Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-23 / 197. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. augusztus 23., kedd Terjedő közöny, és a segítség A szolidaritás, a rokonszenv mára a mai magyar társadalomban tragikusan elapadt, a közönyösség, még inkább az ellenséges hangulat a jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó - mondta Tabajdi Csaba államtitkár az Erdélyi Gyülekezet ötnapos tanácskozásának zárónapján Budapesten. S hangsúlyozta: a Horn- kormány segítő politikájának változtatni kell e gyakorlaton. S erre több javaslatot is tett. Javaslat diákok támogatására A kormánynak is megküldi a hallgatók lakhatási támogatására kidolgozott javaslatát a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége, amely most tartja Pécsett a IV. országos találkozóját. A tegnapi megnyitón a szövetség elnöke, Vetési Iván elmondta: javaslatuk - a költségvetés nehézségeinek tudatában - a diákszolidaritásra alapoz, s azokon a hallgatókon segítene, akik a drága albérletet kénytelenek fizetni. Civilben kimenőn a sorkatonák? Leszerelt tegnap a honvédség tűzszerész-zászlóaljából az utolsó 69 sorkatona is, akit az augusztus 20-i tűzijáték megrendezése miatt 11 nappal tovább tartottak bent szolgálatra. Keleti György honvédelmi miniszter köszönte munkájukat, és arról is beszélt: célszerű lenne megszüntetni a sorkatonák úgynevezett kimenőruházatát, mert kulturált civil öltönyben is mehetnének szabadságra. Nemzetiségi kisiskola avatója Az új iskola is jelképe annak, hogy a németek és a más nemzeti kisebbségek is hazára találtak Magyarországon — mondta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke Palotabo- zsok (németül Boschok) új iskolájának avatásán. Wolf art János arra buzdította a baranyai község lakóit: bízzanak boldogulásukban, amelyre minden esélyük megvan. A közelgő helyhatósági választásokra utalva figyelmeztetett: a német kisebbségi önkormányzatok megválasztása az érdekek egyesítésének lehetőségét kínálja. Apeh-vélemény a vagyonadóról Ha törvény rendelkezne a Horn Gyula miniszterelnök által Iváncsán említett vagyonadóról, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak kötelessége lenne a megfelelő feltételrendszer kidolgozása. Amíg azonban ilyen jogszabály nem született, az Apeh nem kíván állást foglalni — jelentette ki tegnap Sallai Géza, az APEH sajtófőnöke. Az adóhivatal csak az érvényben levő törvények szerint az adóknak folyamatos és zavartalan beszedését biztosítja. Vasvári emlékmű közadakozásból A II. világháborúban elesett és elhurcolt 102 áldozatnak állítottak emlékművet közadakozásból Vasváron a Köztársaság téri parkban. A két egymás mellett álló szürke márványoszlopra — Schrammel Imre, Kos- suth-díjas keramikusművész alkotása — felvésték az elesett hősök és áldozatok nevét. A kegyeletes ünnepségen dr. An- talóczy Zoltán egyetemi tanár, a Magyarok Világszövetsége választmányának a tagja emlékezett meg az áldozatokról. Frontember viharcsengővel A házelnök ebédje Dr. Gál Zoltán: Parlamenti tisztségviselőként pártatlannak kell lenni Dr. Gál Zoltán (54) a szocialisták parlamenti frakcióveze- tőjeként éveken át az MSZP egyik frontembere volt. Olykor méltatlan és méltánytalan támadások kereszttüzében állt, de a leghevesebb vitáknak is mindig higgadt részese volt. Most a parlament elnökeként nem kis részben rajta áll, hogy változik-e, — s ha igen, milyen irányban — a megújult törvényhozás légköre, szelleme és munkastílusa. — Föl tudná idézni, mi volt a múlt ciklus legkeserűbb, legbántóbb személyes emléke? — Ilyen szempontból elég feledékeny vagyok... Általában azt volt nagyon nehéz elviselni — különösen a ciklus első-második évében —, hogy a politikai ellenfelek egyszerűen megkérdőjelezték az ember jó szándékát és tisztességét. Azon a címen, hogy „ez kiszolgálta a régi rendszert..., ráadásul most is baloldali párt tagjaként ül a parlamentben...” — Nem gondolja, hogy most ugyanez bekövetkezhet fordított előjellel? — A választás egyértelmű és nagyon világos képet adott arról, hogy milyen politikai erők vannak ebben az országban. S arról is, hogy e politikai erőknek milyen a támogatottságuk. Ezekután senkinek nincs erkölcsi alapja a másik jó szándékát, tisztességét megkérdőjelezni! — Ön a viharos szituációkban is nyugodt, szinte derűs maradt. Soha nem jön ki a sodrából? — Ritkán. Magánemberként, szukebb körben persze megesik, hogy vehemensebb vagyok a kelleténél. — Gondolt már arra, hogy milyen módon és stílusban fogja vezetni a parlament plenáris üléseit? Tanári szigorral? Oldott könnyedséggel? Az ügyrend pedáns őreként? — Ilyesmin nemigen törtem a fejem. Különben is, azt hiszem, ez alkati kérdés. Kell bizonyos készség, hogy elnökként az ember egy közösséget valamire rá tudjon hangolni. Erre talán közvetlenül nem rímel, de úgy vélem: aki elnököl, keveset beszéljen, s csak a legszükségesebb esetben szóljon közbe. Akkor viszont legyen nyomatéka a szavának. S ha bármelyik oldalról szellemes bemondás hangzik el, a pulpituson is lehet derülni rajta. Azt sem hiszem, hogy elnökként, hivatalból én vagyok a házszabályok minden paragrafusának, betűjének legjobb tudója. Miért ne lehetne ügyrendi kifogása valamelyik képviselőnek? Ha jogos nem lesznek skrupulusaim, visszavonulót fújok... — A vezetőváltás sok helyütt a minisztériumi, hivatali kollektíva előtt, némi ünnepélyeséget sem nélkülözve zajlott le. Ön hogyan vette át a stafétabotot elődjétől? — Szabad György elnök úrral szót váltottam; tájékoztatott bizonyos iratok helyéről, amelyeket közvetlenül nekem kívánt átadni. Ennyi volt az átadás-átvétel. Abban, hogy így, a lehető legegyszerűbben zajlott le a stafétabot át- adása-átvétele, ebben nyilván közrejátszott, hogy 4 évig képviselő, ebből 3 évig frakcióvezető voltam, s a házbizottság tagjaként valamelyest bepillantásom volt az Országgyűlés belső működésébe is. — A három alelnök közül kettő ellenzéki. Ez nem okoz konfliktust? — Meggyőződésem, hogy nem — ha bizonyos normákat betartunk. Elsősorban azt, hogy pártpolitikusokként sem felejthetjük el: parlamenti tisztségviselők vagyunk, és ebben a minőségben pártatlanoknak kell lennünk. — A semlegesség addig kötelező csak, míg a tisztségükkel összefüggő feladatokat látnak el? — Pontosan. Ha a házbizottság ülésén vagy a plénu- mon elnöklők, viselkedésemmel, magatartásommal, minden megnyilvánulásommal azt kell kifejeznem, hogy pártsemleges vagyok. Érthető, hiszen az Országgyűlésnek, a hat parlamenti pártfrakciónak vannak közös érdekei, amelyeket teljes felelősséggel képviselnem kell. Ha viszont, mondjuk a szocialista frakció ülésén veszek részt, természetes, hogy pártpolitikus vagyok. — Számol azzal, hogy ez sajátos helyzeteket teremthet az Ön számára? — Hogyne. Megeshet, hogy szocialista politikus létemre bírálni fogom a kormányt, ha például olyan jogalkotási tervet nyújt be, amilyet a múlt ciklusban az előző kormány, ami azzal a következménnyel járt, hogy a parlament munkája tervezhetet- lenné vált. Ráadásul utóbb éppen kormánytagok magya- rázgatták a közvéleménynek, hogy a késedelmekért, a különféle ügyek rendezetlenségéért az Országgyűlés felelős, mert nem tárgyalta meg ezt sem, azt sem... Mondom, ha ez a gyakorlat folytatódik, keményen fogom bírálni a koalíciós kormányt... Ilyen esetekben tudniillik a parlament tekintélyéről, a parlamentáris demokrácia egészét érintő kérdésről van szó. — Hogyan telik egy munkanapja? — Kialakult ritmusa, menetrendje még nincs. Reggel 8-kor kezdtek, s az elmúlt naDr. Gál Zoltán pok jó részében este 7 óra tájt mentem el. Persze az elfoglaltság egészen más, ha ülésezik a Ház, és más, ha nincs plénum. Az ülésekre például naponta alaposan fel kell készülni. — Ez konkrétan mit jelent? — Minden ülésnapra készül egy előzetes, részletes forgatókönyv, amelyet a plénum megkezdése előtt a főtitkárral és közvetlen munkatársaival együtt pontról pontra áttekintünk. Természetesen maga az elnöklés is folyamatos figyelemösszpontosítást követel. De ha nem én vezetem az ülést, akkor is igyekszem minél több időt a plénumon tölteni. — És amikor „csendes a Ház”? — Akkor kell időt szorítani a postabontástól a protokolláris Fotó: Somogyi Hírlap archívuma kötelezettségekig számtalan kisebb-nagyobb teendőknek, a csaknem félezres fős apparátus munkájával, a Ház folyamatos működésével kapcsolatos ügyeknek. Ráadásul újságírók is elég gyakran keresnek meg a legkülönbözőbb kérdésekkel... — De azt még nem kérdezték meg, hogy hol ebédel? — Csakugyan nem... Itt, a szomszéd szobában, egy tárgyalóasztalnál. Lejárhatnék az étterembe, de így félórát megtakaríthatok az ebédidőből. — íróasztalán és az elnöki emelvényen is többféle apró hivatali kellék sorakozik. Van olyan, amit szívesen kiselejtezne? — Igen. Az elnöki viharcsengőt. Bajnok Zsolt Futár vitte éjszaka a törvénytervezetet Sürgős tennivalók a kormányprogramban Új formák a hitélet támogatására (Folytatás az 1. oldalról) Ez ugyanaz a kör, amely két héttel ezelőtt nyolcnapos tárgyalássorozat után megbízta a kodifikációs bizottságot a törvénytervezet elkészítésével, s amely arra is felhatalmazást adott a testületnek, hogy építse be a dokumentumba mindazokat a javaslatokat, amelyek az egyhetes egyeztetésen a szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvénytervezet előkészítésével összefüggésben elhangzottak. A szakemberek a törvényjavaslat elkészült szövegéről a tervek szerint e hét második felében megkezdhetik az egyeztetést, mivel — Nehéz-Posony István ígérete szerint — a dokumentum második fele már ma reggel rendelkezésükre áll. Az alkotmányjogász szerint az elkészült szövegváltozat tisztázza az alapfogalmakat, meghatározza a rádiókra és a televíziókra általában vonatkozó szabályokat, ezen belül a reklámok tartalmi követelményeit és időtartamát. Beépíti az általánosan elfogadott európai normákat is, amelyek bizonyos témák feldolgozását tiltják. Ilyen például az erőszak reklámozása gyermekek számára. A kodifikációs bizottság meghatározta annak a testületnek a működési szabályait, amely felügyeli majd az egész médiapiacot. E testület javasolt neve: Országos Rádió- és Televízió-testület. Tagjait a parlamenti pártok által paritásos alapon felállított bizottság jelöltjeiből választják ki a honatyák. Ez a testület lesz a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének kinevezési eljárása során az előterjesztő, s az elnököket az Országgyűlés választja meg. Ezzel összefüggésben Nehéz-Posony István elmondta: a politikai egyeztetés során többen a többfordulós kiválasztás mellett tették le voksu- kat, s ennek módozatait a kodifikációs bizottság ki is dolgozta, de második változatként egyfordulós választást javasolt. A kinevezésben a köztársasági elnöknek nincs szerepe, mert ez Nehéz-Posony István tájékoztatása szerint alkot- mányjpgilag nem volt megoldható. így ez a közjogi méltóság csak a két állami intézmény vezetőinek visszahívására tehet indítványt a parlamentnek. A távirati iroda kérdésére az alkotmányjogász kijelentette: a kormánynak vagy a kormányfőnek sem a kinevezésben, sem a felmentésben nem lesz semmilyen szerepe. Együtt és külön — ez a kettős törekvés tükröződik a koalíciós kormány programjának az egyházakkal, a lelkiismereti és vallásszabadsággal foglalkozó szakaszaiban. Együtt — azaz a kormányzat az egyházakat érintő kérdésekben a vallási közösségekkel összefogva kívánja keresni a megfelelő megoldásokat — kizárva a politikai vagy ideológiai szempontokat. Ugyanakkor múlhatatlanul fontosnak tartja, hogy az állam és az egyház kapcsolata a világos elkülönítésre, a teljes egyenjogúságot feltételező szétválásra épüljön. A kormány szerint elfogadhatatlan a vallási kisebbségekkel szembeni hangulatkeltés épp úgy, mint az, hogy bármely vallási közösséget szóbeszéd alapján, törvényhozási aktussal megbélyegezzenek. A konkrét kormányzati tervek ezért arra irányulnak, hogy megszűnjön az egyházak bel- ügyeibe való beleszólás lehetősége és ne fonódjanak össze állami, illetőleg vallási tevékenységi körök. Ezzel összhangban a miniszterelnökségen eddig működött Egyházi Kapcsolatok Titkársága megszűnik, s továbbra is ellátandó feladatait a művelődési tárca egyik főosztálya veszi át. Az állami és egyházi funkciókat, megbízatásokat mindenütt világosan elkülönítik, s például a hadseregben a lelkészek tábori szolgálatát a továbbiakban civil formában kívánják lehetővé tenni. Egyértelmű kormányzati szándék, hogy az egyházak oktatási, egészségügyi és szociális tevékenységük ellátásához ugyanolyan támogatást kapjanak, mint az állami, önkormányzati és más szervek. A törvény által egyházi tulajdonba visszajuttatott ingatlanok tulajdonjogát a koalíciós kormány — a jog- és tulajdonbiztonság elvét szem előtt tartva — elismeri. A program azt is rögzíti, hogy a vonatkozó törvény végrehajtását folytatni kívánják. A közeli teendők között szerepel, hogy kidolgozza a kabinet a pénzügyi kedvezmények részletes feltételeit — érvényesítve azt a követelményt, hogy pusztán az egyházi jogállás nem jelenthet alanyi jogot a támogatásra. Törlik a jogszabályokból azt a meghatározást, amely szerint az a szervezet minősül egyháznak, amely ilyen címen költségvetési támogatást kap. Ferenczy Europress Kollégiumi és tankönyv- segély Az idén tízzel több kaposvári diáknak jut kollégiumi hely a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Az ön- kormányzat ugyanis 30-ra emelte az általa bérelt kollégiumi helyek számát. Akik nem jutnak be a kollégiumba, azok havi 1000 forint támogatásra számíthatnak. Tóth Lajos oktatási irodavezető tájékoztatása szerint a közgyűlés félévente 1 millió forintot oszt szét albérleti támogatásként, s ebből havonta 3-5 ezer forintot kapnak a rászorulók. Azt, hogy a sok jelentkező közül ki kapja ezeket a juttatásokat, augusztus 30-án dől majd el. Varga János tanulmányi felügyelő azt is bejelentette: az idén két részletben kapják meg az általános és középiskolások a tankönyvsegélyt. A Belügyminisztérium, az általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák tanulóinak hatszázhetven forintot, a szakmunkásképzők és szakiskolák tanulóinak pedig 335 forintot adott. Ezt már kiosztották. A szociálisan rászoruló kaposvári diákok huszonöt, ötven és hetvenöt százalékos tankönyvtámogatást kapnak. Várnai Ágnes t
