Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-25 / 199. szám

il 1994. augusztus 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLÁP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Az önkormányzat és a vállalkozók párbeszéde a vagyongazdálkodás lehetőségeiről Hiányzó információs és pénzcsatornák A stokizás és a fókázás már a múlté Egy év egyenzöldben Fotó: Csobod Péter (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kéki Zoltán jegyző be­számolójában elmondta: az önkormányzat négy éves programjában a prioritások között fogalmazódott meg a vállalkozókhoz fűződő vi­szony. Adókedvezményt, in­gyen telket, 5-10 százalékos versenyelőnyt biztosítottak a helyi vállalkozóknak, akik nem használták ki ezt a lehetősé­get. Nem jól működik a mun­kahelyteremtő beruházások támogatása sem — ismerte el a jegyző. A következő négy év feladatai között említette egy garanciaalap létrehozását, amellyel meg tudnák könnyí­teni a vállalkozók hitelhez jutá­sát. — Az önkormányzat funkci­ója a térség szolgálata — hangsúlyozta Varga József, a KVGY kft ügyvezető igazga­tója. — A piac akkor működik jól, ha önkormányzati beavat­kozás nem gátolja. Nem vállal­kozó, hanem vállalkozóbarát önkormányzatra van szükség, amelynek feladata a jó műkö­dési feltételek biztosítása, az új vállalkozók letelepítésének elősegítése és az erőforrások felkeresése. Az önkormányzat vállalko­zásélénkítő tevékenységéhez kapcsolódó banki lehetőségek­ről szólt Jordán Ferencné, a Magyar Befektetési és Fejlesz­tési Bank főmunkatársa. Olyan kockázati tőketársaságokat hoznak létre, amelyek tulajdoni hányadából 51 százalékkal ré­— Ha elválunk Zamárditól, akkor olyan gazdag önkor­mányzat lehetünk, amelyhez fogható kevés van a Balaton déli partján... — mondta Dar­vas Jenő, a szántódi előké­szítő bizottság elnöke. A szán­tódi rész elszakadását szor­galmazó lokálpatrióták a tér­ség országgyűlési képviselőit hívták meg egy rövid megbe­szélésre ahol arra kérték őket: az új önkormányzati törvény parlamenti tárgyalásakor kép­szesedik a bank, 21 százalék az ÁVÜ részesedése, a fenn­maradó részt pedig a belépő önkormányzatokkal kívánják kitölteni. A Dél-Pannon Kocká­zati Társaság székhelye Ka­posvár lesz. Induláskor ötszáz millió forintos tőkével rendel­keznek, melyből a kis és kö­zépvállalkozásokat szeretnék támogatni. Staub Ferenc, az OTP me­gyei igazgatóhelyettese a banktól igénybevehető hitel­konstrukciós lehetőségeket ismertette a vállalkozókkal. Mint elmondta a finanszírozás­ban nagy gondot jelent a fede­zet és a várható eredmények alakulása. Ez kiszámíthatat­lanná teszi a kockázatot és kemény elbírálásra ösztönzi a bankokat. Az idegen források­kal való óvatos gazdálkodás rányomja bélyegét a banki gyakorlatra. A hozzászólások során fel­vetődött, hogy nem épültek ki az információs csatornák az önkormányzat és a vállalkozók között. A megyei iparszövetség titkára szerint a negyedik év végére alakult csak ki kedvező kép az önkormányzat vállalko­zókat érintő tevékenységéről. A gondok között említették a vállalkozók, hogy az iparűzési adó nem egyformán terheli a kereskedelmi és az ipari vállal­kozókat, a hosszadalmas OTP ügyintézést, a hivatalos levelek nem megfelelő hangnemét és a kezdő vállalkozók hatékony segítésének hiányát. S. P. G. viseljék a Szántódhoz hasonló kis települések elszakadási tö­rekvéseit. A szántódiak célja egyértelmű: a novemberben esedékes önkormányzati vá­lasztásokat már Zamárditól külön óhajtják lebonyolítani. Korábban már volt egy nép­szavazás Zamárdiban, ami nem vezetett eredményre. Je­lenleg ennek megismétlésére nincs lehetőség, csak az új jogszabály hatályba lépése után. (Fónai) Az utolsó civil ruhadarabban... Nem szabad mást várni egy frissen bevonult fiataltól, minthogy leffegő sur- ranó-csatokkal, vállra vetett „málhagyíkkal”, zsebre du­gott kézzel képezze a sza­kasz egyik elemét, hogy úgy álljon rajt az egyengönc, ahogy tehénen a vasaltnad- rág. Lassan aztán majd elmúl­nak a civil rögeszmék a sza­bad életről. A jelenleg egy­éves, törvény által foganato­sított sorkatonai szolgálat pedig ugyanarról szól, mint egy menetrend szerinti, téli influenza: át kell esni rajta. Több turnusban érkeztek az újoncok, tegnap elsősorban a megyéből az a kaposvári Táncsics Mihály Lakta­nyába. Az első akklimatizálási ál­lomás az étkezde volt, ahol a laktanya-törzsfőnök, Lete- nyei Miklós őrnagy szavai tu­datosították a naivabbak­ban: bizony, egy időre kato­nák lesznek. — Mikor szerelsz, 2000-ben? — húzta, amúgy teljesen barátilag jó ismerő­sét egy „öreg” katona. Poé­nokkal elütött percek után a bevonuló, aki az ezredfordu­lóig biztos nem marad, mert hát jövő ilyenkor leszerel, a csapat-segélyhely felé vette útját. A gyengélkedőn, (mert mint mindennek, katonáék­Tab követei németföldre látogattak Önkormányzati képvise­lőkből és néptáncosokból álló 18 tagú delegáció utazott Tabról Németországba. A somogyi kisváros küldöttei Dettenhausenben ünnepé­lyes keretek között is mege­rősítik a két település part­nerkapcsolatát. Tab és Dettenhausen vá­rosok önkormányzatának képviselői április végén Ta- bon írták alá a testvérvárosi szerződést, illetve fogalmaz­ták meg az idei évre szóló konkrét együttműködési fel­adatokat. Ebben szerepelt az is, hogy a nyár végén tabi képviselők utaznak Német­országba. A kinttartózkodás ideje alatt, a német városban megnyitják Nagy Ferenc tabi fafaragó népművész kiállítá­sát, melyen az alkotó nyolc­van műve szerepel. A tabi művelődési központ két népi­táncosa pedig a várost kép­viselve a vasárnapi kulturális rendezvényen mutatkozik be. nál ennek is van szlengje), a néhai civilek egy alsógatya híján pucéran álldogáltak egyik lábukról a másikra. Feszélyezettségük érhető volt: hölgyek ültek ugyanis az asztal túlfelén. — Általános orvosi vizsgá­laton esnek át az újoncok, amely során szívhangot, esetleges gerincgörbületet nézünk, és hát a lúdtalpat. Ezen kívül mindenkinek adunk egy tetanusz-oltást, és vért is veszünk — mondta kérdésünkre dr. Baumann Lilla orvos-főhadnagy. — Azt vizsgáljuk, hogy a sorozás óta előállt-e olyan változás a bevonulók egészségi állapo­tában, amely lehetetlenné teszi a szolgálatot. Volt-e már öngyilkossági kísérlete? Ez a kérdés, mint megtudtuk, szintén elhang­zik az alapos vizsgálaton. Megnézik a csuklókat is, hátha szégyenli valaki beval­lani... Aki az ezred-fürdőnek ne­vezett etapig eljut, este már biztosan vaságyon hajtja álomra bevonuló-frizurás fe­jét. Addig azonban még hátra van egy öltözés. Pa­pírzsákokba kerülnek civil szerelések, amelyeket már nem postáznak — a hon­védség is spórol, ahol teheti —, hanem a szombaton ér­kező látogatóknak adják át. A váltóruhából, a 65 mintájú A tavalyi kísérleti év után az idén ősszel másodszor is meg­rendezi a házigazda Marcali azt a vásárral egybekötött kiál­lítást, amely a fogyasztási ja­vakat felvonultató kisebb-na- gyobb vállalkozások, valamint a kereskedelmi és szolgáltató cégek mustrájaként szerezhet további híveket a településnek. A szeptember 22-25 között zajló vásárnak ismét a helyi Sportcsarnok és közvetlen környéke ad majd otthont. Hogy a próbát kiállta a város, azt jól példázza, miszerint a mostani jelentkezők zöme a tavalyiak közül kerül ki. A kiállí­tók túlnyomó többsége megyei, de jönnek Baranyából, Győr-Sopornból, Vasból és az országhatáron kívülről is. Utóbbiakról — Fonyódi Béla, megbízott vásárszervező, és Auguszt Bálint, főtanácsos jó­voltából — annyit már most megtudhatunk: az erdélyi, hadigyakorló-öltözetből min­den újonc, — ebben a lakta­nyában mintegy 350 — va­donatúj garnitúrát kap, tud­tuk meg Fazekas Bálint szá­zados, anyagi-technikai fő­tiszttől. A kaposvári Hajdú Sándor éppen ezt ölti magára. Az 1973-as születésű építész- technikus azt tartja: jobb túl lenni az egészen. — Nemrég jöttem haza külföldről, ahol egy kis pénzt kerestem — mondja. — Számítottam a behívásra, és ugyan még nem tudom hol, de csak-csak átvészelem ezt az időszakot. Különösebb oka nincsen aggodalomra, legalábbis ahogy néhány ügyeletet adó öregkatona szavaiból ez ki­tűnt. — Jobban várjuk a lesze­relést, mint az újoncokat — mondja egyikük. Hármójuk­nál puhatolózva kiderült: a stokizás (mérnöki ruhatűrö- getés) és a motoros fókázás (felmosófa-kezelés) nem jel­lemző már hétköznapjaikra. Múltba vesztek tehát a meg­alázó időmúlatások is. Persze, az élet sem áll meg... A balatonboglári Hor­váth László a leilei autójavító kisszövetkezetet hagyta hátra. És egy barátnőt. — Gabriella a neve. Re­mélem megvár. Balassa Tamás olasz és német testvérvárosok mellett komoly szlovén és hçr- vát érdeklődők is vannak. Ér­dekessége az idei bemutató­nak, hogy az Európai Közös­ség Brüsszelben székelő Test­vérvárosi Bizottsága több, mint kétezer ECU-val és útikölt­ség-térítéssel támogatja a marcali vásár apropóján lét­rejövő testvérvárosi találkozót. A szeptember 23-i megnyi­tóra Horn Gyula, miniszterel­nököt kérte fel a szervező szentbalázsi, Surján Rt és a Marcali Városi Önkormányzat. A kormányfővel együtt számos magas állami hivatalt betöltő szakember érkezik majd a vá­rosba, akikkel az expó közön­sége gazdaságpolitikai fóru­mon találkozhat. De ott lesz a marcali vásáron a helyi Keres­kedelmi és Iparkamara is, mint a település és környéke vállal­kozóit tömörítő, érdekvédelmi szervezet. (Csíky) Banki hitel az igali iskolának Ismét munkához láttak az igali iskola építői. A pénzhiány miatti kényszerszünetet köve­tően az Osztrák-Magyar Bank mintegy negyven millió forin­tos hitelével beindulhatott az iskola emeleti részének épí­tése. A további kiadásokat cél- támogatásból nyert összegből fedezik. Várhatóan, másfél hónap múlva tető alá kerül a kaposvári Komplex kft kivite­lezésében készülő épület. Növekvő munkanélküliség A munkaügyi központ leg­utóbbi adatai szerint emelke­dett a megyeszékhelyen a munkanélküliek aránya. En­nek oka, hogy a nyár folyamán ötszázhúsz pályakezdő fiatal­lal nőtt a regisztrált munkanél­küliek száma. Míg júniusban 2377 állástalant tartottak nyil­ván Kaposváron, addig jelen­leg 2900-at. Közülük 1041 kap munkanélküli járadékot és 471-en részesülnek jövede­lempótló támogatásban. Szeptembertől az átképzések beindulásával várhatóan csökkenni fog a nyilvántartott állástalanok száma. Kaposvá­ron mintegy 500 munkanélküli fiatal képzését, átképzését tervezi a munkaügyi központ. Év végére a munkanélküliek száma előreláthatólag a júni­usi szintre áll be. Zongorakoncert Barcson Beethoven, Bartók Liszt- és Haydn-müveket: senigalliai programját mutatta be tegnap este Barcson, Köcsky Péter, a Zeneakadémia hallgatója. Koncertjét a Vikár Béla Zene­iskola kamaratermében hall­gathatta meg a zenekedvelő közönség. A fiatal somogyi zenész képviseli Magyaror­szágot a senigalliai nemzet­közi zongoraversenyen. Vendégszereplés előtt a kórus Vendégszereplésre hívták meg nemrégiben a nagyba­jomi vegyeskart Schortensbe. A huszonegy tagból álló ve­gyeskar egy ötnapos kórusta­lálkozóra utazik Nagybajom község testvértelepülésének meghívására. A bajomiak kó­rusát Papp Jenő karnagy ve­zényli majd Schortensben, aholis az együttes széles re­pertoárjából ad ízelítőt. Ügyfélszolgálat az APEH-nél A korábbi évektől eltérően — az aktualitás érdekében — nem egy országosan megha­tározott időpontban zárják le a könyvelést az APEH-nél, ha­nem a kivonat elkészítéséig lekönyvelt tételeket tartal­mazza a folyószámla. Az adó- folyószámlát ütemterv alapján küldik ki az érintetteknek. Au­gusztus közepétől augusztus végéig a gazdálkodók, vala­mint a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kerülnek sorra. A kiküldött egyenlegközlőn megjelölik az igazgatóság címét, telefon­számát, az ügyfélfogadás he­lyét és idejét. Az egyéni vállal­kozóknak és a magánszemé­lyeknek külön ügyfélszolgála­tot alakítottak ki a földszinti nagyteremben. Ők munkana­pokon 8 órától 12 óráig ren­dezhetik ügyeiket. A társas vál­lalkozókat hétfőn, kedden és pénteken 8 órától 12 óráig, il­letve szerdán 8 órától 15 óráig várják a második emeleten. SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Második körzetesítés Romantikája van a falusi kisiskoláknak. Nemzedékek tanultak meg ott írni-olvasni, s az elfogult­ságot irányukban tovább növelte, hogy megszűnésüket elősegítették. Nem csoda hát, hogy az elmúlt négy évben több kis somogyi falu vezetésének első dolga volt, hogy a körzete­sítés, vagy egyéb okok miatt megszűnt községi iskolát újra indítsa. Döntésüket megkönnyítette, hogy sok helyütt rendkívül magas összeget kért tőlük a körzeti iskolát fönn­tartó önkormányzat költséghozzájárulásként. „Hazahoz­zuk a gyerekeinket” — hangoztatták fennen. Falvak sora mozgatott meg mindent, hogy gyerekeiket ismét otthon taníttathassák. Nem egy somogyi településen — egész aprón is — iskolaépítésbe fogtak lázasan. Mostanra azonban sokhelyütt kezdik belátni, hogy nem megy. Nem bírja a falu a költségeket, s ha mégis, az iskola mellett nem jut másra. Azon is el-el gondolkodnak, vajon az egyre kevesebb gyereknek érdemes-e? Arról nem is beszélve, hogy a — sok esetben összevont osztályokban tanuló — gyerekeik tudása soha nem éri el a körzeti isko­lákban képzettekét, a városi diákokról már nem is be­szélve. Mikorra lesz ezekben a kisiskolákban például ide­gen nyelv-, számítógépoktatás? Ugyanakkor a hatalmas körzeti iskolákból fogynak a di­ákok, és emiatt ők is filléres gondokkal küszködnek. A logika azt diktálná, hogy meg kéne újból próbálni együtt, hátha másodszor sikerül. Persze, már elegünk van a diktálásból. Szántód még válna... A település most csak vitákban gazdag Az Európai Közösség is támogatja a kiállítási Horn Gyula nyitja meg a marcali expót < ) v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents