Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-23 / 197. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. augusztus 23., kedd Terjedő közöny, és a segítség A szolidaritás, a rokonszenv mára a mai magyar társada­lomban tragikusan elapadt, a közönyösség, még inkább az el­lenséges hangulat a jellemző, ha a határokon túli magyarság­ról van szó - mondta Tabajdi Csaba államtitkár az Erdélyi Gyülekezet ötnapos tanácsko­zásának zárónapján Budapes­ten. S hangsúlyozta: a Horn- kormány segítő politikájának változtatni kell e gyakorlaton. S erre több javaslatot is tett. Javaslat diákok támogatására A kormánynak is megküldi a hallgatók lakhatási támogatá­sára kidolgozott javaslatát a Felsőoktatási Kollégiumok Or­szágos Szövetsége, amely most tartja Pécsett a IV. orszá­gos találkozóját. A tegnapi megnyitón a szövetség elnöke, Vetési Iván elmondta: javasla­tuk - a költségvetés nehézsége­inek tudatában - a diákszolida­ritásra alapoz, s azokon a hall­gatókon segítene, akik a drága albérletet kénytelenek fizetni. Civilben kimenőn a sorkatonák? Leszerelt tegnap a honvéd­ség tűzszerész-zászlóaljából az utolsó 69 sorkatona is, akit az augusztus 20-i tűzijáték meg­rendezése miatt 11 nappal to­vább tartottak bent szolgálatra. Keleti György honvédelmi mi­niszter köszönte munkájukat, és arról is beszélt: célszerű lenne megszüntetni a sorkato­nák úgynevezett kimenőruháza­tát, mert kulturált civil öltönyben is mehetnének szabadságra. Nemzetiségi kis­iskola avatója Az új iskola is jelképe annak, hogy a németek és a más nem­zeti kisebbségek is hazára talál­tak Magyarországon — mondta a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnöke Palotabo- zsok (németül Boschok) új isko­lájának avatásán. Wolf art János arra buzdította a baranyai köz­ség lakóit: bízzanak boldogulá­sukban, amelyre minden esé­lyük megvan. A közelgő helyha­tósági választásokra utalva fi­gyelmeztetett: a német kisebb­ségi önkormányzatok megvá­lasztása az érdekek egyesí­tésének lehetőségét kínálja. Apeh-vélemény a vagyonadóról Ha törvény rendelkezne a Horn Gyula miniszterelnök által Iváncsán említett vagyonadóról, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatalnak kötelessége lenne a megfelelő feltételrend­szer kidolgozása. Amíg azon­ban ilyen jogszabály nem szüle­tett, az Apeh nem kíván állást foglalni — jelentette ki tegnap Sallai Géza, az APEH sajtófő­nöke. Az adóhivatal csak az ér­vényben levő törvények szerint az adóknak folyamatos és za­vartalan beszedését biztosítja. Vasvári emlékmű közadakozásból A II. világháborúban elesett és elhurcolt 102 áldozatnak állí­tottak emlékművet közadako­zásból Vasváron a Köztársaság téri parkban. A két egymás mel­lett álló szürke márványosz­lopra — Schrammel Imre, Kos- suth-díjas keramikusművész alkotása — felvésték az elesett hősök és áldozatok nevét. A kegyeletes ünnepségen dr. An- talóczy Zoltán egyetemi tanár, a Magyarok Világszövetsége választmányának a tagja em­lékezett meg az áldozatokról. Frontember viharcsengővel A házelnök ebédje Dr. Gál Zoltán: Parlamenti tisztségviselőként pártatlannak kell lenni Dr. Gál Zoltán (54) a szocia­listák parlamenti frakcióveze- tőjeként éveken át az MSZP egyik frontembere volt. Oly­kor méltatlan és méltánytalan támadások kereszttüzében állt, de a leghevesebb viták­nak is mindig higgadt részese volt. Most a parlament elnö­keként nem kis részben rajta áll, hogy változik-e, — s ha igen, milyen irányban — a megújult törvényhozás lég­köre, szelleme és munkastí­lusa. — Föl tudná idézni, mi volt a múlt ciklus legkese­rűbb, legbántóbb személyes emléke? — Ilyen szempontból elég feledékeny vagyok... Általá­ban azt volt nagyon nehéz el­viselni — különösen a ciklus első-második évében —, hogy a politikai ellenfelek egyszerűen megkérdőjelezték az ember jó szándékát és tisz­tességét. Azon a címen, hogy „ez kiszolgálta a régi rend­szert..., ráadásul most is bal­oldali párt tagjaként ül a par­lamentben...” — Nem gondolja, hogy most ugyanez bekövetkez­het fordított előjellel? — A választás egyértelmű és nagyon világos képet adott arról, hogy milyen politikai erők vannak ebben az or­szágban. S arról is, hogy e po­litikai erőknek milyen a támo­gatottságuk. Ezekután senki­nek nincs erkölcsi alapja a másik jó szándékát, tisztes­ségét megkérdőjelezni! — Ön a viharos szituáci­ókban is nyugodt, szinte de­rűs maradt. Soha nem jön ki a sodrából? — Ritkán. Magánember­ként, szukebb körben persze megesik, hogy vehemensebb vagyok a kelleténél. — Gondolt már arra, hogy milyen módon és stílusban fogja vezetni a parlament plenáris üléseit? Tanári szi­gorral? Oldott könnyedség­gel? Az ügyrend pedáns őreként? — Ilyesmin nemigen törtem a fejem. Különben is, azt hi­szem, ez alkati kérdés. Kell bizonyos készség, hogy el­nökként az ember egy közös­séget valamire rá tudjon han­golni. Erre talán közvetlenül nem rímel, de úgy vélem: aki elnököl, keveset beszéljen, s csak a legszükségesebb esetben szóljon közbe. Akkor viszont legyen nyomatéka a szavának. S ha bármelyik ol­dalról szellemes bemondás hangzik el, a pulpituson is le­het derülni rajta. Azt sem hi­szem, hogy elnökként, hiva­talból én vagyok a házszabá­lyok minden paragrafusának, betűjének legjobb tudója. Mi­ért ne lehetne ügyrendi kifo­gása valamelyik képviselő­nek? Ha jogos nem lesznek skrupulusaim, visszavonulót fújok... — A vezetőváltás sok he­lyütt a minisztériumi, hiva­tali kollektíva előtt, némi ünnepélyeséget sem nélkü­lözve zajlott le. Ön hogyan vette át a stafétabotot előd­jétől? — Szabad György elnök úr­ral szót váltottam; tájékozta­tott bizonyos iratok helyéről, amelyeket közvetlenül nekem kívánt átadni. Ennyi volt az átadás-átvétel. Abban, hogy így, a lehető legegyszerűbben zajlott le a stafétabot át- adása-átvétele, ebben nyilván közrejátszott, hogy 4 évig képviselő, ebből 3 évig frakci­óvezető voltam, s a házbizott­ság tagjaként valamelyest bepillantásom volt az Or­szággyűlés belső működé­sébe is. — A három alelnök közül kettő ellenzéki. Ez nem okoz konfliktust? — Meggyőződésem, hogy nem — ha bizonyos normákat betartunk. Elsősorban azt, hogy pártpolitikusokként sem felejthetjük el: parlamenti tisztségviselők vagyunk, és ebben a minőségben pártat­lanoknak kell lennünk. — A semlegesség addig kötelező csak, míg a tiszt­ségükkel összefüggő fel­adatokat látnak el? — Pontosan. Ha a házbi­zottság ülésén vagy a plénu- mon elnöklők, viselkedésem­mel, magatartásommal, min­den megnyilvánulásommal azt kell kifejeznem, hogy párt­semleges vagyok. Érthető, hi­szen az Országgyűlésnek, a hat parlamenti pártfrakciónak vannak közös érdekei, ame­lyeket teljes felelősséggel képviselnem kell. Ha viszont, mondjuk a szocialista frakció ülésén veszek részt, termé­szetes, hogy pártpolitikus va­gyok. — Számol azzal, hogy ez sajátos helyzeteket teremt­het az Ön számára? — Hogyne. Megeshet, hogy szocialista politikus lé­temre bírálni fogom a kor­mányt, ha például olyan jog­alkotási tervet nyújt be, ami­lyet a múlt ciklusban az előző kormány, ami azzal a követ­kezménnyel járt, hogy a par­lament munkája tervezhetet- lenné vált. Ráadásul utóbb éppen kormánytagok magya- rázgatták a közvéleménynek, hogy a késedelmekért, a kü­lönféle ügyek rendezetlensé­géért az Országgyűlés fel­elős, mert nem tárgyalta meg ezt sem, azt sem... Mondom, ha ez a gyakorlat folytatódik, keményen fogom bírálni a ko­alíciós kormányt... Ilyen ese­tekben tudniillik a parlament tekintélyéről, a parlamentáris demokrácia egészét érintő kérdésről van szó. — Hogyan telik egy mun­kanapja? — Kialakult ritmusa, menet­rendje még nincs. Reggel 8-kor kezdtek, s az elmúlt na­Dr. Gál Zoltán pok jó részében este 7 óra tájt mentem el. Persze az elfog­laltság egészen más, ha ülé­sezik a Ház, és más, ha nincs plénum. Az ülésekre például naponta alaposan fel kell ké­szülni. — Ez konkrétan mit je­lent? — Minden ülésnapra készül egy előzetes, részletes forga­tókönyv, amelyet a plénum megkezdése előtt a főtitkárral és közvetlen munkatársaival együtt pontról pontra áttekin­tünk. Természetesen maga az elnöklés is folyamatos fi­gyelemösszpontosítást köve­tel. De ha nem én vezetem az ülést, akkor is igyekszem mi­nél több időt a plénumon töl­teni. — És amikor „csendes a Ház”? — Akkor kell időt szorítani a postabontástól a protokolláris Fotó: Somogyi Hírlap archívuma kötelezettségekig számtalan kisebb-nagyobb teendőknek, a csaknem félezres fős appa­rátus munkájával, a Ház fo­lyamatos működésével kap­csolatos ügyeknek. Ráadásul újságírók is elég gyakran ke­resnek meg a legkülönbözőbb kérdésekkel... — De azt még nem kér­dezték meg, hogy hol ebé­del? — Csakugyan nem... Itt, a szomszéd szobában, egy tár­gyalóasztalnál. Lejárhatnék az étterembe, de így félórát megtakaríthatok az ebédidő­ből. — íróasztalán és az elnöki emelvényen is többféle apró hivatali kellék sorakozik. Van olyan, amit szívesen ki­selejtezne? — Igen. Az elnöki vihar­csengőt. Bajnok Zsolt Futár vitte éjszaka a törvénytervezetet Sürgős tennivalók a kormányprogramban Új formák a hitélet támogatására (Folytatás az 1. oldalról) Ez ugyanaz a kör, amely két héttel ezelőtt nyolcnapos tár­gyalássorozat után megbízta a kodifikációs bizottságot a törvénytervezet elkészítésé­vel, s amely arra is felhatal­mazást adott a testületnek, hogy építse be a dokumen­tumba mindazokat a javasla­tokat, amelyek az egyhetes egyeztetésen a szabad rádió­zásról és televíziózásról szóló törvénytervezet előkészítésé­vel összefüggésben elhang­zottak. A szakemberek a tör­vényjavaslat elkészült szöve­géről a tervek szerint e hét második felében megkezdhe­tik az egyeztetést, mivel — Nehéz-Posony István ígérete szerint — a dokumentum má­sodik fele már ma reggel ren­delkezésükre áll. Az alkotmányjogász szerint az elkészült szövegváltozat tisztázza az alapfogalmakat, meghatározza a rádiókra és a televíziókra általában vonat­kozó szabályokat, ezen belül a reklámok tartalmi követel­ményeit és időtartamát. Beé­píti az általánosan elfogadott európai normákat is, amelyek bizonyos témák feldolgozását tiltják. Ilyen például az erőszak reklámozása gyermekek számára. A kodifikációs bizottság meghatározta annak a testü­letnek a működési szabályait, amely felügyeli majd az egész médiapiacot. E testület java­solt neve: Országos Rádió- és Televízió-testület. Tagjait a parlamenti pártok által paritá­sos alapon felállított bizottság jelöltjeiből választják ki a ho­natyák. Ez a testület lesz a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének kineve­zési eljárása során az előter­jesztő, s az elnököket az Or­szággyűlés választja meg. Ezzel összefüggésben Ne­héz-Posony István elmondta: a politikai egyeztetés során többen a többfordulós kivá­lasztás mellett tették le voksu- kat, s ennek módozatait a ko­difikációs bizottság ki is dol­gozta, de második változat­ként egyfordulós választást javasolt. A kinevezésben a köztársa­sági elnöknek nincs szerepe, mert ez Nehéz-Posony István tájékoztatása szerint alkot- mányjpgilag nem volt megold­ható. így ez a közjogi méltó­ság csak a két állami intéz­mény vezetőinek visszahívá­sára tehet indítványt a parla­mentnek. A távirati iroda kér­désére az alkotmányjogász ki­jelentette: a kormánynak vagy a kormányfőnek sem a kine­vezésben, sem a felmentés­ben nem lesz semmilyen sze­repe. Együtt és külön — ez a ket­tős törekvés tükröződik a koalí­ciós kormány programjának az egyházakkal, a lelkiismereti és vallásszabadsággal foglalkozó szakaszaiban. Együtt — azaz a kormányzat az egyházakat érintő kérdésekben a vallási közösségekkel összefogva kí­vánja keresni a megfelelő megoldásokat — kizárva a poli­tikai vagy ideológiai szempon­tokat. Ugyanakkor múlhatatla­nul fontosnak tartja, hogy az ál­lam és az egyház kapcsolata a világos elkülönítésre, a teljes egyenjogúságot feltételező szétválásra épüljön. A kormány szerint elfogadhatatlan a vallási kisebbségekkel szembeni han­gulatkeltés épp úgy, mint az, hogy bármely vallási közössé­get szóbeszéd alapján, tör­vényhozási aktussal megbé­lyegezzenek. A konkrét kormányzati tervek ezért arra irányulnak, hogy megszűnjön az egyházak bel- ügyeibe való beleszólás lehe­tősége és ne fonódjanak össze állami, illetőleg vallási tevé­kenységi körök. Ezzel össz­hangban a miniszterelnöksé­gen eddig működött Egyházi Kapcsolatok Titkársága meg­szűnik, s továbbra is ellátandó feladatait a művelődési tárca egyik főosztálya veszi át. Az ál­lami és egyházi funkciókat, megbízatásokat mindenütt vi­lágosan elkülönítik, s például a hadseregben a lelkészek tábori szolgálatát a továbbiakban civil formában kívánják lehetővé tenni. Egyértelmű kormányzati szándék, hogy az egyházak ok­tatási, egészségügyi és szociá­lis tevékenységük ellátásához ugyanolyan támogatást kapja­nak, mint az állami, önkor­mányzati és más szervek. A törvény által egyházi tulaj­donba visszajuttatott ingatlanok tulajdonjogát a koalíciós kor­mány — a jog- és tulajdonbiz­tonság elvét szem előtt tartva — elismeri. A program azt is rögzíti, hogy a vonatkozó tör­vény végrehajtását folytatni kí­vánják. A közeli teendők között szerepel, hogy kidolgozza a kabinet a pénzügyi kedvezmé­nyek részletes feltételeit — ér­vényesítve azt a követelményt, hogy pusztán az egyházi jogál­lás nem jelenthet alanyi jogot a támogatásra. Törlik a jogszabá­lyokból azt a meghatározást, amely szerint az a szervezet minősül egyháznak, amely ilyen címen költségvetési tá­mogatást kap. Ferenczy Europress Kollégiumi és tankönyv- segély Az idén tízzel több kapos­vári diáknak jut kollégiumi hely a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Az ön- kormányzat ugyanis 30-ra emelte az általa bérelt kollé­giumi helyek számát. Akik nem jutnak be a kollégiumba, azok havi 1000 forint támoga­tásra számíthatnak. Tóth La­jos oktatási irodavezető tájé­koztatása szerint a közgyűlés félévente 1 millió forintot oszt szét albérleti támogatásként, s ebből havonta 3-5 ezer fo­rintot kapnak a rászorulók. Azt, hogy a sok jelentkező közül ki kapja ezeket a jutta­tásokat, augusztus 30-án dől majd el. Varga János tanulmányi felügyelő azt is bejelentette: az idén két részletben kapják meg az általános és középis­kolások a tankönyvsegélyt. A Belügyminisztérium, az álta­lános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák tanulói­nak hatszázhetven forintot, a szakmunkásképzők és szak­iskolák tanulóinak pedig 335 forintot adott. Ezt már kiosz­tották. A szociálisan rászo­ruló kaposvári diákok hu­szonöt, ötven és hetvenöt százalékos tankönyvtámoga­tást kapnak. Várnai Ágnes t

Next

/
Thumbnails
Contents