Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-02 / 179. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. augusztus 2., kedd Politikusok megítélése a nyugati országrészben Kettészakadt a hazai népszerűségi lista (Folytatás az 1. oldalról) Vajon a választások óta hogyan alakult az emberek értékítéletében a politikusok népszerűsége, hogyan vélekednek az újonnan reflektor- fénybe került közéleti személyiségekről, mennyiben változott az ex-kormánytagok megítélése és mennyiben az újonnan kinevezetteké. A Szonda Ipsos legújabb közvéleménykutatásának eredményei jól tükrözik a választók június 8-ás kinyilvánított politikai akaratát: az egykori lista teljesen kettészakadt egyrészt a mostani kormány- koalíció politikusaira, másrészt a választások után ellenzékbe szorult — egykor javarészt kormányzati pozíciókat betöltő — pártok képviselőire. Megszűnt a régi népszerűségi rangsor azon vonása, hogy az élvonalban, a középmezőnyben és a sereghajtók között egyaránt találtunk ellenzéki és kormánypárti politikusokat. A 20 fős névsor első 10 helyezettje (a legnépszerűbb közéleti személyiségnek járó helyezést 76 ponttal továbbra is megtartó Göncz Árpádtól, mint pártoktól független politikustól valamint az ellenzék tagjai közül egyedül 50 pont feletti (55 pontos) eredményt elért Deutsch Tamástól eltekintve) végig szocialista illetve szabad demokrata miniszter vagy parlamenti képviselő. A névsor másik felében szereplő politikusok pedig kivétel nélkül a jelenlegi ellenzék padsoraiban foglalnak helyet. A népszerűségi lista 20 tagjának ismertségét tekintve a választások óta látványos elmozdulásoknak lehettünk szemtanúi. A legfontosabbaknak tartott közéleti személyiségek ismertsége egy-két kivételtől eltekintve mind jelentős, 5-10 százalékos mértékben csökkent. Ez alól mindössze egy politikus képez kivételt: Kuncze Gábor belügyminiszter, akit az ország nyugati megyéiben a lakosság 80, országosan pedig 77 százaléka ismer, s ezzel 12, illetve 18 százalékkal haladja meg korábbi eredményét. A politikusok népszerűségi mutatói A politikusok ismertségi mutatói az ország nyugati megyéiben az ország nyugati megyéiben Nyugati országrész Ország népszerűség népszerűség (pontszám) (pontszám) Június Változás Június Változás áprilishoz áprilishoz képest képest Göncz Árpád 76-1 76-1 Horn Gyula 69-2 70 +3 Kuncze Gábor 68 +8 67 +8 Békési László 61 +4 62 +6 Pető Iván 59 +3 61 +6 Szekeres Imre 58 * 58 * Fodor Gábor 56-7 59-2 Deutsch Tamás 55-2 54-1 Nagy Sándor 53 +2 53 0 Gál Zoltán 52-2 54-1 Orbán Viktor 48-8 47-6 Surján László 48-6 48-4 Kövér László 43-2 46 +2 Für Lajos 42-18 43-12 Torgyán József 37 +3 37 +4 Füzessy Tibor 36 * 39 * Kulin Ferenc 34-9 33-8 Boross Péter 33-19 33-16 Maczó Ágnes 31 * 32 * Lezsák Sándor 31-15 31-12 *=az előző hónapban nem szerepelt a listán A megkérdezettek száma: 1000 fő, az egész országot képviselik, ebből 315 fő a Dunántúl lakosságát reprezentálja Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az Nyugati országrész Ország ismertség ismertség (%) (%) Göncz Árpád 87 84 Boross Péter 86 81 Horn Gyula 85 83 Torgyán József 85 82 Surján László 81 78 Orbán Viktor 80 79 Kuncze Gábor 80 77 Für Lajos 78 76 Pető Iván 77 75 Fodor Gábor 74 72 Deutsch Tamás 70 69 Békési László 65 65 Nagy Sándor 64 61 G.Nagyné Maczó Ágnes 63 64 Lezsák Sándor 59 59 Kövér László 43 38 Gál Zoltán 40 38 Szekeres Imre 39 38 Kulin Ferenc 38 40 Füzessy Tibor 25 26 Az adatfelvétel ideje: 1994. június. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pont- számkülönbségek statisztikailag nem jelentősek Az azonos pontszámú politikusokat a tized- pontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Ferenczy Europress Már 600 tagja van a Somogyért Egyesületnek Sárdi: kvázi párt Már hatszáz regisztrált tagja van a május 25-én alapított Somogyért Egyesületnek. Az alakuló ülésen százan nyilvánították ki belépési szándékukat. Az egyesület célja, hogy találkozási és együttműködési lehetőséget teremtsen a Somogy megyében működő civil szerveződések és az őket támogató magányszemélyek, intézmények és önkormányzatok között, illetve hogy tevékenységével járuljon hozzá a civil szerveződések társadalmi súlyának növekedéséhez, képviselje a döntéshozatal folyamatában a civil nemzeteket elsősorban a helyi ön- kormányzatokban. A közgyűlés döntése szerint az alakulást követő hónapokban akik csatlakozási szándékukat kinyilvánítják, a Somogyért Egyesület alapító tagjainak számítanak. Az elnökség a héten beérkező kérelmeket még eszerint veszi nyilvántartásba. A belépési szándékát eddig kinyilvánított 600 egyesületi tag egyébként a megye 105 településén él és dolgozik. A május 25-i alakuló ülésen felszólalt Sárdi Árpád, az MSZP megyei elnöke is, aki — megköszönve a meghívást — kijelentette, nem kíván belépni az egyesületbe. Most, hogy a tagszervezésre szánt idő lassan befejeződik döntésének indokairól, ezt mondta a Somogyi Hírlapnak: — A meghívást elfogadtam a Somogyért Egyesület alakuló ülésére, de nem léptem be, mert úgy láttam: nem tisztázottak az egyesület céljai. Úgy láttam, hogy ott és akkor egy kvázi párt van alakulóban. Én egy pártnak már tagja vagyok... Úgy tetszik, hogy az idő engem igazol. Gőzerővel folyik a szervezés, számomra érthetetlen, hogy a megyei közgyűlés költségére sokszáz levelet küldenek ki. Nagyon sajnálom, hogy általam is tisztelt emberek a vezetőségben és az alapító tagok közül nem veszik észre, hogy ezt az egészet egyes emberek arra akarják felhasználni, hogy saját egzisztenciájukat biztosítsák tekintettel az önkormányzati választásokra. Sólyom László szerint: Nem sürgős az az új alkotmány Dr. Sólyom László nem látja sürgető szükségét az új alkotmány megalkotásának. Erről a miniszterelnökkel történt tegnapi találkozó után nyilatkozott az Alkotmánybíróság elnöke. Mint elmondta: Horn Gyulának többek között kifejtette, hogy álláspontja szerint a jelenlegi alkotmány alapján, és az Alkotmánybíróság állandó értelmező tevékenységével hazánkban meg lehet teremteni a szilárd alkotmányosságot. Annak eldöntése, hogy ezek egyáltalán bekerüljenek-e és milyen részletességgel az új magyar alkotmányba - Sólyom László szerint - nagyon hosszú és körültekintő munkát igényel. Többek között tanulmányozni kell, hogy a világ különböző országaiban miként szabályozzák ezeket a jogokat. Az Alkotmánybíróság elnöke közölte: felhívta Horn Gyula figyelmét arra is, hogy a tervezett új alkotmány alapos szakmai előkészítése előbbre való, mint az elkészítésére meghatározott határidő betartása. Ha több a tárca, még nem lesz több a pénz Dr. Tardos Márton: Pozícióéhség gerjeszti a bizottságburjánzást Regionális gazdaságpolitika nélkül nehezen képzelhető el a vidék összehangolt fejlesztése. Folyik-e ilyen jellegű koncepció kormány- vagy parlamenti szintű kidolgozása? — kérdeztük dr. Tartós Mártont országgyűlési képviselőt (SZDSZ) a parlament gazdasági bizottságának elnökét. — A kormány programjában megfogalmazódnak ezek a célok. Ennek kapcsán többnyire az a kérdés szokott fölmerülni, hogy milyen parlamenti adminisztratív apparátus foglalkozik e munka megszervezésével. Valójában ez az önkormányzatok és önkormányzati egyesülések dolga. Igaz, erre a feladatra csak akkor lehetnek képesek, ha ehhez kellő mozgásteret ad a pénzügyi feltételrendszer. Tehát a megoldás kulcsa nem a parlamenti vagy kormányzati intézményrendszer módosítása. Az ilyen intézményi keretek iránti igény csak egyes urak pozícióéhségét mutatja. Egy jól hangzó nevű testületben — úgymond — hallathatnák szavukat, e szereplések azonban aligha hoznák közelebb a gyakorlati megoldásokat. A fontos kérdés, hogy lét- rejönnek-e és valóban nagyobb mozgásteret biztosíta- nak-e a kormányprogramban ígért változások, illetve hogy az önkormányzatok és társulásaik miként tudnak majd e lehetőségekkel élni. — Az Ön személyét számos bírálat érte a sajtóban amiatt, hogy az önálló idegenforgalmi parlamenti bizottság létrehozásáért indult kezdeményezéseket egy szakág lobbizásának minősítette. — Azóta sem változott a véleményem. — Bírálói azt sérelmezik, hogy lebecsüli az idegen- forgalomban rejlő nemzet- gazdasági esélyeket. Szerintük ez a terület nem egyszerűen csak egy a szakágak közül, hanem a legnagyobb potenciális deviza- szerző forrás. — Nem vitatom az idegen- forgalomban rejlő lehetőségeket, jóllehet helyenként túlzónak tartom az ágazat prókátorainak sokmilliárdos álmait. Semmiképpen sem tartom azonban kardinális kérdésnek, hogy ki képviseli a kormányban az idegenforgalom ügyét. Egy kormány működésének hatékonyságát soha nem javítja, ha túl sok külön ágazati érdek jelenik meg minisztériummá szerveződve. Fölöslegesnek tartom önálló kormánybizottság létrehozását is tárcanélküli miniszter irányításával. Ez aligha javítana az idegenforgalmi lehetőségek kihasználásán. Mint ahogy az sem, ha a parlamentben az összes jelentősebb ügyekre önálló bizottságokat hoznának létre. Az idegenforgalom szempontjából mindezeknél a formai „elégtételeknél” sokkal fontosabb, hogy milyen pénzügyi szabályozás alakul ki. E tekintetben pedig nagyon ígéretes az új kormányprogram. Az ebben meghatározott feltételek esélyt adnak, hogy a vállalkozói szféra kezdeményezőkészsége megélénkül majd e területen. — Akik önálló kormányvagy parlamenti bizottságot kívánnak többnyire abból a tapasztalatukból indulnak ki, hogy például a Balaton elvész a sok aggódó bába között. Sokféle szerv beleszól a tó védelmének és a part fejlesztésének ügyeibe, a régiónak mégsincs igazán felelős gazdája. — És akkor legyen egy balatoni bizottság a kormányon belül? Szerintem ez komolytalan javaslat akkor is, ha tekintélyes emberek képviselik. Hangsúlyozom a Balatonnak attól nem lesz jobb, ha külön bizottságban mondanak okosakat róla. Értse meg: ha az ország minden súlyos ügyével külön miniszter és szakbizottság foglalkozna, az azt jelentené, hogy egyetlen ilyen ügy sem intéződne el. Csak mindenki megoldaná a magáét. — Szereti-e a Balatont? . — Igen, jóllehet mondjuk a Duna vízminőségét legalább olyan fontos ügynek tartom. Gyerekkorom nyarainak zömét a Balatonnál töltöttem, mert idősebb koromban többet járok a Duna-partra. Mindez azonban a legkevésbé sem függ össze a fentebbiekkel. Ha ugyanis mostanában jobban kedvelem is a Dunát, a parlamenti Duna bizottság létrehozását sem támogatom és semmilyen más bizottságburjánzást. Az ügyek megoldását, a hatékony szakirányítást nem szolgálják a formai megoldások. — Köszönjük a véleményét. Bíró Ferenc A volt alelnök ismét praktizál Dörnbach Alajos nem sértődött meg Dr. Dörnbach Alajos az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés alelnöke, népszerű politikus volt. Sűrűn találkoztunk nyilatkozataival napi és hetilapokban, televízióban. A választások óta alig hallottunk róla. — Az Országgyűlés ön- kormányzati bizottságának vagyok az alelnöke — mondta. — Már egy éve elhatároztam, hogy egy újabb ciklusra nem vállalom az alel- nökséget. Több ok miatt sem. Egyrészt szeretnék az érdemi képviselői munkában is részt venni, másrészt szeretném ügyvédi tevékenységemet is folytatni. — Az Országgyűlés alel- nökének lenni megbecsült közszereplés... — Sok megtisztelő feladat hárul a parlamenti elnökség tagjaira, ugyanakkor számtalan korlátozást is jelent! Minden egyéb tevékenység ösz- szeférhetetlen az elnökségi tagsággal, márpedig én az ügyvédi kamarai tagságomat sem szeretném feladni. Nyolc évet kihagyni túl sok! Ha csak takaréklángon is, de az eredeti szakmámat a képviselőség mellett is folytatni szeretném. — Az ügyvéd képviselők közül nem is egy praktizál a parlamenti munkája mellett. Dörnbach Alajos az Országgyűlés előző elnöke — 1990-ben is azzal a feltétellel vállaltam az alelnöksé- get, hogy az ügyvédi praxisomat is folytathatom, ugyanis az akkor hatályos törvény ezt nem zárta ki egyértelműen. Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével arra a megállapodásra jutottunk, hogy ha perbeni képviseletet nem vállalok, akkor peren kívüli ügyekben folytathatom az ügyvédi praxisomat. Néhány hónap múltán a képviselőház elfogadta a képviselők jogállásról szóló törvényt, aminek értelmében az elnökség tagjainak ilyen tevékenysége ösz- szeférhetetlenné vált. De akkor már nem volt visszaút. — A választások után szóba került a neve az Országgyűlés elnökeként is. Azután másképpen alakult a „felállás" és sokan úgy tudják, ezért sértődött meg. — Barátaim jól tudják, hogy erről szó sincs! Politikai aktivitásomat nem kívánom csökkenteni, de már a múlt év. őszén megállapodtam a párt vezetőségével és az egyik ügyvédi munkaközösséggel, hogy nem vállalom tovább az alelnökséget. Nem lennék korrekt, ha nem vallanám be, hogy némi hezitálás után az elnökséget talán elvállaltam volna, de ez sem volt annyira a szívügyem, hogy most keserű volnék miatta. — Mit kezd a hirtelen kapott rengeteg szabadidővel? — Nincs sok szabadidőm. Parlamenti munkám, takarékra állított ügyvédi praxisom mellett a Soros Alapítványnál is tevékenykedem. Ha elvállalom az elnökséget, ezt is fel kellett volna adnom! Több mint tíz éve dolgozom az alapítvány ügyeiben, a közeljövőben olyan anyagi hátteret kapunk, amely az ő eseti adományaitól függetlenül, hosszútávú stabilitást biztosít a Soros Alapítványnak. Sok a tennivalóm és szerencsére nem unatkozom. (Koós) í I J
