs szűzbeszéde Az új házszabály általános vitájában Csákabonyi Balázs, az MSZP somogyi képviselője is elmondta véleményét. A képviselő szűzbeszédét taps­sal fogadta a parlament. Csákabonyi Balázs hozzászó­lásában örömmel üdvözölte a hatpárti konszenzussal a par­lament elé került újházszabály tervezetét. Utalt azonban arra, hogy a módosítások hatása nehezen prognosztizálható. — Csatlakozom azokhoz az indítványokhoz, melyek azt ja­vasolják, hogy egy év, vagy esetleg intézményenként el­térő idő eltelte után vizsgáljuk felül a működés gyakorlatát és az ott észlelt tapasztalatok elemzése után végezzük el a szükséges korrekciókat. Csákabonyi Balázs beszédé­ben arra is utalt, hogy mivel a parlamentnek van hatályos házszabálya, ezért nem kell túlzottan siettetni a munkát, van idő a javaslatok figye­lembe vételére és egy jó ház­szabály kiérlelésére. Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Pont egy világ­háború végén? Tankok Berlin utcáin? A máskor vérfagyasztó politikai szenzációnak számító kép ezúttal ünnepi eseményhez kötő­dik. Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök jelenlétében a Brandenburgi-kapunál sorra kerülő megemlé­kezéssel jelképesen lezáródik egy fél évszázados történelmi korszak: megszűnik a pár éve családtagjaikkal együtt még fél milliót is elérő szovjet, majd orosz alakulatok németországi je­lenléte, ami egykor az NDK létrejötte és fennmaradása szempontjából éppoly alapvető volt, mint amennyire központi szerepet játszott a hidegháború idegjátszmájában. Egy hosszú, gyötrelmekkel teli út végére értünk? Gorba­csov minősítette így a folyamatot, amely a világégés közvet­len következményeinek felszámolásától, a berlini blokád és fal periódusán át a vasfüggöny leomlásáig, a német-orosz vi­szony normalizálódásáig, s a végül szerencsére békés kö­rülmények közt lezajlott német országegyesítésig lezajlott. Tény, hogy a feszültség és háborús szembenállás nehéz év­tizedei után egész földrészünk, sőt a világpolitika teljes átfor­málódása kellett ahhoz, hogy most az orosz katonák búcsút inthessenek Berlinnek is. Mélyebb, politikai jelentősége van, hogy a nyugati csapatok jelképes kivonására külön, egy héttel később kerítenek sort, ugyancsak csúcsszintű látogatók, valószínűleg Clinton, Major vagy Mitterrand jelenlétében. Ám a világ számára a lényeg mégis az, amit Kohl a minap egy Izvesztyija-interjúban kifej­tett. A kancellár kizárta, hogy a csapatok távozása után Né­metország „más hangon beszélne” Moszkvával, mi több, hitet tett az együttműködés intenzívebbé tétele mellett. Európa számára ez a szándék, ez a távlat a fontos, mert az előzőnél jobb fél évszázadot ígér. Göncz Árpád Nagykanizsán (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés még dél­előtt általános vitát folytatott, majd részletes vitára bocsá­totta az idén áprilisban elfoga­dott gyógyszertári törvény módosítását célzó törvényja­vaslatot is. Mint Kökény Mi­hály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára expozéjában el­mondta: a törvénymódosí­tásra azért van szükség, mivel az Országgyűlés áprilisban még úgy vélte, hogy szeptem­ber elsejéig, a törvény ha­tályba lépéséig a gyógyszertá­rak többsége privatizálható lesz. Az Országgyűlés kedden délután 272 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tar­tózkodás mellett elfogadta a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabá­lyairól szóló 1994. évi törvény módosítását célzó törvényja­vaslatot. A részletes vitában több felszólaló, majd vitaösz- szefoglalójában Kökény Mi­hály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára is öröm­mel nyugtázta, hogy a tör­vénymódosításról folytatott vi­tában a pártszempontok he­lyett a szakmai érvek túlsúlya volt jellemző. A képviselőcsoportok ve­zérszónokainak felszólalásá­val az Országgyűlés folytatta az új Házszabályra vonatkozó előterjesztés általános vitáját. Bihari Mihály, a szocialisták vezérszónokaként azt hangsú­lyozta, hogy a Házszabálynak kettős feladata van: egyfelől a racionális döntéshozatalt, másfelől a parlamenti demok­rácia érvényesülését kell segí­tenie. A szónok utalt arra, hogy az új Házszabály számos ponton a jelenleginél racionálisabb törvényalkotói munkát tesz le­hetővé. A szabaddemokrata vezérszónok, Szigethy István szintén azon a véleményen volt, hogy hatékonyabbá és ésszerűbbé válhat a jövőben a törvényalkotói munka az új Házszabály segítségével. Dá­vid Ibolya, az MDF vezérszó­noka a törvényalkotói munka felgyorsítása, ésszerűsítése szempontjából jelentősnek ítélte a kivételes eljárásban történő tárgyalás intézményé­nek bevezetését. Torgyán Jó­zsef, a Független Kisgazda- párt vezérszónoka szerint el­sősorban az ellenzék konst- ruktivitásnak köszönhető, hogy az új Házszabály hat­párti konszenzussal került az Országgyűlés elé. A KDNP vezérszónokaként Gáspár Miklós elsősorban az új Ház­szabályban az ellenzéknek biztosított jogosítványokat ér­tékelte, s azon az állásponton volt, hogy az előterjesztés kor­rekt módon szabályozza a par­lamenti többség és a kisebb­ség viszonyát. Trombitás Zol­tán, a Fidesz vezérszónoka szintén az ellenzéknek biztosí­tott garanciákkal foglalkozott felszólalásában, kiemelve a parlamenti vizsgálóbizottság felállításának lehetőségét. Az interpellációk sorában a parlament 201 igen, 62 nem szavazattal, 6 tartózkodás mel­lett elfogadta Pál László ipari miniszter válaszát Demeter Er­vin (MDF) interpellációjára. A képviselő azt feszegette, hogy a kormány kikkel konzultált, s mi­lyen gazdasági mutatók alapján hozta meg expo-döntését. A miniszteri válasz tételesen fel­sorolta a döntéselőkészítés ál­lomásait, s ígéretet tett, hogy a kormány a közeli napokban a teljes kalkulációval a parlament elé terjeszti az expóra vonat­kozó előterjesztést. Új bizottsági tagokról is dön­töttek a képviselők, így az okta­tási bizottság elnökévé Orosz Istvánt választották. A szemé­lyik kérdések után folytatódott az általános vita az új Házsza­bály-javaslatról. Nem könnyű ma az optimá­lis iskolaszerkezet megalko­tása, amikor nem lehet tudni, hogyan alakul a gazdaság, mi­lyen szaktudásra lesz szükség a jövőben. A feladat ugyanak­kor nem tűr halasztást. Egye­bek közt e szavakkal nyitotta meg a tanévet a nagykanizsai Cserháti Sándor Műszaki Szakközépiskolában Göncz Árpád. A köztársasági elnök kizárólag ebben az iskolában vett részt az idei tanév kezde­tén évnyitó ünnepségen. Programja a Tunsgram Nagy- kanizsai Fényforrásgyárában folytatódott. Göncz Árpád — aki több államtitkár társasá­gában érkezett Nagykani­zsára — a továbbiakban a Hevesi Sándor Művelődési Központ népművészeti kiállí­tását tekintette meg. Magyar-ukrán fegyverüzlet Fónay Jenő kontra Kacsa Magazin Honvédelmi források sze­rint aligha születik meg a magyar-ukrán haditechnikai megállapodás az ukrán ve­zérkari főnök szerdáig tartó magyarországi látogatása idején. A magyar és az ukrán szakértők — miközben Ana- tolij Lopata vezérezredes vi­déki katonai alakulatokat ke­resett fel — kedden is inten­zíven tárgyaltak a Honvé­delmi Minisztériumban arról a két javaslatról, amelyet Ke­leti György honvédelmi mi­niszter vetett fel néhány hete Munkácson, ahol ukrán kol­légájával, a múlt hét pénte­ken leváltott Radeckij vé­delmi miniszterrel tárgyalt. A megállapodás azonban nem a minisztercsere miatt késik, hanem azért, mert az ukrán hadsereg elsősorban konk­rét anyagi eszközöket sze­retne kapni az általa szállí­tandó különféle katonai al­katrészekért és berendezé­sekért. Ezt azonban a tárca költségvetése nem teszi le­hetővé. Magyar részről szorgalmaznak egy másik megoldást is, mégpedig azt, hogy a Magyar Honvédség kapjon meg olyan száraz­földi eszközöket — harcko­csikat, páncélosokat — ame­lyeket Ukrajnának a párizsi szerződés értelmében meg kell semmisítenie. Ezek a technikák ugyanis még min­dig jóval korszerűbbek, mint a honi honvédség eszközei. Ezzel a megoldással Uk­rajna megtakaríthatná a költséges megsemmisítést. A Magyar Honvédség szá­razföldi ereje pedig csak mi­nőségileg javulna, mert a párizsi békeszerződés Ma­gyarország számára is mennyiségi korlátokat ír elő. Tanúk meghallgatásával folytatódott a Fónay Jenő kontra Kacsa Magazin kö­zötti, 14 hónapja húzódó rá- galmazási per, tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíró­ságon. A per előzménye: a Kacsa Magazin 1993. május 31-i számában Szeme- nyei-Kiss Tamás újságíró — dokumentumokra hivat­kozva — cikksorozatot írt Fónay Jenőnek, a Pofosz elnökének élettörténetéről „A Fónay-legenda nyomá­ban” címmel. Fónay Jenő feljelentése szerint a cikk ál­lításai — például, hogy 1946-ban a szovjet, illetve az amerikai hadsereg, majd később a Belügyminiszté­rium ügynöke volt — alapta­lanok, ezért aljas indokból és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt tett feljelentést. A tegnapi tárgyaláson négy tanú meg­hallgatását követően a bíró­ság új tárgyalási napot tűzött ki október 20-ra. Médiaegyeztetés Kende Péter új tanulmánykötete Miért nincs rend Kelet -Közép-Európában? Kende Péter, Miért nincs rend Közép-Kelet-Európában? című kötetében 1989 után írott tanulmányait adta közre. Az eredetileg francia nyelven napvilágot látott írásokat az Osi- ris-Századvég Kiadó tematikus kötetbe gyűjtve jelentette meg magyarul. A Franciaországban élő neves politoló­gus-szociológus könyvét kedden mutatták be az 1956-os Magyar Forradalom Dokumentációs és Kutatóintézete Do­hány utcai központjában. A parlamenti pártok, a Ma­gyar Televízió és a Magyar Rádió, valamint a kereske­delmi televíziózásban és rá­diózásban érdekelt szakem­berek tárgyalássorozata teg­nap utolsó fázisába lépett, le­galábbis a résztvevők abban bíznak, hogy kedden minden, a médiatörvény-tervezettel kapcsolatos kérdés tisztáz­ható. Schiffer János MSZP-s médiaszakértő tegnap délelőtt elmondta: este befejeződik a munka, s az így kialakult kodi­fikációs változat kerül tárca­közi egyeztetésre. Ezután a kodifikációs bizottság elkészíti a végleges változatot, amely szeptember 29-én a kormány ülésének napirendjére kerül. Á szocialista képviselő ugyan­akkor úgy gondolja, hogy a kormányülés előtt még egy vi­tára kerül sor a pártokkal és a szakmai szervezetekkel. Ennek némileg ellentmon­dani látszik Nehéz-Posony István jogász kedd délelőtti nyilatkozata. Szerinte már a jövő héten a kormány elé kerül az a törvénytervezet-szöveg, amelyet e héten a kodifikációs bizottság az egyeztetésen el­hangzott javaslatok alapján készít el. A kodifikációs bizott­ság tagja úgy véli, hogy a pár­tok és a szakmai szervezetek egyeztetésére erről az elké­szült javaslatról nincs szük­ség, mivel a tárgyalások fo­lyamán az egyeztető grémium kidolgozta a működési model­leket, tisztázta a szervezeti kérdéseket, s a javaslatokat a kodifikációs bizottság mara­déktalanul beledolgozza a ké­szülő dokumentumba. Kende Péter elmondta: a kötet három fejezetében a tér­ség akut problémáiról fejtette ki nézeteit. Nevezetesen a nemzetállamiság, az önren­delkezés kérdéseit taglalta az első egységben, míg a máso­dik fejezetben a különbözők együttéléséről írt publikációk kaptak helyet. Ezekben az írásokban a különféle népek, nemzetek, etnikumok együtt­működésének történelmi útjait vette górcső alá, illetőleg az adott csoportok jövőbeni le­hetséges kapcsolatait pró­bálta felvázolni. A Milyen de­mokráciát? című részben pe­dig többi között a demokráci­ára való áttérés buktatóiról fo­galmazta meg véleményét. A többi között arról, hogy a tér­ség országai naivul próbálták „átvenni” azokat az intézménye- .ket, intézményrendszereket, amelyek az áhított modellorszá- gokban több évszázados fejlő­dés eredményeként alakultak ki. A kötethez kapcsolt negyedik fe­jezet írásai őfelsége, a választó címmel tekintik át az 1994. évi magyarországi parlamenti vá­lasztásokat. i i A

Next

/
Thumbnails
Contents